Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-07 / 157. szám

1979. július 7., szombat

flz Aj Büntető Törvénykönyv

VI. Közlekedési bűncselekmények

Korunkban világszerte a személygépkocsi válik a közlekedés fő eszközévé, s mind több autó — 1979 végén előreláthatólag már egymillió — lesz Magyarországon személyi tulajdonban. Amilyen örvendetes ez, annyira szomorú, hogy — az autók számának emelkedésénél nagyobb ütemben — szaporodnak a közlekedéssel kapcsolatos bűncselekmények. Mit mond a közlekedési bűncselekményekről a Büntető Törvénykönyv?

Első helyen szerepel ebben a fejezetben ,a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény. Szigorúan bünteti a törvény azt, aki rongálással, akadályok állításával, jelzések megváltoztatásával, közlekedési eszköz vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy bármilyen más módon a vasúti, légi, vízi vagy közúti közlekedés biztonságát veszélyezteti. Ha a bűncselekmény következménye súlyos testi sértés, a büntetés 5 évig terjedhető szabadságvesztés. Maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okozó közlekedési veszélyeztetés büntetése 2 és 8 év közti szabadságvesztés. 5 és 10 év között lehet a büntetés akkor, ha halált és 5—15 év közti, ha halálos tömegszerencsétlenséget okos • Szigorúan büntetik az' új Btk. alapján azt is, aki a vasúti, a légi, a vízi vagy a közúti közlekedés szabályainak megszegésével veszélyezteti mások életét, testi épségét.

Enyhébben minősül, ha valaki gondatlanságból okoz közúti balesetet. Nem szólva most arról, hogy ez az okozónak is életébe kerülhet — hiszen egy súlyos karambol, összeütközés következményei kiszámíthatatlanok —, halálos végű közúti baleset gondatlan okozásáért 5 évig, kettőnél több ember halálát vagy tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan cselekményért pedig 2 évtől 8 évig terjedhető szabadságvesztést ró ki a bíróság.

Külön szól a törvény az ittas járművezetésről. Köztudomású, hogy hazánkban a közúti halesetek igen jelentős részét okozza az ittasság. Maga az ittas vezetés akkor is büntetendő, ha nincs következménye: egy évig terjedhető szabadságvesztést, javító-nevelő munkát, vagy pénzbüntetést szabhat ki érte a bíróság. Amennyiben súlyos testi sértést, súlyos egészségromlást, illetve halált vagy éppen tömegszerencsétlenséget okoz az ittas vezető, a büntetési tételek eszerint emelkednek. A legsúlyosabb esetben elérhetik a 10 évi szabadságvesztést is.

Nem gépi meghajtású jármű vezetőjét nem vonját bírói úton felelősségre, ha lovas kocsira vagy kerékpárra szállás előtt alkoholt fogyasztott (ez csak szabály- sértés) —, de ha balesetet okoz, a fentiek szerint büntetik.

Ittas vagy egyébként alkalmatlan — például: jogosítvány nélküli vagy kiskorú — személynek nem szabad átengedni gépi meghajtású jármű vezetését. Ha ebből baleset származik, az átengedőt állítják bíróság elé, a büntetés pedig — több ember halála vagy tömegszerencsétlenség előidézése esetén — 8 évig terjedhető szabadságvesztés.

Karambol esetén mindenkinek elemi kötelessége, hogy meggyőződjék róla: nem tör- tént-e valakinek valami baja, nem szorul-e segítség- nyújtásra valaki. Aki ezt elmulasztja és eltávozik a baleset színhelyéről — akár ő okozta a balesetet, akár bárki más —, cserbenha- gyást követ el. Ezért egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel sújtható.

Mind ,a közlekedési, mind az egyéb bűncselekményeknél különbséget tesz a törvény vétség és bűntett között. így például a fent soroltak közül a közúti baleset okozása, az ittas járművezetés és a járművezetés tiltott átengedése vétség azokban az esetekben, amikor nem jár nagyobb horderejű következményekkel. Ugyancsak vétség a cserbenhagyás, ha nem valósul meg egyúttal súlyosabb bűncselekmény.

A bűncselekmény kétféle minősítését a gyakorlat tette szükségessé, az 1961 előtti Büntető Törvénykönyvben ez még nem szerepelt. Az új Btk. így foglalja össze: „Bűntett ,az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűn- cselekmény — vétség.”

