Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-29 / 176. szám

1979. július 29., vasárnap Az idegenvezető — törté­nelemórák stílusában — ta­náros lendülettel eleveníti fel a harmincnégy évvel ez­előtti eseményt, amikor az egész világ Potsdamra fi­gyelt: — Cecilienhof a potsdami egyezmény történelmi emlék­helye. 1945. július 17-től augusztus 2-ig a Hitler-elle- nes koalícióban részt vevő dam jelentős szerepet töltött be az európai népek együtt­élésének, biztonságának meg­alapozásában. Pedig az ide utazó IBUSZ-turistacsoport- ból sokan átélték a második világháborút, s emlékezetük­be vésődött a dátum: 1945. augusztus 2-a, az egyezmény aláírásának napja. A három évtizedes mesz- szeség történelmi hangulatát A Nyugat-Berlinnel hatá­ros Potsdam megőrizte a rég múlt idők örökségét. A vá­rost bejárva meghökkentő változatossággal tárulnak elénk a különböző korokat idéző épületek, egészen a XIV. századtól napjainkig. I. Frigyes Vilmos uralkodása alatt gamizon város, a ka­tonakirály 9000 tagú ármá­diát állomásoztatott itt. Ab­Cecilienhof. a potsdami egyezmény megkötésének színhelye Az óváros barokk stílusú polgárházai, a kovácsoltvas cégérek rég múlt idők han­gulatát idézik nagyhatalmak delegációi itt vitatták meg plenáris ülései­ken a legyőzött fasiszta Né­metország sorsát... Az angolpark dús lombú fái, díszcserjés ligetei között visz az autóbusz, a nyugal­mat árasztó környezetben tá­volinak tűnnek azok a forró nyári napok, amikor Pots­még jobban érzékeljük, ami­kor a park mélyén feltűnik a szolid stílusban épült, an­gol vidéki kúriákra hasonlí­tó kastély. — Az utolsó Hohenzollern (trónörökös) építette még 1916-ban, itt lakott feleségé­vel, róla nevezte el a 176 szobás rezidenciát Cecilien- hofnak — mondja kísérőnk, amikor áthaladunk a bolt­íves kapu alatt. Az épületben végigjárjuk az angol, amerikai, szovjet küldöttség dolgozószobáit. A folyosó falát tablók borít­ják: képek a romokban he­verő Sztálingrádról, Rotter­damról, a deportálásról, a varsói gettóról, a szétrom­bolt birodalmi kancelláriá­ról. Aztán a nagyhatalmak teheráni, jaltai tanácskozását megörökítő fotók következ­nék, s végül „élőben” látjuk a potsdami konferencia szín­helyét, amikor belépünk a fagerendás, sötét falépcsős terembe: középen hatalmas kerek asztal, rajta a szovjet, az amerikai és az angol zászló, körülötte melegvörös bársonyszékek. A csendben ott lüktet a történelem. ban az időben már fegyver- gyártó, textilkészítő és do­hányfeldolgozó manufaktú­rák működtek a városban. Történelmi fénykorát II. Nagy Frigyes idején éli, aki a várostól nyugatra fekvő, erdőktől övezett szőlődom­bon valóságos Versailles-t te­remt. A Sanssouci park és kastélyai valóban még ma is a „gond nélküli” pihenést nyújtják. A természet és építészet csodálatos harmó­niája tárul a turisták elé, olyan gazdagságban, mely­hez fogható kevés van Euró­pában. Három kilométer hosszú fasor vezet a barokk Neues Palaishoz, a holland és angol mintára készült új kastély fényűző termeivel nem kevesebb, mint három­millió aranytallérjába került a királynak. Míg a fasoron végighaladunk, a „potsdami rokokó’ remekművei, nyári