Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-29 / 176. szám
0 1979. július 29., vasárnap NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT Labdarúgómérleg '79 Gyomai SÍK: kevés játékos A Gyomai STK tavaly nyáron újjáalakult szakosztályának vezetése igen szerény célkitűzést jelölt meg az 1978/79-es évadot illetően: „egyrészről javuló teljesítménnyel bentmaradni a megyei I. osztályban, közben jobb szakmai és nevelő munkával alakítani a jövő csapatát, másrészről lelkesebb és különösen hazai pályán eredményesebb játékkal visz- szaszerezni a közönség szimpátiáját.” Ezt csak részben tudták teljesíteni. A bentmaradás nem volt „nehéz”, a csapat- építés viszont távolról sem volt eredményes, hiszen a szakosztály jelenleg is krónikus játékoshiánnyal küzd. A nevelő munka hiányossága, hogy sem a játékosok •körében — ide értve az ifjúsági korúakat is —, sem a közvéleményben, munkahelyeken nem sikerült azt a szemléletet megteremteni, mely szerint a nagyközség első csapatában játszani dicsőség. Jelenleg is nagyobb vonzása van a kispályás bajnokságnak, több játékos csak úgy volt hajlandó „vállalni” az első csapatban való szereplést, ha e mellett részt vehet a kispályás bajnokságban is. (!?) A szakvezetés engedményekre kényszerült, s ez károsan hatott az edzéseken való megjelenésre, az ottani munkaintenzitásra. Felesleges hangsúlyozni, hogy a csapat összeállításánál, a tartalékok kijelölésénél, esetleg a fegyelmezésnél ez milyen következményeket vont maga után. A csapat a végső, tabellán elfoglalt 15. helyét két lelkesen végigjátszott és eredményes idegenbeli -mérkőzésének köszönheti (Battonya és Békésszentandrás). A játékosok közül pozitív értelemben úgyszólván senkit sem lehet kiemelni. Varjú Imre „civil életmód” mellett, rutinból is a legegyenletesebb és legmegbízhatóbb teljesítményt nyújtotta, Varjú és Csigér edzésmunkája, Pa- bar egy-egy mérkőzésen való felvillanása, Máté pontokat érő góljai említhetők. Sike az ősz folyamán nyújtott jobbat, de ezt sorozatos fegyelmezetlenségével elrontotta. A serdülőcsapat viszont Csalah Lajos edző vezetésével szépen fejlődött. Különösen tavasszal szerepeltek eredményesen, sok közöttük a tehetséges játékos. A nagyközségi tanács és az üzemek, vállalatok anyagi támogatása révén a csapatok megfelelő körülmények között versenyezhettek. Az üzemek társadalmi munkában részt vettek a pályák felújításában és számos segédeszközt készítettek. Ki kell itt emelni a Körösi Állami Gazdaságot és a Viharsarok HTSZ-t. A csapat a felkészülést az új bajnoki idényre megkezdte. Az edzéseket Lukács Sándor oktató vezeti, korábban az ifjúsági csapatot edzette. Üj játékost nem igazolt a szakosztály, sajnos a régiek közül többen bejelentették leállási szándékokat, nagyobb részüknél, korukat tekintve, ez nem indokolt. A megüresedett helyeket részben a katonaságtól leszerelt játékosokkal: Szilágyi, Hornok, részben ifjúsági játékosokkal szándékoznak feltölteni — Tokai, Szendrei, Nagy, Tímár —, ők tehetségük révén, szorgalmas munkával, sportszerű életmóddal már ebben a bajnoki évben állandósíthatják helyüket az első csapatban. Fekete László Mezfiberény: jó hajrá A vártnál rapszodikusabb szerepléssel vívta ki a 7. helyet a Mezőberényi Spartacus labdarúgócsapata az elmúlt bajnokságban. Elsősorban a pálya használhatatlansága miatt a tavaszi rajt nem sikerült, azonban az utolsó hét mérkőzésen 12 pontot szerzett az együttes, és gyakorlatilag felzárkózott a vezető „hármas” mögé. összességében a csapat teljesítette a számára nem túl magas célkitűzéseket, sőt a legjobbaknak is méltó ellenfele volt. A góllövőlistát Harmati vezeti 13 góllal, Gazsó 11, Bátori 6, Hegedűs 5, Ramos 5 esetben volt eredményes. Az ifjúsági és serdülőcsapat szereplésével elégedett a szakvezetés, e vonatkozásban változás, hogy a serdülők edzőjének Szügyiczki Jánost kérték fel. A nyár jelentős változásokat hozott az