Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-05 / 155. szám

1979. július 5., csütörtök HENm-fíTd SPORT SPORT SPORT Középiskolás atlétikai OB Két gyulai aranyérem A megújulás lehetősége az edzők kezében van Nyíregyházán mintaszerű rendezésben, több mint ezer diákatléta részvételével -bo­nyolították le az országos középiskolai atlétikai baj­nokságot. Megyénket a gyu­lai, orosházi, békési, békés­csabai és szeghalmi verseny­zők képviselték a döntően vidéki sikereket hozó atléti­kai utánpótlásgálán. Közü­lük különösen a gyulai (test­nevelőik Szigeti István és Kovács István) és az oros­házi (testnevelő Németh Ist­ván) versenyzők szerepeltek a legjobban. A gyulai Pó­lyák József hármasugrásban és a női súlylökőcsapat or­szágos középiskolai bajnok lett! Az ez évi szereplés-biz­tató a jövőre nézve, ugyan­is több jó helyezést értek el a Békés megyeiek az előző évekhez képest. A meghívottak részletes eredményei. Fiúk. I. korcso­port: 100 m: 6. Benedek Ti­bor (Szeghalmi G.) 11,3. Magas: 7. Szemenyei Zoltán (Orosházi Mg.) 195. Távol: 5. Pólyák József (Gyulai G.) 652, 8. Benedek Tibor (Sz. G.) 649. Hármas: 1. Pólyák József (Gy. G.) 14,21. Kala­pács: 4. Siti László (Bcs. Vendéglátó Szakközépisk.) 54,06. Fiú. U. korcsoport: 110 m gát: 5. Orosházi Mg. 17.3, 6. Gyulai G. 17,44. Tá­vol: 7. Gyulai G. 568,8. 4x100 m: 3. Orosházi Mg. 45.3. Leányok. I. korcsoport: 4x100 m: 8. Békési G. 51,9. Leány. II. korcsoport: Ma­gas: 5. Gyulai G. 147,2. Távol: 3. Gyulai G. 492. Súly: 1. Gyulai G. 947,8 (Vidó Irén, Domokos Györ­gyi, Kukla Éva, Nagy Éva, .Ökrös Judit, Galibáes Gyön­gyi). Gerely: 5. Gyulai G. 29,36. A pontversenyben: 8. Gyulai Erkel Gimnázium és Szakközépiskola 46 ponttal. Bacsur Imre (OMTK) szerepelt a legjobban Battonyán A közelmúltban országos sakkversenyt rendeztek Bat­tonyán. Az 1891. évi batto- nyai agrárszocialista zendü­lés emlékére szervezett via­dalon 16 sakkozó küzdött a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa, a MÉDOSZ Országos Elnöksége, a Sza­bad Föld szerkesztősége és a battonyai Nagyközségi Ta­nács fődíjaiért, valamint a helyi szakmaközi bizottság és üzemek, szövetkezetek dí­jaiért. A verseny két nyolcas cso­portban kezdődött, majd a csoportok 1—4. helyezettjei játszották a döntőt (az első fordulóban szerzett pontokat magukkal vitték) a csopor­tonkénti 5—8. helyezettek pedig a végső 9—16. helyért ültek táblához. Végül is 10 ponttal Ruppá- ner János, a tapolcai Meresz- jev SE sakkozója lett az el­ső. A győztes mindössze egy vereséget szenvedett', első mérkőzésén Biacsurtól, de az­tán döntetlent sem játszott. A 2. helyezett orosházi Ba­csur Imre fiatal korára em­lékeztető lendülettel játszott. Roszik István (Szarvas) a megszerzett 8 pontján kívül még biztos 1.5 pontot „né­zett” el és így csak jobb „Bergerével” előzte meg a végig jól játszó Havasit. A verseny meglepetése ,a két battonyai ifjúsági játékos Bajusz Tamás és Janicsek Zsolt szép teljesítménye. Eredmények. 1. Ruppáner (Ta­polcai Mereszjev SE) 10.0, 2. Ba­csur (Orosházi TK) 9.0, 3. Ro­szik (Szarvasi Főiskola SC) 8.0, 4. Havast (Mereszjev SE) 8.0, 5. Bajusz (Battonyai Aljechin SE) 6.0, 6. Radies (Sz. FSSC) 6.0 .. . 8. Janicsek I. (B. Aljechin SE) 5.5, 9. Bajusz (Battonyai SZSE) 5.5 .. . 