paloták, szökőkutak, szobrok, francia, holland, dél-olasz és kínai kertek kötik le a fi­gyelmet. Valamikor a kirá­lyi vendégsereg szórakozott itt — most a Sanssouci park a világ minden tájáról ide­érkező turisták találkozóhe­lye. Horváth Anita A város idegenforgalmi érdekessége a Naueni Potsdam Brandenburgi kapuja 1770 óta a kapu. 1755-ben épült a két neogótikus kör- város egyik nevezetessége bástya, hozzásimuló szárnyépületeivel (Fotó — KS) Autó — motor H lengéscsillapítók Filatéliai hírek A békéscsabai Városi Bé­lyeggyűjtő Kör vezetősége ér­tesíti a tagságot, hogy au­gusztus hó 5-én, 12-én és 26- án a következő újdonságokra lehet befizetést eszközölni; Olimpiai városokat — Róma, Tokió, Mexikóváros, Mün­chen, Moszkva — bemutató bélyegsorozat, névértéke 16,- Ft, Festménysorozat, ami­nek már korábban kellett volna megjelenni — szintén 16,— Ft névértékben, Évfor­dulók — Események öttusa VB Budapesten és a Tenge­rek 5,— Ft. KGST-sorozat 3 érték, 6,— Ft névértékben. Ugyanezekre még használtan is előfizetést lehet eszközöl­ni. Továbbá Parafilatéliára a következőkre lehet befizetést eszközölni; Ifjúsági Emléklap és a futárposta 17,— Ft, Per­iül katalógusra 90,— Ft. Ba­ranya című tanulmány 25,—r Ft, Sakkolimpia CM 7,— Ft, Philatelica 29/1. 24,— Ft, vé­gül Ifjúság, Nyírbátor és Mó­ricz CM. 16,50,— Ft. Egyben kéri a kör vezetősége a tag­ságot, hogy a második félévi tagdíjat mielőbb fizessék be, nehogy a bélyegek kiadása késedelmet szenvedjen. .Augusztus 11-én nemcsak az öttusa világbajnokságot köszönti bélyeg, • hanem ugyanezen a napon adja ki a posta , a festménysort is. Ek­kor jelenik meg a tengerek és folyók tisztaságát népsze­rűsítő bélyeg. Névértéke 3 forint, tervezője pedig For­gács Miklós grafikusművész. A posta értesítése szerint szeptember hónapban adják ki a régi magyar pénzeket bemutató sort. Az 5 bélyeg névértéke 15 forint lesz. A sorozatot Füle Mihály grafi­kusművész tervezte. Buda­pesten tartják az öttusa vi­lágbajnokságot augusztus 12 —16. között, amelynek tisz­teletére a posta 2 forintos bé­lyeget bocsát forgalomba. Az öttusa klasszikus sportág, az atlétika elődje, az ötösver­seny ugyanis már az ókori olimpiák műsorán is szere­peit. A verseny rövid távú futásból, távolugrásból, disz­koszvetésből, dárdahajításból és birkózásból állt. Vas Tibor A levegővel töltött pneu- matik (gumiabroncs) felfe­dezése jelentős állomás volt az automobilizmus történeté­ben. A rázástól, „dobálástól” mentes autózás azonban csak akkor valósult igazán meg, amikor a felfújt gumi­kerekű autók futóművét kü­lönféle rugókkal és lengés- csillapítókkal is ellátták. Ez utóbbiak a kényelmet és a biztonságot egyaránt szolgál­ják. Az egyenetlen útfelület ugyanis a kerekeket lengés­be hozza, s ha azok „ugrá­lása” állandósul, nem érint­keznek kellően a talajjal, ezért fékezéskor a fékút 20— 30 százalékkal is megnöve­kedhet, mindamellett a ko­csi kanyartartása is bizony­talanná válik. A lengéscsil­lapító feladata tehát: gyor­san és megfelelően „lecsen­desíteni” a rugózási rendszer lengéseit. Az elnevezéssel kapcsolatban érdemes meg­jegyezni, hogy az útegyenet- lenségekbői származó löké­seket, amelyek a futóműve­ket