Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-05 / 155. szám
Várszínházi bemutató előtt mmMM Gyulai beszélgetés Nemeskürty Istvánnal A békési kastélyzugi ásatások leleteit bemutató kiállítás egy részlete Fotó: Gál Edit A fiatal város kutatja múltját Régészeti kiállítás Békésen Holnap este lesz az ősbemutatója Nemeskürty István Szép ének a gyulai vitézekről című drámájának. Ilyenkor italán egy kicsit illetlenség is a szerzőt a darabjáról faggatni, hiszen mint a szülőszoba előtt topogó apák- naik, az írónak is van épp elég gondja-baja. Nemeskürty István mégis készséggel áll rendelkezésemre, s .beszélgetésünk során csöppet se látszik rajta a premier előtti izgalom. Pedig, ha a fejünk felett lomhán kúszó esőfelhőket figyelnénk, bizony lenne ok aggodalomra: vajon az „égiek” nem szólnak-e közbe a bemutató idején? Nagy ívben elkerülve az időjárás kellemetlenségeinek gondolatát is, beszélgetésünk kezdetén a dráma megszületésének előzményeiről érdeklődöm. — Néhány évvel ezelőtt a gyulai könyvtárba hívtak író-olvasó találkozóra, s akkor villant fél bennem először, hogy szellemi értékekben milyen gazdag ez a város — mondja Nemeskürty István. — Az 1540-es években itt készült Ozorai Imre vitairata, amely egyike volt a magyar nyelven megjelent ősnyomtatványoknak. Ez a város adta a hazának és a világnak Dürert és Erkelt. A gyulai várból vitték Aradra 1849-ben az elbukott szabadságharc vértanú tábornokait. Első ittlétem idején is csodálattal láttam, milyen sok szép szobor díszíti Gyula utcáit, köztereit. Elmentem a várba, és végigsuhant rajtam, mennyi drámát láttak már ezek a középkori téglafalak. Amikor az elmúlt évben a várszínház vezetősége megbízott, hogy írjak darabot számukra, természetesnek tartottam, hogy olyan eseményekről szóljak, amelyek itt történtek. Így esett választásom Kerecsényi kapitány és a gyulai vitézek tragédiájára. — Milyen forrásmunkákból merített a dráma írásakor? — Legfontosabb ihletőm a magyar irodalom egyik kevéssé ismert gyöngyszeme, az 1560-as években ismeretlen szerző által írt, Szép ének a gyulai vitézekről című krónikás költemény. A katonáinak zsoldot nem fizető Kerecsényi kapitányról, s a portyára induló vitézekről szól a korabeli beszámoló, amely alapja lett a most tézi játékoknál megszoktuk, hogy sikeres vagy hősi eseményekről számolnak be a szerzők. Nekem ezúttal egy halul végződött történet formába öntése lett a részem, de remélem, nem sértem vele a gyulaiak jogos önérzetét, hiszen drámám főhőse nem azonos Kerecsényi kapitánnyal. Az igazi hősök azok a gyulai vitézek voltak, akik derekasan helytálltak a hazáért, s halni is tudtak, ha éppen szükség volt rá. Művemben megpróbáltam egy olyan osztályharcos történelmi konfliktust feltárni, ahol a várvédő nép képviseli a haladást az önös érdekein túllépni képtelen kapitánnyal szemben. — Több mint négyszáz év telt el a törökkel való háborúskodás óta. Védők és ostromlók régen megpihentek az el nem kerülhető enyészetben, de a várfalak ma is állnak! Milyen érzés, hogy e néma tanúk előtt ismét megelevenedik a múlt? — Csodálatos lelki izgalmat jelent számomra, hogy a gyulaiakról írhattam és Gyulán, az eredeti helyszínen kerül bemutatásra a művem. Fokozott felelősséget jelent ez nemcsak a szerzőnek, de az előadás valamennyi közreműködőjének. A darab írása közben a megszállottságig igyekeztem hű maradni a történeti tényékhez, hiszen a 16. század krónikája bőven kínálja a drámai eseményeket. Az alaphelyzet eleve nemzeti tragédiát sűrített magában, mivel hazánk területe valóságos katonai gyakorlótér volt, ahol a császári hadak időnként megütköztek a törökkel, s a magyarságnak