13. Gálity (B. SZSE) 3.5, 14. Csipái (Sz. FSSC) 3.5, 15. Pluhár (Gyula) 3.5, 16. Gulyás (Aljechin SE) 0.5 ponttal. Ketskeméty Lajos Az eredményhirdetés után. Álló sor: Bacsur Imre (a 2. helyezett), Ruppáner János (a győztes) és Roszik István (a bronzérmes). Ül­nek: Bulik Pál, a járási TSH elnöke, Hajtun József, a Magyar Sakkszövetség képviselője, Rausz Gyula battonyai KISZ-titkár, Kósa István KISZ-vezető és Verseczl Vilmos játékvezető Felfutók — kiesők A bajnokságok -befejezté­vel, majd az osztályozót kö­vetően tisztázódott, mely csa­patokból tevődik össze ősz­től a megyei labdarúgó-baj­nokság mezőnye. m Mivel a megyei I. o. baj­nokság győztese, az OMTK sikerrel jutott túl az osztá­ly ozón és a jövőben az NB II-ben szerepel, a megyei bajnokságból -nincs -kieső. Ehhez az is hozzájárult, hogy a megyei II. osz­tály bajnoka, a Határ­őr Dózsa SE II. kategóriás­ként nevezett, ezt későn, csak május 16-án módosí­totta a feljutás feltételeként megjelölt I. kategóriává, ezért nem juthatott fel a megyei I. osztályba. Feljutó csak a bajnokság 2. helye­zettje, a Gádorosi TSZSK. A megyei II. osztályból az Qkányi -TSZSK és a Csorvá- si TSZSK esett ki, felkerült ebbe az osztályba a három körzeti bajnokság győztese, a Mezőkovácsházi MEDOSZ, a Kamuti TSZSK és a Kétegy- -házi Szakmunkásképző M-E- DOSZ. A megyei labdarúgó-szö­vetség augusztus 5-re terve­zi az 1979—80-as idény rajt­ját. A sorsolás most készül, a csapatok a hónap második felében kapják meg a prog­ramot. A Magyar Labdarúgó Szövetség új vezetőinek tisztségbe­lépése után első lépései között szerepelt, hogy felkérje a szakembereket, a sportágért dolgozó edzőket, vezetőket: ja­vaslataikkal segítsék elő a labdarúgó sportág újbóli felemel­kedését. Az alábbiakban Pillér Sándornak, az MLSZ utánpót­lás bizottsága tagjának, a Békés megyei LSZ labdarúgó szak- felügyelőjének, az MLSZ-hez is eljuttatott tanulmányát kö­zöljük. A korszerű labdarúgás csak átfogó, mindenre kiterjedő feltételek gondos kimunkálá­sával képzelhető el. A ma­gyar közoktatásban lezajló korszerűsítés érinti a neve­lő-oktató munkát befolyáso­ló, különböző pedagógiai fel­tételeket. Ehhez hasonlóan a sportpedagógiai feltételeket is alaposan ki kell munkálni ahhoz, hogy a labdarúgásban valóban történjen minőségi változás. Minden más csak tüneti kezelés, amely lehet bármilyen jó szándékú, a fel­középfokú tanulmányok be­fejezése után sokan vissza­térnek szülőhelyükre, ahon­nan már bejárási és egyéb problémák miatt sokkal ne­hezebb- megnyerni őket ed­zői feladatra. Ilyen körül­mények között megfelelő ál­talános műveltséggel rendel­kező edzők jelentős számú gyarapodásával lehetne szá­molni, ami létkérdés a fal­vak, községek, de a városok fiatal labdarúgóinak képzését illetően is. Ma nagyon sok helyen kiöregedett, képzett­darúgás oktatására képes. Ezt is tervszerű elosztás út­ján, központilag kellene biz­tosítani. A továbbképzésen a sportággal kapcsolatos kor­szerű, speciális anyagok fel­dolgozásának lehetőségét kel­lene megteremteni. (Persze ugyanez vonatkozik az atlé­ta-, kézilabda-, vívó- stb. edzőkre is.) Ahogy az okta­tási reform sikere az iskolá­ban a pedagógusokon múlik, úgy a magyar labdarúgás megújhodásának sikere az edzők kezében van, ezért kel­lene ezen a téren tovább­lépni. 