érik, elsősorban a jármű rugózása — gumiabroncsa és rugója — fogja fel, és nem a lengéscsillapító. Ezért azután nem is helyes „lö­késgátlónak” nevezni ezt a fontos alkatrészt. Ma a legelterjedtebb a hidraulikus, teleszkóprend­szerű lengéscsillapító. Ennek működési elve a következő: hengeres, zárt térben egy dugattyú segítségével szűk nyílásokon átpréselni a spe­ciális olajat — csillapító kö­zeget —, aminek révén olyan áramlási ellenállás lép fel, amely „felemészti” a lengések energiáját. A gya­korlatban egy-, illetve két­csöves lengéscsillapítókkal találkozhatunk Az utóbbi­nál a dugattyú — amely a kocsi felépítményéhez tá­maszkodik — a berugózott kerék hatására mélyebben nyomul a hengerbe, sünikor is az olaj egy része a má­sodik hengerbe szorul. A kétcsöves megoldás jellemző­je a kisebb beépítési hossz, az egyszerűbb tömítés, amely hosszabb élettartamot biztosít. Ugyancsak előny a mérsékeltebb olajhabosodás, hátrány viszont az egycsöves típusénál rosszabb hőátadás. A lengéscsillapítók élettar- tarmát erősen befolyásolja az, hogy milyen útviszonyok között közlekedik a kocsj. A jó márkájú teleszkópok élet­tartama általában 30^-50 ezer kilométer (érdekesség­ként: 10 ezer kilométer meg­tétele alatt, a lengéscsillapí­tó belső szelepei kb. 1 mil- liószor nyitnak és zárnak!). E fontos szerkezeti elemet rendszeresen ellenőriztetni kell a szervizekben e célra rendelkezésre álló vizsgáló- berendezéssel (Schocktester), amely mérőlapon adja meg az egyes lengéscsillapítók állapotáról árulkodó rajzola­tokat. A kocsi „hintáztatásá- val” csak a már kimerült, hatástalan lengéscsillapítók­ra lehet következtetni, az el­használódás mértékére nem. A csillapító hibája forrá­sa lehet ,a futómű többi tag­ja kopásának, idő előtti el­használódásának is. Tökélet­len lengéscsillapítás esetén a kocsi kereke szabályosan le­begni kezd, s az ugráló ke­rekek, amikor visszajutnak az útfelületre, túlpörögnek, megcsúsznak. A jellegzetes „kivájódások”, amelyeket a gumiabroncsok futófelületé­nek azonos szakaszain figyel­hetünk meg, általában e hibára vezethetők vissza. A lengéscsillapítók legcse­kélyebb hibája, a tömítések elhasználódása miatti olaj fo­lyás, azonnal meglátható a teleszkóp külső palástfelüle­tén. A „megfolyt” léngés- csillapítót nyomban ki kell dobatni, mégpedig mindig párosával kell elvégezni a cserét. B. I. Kert — háztáji Öntözéssel gyümölcstermesztés Az idei májusi, júniusi ká­nikulában sokfelé a gyü­mölcsfákat is öntözték. Ez a kertészeti termelésnek még nem általános módja, de a tudományos elemzések egy­értelműen azt jelzik: érde­mes az eddiginél többet tö­rődni a gyümölcsfák mester­séges vízellátásával. A be­fektetés kamatostól megtérül. Ezt igazolják a kertészeti egyetem kutatásai, amelyek­re a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának megbí­zásából került sor. A kutatók megállapították, hogy a gyümölcstermő növé­nyek — elvileg — átlagosan 500 milliméternyi vizet igé­nyelnek egy kilónyi száraz­anyag előállításához. (Száraz­anyagnak a gyümölcsnek azt a részét nevezik, amely meg­marad nedvességtartalmának mesterséges elpárologta tása után.) Valójában azonban