Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-29 / 176. szám
Önkéntesek Kevermesen, Lökösházán HIRDETÉS - REKLÁM - HIRDETÉS Gondoljuk csak el, hányféle összetevője van a határőrizeti sikereknek? A harci fegyelem, az éber szolgálatellátás, a kezdeményező, kereső, kutató határőrizet, az írott és íratlan szabályok betartása rendszerint eredményre vezet. De köny- nyen belátható az is, hogy időről időre az összetevők rangsorolásakor fontosabbá válik a lakosság segítsége. Éppen ezért csöppet sem lep meg, hogy amikor Bánhegyi János főhadnagyot — az orosházi kerület egyik őrsének parancsnokát — arra kérem, beszéljen őrsük sajátosságairól, rögtön a lakossággal kezdi. Az őrsi munkával hét önkéntes határőrcsoportét kell összehangolni. A parancsnok kocsiba ül vagy kerékpárra, járja az őrs működési területén levő Kevermes és Lökösháza utcáit, tanácsot ad, szervez, irányít. Segítség nélkül nehezen boldogulna, de ebben a munkában nincs egyedül, hiszen Horváth János hadnagy, az őrs politikai helyettese már tizenhat esztendeje itt él, ismeri az embereket, tudja, kikre számíthatnak. A politikai helyettes felesége pedig öt éve Lökös- háza tanácselnöke, ez is közrejátszik abban, hogy a két községben nyolcvannégy önkéntes határőr és harmincnégy önkéntes rendőr ad szolgálatot. S ez a szám a jövőben még emelkedhet, ha számításba vesszük az idevalósi leszerelő határőröké* és a félszáz határőrúttörőt. HOL VAN MÄR A TAVALYI Hó... A lakosság és a határőrség nagy utat tett meg a kapcsolatok elmélyítésében. Mert az együttműködés Lökösházán és Kevermesen sem volt mindig ilyen felhőtlen. A politikai helyettes szavaival élve tizenöt-húsz esztendővel ezelőtt előfordultak „nézeteltérések”, elsősorban a falubeli és a határőr- fiatalok különböztek össze. A kulturális és sportkapcsolatok teljes hiánya mellett a határőrizetben is gyakran elmaradt a segítségadás. Akkoriban a lakosság nem minden rétege értette meg a határőrség munkájának lényegét, céljait... De hol van már a tavalyi hó...! Kevermes határőrközség kétszer kapott Kiváló Határőr jelvényt, s egyszer Lökös- háza is. Ezen a határszakaszon tizenkét, éve nem fordult elő büntetlen határsértés, miközben negyven elfogást hajtottak végre a határőrök és önkéntes segítőik. A két községben a lakosság apraja-nagyja rész* vesz a határőrizetben. Négy éve például határőrúttörők váltak hőseivé egy határsértő elfogásának, s olyan öreg is segített már határsértő felkutatásában, aki a hamut is majdhogynem mamunak mondta. És a fiatalok megbékéltek-e már? Egyik községben nincs ifjúsági rendezvény határőrök nélkül, mondja az alegység KISZ-titkára. Hét éve irodalmi színpad alakult, s az amatőr színészek soraiban határőrök is fellépnek. Az egyik területi KlSZ-alap- szervezettel együttműködési szerződést is kötöttek. A VIT-vetélkedőre is együtt készültek a falu fiataljai és a határőrök ... A tanácstagoknak minden évben be kell számolniuk körzetük határőrizeti eredményeiről, említi Horváth Jánosné, tanácselnök, kiemelve a legjobban dolgozó önkéntes határőrcsoportok munkáját... A tanács kezdeményezésére a személyi tulajdonban levő határ menti földeket a termelőszövetkezet megvásárolta, s gazdájuknak a tanács másutt biztosított területet. Részint a határ őrzésének biztonsága, másrészt az esetleges határrendsérté- sek megelőzése késztette erre a helyi