A vétség tehát az enyhébb eset; a gondatlan bűncselekmények általában vétségnek számítanak. Lehet azonban a vétség is — éppen következményei miatt, többek között közúti baleset okozásánál — olyan súlyú, hogy két évnél lényegesen hosszabb szabadságvesztésre is ítélhető az elkövető.

Kimondja a törvény, hogy mindenki felelős tetteiért. Kivételt képez, aki gyermekkorban (14 év alatt) követ el bűncselekményt, továbbá az elmebeteg. Ugyancsak nem büntethető, aki kényszer vagy fenyegetés hatására követ el bűncselekményt. Jogos védelem, illetve végszükség okozta bűncselekmény elkövetőinél a bíróság mérlegeli a körülményeket, s azok ismeretében állapíthatja meg, hogy az elkövető büntethető-e.

Várkonyi Endre

(Folytatjuk)

Uj óvodai és iskolabútorok

Tizenegy pályamunka érkezett arra a pályázatra, amelyet a KISZ KB, a Köny- nyűipari Minisztérium, a Képzó- és Iparművészeti Lektorátus és a TANÉRT hirdetett új korszerű óvodai és iskolai bútorok tervezésére. öt pályázat az óvodai, hat pedig az iskolai bútorokkal kapcsolatos elképzeléseket vázolta fel.

Az elfogadott pályamunkák alapján várhatóan az év végéig készíti el a TANÉRT a mintapéldányokat, s azt követően döntenek majd sorozatgyártásukról.

Üzemek

családpolitikai

tevékenysége

A gyulai üzemekben és intézményekben a kialakult gyakorlat szerint különböző osztályok folytatják a családpolitikai tevékenységet, a városi tanács ez irányú munkájával összehangoltan. A családpolitikai munkához hozzátartozik a nagy családok, és a gyermekgondozási szabadságon levő nők támogatása, az üdültetés, valamint a csökkent munkaképességű dolgozók rehabilitációja. Ez utóbbi a rehabilitációs bizottságok tevékenysége. Az előző évhez képest az idén lényegesen nőtt azoknak a munkahelyeknek a száma, amelyek csökkent munkaképességű dolgozókkal tölthetők be. 1978-ban 630, az idén 913 kijelölt munkahely van.

Igen sok dolgozó nő veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt. Különösen sokan vannak gyesen a harisnyagyárban, a BUBIV gyulai gyárában, a Háziipari Szövetkezetben és a kórházi dolgozók közül. A munkahelyek igyekeznek megtartani velük a kapcsolatot, és visszatérésük után biztosítani, hogy ne érezzék hátrányát az otthon eltöltött időnek.

A családok támogatására az üzemek nagy többségében lakásépítési, szociális és a gyermekek után beiskolázási segélyeket biztosítanak. Megkülönböztetett módon támogatják a nagy családosok üdülését. Egyes üzemek különböző szolgáltatást is nyújtanak, A szabóipari szövetkezet például évente két alkalommal anyag- és késztermékvásárt rendez, a fa- és fémbútoripari szövetkezet pedig ingyenes fahulladékot ad a gyermeküket egyedül nevelő vagy gyesen levő szülőknek.

Az üzemek és intézmények hozzájárulnak a város gyermekintézményeinek építési, felújítási költségeihez. A szocialista brigádok patronálják a bölcsődéket, óvodákat, iskolákat. A gyermekek nemzetközi évében játszóteret építettek, és a gyulai napközis tábor játszótér-felszerelését készítették el társadalmi munkában.

FÜZESGYARMATI LATKÉP

Gyermek-érv

Kedves Waldheim bácsi! Petivel, az öcsi- kémmel együtt úgy döntöttünk, hogy levelet írunk az ENSZ-nek, mert az nem igazság, ami velünk, szegény kis gyermekekkel történik! Itt súlyos jogtalanságokról van szó! Állítólag, ugye, az idén van a nemzetközi gyermekév. Gondoltuk, végre ' eljött a mi időnk, most összeszidhatjuk aput a maszekolásért, a szomszéd bácsival felszedetjük az eldobált csikkéit, és csak akkor engedjük el anyut a moziba, ha nem hallunk rá panaszt a gimnázium esti tagozatán, ahol most harmadikos. Meg azt is gondoltuk, hogy nincs több „nem szabad”, meg mindenféle fölösleges dolog, mint például nyak- és fogmosás, szemétlehordás. Nem is beszélve a hátsó felünk — tetszik tudni, amin ülünk —, szóval annak a kiporolásáról. Petit ki is oktattam: csak annyit mondunk, hogy gyermekév, és a nagyok biztosan értenek a varázsszóból.