en­nél többre van szükség, mert a növényállomány elpárolog­tatja a talaj nedvességtartal­mának egy részét. Ráadásul különféle műszaki megoldá­sokkal, például a talaj leta­karásával ezt csak mérsékel­ni lehet. Ezért azt tartják: hazánkban átlagban évi 600 —700 milliméter csapadék kell a gyümölcsök normá­lis növekedéséhez, kifejlő­déséhez. Ennyi esőt azon­ban kizárólag á déli, délnyugati országrészek — Dél-Baranya, Zala és Vas — kapnak. Ugyanakkor az Al­földön — különösen a vege­tációs periódusokban — 75 százalékos valószínűséggel mindössze 250—350 millimé­ter a természetes csapadék, amely így a növények víz- szükségletének csak 25—40 százalékát elégíti ki. A ma­gas átlaghőmérséklettel járó párolgás pedig, amely 3—6 milliméter között váltakozik naponként, tovább rontja a helyzetet. Ezért a magasabb vízigényű növényeket főként a kedvező csapadékellátott- ságú országrészekbe igyekez­nek telepíteni, míg másutt — mindenekelőtt az Alföldön — öntözésre is be kell rendez­kedniük a gazdaságoknak in­tenzív termesztés esetén. A szakemberek szerint kü­lönösen az alma hálálja meg a mesterséges vízellátást. Er­ről a gyümölcsről egyébként is azt tartják, hogy magas hozamokkal fizeti vissza a termelők fáradozását. Köze­pes vízigényűnek tartják a cseresznyét és a meggyet. Mérsékelt „vízfogyasztású” a szeder és a kajszibarack. (Azt, hogy mekkora a vízfel­vevő-, illetve párologtatóké­pesség — a legtöbb esetben — a fakorona formája, kiter­jedése, továbbá a területi egységre jutó növényszám, és alapvetően: a termés meny- nyisége határozza meg.) A kutatók megjelölték azo­kat a kritikus szakaszokat, amikor különösen hasznos a gyümölcsfák öntözése. Az egyik ilyen periódus a virág­zás időszaka, amely április elejétől május közepéig tart. Szerencsére ebben az idő­szakban » az őszi és a téli csapadék általában biztosítja a kedvező talajnedvességet. Idén azonban ez nem követ­kezett be, így május elején sokfelé öntözésre volt szük­ség. A fák összes vízfelvéte­lének 20—25 százaléka jut különben erre az időszakra. A következő kritikus fejlődé­si szakasz a hajtásnövekedés, a rügydifferenciálódás ideje. Ez gyümölcsfajonként és faj­tánként eltérő ütemben, má­jus 15. és július 30. között zajlik le. Ilyenkor az egész évi vízfelvétel 25—30 száza­lékát kívánják a fák. Ez a vízpótló öntözés fő időszaka, amikor hektáronként 60—120 milliméter öntözővíz is elkel a fák felüdítéséhez. A gya­korlati tapasztalatok szerint a nyári érésű gyümölcsök döntő hányada gazdagon meghálálja ezt az öntözést. A gyümölcs t,ovábbi fejlődése és az érés során szintén jó ha­tású a mesterséges csapadék. De mivel a termesztésnek eb­ben a periódusában általában a természetes csapadék való­színűsége is nagy, a szakem­berek úgy vélik, hogy nem egyszeri, hanem többszöri ön­tözésre és kisebb vízadagok­ra van szükség. A tudományos vizsgálódás során három év átlagában az alma öntözése 40 százalékos, a cseresznyéé 55, a szamócáé pedig mintegy 80 százalékos terméstöbbletet adott a kí­sérleti területeken. Az őszi­barack 37 százalékkal növel­te hozamát a rendszeres ön­tözés hatására. Jászonyi Ferenc Potsdami nyár

Next

/
Thumbnails
Contents