2. Szükség van az egyes kor­osztályokra kimunkált sport- tantervre, valamint a tanter­vi anyag oktatásához szüksé­ges korszerű sportszakköny- vekre. Már készült tanterv a sportiskolások részére. Ügy gondolom, ennek frissítésére, (épünkön azoknak a serdülő korú labdarúgóknak egy csoportja látható, akik a Magyar Rádió, a Képes Sport és más szervek, testületek segítségével idén is életre hívott tehetségkutató akción, a megyei ki­választó felmérésen részt vehettek. A szakemberek hetvenhat 14 éven aluli labdarúgó-palánta képessé­geit vizsgálták meg és készítettek róluk különböző felméréseket. Végül is a nyáron, Tatán sorra kerülő országos kiválasztótáborba a következő 9 fiút javasolták: Kiss István (Magyarbánhegyes, Tar László (Orosháza), Jankó Zsolt (Orosháza), Nyári Tibor (Mezőhegyes), Csajó Attila (Mezőhegyes), Lipták György (Békés), Balogh Imre (Békés), Kossuth Tamás (Kétsoprony), Szpisják János (Kétsoprony) Fotó: Szák K. Pál tételek hiányában — elbu­kik-. A sportág tehetségtartalé­kait zömében ma is a fal­vakban, községekben, kisebb városokban felbukkanó fiata­lok adják. Az itteni gondok ismeretéből kell kiindulni. Ha a serdülő és ifjúsági labdarúgás korszerű sportpe­dagógiai feltételeit nem te­remtjük meg, akkor szükség­szerűen kudarcba torkollik minden út, legyenek a lab­darúgásnak bármilyen lelkes, hozzáértő vezetői. Legyen valaki bármilyen tehetséges, amit elmulasz­tunk serdülő és ifjúsági kor­ban, azt nem lehet később pótolni. Az életkorok nyúj­totta lehetőségek kihasználá­sa minden sportágban tuda­tosan kihasznált időszak. Er­ről nem lehet lemondani sem a sportág által igényelt fizi­kai, sem a szellemi képzés vonatkozásában. Felülvizsgálni az edzöképzést Megítélésem szerint a sport­pedagógiai feltételek megte­remtéséhez a következőkre lenne szükség: 1. A személyi feltételek to­vábbi javítása, a szemlélet- mód formálása: Bármilyen bántóan is hangzik, de azt kell megállapítani, hogy a korszerű oktató-nevelő mun­kára az edzők jelentős része nem alkalmas. Ehhez sürgő­sen meg kellene vizsgálni az edzőképzés jelenlegi állapo­tát. A segédedzői tanfolyam­ra való jelentkezés életkorát le kellene szállítani 17 évre, így még középfokú képzés időszakában megszerezhetnék a fiatal labdarúgók az edzői képesítést. Amikor még szer­vezett körülmények között tanulnak, könnyebben elvé­gezhetnék a tanfolyamot. A ség nélküli, sok esetben er­re egyáltalán nem alkalmas emberek „irányítják” a fia­talokat. Újat, korszerűt Meggondolás tárgyát ké­pezhetné a státusos labdarú­gók kötelező tanfolyamra já­rásának megoldása, először edzői képesítés, majd játék­vezetői képesítés megszerzé­se érdekében. Ez egyrészt a jövő edzői, játékvezetői lét­szám bővítése szempontjából, másrészt a jelen értelmesebb, szakszempontból is jobb át­tekintőképességgel rendelke­ző játékosanyagot eredmé­nyezne. A szakoktatói képzésben ér­vényre keli juttatni a terüle­ti beiskolázást. Egy megye hosszú távon csak úgy képes megoldani gondjait, ha me­gyei születésű, ott megtele­pedett szakedzők állnak ren­delkezésre. A jelenleg műkö­dő edzők szemléletformálásá­nak a legjobb lehetősége a kötelezően előírt továbbkép­zés lenne. A baj az, hogy itt a legritkább esetben kapnak új, korszerű ismereteket. Mi­ért? A