tanácsot. Ml KÖTI ŐKET ösdZE? Az önkéntes határőrök munkáját magasra értékeljük, teszi még hozzá a tanácselnök asszony, s olyan rendszeres társadalmi munkának tekintjük, amely nemcsak községünk biztonságához járul hozzá, de újra és újra bizonyítja azt is: kiérdemeltük a Kiváló Határőr jelvényt... A határőrök pedig használhatják valameny- nyi létesítményünket, szívesen látjuk őket sportegyesületünkben, a művelődési ház rendezvényein. A határőrség is segíti ,a község fejlesztését, utat építünk, amelynek költségeihez egymillió forinttal járul hozzá a határőrség. Kevermes nem fiatal község, lakosai összetartottak, összefogtak, miután felismerték: kötelességük a segítség- nyújtás. Lökösháza a felszabadulás után épült, ennek előtte nagybirtok állt a helyén, amelyet tanyák, cselédlakások egészítettek ki. Mezőgazdasági jellege ma is megmaradt, de mivel jelentős vasúti csomópont, lakosságának nem kis része a vasútnál vállalt munkált Kevermes — ahogy a szóbeszéd tartja — „régi vágású” település, öreg textilüzeme mellett fönnmaradt seprűkötő üzeme, és termelőszövetkezete sem sorolható a nagy téeszek közé. Mi köti össze a két szomszédos települést? A fiatalok mozgalmi, kulturális és sportkapcsolataiu kívül a legerősebb szál a határőrizet. Mindkét helységben szívügynek tekintik az államhatár őrzését. NEM RÚKA DÉZSMÁLTA A BAROMFIT A gyorsabb ütemben épü- lő-szépülő Lökösháza, s a régi hagyományokat őrző Kevermes mindennapjaihoz hozzátartozik a szilárd közrend és közbiztonság. A helybeliek szerint veszélyes dolog itt bárkinek bűnözésre, garázdaságra adnia a fejét, mert a lakosság nem csupán a határőröket támogatja, a rendőrség munkáját is megkönnyíti. Jellemző az, összefogásra: a vonatfosztogatót önkéntes rendőr juttatta a törvény kezére, a kiskorú lánnyal erőszakoskodó ittas férfit határőrjárőr fékezte meg, egy rendőri felügyelet alól megszökött személy* a helyi lakosok fogtak el. Róka már régen nem dézsmálta a baromfiólat, tyúktolvajok viszont még mindig léteztek, mígnem az őrs egyik határőre fülön nem csípte őket. Az őrs határőrei megtanulták: a feladat — amit úgy hívunk: összbelügyi — nem választható szét. Érdekességként megemlítem, hogy Kevermesen az önkéntes határőrök feleségei női csoportot akartak létrehozni. Erre ugyan nem került sor, mondván, túlságosan veszélyes vállalkozás ez, még oly harcias amazonoknak is... Mindenesetre jelképez valamit: a határőrizet becsületét a két szomszédos községben. Ügy gondolom, a határőrizeti sikerek összetevőinek képzeletbeli rangsorában a kevermesiek és a lökösháziak valahol a fölső- J rolás elején kell, hogy helyet kapjanak. Bán Károly Várnai Ferenc: A hosszú meneteléstől az agresszióig (Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1979) Várnai Ferenc könyve a kínai helyzetről most jött ki a nyomdából. Ara 10,— forint, talán azért is ilyen olcsó a mintegy 250 oldalas könyv ára, hogy széles körben elterjedjen, és segítse a tájékozódást egy olyan kérdésben, mely — bízvást mondhatjuk — talán a legnagyobb érdeklődést váltotta ki és váltja ki a második világháború óta, barátok és ellenség körében egyaránt. Várnai Ferenc könyvének egyik legfőbb erénye, hogy a kis anyag ellenére is képet tud adni a nemzetköziség témakörében beállott súlyos konfliktus előzményeiről. Meg kell vallanom, magam is úgy tudtam ez idáig, hogy az SZKP