egyesületnél, ugyanis Vrbovszki János sportegyesületi elnök helyébe Hoffmann Dániel, a faipari szövetkezet műszaki vezetője lépett. Ezúton is köszönet illeti az egészségügyi okok miatt távozó elnököt, aki több évtizedes, áldozatkész és eredményes társadalmi munkát végzett az egyesületnél. Mint Hoffmann Dániel és Nagy István edző elmondta, a hamarosan kezdődő bajnokság előtt nem a legrózsá- sabbak az előjelek. Ugyanis jelentősen szűkült a játékoskeret, mivel Mahovics a Bcs. TASK-hoz, Földesi Kazincbarcikára igazolt, Ramos pedig katonai szolgálatra vonul be, s Harmati László átigazolását is erősen szorgalmazzák az NB Il-es klubok. Ilyen körülmények között előrelépésről nemigen lehet szó, azonban a biztos bennmaradást mindenképpen igényli a nagyközség labdarúgást kedvelő közönsége. Az úgynevezett szakosztályi modell kialakítása most van folyamatban, számítanak Káhut Pál, Vigh Sándor, Borgula János és mások aktív közreműködésére is. Dr. Makai Gyula A Mezőberényi Spartacus csapata. Álló sorban, balról jobbra: Borgula János intéző, Petries, Harmati J., Schupkégel Adám szakosztályvezető, Háncsák, Mohovics, Wagner, Földesi, Gazsó, Nagy István edző. Guggolnak: Harmati L., Bátori, Varnyu L., Kovács, Szikora, Tímár, Hegedűs P. A képről hiányzik: Hegedűs Gy„ Bánfalvi, Bánhegyi Fotó: Fazekas Lajos Békési MEZŐGÉP Vasas: Szerepet kérni a hazai ökölvívósportban A megyei TSH hivatalos minősítési listáján, tavalyi eredményei alapján 16 ökölvívó szérepel, akik közül tizennégyen a Békési MEZŐGÉP Vasas versenyzői, önmagában ez a két adat is sok mindent elárul a sportág Békés megyei helyzetéről. Mindenekelőtt azt, hogy mostanság lényegében egyedül a békési szakosztály jelenti a minőséget. Egyedül ez a szakosztály az, ahol a létszám, a szervezettség, és a minőség arra enged következtetni: képesek az újraéledő hazai ökölvívósportágban szerepet kérni. Látogatásunkkor a hogyanra igyekeztünk választ keresni. Cs. Varga László békési városi testnevelési és sportfelügyelő : — Hoszabb távon két sportág fejlesztése szerepel terveinkben, a kosárlabdáé és az ökölvívásé. Szervezési és anyagi vonatkozásban megvannak a feltételek, élnünk kell vele! öt évvel ezelőtt láttuk olyannak a feltételeket, hogy hozzákezdjünk a sportág komolyabb fejlesztéséhez. Belleli Lajos személyében pedig megta- lltuk azt a lelkes embert, akinek irányításával biztosítottnak látszottak hosszabb távra is az eredmények. Egy szakosztály, egy bázis Nem ment persze könnyen. Korábban a helyi SZMTE sportegyesülete adott otthont tornaterem között pendliztek a sportolók, attól függően, melyik iskola terme volt éppen szabad. Jelenleg a 3. sz. iskola nem túl tágas, de azért megfelelő körülményeket biztosító helyiségében zajlanak az edzések. Itt inkább a felszerelések elhelyezésével van probléma. Még csak most épül az a szertár, ahová majd a tetemes technikai felszerelés kerül. — Átmeneti a mostani állapot — veszi át a szót ismét Cs. Varga László. — A közeljövőben, még az új iskolaév előtt összeülünk az iskolaigazgatókkal, és a sportegyesületi vezetőkkel, és felmérjük, kinek milyen teremigénye van? Jelenleg egyet tudok felelősséggel mondani: lesz végleges otthona az ökölvívóknak is. Mint B kategóriás szakosztály, különben is előnyt élvez. Edzés előtti eligazítás. A kép két szélén dalt) és Belleli Lajos edzők Maczik Pál (balol- Fotó: Martin Gábor az ökölvívóknak és csak két évvel ezelőtt döntöttek úgy, hogy a városban minden fejlesztendő sportágat, illetve szakosztályt külön bázisra építenek. Az elképzelés jól bevált, azóta a Vasas és az SZMTE ‘összevonásából alakított MEZŐGÉP Vasas sportegyesületéhez tartoznak az ökölvívók, ahol egyébként még természetjáró és tömeg- ! sportszakosztály működik. Guba Imre szakosztályvezető is először a múltról beszél: — Az volt a legnagyobb baj, hogy azelőtt mindenki gazda volt, és az ilyesminek rendszerint az a vége, hogy senki sem törődött