Másnap ki is próbáltuk: anyu habverőgépével akartunk sok-sok szappanbuborékot csinálni. Belenyomtuk a masinát egy nagy fazék szappanos vízbe, bekapcsoltuk — erre megjelent anyu a konyhaajtóban! Mondja Peti: gyermekév! Erre az anyu: majd adok én nektek gyermekévet, büdös kölykei! Mars a szobába, mert megraklak a fakanállal!

Jaj, és a vasárnapok! Akkor mindig fel kell venni a szép ruhánkat, és irány a nagymama. Hogy ott mi mindent lehetne csinálFotó: Martin Gábor

ni! De nem szabad, mert piszkos lesz a ruhánk. Tessék nekünk megírni, Waldheim bácsi, hogy nem lehetne esetleg elrendelni: a kisgyerekek csak olyan ruhát viselhetnek, amit nem kell annyira félteni?! Esetleg... hm... szóval majdnem ruha nélkül? Akkor szegény Petit se állították volna a fürdőszobasarokba, büntetésül, mert utánozta az udvaron a kiskacsákat: beleült az úsztatóba.

Aztán meg itt van ez a játszótérügy. Nem panaszkodhatunk, kaptunk sok ilyen, meg mindenféle finomságot, játékot a gyermeknapon. Csak arra a szép darab gyepre ne építettek volna valamit, a házunk előtt! Az a füves terület felért száz játszótérrel! Sehol olyan jót focizni, tollasozni nem lehet. Még a felnőttek is lejöttek közénk rúgni a bőrt! Most meg — jobb híján — az úton, és a virágágyások között labdázunk, amiért persze dühösek a felnőttek. No, de mi tehetünk róla, hogy oda a gyepünk?!

Szóval, az az igazság, hogy gyermekév ide, vagy oda, kikapunk, ha horgászbottal pecáz- zuk az erkélyről a nénik ruháját, vagy elengedett kormánnyal biciklizünk. És ugyanúgy kell nyakat mosni, rendesen enni, suliba járni — sőt, még tanulni is!

Hát nem szörnyű, amit ma egy kisgyermeknek el kell viselni?! Ráadásul még hzt mondják, örüljünk, hogy ilyen jómódunk van!-th

Együtt a munkásőrségben is

A szarvasi munkásőregy- ség parancsnoka, Sonkoly Mihály nem sokáig gondolkozott a válaszon. — Bakulya Jánost és feleségét ajánlanám — mondja, amikor megtudja, hogy egy munkásőr- házaspárral szeretnék megismerkedni. Elő is szedi a személyi kartonokat, hogy mielőtt személyesen találkoznék a házaspárral, valamit tudjak róluk elöljáróban. A na- cionálé rövid. Bakulya János 1940-ben született, a szarvasi HAKI-nál volt gépkocsivezető, 1972. január 1-től tagja a munkásőrségnek. 1974-ben vették hivatásos állományba, megkapta az ötéves emlékérmet, a Kiváló Parancsnok jelvényt, többször részesült dicséretben és jutalomban. Felesége, Szegedi Julianna 3 évvel ezelőtt kérte felvételét a munkásőrségbe, már három megyei parancsnoki dicséretet kapott, szintén a HA- KI-ban dolgozik, a munkásőrségben pedig ellátó munkatárs.

Megtudtuk azt is a parancsnoktól, hogy a megyében a szarvasiak dicsekedhetnek azzal, hogy a legtöbb házaspár szolgál a testületben. Szám szerint hat.

— Híve vagyok annak, hogy ha a házaspárok itt is együtt vannak, nekünk is jobb, meg nekik is. Különben a hetedik házaspár most elő- képzős.

Elsőként Bakulya Jánosné, Julika érkezik meg a megi beszélt találkozóra. Alacsony, göndör hajú, jó kedélyű asz- szonykának látszik az első pillanatban. Hogy hogyan került kapcsolatba a munkásőrséggel?