XX. kongresszusának a határozataival vette tulajdonképpen kezdetét az ismert nézeteltérés, azzal, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja élesen elítélte a személyi kultuszt és dogma- tizmust, és ezzel olyan állás- foglalásra késztette a kínai pártot, melyet az Mao Ce- tung személyi kultusza miatt nem tehetett magáévá. Természetesen ez is fennáll, de a kérdés sokkal összetettebb és régebbi keletű. Visz- szanyúlik a kínai polgárháború és antiimperialista harc időszakába, még a Kommunista Intemacionálé időszakába, amikor Dimitrov elvtárs és a Komintern más vezetői — a Komintern VII. kongresszusán hozott határozatoknak megfelelően — a kínai elvtársak figyelmét az antifasiszta népfrontpoliti- ka megvalósítására hívták fel, ami konkrétan a belső osztály harc élezése helyett a kínai társadalom különféle erőinek hazafias összefogását jelentette volna a német fasizmussal szövetséges japán militarizmussal szemben. Azzal, hogy Mao. Cetung gyakorlatilag nem fogadta el ezt a vonalat és a Japán elleni harcot az amúgy is nagy erőpróbának alávetett Szovjetunióra hárította, kockára tette az egész antifasiszta harc sikerét. A szovjet vezetés azonban túltette magát ezen és Mao Cetung forradalmi ambícióiban bízva a Vörös Hadsereg által szétvert japán Kvantung-hadse- reg óriási fegyveranyagát a kínai forradalmi hadseregnek adta át, mely voltaképpen ezzel vívta ki a Kínai Népköztársaság megszületését. Ügy tűnt, hogy a bizalom előlegezése nem volt alaptalan, mert a Kínai Népköztársaság, Mao Cetung vezetésével, jelentős sikereket ért el mind az iparosításban, mind pedig a mezőgazdaság szocialista átalakításában.' Később azonban az történt, hogy az elért eredmények a maoista politika eredményeiként tűntek fel a tömegek szemében és ez alapot adott ahhoz, hogy Mao Cetung különféle önkényeskedésekre, hibákra ragadtassa magát, mind a gazdasági építés, mind pedig a politika különféle kérdéseiben, letérve ezzel a marxizmus—leninizmus útjáról. Mindennek ismert, szomorú következményeit — egészen a vietnami háborúig — részletesen ismerteti Várnai Ferenc könyve. Mire kell még felhívnunk az olvasó figyelmét? Legalább is három kérdésre. Az egyik kérdés a belső kínai helyzet bonyolultsága, melyet a könyv szűk terjedelme ellenére is érzékeltet. Kína belső helyzetének külön fejezete a hadsereg. A könyv — s ez talán a katonai kiadónak is érdeme — elég terjedelmesen ismerteti a kínai szárazföldi, légi, tengeri haderő méreteit, harci értékét. Rámutat a viszonylag gyenge gazdasági helyzettel magyarázható fegyverzeti elavultságokra, amit a kínai vezetés nyugati tőkés kapcsolatokkal törekszik felszámolni, az egész ország megújítási programjának keretében. A harmadik kérdés, amire oda kell figyelnünk, a perspektíva kérdése, annak kérdése, hogy Mao Cetung halála után, az egykori vezér erényeinek és hibáinak kezdődő elemzése el- juttatja-e a kínai társadalmat oda, hogy felismerje: a hazafiság és nemzetköziség kérdésében a szovjetellenes- séggel és a szocialista tábor elleni magatartással bekövetkezett súlyos törést korrigálni kell, nem utolsósorban valamennyi antiimperialista erő jobb koordinálása érdekében is. A könyv ebből a szempontból se nem optimista, se nem pesszimista. Nem huny szemet afölött, hogy tacepaók (kínai faliújságok) nem egyszer már magát Mao volt elnököt is élesen