továbbképző tanfo­lyamok úgy szerveződnek, hogy ott a labdarúgó edzők mellett a többi sportág ed­zői is helyet fogiáinak. Így aztán nem képzelhető el, hogy a sportág legújabb ed­zéselméleti, edzésmódszerta­ni kérdéseiről hallhatnak, nem szólva a korszerű takti­kai továbbképzésről. Ezen valamit segít a gyakorlati tá­bor, ahol speciális előadáso­kat hallgatnak az edzők. Nevelni nem csak az iskolában kell A kérdés csak az, hogy jut-e mindig olyan előadó, aki valóban a korszerű lab­korszerüsítésére is szükség volna. A legnagyobb gond, hogy a sportiskolákban dol­gozókon kívül egyetlen edző sem rendelkezik tantervvel. Mi lenne az iskolákban, ha minden tanár maga döntené el, hogy mit és milyen mély­ségben tanítson, meddig jus­son el tanítványaival? Nem nagyobbak a különbségek ugyanazon osztályban levő klubok között sem, mint az egyes iskolák között, így osz­tályonként, természetesen dif­ferenciáltan, meg lehetne a tantervi követelményt is ha­tározni (pl. tantervi követel­mény megyei I. oszt., NB I, NB Il-es klubok serdülői, ifi­csapatai részére). Ebben he­lyet kaphatna az elméleti ok­tatás is, amely ma még „nagy” klubokban is ritka dolog. Hányszor döbbentünk meg sportolóink magatartásán, pe­dig ez is a nevelés hiányos­sága. Hol kap helyet például az erkölcsi nevelés? Mikor tanítjuk sportolóinkat a ma­gatartás szabályaira? Ez nem csak az iskola feladata. A kluboké is, hisz a sportoló­val való foglalkozásnak kü­lön lélektana és pedagógiája van. Kitartás, akaraterő, kö­telességtudat, munkaszeretet, hazaszeretet nélkül nem vár­hatunk csodát még az azo­nos képességű és azonos mó­don felkészített, de mind­ezekre nevelt csapatok ellen sem. A korszerű oktatáshoz korszerű tankönyvekre, mód­szertani útmutatásokra van szükség. Ellátottak-e ezzel edzőink? Nem. Ez részben sa­ját hibájuk, részben ezekben való szegénységünk. T Folytatjuk) Pillér Sándor BUDAPEST: I. műsor: 16.25 Hírek. 16.30 Nemzetközi tenisz- verseny. (sz.) Közv. Wimbledon­ból. 18.05 Büntetlen bűnösök, (sz.) 18.30 Üvegfalak között. 19.10 Esti mese. (sz.) 19.20 Té- vétoma. (sz.) 19.30 Tv-híradó. (sz.) 20.00 Házi mulatságok. 20.50 Nemzetközi stúdió. 21.40 Tele­sport. (sz.) Közben: kb. 22.40 Tv-híradó — 3. (sz.) II. műsor: 20.01 Kisfilmek a nagyvilágból, (sz.) 21.20 Tv-hír- adó — 2. (sz.) 21.40 Leonardo da Vinci, (sz.) Olasz tévéfilmsoro­zat. Hl. (ism.) BUKAREST: 7.00 Iskolatévé. 8.00 Iskolások műsora. 8.30 Folk- lónalbum. 14.05 iskolatévé. 14.35 Raizfilmek gyermekeknek. 15.00 „Megéneklünk Románia” orszá­gos fesztivál. 15.20 Teniszközve­títés. 16.35 Dokumenitumfilm Ve­nezuelából. 16.50 Esti mese. 17.00 Tv-híradó. 17.30 Fiatalok órája. 18.20 Tv-színház. J. B. Priestley: A rendőrfelügyelő. 19.40 Tv- híradó. BELGRAD: I. műsor: 14.00 A wimbledoni teniszverseny közve­títése. 17.40 Magyar nyelvű té­vénapló. 18.15 Barátkozás. Gyer­mekműsor. 18.45 Utazzunk. 19.15 Rajzfilm. 20.00 Külpolitikai mű­sor. 20.50 Lövés a szilváskertben a folyón túl. Tévédráma. 21.50 Programakciók. 22.10 Budvai ze­nei napok. H. műsor: 18.00 Dokumentum­film. 18.15 Belgrádi krónika. 18.45 Népi muzsika. 19.15 Nap, felhők, szél. 20.00 Három, kettő, egy, indulj . . . művelődési műsor. 23.00 24 óra. rAdiú KOSSUTH RADIO: 8.27 Nóta­csokor. 9.20 Irodalmi évforduló- naptár. Denis Diderot. 