velünk. Jelenleg 160 ezer forintos központi támogatást kapunk évente, a bázisszervünk ezt 40 ezerrel toldja meg. Ez a pénz nem túl sok, de nem is kevés. Ha jól gazdálkodunk, elegendő. Örömmel mondhatom, hogy emellett dicséretes a város vezetőinek segítsége, ami komoly erkölcsi tőke. Mint a legtöbb helyen Békés megyében, Békésen is gond a teremhiány, az edzéslehetőségek biztosítása. A jövő biztató: most fejeződött be egy nagyobb tornaterem építése, és 1982-re elkészül egy újabb, 30x18 méteres küzdőterű terem. Ottjár- tunkkor viszont még két Ami a versenyszínhelyt illeti, itt egyértelműbb a helyzet. A városban szép közönséget vonzó ökölvívóeseményeket a Szántó Albert utcai tornateremben rendezik, ahol 5-600 néző is szurkolhat. Legközelebb augusztus 3—4 -5-én, a hagyományos fel- szabadulási emlékversenyen. A nulláról A beszélgetést az edzőteremben folytatjuk, ahol harminckét pár kesztyű csattog egyszerre. Belleli Lajos és Maczik Pál edző sűrűn osztogatja az utasításokat. Belleli tíz éve oktatja a fiatalokat. Mint mondja, „véletlenül” lett edző. Tősgyökeres békési, aktív sportoló korában a Kun Béla SE és a Honvéd Szalvai SE ssünéiben versenyzett, aztán tért vissza ismét a városba. — Szinte a nulláról indultunk. Sokat jártam a gyerekek miatt az iskolába, amíg meg tudtam győzni a testnevelőket; az ökölvívás is szép és fontos sportág. Sok tehetség van Békésen, _ de sajnos különböző okok miatt nem jut el mindenki a rendszeres edzésig. 1973-ban érzékeltük először munkánk gyümölcsét, Szabó Ignác országos ifjúsági bajnok lett, Szálkái Sándor pedig a juniorok között bizonyult legjobbnak. Aztán a csabai szakosztály megszűntével többen hozzánk igazoltak, Bohus Pál, Bolla László, Somogyvári, majd Csep- regi. Ök a felnőtt országos bajnokságon és versenyeken játszottak komoly szerepet az utóbbi években, számos szépen csillogó éremmel gazdagították a szakosztály sikerlistáját. Szálkái Sándor Romániában az ifjúsági barátságversenyen is járt, ahol a legjobb nyolc közé jutott, Bohus pedig a junior Európa-bajnokságon lehetett ott. Ami az idei országos bajnokságokat illeti, Bohus 4. lett a felnőtt nehézsúlyban, Karácson Károly és Antoni Antal pedig bronzéremmel tért haza az ifjúsági bajnokságról. Vállalják a buktatókat Tavasszal meglátogatta a szakosztályt Schirilla György, a Magyar Ökölvívó Szövetség főtitkára és Tóth Imre szakfelügyelő, akik tájékozódtak a körülményekről és támogatásukat ígérték a szövetség részéről a további munkához. Szükség van rá, hiszen a B kategóriás szint megtartása nem könnyű, számos feltétele van. Csak néhány ezek közül; heti öt edzés, önálló terem, 13 homokzsák, hogy az állandóan felállított szorítót és egyéb tárgyi feltételeket ne is említsük. Ezek megteremtése, teljesítése bizony nem köny- nyű, csak széles összefogással, magas színvonalú szakmai munkával lehetséges. Hogy az idén mennyire sikerül megfelelni a követelményeknek, még nehéz lenne jóslásokba bocsátkozni. Tény viszont, hogy a felnőtt versenyzők közül több ökölvívóra nem számíthatnak a továbbiakban, családi és más körülmények miatt, örvendetes viszont, hogy a fiatalabb korosztályokban jó néhány tehetség bontogatja szárnyait, mint például a Karácson-testvérek, Sánta, Antoni, Lecskó és mások. Maczik Pál edző velük és a többiekkel is nagy szeretettel foglalkozik. A sportág kedvéért költözött Békésre, és egyéni ambícióját jelzi az is, hogy jelenleg a TF 2 éves edzői szakának hallgatója. — Nem lehet megállni — vallja. — Ahhoz, hogy korszerűen oktathassunk, elengedhetetlen az állandó ismeretbővítés. Már az alapok lerakásánál döntő, mit és hogy gyakoroltatunk a gyerekekkel. Azt gondolom, hogy a folyamatos utánpótlás-nevelés lehet az egyik záloga annak, hogy hosszabb távon hallasson magáról a város ökölvívósportja. Dr. Fucker Lajos, a sportegyesület elnöke bólint, amikor az edző szavait hallgatjuk. Még hozzáteszi: — A város fejlődése