megbírálták, s hogy az új kínai vezetés tesz bizonyos lépéseket a szocialista országok felé, ha ez egyelőre nagyon is korlátozott és nem ritkán ellentmondásos is. Nem huny szemet afölött, hogy a világ és Kína józan erői előbb-utóbb egy szocialista mozgásirány felerősödésének kedveznek. De mindezeket a jelenségeket nem is becsüli túl a szerző. A pozitív kiút, mint végkicsengés, felvillan ugyan a könyvben, de Várnai Ferenc könyve nem huny szemet a lehangoló jelentégek felett sem és ezzel is a politikai realitás szellemében orientálja az olvasót. Berecz Miklós Korszerű adatfeldolgozás Az ember és a számítógép eleven kapcsolatának legfőbb eszköze sokáig a távírógép volt. A kezelő a távírógépen legépeli a kérdését, és a számítógép válaszként kigépeli a kért adatot. Ha a kezelő új adatokat kíván közölni a géppel, ezeket a távírógépen legépeli, a számítógép pedig nyugtázza az üzenetet. A gépelésbe, az adatok átvitelébe azonban mindig csúszhat hiba (a postai táviratokban is gyakran található elírás), ez pedig fontos adatok közlésében megengedhetetlen. A számítógépbe beküldött adatokat, változtatásokat tehát a gép visszaigazolja, vagyis újra kiíratja. Ha a kezelő hibát talál, javításra utasító üzenetet küld be, és a gép a javított adatokat még egyszer visszaíratja. A kölcsönös- kapcsolatoknak újabb eszköze a katód- sugaras megjelenítő készülék, a display. Ez egy írógépbillentyűzettel ellátott tévéhez hasonlít. Ernyőjén megjelenik a billentyűkön gépelt szöveg, vagy a számítógéptől érkezett üzenet. Bizonyos típusok csak betűket és számokat képesek megjeleníteni, ezek az ún. alfanumerikus készülékek. Más típusok egyszerűbb ábrák felrajzolására is alkalmasak, a legigényesebb grafikus dis- playkészülékeket bonyolult rajzok felvázolására használják. Ilyen készülékek szolgálják ki az adatfeldolgozó berendezéseket is, például a bulgáriai elektrotechnikai gyár újdonságát, az ES—9003 típusú multipanel rendszerű adatfeldolgozó gépet is. A KGST-országok egyesített számítógéprendszerének ez az első ilyen típusú adatfeldolgozó gépe. A számítógép 16 munkahelyét billentyűzettel e' látott display-vel szerelték fel, ami lehetővé teszi a betáplált információk vizuális ellenőrzését és esetleges javítását. Az új rendszer segítségével a kezelő személyzet munkájának termelékenysége 20—40 százalékkal emelkedik. MUNKAALKALOM A FEKON Ruházati Vállalat, békéscsabai gyára (elvételre keres varrónőket, kazánfűtőt, takarítónőt, udvari munkást, kocsiklsé| £?*• Segédmunkás és nyomdai pa- , pirvágó (érti munkaerőt keres a I Magyar Hirdető nyomdaüzeme. Jelentkezés: Békéscsaba, Jókai 1 u. IS. Udvarost, raktári dolgozókat és kocsikísérőket (elveszünk. FŰSZERT Békéscsaba, északi ipartelep, forgácsoló mellett. A Békéscsabai Konzervgyár azonnali belépéssel felvesz 8 + 2- es munkarend szerint dolgozó elektroműszerész és villanyszerelő szakmunkásokat, továbbá egy műszakban dolgozó kőműves szak- és segédmunkásokat. Jelentkezni a gyár felvételi Irodájánál lehet. ________________ A Békéscsabai Forgácsolószer- szám-gyár felvételt hirdet kezdő villanyszerelő és motortekercselő szakmunkások részére karbantartó munkakörbe. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi csoportjánál, Békéscsaba, Kisrét.