a nagyhatalmak harcában csak alárendelt szerep juthatott. Az erővonalak, ilyetén hullámzása közben Kerecsényi kapitányinak az volt a drámai vétsége, hogy az akkoriban szokásos mértéknél is rosszabb viszonya volt alárendeltjeivel. így esett meg, hogy portyára zavarta harcosait, s hívta fel ezáltal a török figyelmét a gyulai várra. Törvényszerű, hogy mindez a bukáshoz, a vár feladásához vezetett. — Művében árulónak mutatja Kerecsényit? — Véleményem szerint a dolgok túlságos leegyszerűsítése, ha árulónak bélyegzőnk valakit. Meggyőződésem, hogy a magyar történelemben sokkal kevesebb volt az áruló, mint ahogy azt emlegetni szoktuk. Kicsit a bűnbakkeresés miatt, talán saját bűneink elhomá- lyosítása céljából kiáltunk ki „árulókat”. Kerecsényi nem tett mást, mint megítélt egy helyzetet és tévedett. Tettét nem akarom Görgey „árulásával” hasonlítani, inkább a szigetvári hős, Zrínyi Miklós sorsával összevetni. Zrínyi is, akárcsak Kerecsényi, gazdag, nagy hatalmú, erőszakos főúr volt. Mindketten jó katona módjára védték nemcsak saját birtokaikat, hanem a hazát is. Végső soron Zrínyi se tudta megvédeni Szigetvárt, de amikor látta, hogy minden elveszett, inkább a biztos halált, a hősi halált választotta. Kerecsényi viszont a végső pillanatban megpróbálta menteni a saját életét és a katonái életét is. Rosszul ismerte fel a helyzetet, s a hősi halál helyett ez lett a tragédiája. És hogy a huszadik századi történetírás árulónak bélyegezte, az bizonyára azért is van, mert a magyar történelemben néha rossz néven veszik, ha valaki életiben marad. — Milyennek szeretné viszontlátni szereplőit az előadáson? — A történelmi valóság sokszoros áttéttel jut el a nézőkig. Amikor beástam magam a gyulai vitézek életébe, igyekeztem a lehető legalaposabban megismerni hőseimet. Aztán vártam, hogy a szereplők megszólaljanak, és amikor ez megtörtént, már csak az volt a dolgom, hogy leírjam beszédüket. Vitézeim mind az eredeti nevükön szerepelnek és szeretném hinni, hogy az előadás sűrített légkörében úgy elevenednek meg, mint ahogyan éltek és haltak egy- kor, hajdanán. Tudom, a drámaíró munkája színpadon más lesz. Nem azt mondom, hogy jobb vagy rosz- szabb, de a rendező és a közreműködő művészek mind hozzáadják a maguk egyéniségét. Remélem, a nézők teljes értékű élménnyel gazdagodnak, s ha a néma faiak is szólni tudnának, talán nem tiltakoznának előadásunk láttán. Andódy Tibor Az okleveles adatok alapján Békés városának, mint a megye névadójának története, a X. században kezdődhetett. Ez a földrajzi terület a Csőit nemzetség szállásterülete volt. A központi hatalom ellen lázadó nemzetség megtörése után a XIII. század végéig álló várba az uralkodó saját ispánját, Békést ültette. A feljegyzések szerint a török hódoltság idején ismét vár állt itt. Ennek az ispáni várnak a létezését is akarta bizonyítani az a kutatás, amelyet feltáró ásatásként 1975-ben a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete kezdett el, majd később a Magyar Nemzeti Múzeum régészei folytattak. Az oklevelek tanúsága szerint a várat az úgynevezett Kastélyzugban, illetve a kastélyzugi folyókanyarulatban kellett keresni. A több éven át végzett kutatások sok mindent bizonyítottak: a feltárt területen minden kétséget kizárólag egy, a XVI. században épült, vizesárok- és palánkrendszer- rel védett erődítés állt. Ezt a törökök építették a koA sorozat legutóbb megjelent két lemeze egyszerre több célt is szolgál. Híradás az első világháború utáni időszak legünnepeltebb operacsillagairól, másrészt űrpótló szerepet tölt be, mert Németh Mária és Anday Piroska felvételei eleddig elérhetetlenek voltak. A Hungaroton a bécsi Preiser Record cégtől megvásárolt licencia alapján juttatja hozzá a műfaj szeretőit és a lemezgyűjtők széles táborát e valóban ritkaságnak számító felvételekhez. Németh Mária és Anday Piroska sorsa, énekesi pályafutásának alakulása egy időre esett, pontosabban egyformán indult és mintegy húsz esztendeig egymás mellett bizonyították a magyar operakultúra gazdagságát, a világ egyik legrangosabb operaházában, a bécsi Staatsoperben. Németh Mária pályája, amely üstökösként ragyogott fel, ugyanolyan gyorsan tűnt le. Alig múlt negyvenesztendős, amikor abbahagyta az éneklést. Lelkileg, fizikailag meggyötörtén, elfeledve halt meg Bécsben 1967-ben. Anday Piroskát egészen 1977-ig bekövetkezett haláláig elismerés övezte. Élete során igen sok lemezfelvétel készült közreműködésével, és mivel idős korában is megőrizte hangjának szépségét, fényét, még a hatvanas években is énekelt lemezre dalokat. rábban már itt fekvő, a Ma- róthy család XV. században kialakított kastélyának átalakításával, átépítésével. Az is tisztázódott, hogy a X—XI. századi ispáni vár nem ezen a területen volt. Az ásatások során a felszínre került leletekből kiállítást rendeztek a békési Jantyik Mátyás Múzeumban. A július 15-ig nyitva tartó kiállításon kályhaszemeket, (ezekkel növelték a korabeli fűtőalkalmasságok meleget' adó felületét), a XVI. századi úgynevezett Ferdinánd- dénárokat — köztük egy darab hamisítottat! —, valamint rengeteg edénytöredéket mutatnak be az érdeklődőknek. Az edénytöredékek egy része a vizesárok- rendszer betemetésekor, az elmúlt század éveiben került a földbe. A város történetének érdekes részét történelmi hűséggel feltáró bemutatót a XIX. század első felében keletkezett térképek, valamint részletes tájékoztatót nyújtó kiadvány teszi teljessé. Németh Mária lemezén megismerhetjük a páratlan tudású, csodálatos hangú művészt, aki egyformán otthonosan mozog Mozart világában és Wagner énekbeszédében, vagy Verdi bel canto stílust igénylő művészetében. Kiváló stílusérzékének bizonysága e lemez, amely a húszas évek második felében készült felvételekből állt össze. Részleteket szólaltat meg A szöktetés a szerájból, Weber Oberonjá- ból, a Trubadúrból, az Álarcosbálból, az Aidából. Megrajzolja Puccini két hősnőjét, Toscát és Turandotot is egy-egy ária segítségével. Wagner muzsikáját Senta balladája képviseli, és utolérhetetlen szépséggel szólaltatja meg Goldmark Sába királynőjéből Sulamit bensőségesen szép imáját. Anday Piroska lemezén a legnépszerűbb alt, illetve mezzoszoprán szerepekből hallhatunk válogatást. így természetesen nem hiányzik Donizetti Kegyencnőjéből Leonóra áriája, Bizet Car- menjének részletei, Delila három áriája, Azucena elbeszélése. Olyan különlegességeket is megszólaltat azonban, mint Meyerbeer Prófétájából Fides áriái, Wagner Rienzijének egy részlete és Kienzl A bibliás ember című operájából Magdalena áriája. HANGSZÓRÓ Bumeráng Ez volt a címe annak az egyórás műsornak, melynek alcíme így csalogatott: Aíű- soramk-ból, -ról, óta, körül, -hoz, után. Azért akadt meg rajta a szemem, mert először csak a -ból, -rólt és társait vettem észre, s ettől kíváncsian ültem le meghallgatni. Persze második olvasásra az első szó is helyére ugrott, s értelmet kaptak a ragok, névutók. És a határozószó is, sígy bár sokkal kevésbé tűnt frappánsnak, mint míg tévedésben voltam, viszont pontosan eligazított. Melyik a jobb a kettő közül, nehéz eldönteni, de nem is feltétlenül szükséges, a fontos az, mi volt, mit nyújtott ez az ifjúsági főosztály régebbi műsoraiból készült összeállítás? Sok mindent, hogy bumerángként visszatérjen és újra figyelmet szentelhessen neki a hallgató. Vers, cserefurcsaságok hirdetés alakjában, majd részlet a Vidám Parkban fölvett riportból, egy magát különleges valakinek tartó, ám szomorúan primitív életfelfogású fiatal nőről. Aztán a kutyadivatról, mely a gazda pénztárcájától függően igen változatos. Mint mondták, ez a sokféleség vezet át a műsor gerincéhez: jó-e, ha az embergyerek elüt egymástól, vagy jobb nem kilógni a sorból? Egy alig kétperces miniriport szerint, mely óvodásoknak ható általános iskolai felső osztályosokkal készült, nem ajánlatos másnak lenni mint a többi, mert aki nem olyan, könnyen megjárhatja, kigúnyolják és kiutálják a .közösségből. Sőt. „Van egy srác, akit állandóan vernek.” A nagyobbak véleményesem üt el a kisebbekétől. Pedig a középiskolások abban az életkorban vannak — legalábbis a felnőttek úgy hiszik —, amikor már a színes egyéniség az ideál és más a stílus is. De bizony ők is csak hasonlókat mondtak. Például: elsőben volt egy fiú, akiről látszott, hogy mást akar, mint a többi, nem valami jó dolgokat, meg feltű- nősködött is — aztán megverték. Ez elég sokáig tarthatott, mert negyedikben normális lett, s most már nem verik. A tanárnővel szólva, megdöbbentő. Nem kevésbé az ellenpélda, csak azt így nem kommentálta senki. Az egyik diák óra végén ápertén megmondta a tanárnak, hogy rossz a módszere, másképp kellene tanítania. A tanár türelmesen megmagyarázta, miért úgy oktatja a matematikát ahogy, s ezzel fejezte be a riporterhez szólva: próbáltam menteni magamat, ha egyáltalán lehet... Könnyű elképzelni, milyen hatású volt az a „párbeszéd” az osztály színe előtt. Eztán következett a műsorban a párod ista lány, a gróf, majd az őserdei kollektív öngyilkosság helyszíni magnófelvételéből a „főpap” hát- borzongató, halálra biztató, később parancsoló szava, és végül egy kislány, aki büszke arra, hogy egyéniség és a barátai is azok. S így a rendezőelv — az egyéniség kérdése köré csoportosítás — cikcakkos lett, s keveredett a teljesen beteg személyiség és gazemberség együttes problémájával is. Igaz, így szélesebb skálán mozgott a műsor és színesebb lett. A számok közti zene és az ösz- szekötő szöveg csevegő hangja is az érdekességet szolgálta. De mivel olyan lényeges kérdést is érintettek, mint a tolerancia — a mások iránti türelmesség — hiánya már egészen fiatal korban, jó lett volna ennél a témánál hosz- szabban időzni. Vass Márta — Nyári tábor a dolgozók gyermekeinek A Szarvasi Állami és Tangazdaság vezetői nagy gondot fordítanak arra, hogy évről évre minél több dolgozó gyermekét küldjék üdülni, táborozni. Mivel a SZOT-beutaló kevés, segítenek magukon, s Szarvason, a festői szépségű Erzsébet-li- get tőszomszédságában, a sportpályán nyári tábort rendeznek be. Elsősorban a külterületeken, tanyavilágban élő dolgozók gyermekeit viszik a táborba. Az idén június 27- én nyílt meg a tábor, amelyben 67 gyermek tölt felejthetetlen 10 napot. Kor szerint három csoportra osztották az általános iskolásokat, s három pedagógus vigyáz rájuk, szervezi a sportfoglalkozásokat, társasjátékokat, s naponta eljárnak úszni is. A sportpályán asztalitenisz, röplabda, futballpálya és különböző társasjáték áll rendelkezésre. A gyermekek tízórait, ebédet és uzsonnát kapnak a szépen berendezett Faház vendéglőben. Reggel és este háztól házig szállítja a nyári tábor lakóit a gazdaság autóbusza. Az alkalmi nyári táborban vidáman telnek a napok, a szülők nyugodtan dolgozhatnak, gyermekeik szép környezetben nyaralnak. A kisdiákok részt vesznek a felnőttek sparta- kiádversenyén is. a. színre kerülő drámának. ViN. L. jT Uj hanglemezek a „Nagy magyar előadóművészek” sorozatban