— Együtt dolgoztunk a férjemmel a HAKI-ban, de már én előttem is volt ott három női munkásőr. Több rendezvényre elkísértem a férjemet, részt vettem közös vacsorán is, szóval összemelegedtem a

.munkásőrökkel. Nem kellett sokat agitálni, hogy lépjek be, nem mondhatom azt sem, hogy a férjem beszélt rá, egyszerűen jól éreztem magam közöttük, hamar barátságot kötöttem sokkal, így aztán jelentkeztem. Nem, nem csodálkoztak nagyon a munkatársak, amikor először megláttak munkásőr-egyen- ruhában. A férjem akkor már az egységparancsnok ellátó helyettese volt, termé-« szétesnek vettem, hogy mellé osztottak be. Ez szerintem nagyon jó, hogy itt is együtt vagyunk, gondolom számára is megnyugtató. Nem mintha a többire nem számíthatna, de tudja hogy van, azért az ember a feleségére csak jobban támaszkodhat.

Nevet a következő kérdésen.

— Igaz, hogy itt ő a parancsnok, de odahaza egyenlőség van. Különben sem szokott parancsolgatni idebent sem. Nemcsak nálam, a többieknél is többre lehet menni a. szép szóval. Hogy mi a nehéz ebben a munká- han? Azt hiszem, az összevont foglalkozások, de persze ezzel más is így van. Nekünk ellátóknak kell elsőnek bent lenni, aztán mi megyünk el legkésőbben. Nem, a lövészet nem okoz különösebb problémát. Géppisztollyal megfelelő, pisztollyal jó eredményt szoktam elérni. A pisztolyt jobban szeretem. Ügy gondoltam — ha csak valami rendkívüli közbe nem jön — 10 évet mindenképpen le akarok szolgálni. A civil életben is munkásőrök között vagyok. A főnököm' is tagja a testületnek, de rajta kívül vannak még többen az ágazatnál. A bátyám meg Orosházán munkásőr.

A beszélgetés végére megérkezik a férj is, Bakulya János.

— Annak idején együtt jártam a parancsnok elvtárssal iskolába. Ö is, meg a többi barátom is addig-addig beszélt a munkásőrségről, hogy én is jelentkeztem. 1971-ben lettem előképzős. Az első foglalkozásokon kíváncsian vártam, mit fogok hallani a munkásőrségről, a szolgálatról, a viselkedésről. Ahogy teltek-múltak a hetek, hónapok, egyre jobban éreztem, hogy köztük a helyem, öcsém is munkásőr, a másik testvérem is 5 évet szolgált, csak azért annyit, mert gépkocsi- vezető, beosztása sok elfoglaltsággal jár, egyre kevésbé tudta már összeegyeztetni munkáját a munkásőrséggel.

öt évvel ezelőtt lettem a parancsnok ellátó helyettese. Nem mondom, féltem ettől a beosztástól, sok felelősséggel jár. Különösen az első három esztendő volt nagyon nehéz. Itt mindennek szinte naprakészen kell lenni, de

ezen túl is olyan értékeket kell kezelni, ami nagy felelősséget kíván. Most már azért kezdem otthonosan érezni magam a nyilvántartás között, kezdem átlátni az egész egység tevékenységét. Ez az alapja annak, hogy rendben menjenek a dolgok. Hogy sokszor este is bent kell lenni? Ez nálunk természetes, hiszen ha a társadalmi munkásőrök képesek erre, akkor az magától értetődik, hogy nekem, a hivatásosnak is itt kell lenni. Ügy adódik nálunk, hogy általában a hétfő esték foglaltak. Mondom is az asszonynak, még tévé sincs, ráérünk bent lenni, elintézni a dolgunkat. Különben is ezt a munkát senki sem csinálja meg helyettem. Hogy otthon is fog- lalkozunk-e a gondokkal ? Nemigen szoktuk hazavinni. Van egy kis telkem, oda szaladunk ki a Trabanttal, ott kifújja a szél a fejemből a sok számot, határidőt, meg gondot. Ügy érzem, a feletteseim meg vannak elégedve velem, a legutóbbi felügyeleti szemlén sem volt semmi probléma.

A Bakulya házaspár nehéz munkát vállalt magára. Mindennapi elfoglaltságuk mellett, semmivel sem könnyebb munka várja őket a munkásőrségen. önként vállalták, és vállalásuknak becsülettel eleget tesznek. Példát mutatnak abban, hogy az élet akkor válik tartalmassá, ha félretéve az önös érdekeket, a nagyobb közösségért vállalnak áldozatot. Áldozatot? Annak sem lehet mondani, hiszen önként vállalták, és „csak” igyekeznek legjobb tudásuk szerint ennek eleget tenni.

Béla Ottó