- A Híradótechnikai Vállalat 1. sz. gyáregysége felvételre keres szakma nélküli női és férfi dolgozókat, betanított munkásnak, esztergályos, lakatos, műszerész, szerszámkészítő, szerszámmarós szakmunkásokat, anyagmozgató segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Temető sor a. A Békés megyei Tanács I. sz. Sütőipari Vállalata, Gyula, felvételt hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: anyagbeszerző (jogosítvánnyal), bolti eladó, villanyszerelő, lakatos, asztalos, festő, kőműves, segédmunkás. Jelentkezés a vállalat Petőfi Sándor tér 2. sz. alatti irodájában, a munkaügyi előadónál. A Göngyölegellátó Vállalat felvételre keres: takarítónőt, gépkocsivezetőt, fürészgépkezelői és leszedőt, anyag-, árumozgatót és belső ellenőrt, mérlegképes vagy főiskolai végzettséggel. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Gyár u. 4. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat József Attila Kultúrotthona felsőfokú végzettségű ■ igazgatót vesz fel Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: a vállalat munkaügyi osztályán. A Volán 8. sz. VáUalat felvételre keres: gyulai főnökségre: tehergépkocsi-vezetőket, autóbusz- vezetőket. Jelentkezni lehet: Gyula, Halácsi u. S. sz., munkaügy. Szarvasi főnökségre: tehergépkocsi-vezetőket, autóvillamossági szerelőt, autószerelőket és esztergályosokat. Jelentkezni lehet: Szarvas, Ipartelep, munkaügy. Orosházi üzemegységére: autó-, motorszerelőket, autóbusz-vezetőket, tehergépkocsi-vezetőket. Jelentkezni lehet: orosházi üzemegység, munka- - ügy. Békéscsabai telephelyre: tehergépkocsi-vezetőket, autóbusz-vezetőket, autó-, motorszerelőket, gyakorlattal rendelkező géplrónőket, és gázüzemi középnyomású gőzkazánhoz vizsgázott fűtőt. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Szarvasi u. 87. sz., felvételi Iroda. A Békéscsabai Építőipari Szövetkezet azonnali belépéssel felvesz : tehergépkocsi-vezetőt, nehézgépkezelőket, vegyestüzelésű kazán mellé fűtőt, rakodókat, kőműves, asztalos, ács-állványozó, bádogos, kezdő festőmázoló szakmunkásokat, férfi, női segédmunkásokat, udvarosokat. Jelentkezni a fenti elmen a személyzeti előadónál. A dobozi Petőfi Mg. Termelőszövetkezet növényvédelmi és tápanyaggazdálkodási szakembert, valamint növénytermesztő ágazatvezetői munkakörre, megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakembert vesz fel. Jelentkezni lehet a személyzeti vezetőnél. Cím: Petőfi Mgtsz Iroda, Doboz, Vésztői út 12. Erdőgazdasági fűztelep vezetősége felvételre keres T—100-as erőgéphez vezetőt. Jelentkezés a békési vagy bicerel fűztelepen. Qentrum um 2ö% Nylon függönyök A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet pályázatot hirdet építőipari részlegéhez műszaki vezetői munkakör betöltésére Pályázati feltétel: építészmérnöki végzettség és legalább 5 éves szakmai gyakorlat. A pályázatot részletes önéletrajzzal az alábbi címre kérjük: Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet elnöke, 5541 Szarvas, Szabadság u. 64—66. sz. A lakosság szolgálatában! Autótulajdonosok figyelem! He szennyezze környezetét! ö szarvasi autószerviz gynrsmnséja váraknzás nélkül lemussa és megszárftia gépkocsilát AZ ALFÖLDI KŐOLAJ- ÉS GÁZIPARI GÉPGYÁR (Orosháza, Bajcsy-Zs. u. 41. 5901* Pf.: 85.) azonnali belépéssel felvesz BERUHÁZÓI GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ ERŐSÁRAMÚ VILLAMOSMÉRNÖKÖT, vagy Üzemmérnököt. Jelentkezni lehet a gyár személyzeti előadójánál.