közismert. A sport serb maradhat ki ebből a folyamatból. Tisztában vagyunk azzal, hogy sokszor Birkózni kell a feltételekért, nem könnyű a szervező munka, de vállaljuk. A már kivívott eredmények és az ökölvívás iránt megnyilvánuló érdeklődés kötelez erre. Igen, valahol itt kell keresni a mozgatórugót. Ott, ahol ismerik, hogy miért munkálkodnak szívósan, gondokkal is szembeszállva, nem maradhat el az eredmény. Ami más fogalmazásban azt jelenti: Békés városa szerepet kér a magyar ökölvívósportban. Fábián István A sport világából O A svéd III. ligában szereplő Härmani IF labdarúgó- csapatának vezetősége új utakat keres, mily módon tudna csapatuk még eredményesebb szereplése érdekében együttműködni a klubszínekért rajongó közönségével. Minden hazai mérkőzésükön kérdőíveket osztanak ki a nézők között, melyen arra kérik a „nagyérdeműt”, írja arra rá: mi tetszik önnek és mi nem? — már ami a csapat egyes játékosainak teljesítményét illeti, és hogyan volna lehetséges a hibák kiküszöbölése? A klub vezetői a „közvélemény-kutatás” eredményével elégedettek, mert egyikmásik lelkes szurkoló még olyan hiányosságokra is felhívta „szíves” figyelmüket, amelyre eddig nem is gondoltak. Egyikük sóhajtva még hozzáfűzte: milyen kár, hogy a „közvélemény” soraiból nem toboroztunk góllövő csatárokat... o „Foci Köpenicki kapitány brazil módra...” Nemrég Rio de Janeiróban a Copacabana egyik luxushoteljában foglalt fejedelmi lakosztályt szi- nyor Fontana játékosközvetítő. Az előkelő vendég azért érkezett a brazil fővárosba, hogy tárgyaljon brazil labdarúgóklubok vezetőivel játékosoknak az Internaziona- léhoz szerződtetése céljából. A vezető brazil klubok párnázott ajtói megnyíltak a „pénzeszsáknak” tekintett, disztingvált megjelenésű szi- nyor előtt. A baj csak az volt, hogy a klub óvatos vezetői „lekáderezték” szinyor Fontanát. Egy telefon Milánóba és a válasz: — Ilyen nevű urat nem ismerünk, és neki játékosvásárlásra megbízást nem adtunk!... Szinyor Fontana „szimatot vett’ és „olajra lépett”, mielőtt az időközben mozgósított rendőrség közbeléphetett volna, tetemes összegű kifizetetlen hotelszámlát hagyva maga után... o A belgiumi Baremontban egy barátságos futballmérkőzésen nem jelent meg a játékvezető. Mivel nem akadt „kéznél” a tartalék bíró, annak szurkolóként megjelent anyósa ugrott be helyére. Az idős asszony olyan ragyogóan fújta a sípot, hogy sokan a játékvezetői vizsga letételére biztatták, mire ezt válaszolta: „Jó, jó fiúk, de nem lenne sok értelme, mert a korhatár túllépése miatt, mire „kifutnám” magam, abba kellene hagynom...” o A francia parcel Picho tavaly egy fából készült fürdőkádban szelte át a Genfi-tavat. A sajtó méltatta, a szép számú nézősereg megcsodálta különleges vállalkozását, de a kíméletlen hatóságok: mivel nem szabályos vízi járművet használt, és nem rendelkezett vízijártassággal, pénzbüntetéssel sújtották. Monsieur Pichot azonban még ez sem riasztotta el, mert egy újabb, ha lehet még különösebb vállalkozásával ejtette ámulatba a sportvilág ínyenceit. Nemrég egy műanyagból készült baldachi- nos ágyban fekve, békauszonyos kezeivel evezve szelte át a tavat és az 5 kilométeres távot alig 4 óra alatt tette meg. — Nap mint nap születnek az emberi teljesítőképesség határát meghaladó világcsúcsok — magyarázta különleges vállalkozását, majd hozzáfűzte: — A szuperszonikus utazások korában valamit illik „lassan” is csinálni... „ _ BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Bocskár János. Szerkesztőség: Békéscsaba Pf: 111. Munkácsy u. 4. szám, KOI. Telefon: 12-19«, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba Pf: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Árpást Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetői díj egy hónapra 30 forint. Dürer Nyomda, Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2/A, 5«oo. Igazgató: Háromszék! Pál INDEX: 25054 ISSN 0133—0055