9.44 Ze­nevár. 10.05 Hobbidominó. 10.35 Ravel: A gyermek és a varázs­lat. Opera. 11.24 Fehéren-feketén a színes tévéről, (ism.) 11.40 A sziget. 12.35 Hátrányos helyzet — művelődési hátrány. 12.50 Ze­nemúzeum. 14.29 Szólítlak haty- tyú! 15.10 Énekszóval, muzsiká­val. 15.32 Robin Hood. 15.49 Ta­nár úr kérem. 16.05 Cseres Ti­bor: Parázna szobrok. Könyv­szemle. 18.15 Operaárlák. 17.07 Olvastam valahol. . . 17.27 Kó­rusművek. 17.45 Délutáni rádió­színház. Arkanda. 18.15 Hol volt, hol nem volt. . . 18.30 Esti ma­gazin. 19.15 Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 20.00 Légy hű magad­hoz.- (ism.) 21.00 Évfordulók nyo­mában, 22.20 Kína 30 éve. 22.30 Operaáriák. 22.52 Kiszorítósdi. Jegyzet. 23.07 Nagy siker volt! (ism.) 0.10 Cimbalommuzsika. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05 Fúvósze- ne. (ism.) 8.33 Napközben. 10.33 Német nyelvű hírek. 10.36 Zene- délelőtt. (ism.) 12.33 Mezők, fal­vak éneke. 12.55 Kapcsolás a szolnoki stúdióba. 13.25 Ifjúsági könyvespolc. 13.30 Csillebérci fák alatt.* 14.00 Történeteim. Ta- bi László, (ism.) 14.35 Senki többet? Harmadszor! 16.00 Vene­zuelai népi dallamok. 16.10 Film­zene. 16.33 Útközben. 16.35 Idő­sebbek hullámhosszán. (ism.) 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa — arról, hogy kiben érdemes bízni . . . 18.33 Operettrészletek. 19.15 Daloló, muzsikáló tájak. Észak-Borsod, (ism.) 19.55 Slá­gerlista. 20.33 Harmincéves a rádióoperett, (ism.) 22.00 A teg­nap slágereiből. 23.15 Együtte­sek zenés játékokból. SZOLNOKI STUDIO: 17.00 Hí­rek. — A szolnoki járműjavító férfikara énekel. — 17.15 Nők negyedórája. Szerkesztő: Kardos Ernő. — Könnyűzene, női elő­adók felvételeiből. — Kutatómű­helyek az Alföldön. I. — Mezei szőttes. — 18.00 Alföldi krónika. — Beatparádé. — 18.26—18.30 Hírösszefoglaló, lap- és műsor­előzetes. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Ka­land a szigeten, 6 és 8 órakor: Police Python 357. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Heroin — 7 órakor: Mi van, do­ki? Békéscsabai Kert: Férfiak póráz nélkül. Békéscsabai Sza­badság: de. 10 órakor: Ned KeUy — 4 órakor: A tenger kedves szörnyei — 6 és 8 óra­kor: Ned Kelly. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: A koppányi aga testamentuma — fél 8-kor: Todo modo. Gyulai Erkel: Ze- lengora csúcsai. Gyulai Kert: Körösök vidékén. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Vigyázat, rozmárok! — 6 és 8 órakor: Meztelen bosz- szú. Orosházi Béke: Bobby Deerfield. Orosházi Partizán: Sugarlandi hajtóvadászat. Szarvasi Táncsics: Holnap elin­tézzük, drágám! Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem kül­dünk vissza. BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedl G. Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Rocskár János. Szerkesz­mppmojanp tőség: Békéscsaba Pf: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba J ^ j □ N I Jj IjTATe- pf! m- Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivata­t s Sansf-df. É lóknál és a kézbesítőknél. Előfizetői díj egy hónapra 30 forint. Dürer Nyomda, Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Igazgató: Háromszéki Pál INDEX: 25054 ISSN 0133—0055

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents