Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-26 / 173. szám

KHiWEfi» 1979. július 26., csütörtök A növénytermesztésből a melléküzemágakba A kifeszített bőrt körbeszögelik, majd egymás mellé rakva meleg levegővel szárítják. A vastag bőr olykor két napig is szárad. Ezt a munkát az újpesti bőrgyárnak végzi a szövet­keze* Fotó: Veress Erzsi Építkeznek a belvíz­károsultak Mint arról a korábbiakban már hírt adtunk, az elmúlt évek belvizei miatt, vala­mint a tavalyi földrengés so­rán megrongálódott lakóhá­zak helyreállítási munkái be­fejeződték túlnyomó többsé­gükben, illetve az újjáépítés, a helyreállítás az utolsó fá­zisánál tart immár. Az e körben kárt szenvedett la­kosak közül már csak né­hány szorul további segít­ségre, elsősorban az anyag- biztosításban. A Békés megyei Tanács építési, közlekedési és víz­ügyi osztálya most az 1979- es belvizek okozta károk felmérése után azt tekintet­te át: hogy áll az újjáépítés­re, valamint helyreállításra szoruló lakóházak ügye. A nyilvántartásban összesen több mint 1700 belvizes épü­let szerepel, ebből 600-at le­het helyreállítani, a többi újjáépítésre szorul. Ismeretes, hogy a káro­sultakat szervezett segítség­ben részesítik, soron kívül juthattak építési engedély­hez és építőanyaghoz. A ki­adott csaknem 1100 építési engedély alapján az OTP már döntött a kölcsönök en­gedélyezéséről is. Eddig 253 ház újjáépítését és 231 át­építését kezdték meg a bel­vízkárosultak. Legtöbb en­gedélyt Mezőberényben, Dé­va ványán, Vésztőn, Füzes­gyarmaton és Gyulán adtak ki, de Békéscsabán, Sarka­don, Gyomán, Szeghalmon és Qkányban is megközelíti a 40—50-et a belvíz miatt épít­kezésre kényszerülők száma. Az építkezéshez szükséges anyagokat folyamatosan biz­tosítják a rászorulóknak, az építtetők még ebben az év­ben megkapnak minden épí­tési anyagot, természetesen ütemezés szerint, a TÜZÉP által elkészített sürgősségi sorrend alapján. növelése. Ha az árrendszer rugalmasságának növelésé­ről lemondanánk, az árme­chanizmust nem fejleszte­nénk, akkor a konkrét árki- igazítások idővel óhatatlanul elavulnának, s ismételt lé­pésekkel — újabb és újabb feszültségvállalással — tud­nának csak ,a változó köve­telményekkel, feltételekkel lépést tartani. A fogyasztás minél inkább túllép a létminimumon és mind összetettebbé, sokré­tűbbé válik, annál inkább megköveteli az árrendszer rugalmasságát. Ha ezt a ve­zetés nem ismeri fel időben, akkor az ellátásban zavarok keletkeznek, s növekszik a hiánycikkek száma. Még az áremelkedés veszélyét is vállalni kell a jó és minél zavartalanabb áruellátás ér­dekében. Mert az a termék a legdrágább, amit nem lehet kapni. Az áruhiány a társadalmi méretű pazarlás egyik forrá­sa. Ha nincs tartalékalkat­rész és miatta áll a drága gép, vagy háztartási készü­lék, a veszteség nyilvánvaló. Hasonlóképpen aránytalanul nagy kárt okoznak a hiány­szülte készletfelhalmozások, a vég nélküli sorbanállások. Tapiasztalatból tudjuk, hogy a lakosság nagyra értékeli, politikai vívmánynak tekin­ti a kiegyensúlyozott és za­vartalan áruellátást. Megfelelő garanciák A rugalmas árrendszer megfelelő garanciákat tartal­maz, védi a fogyasztói érde­A termelőszövetkezetekben a nők állandó foglalkoztatá­sa megyeszerte számos prob­lémát vet fel. Sok szövetke­zet más üzemekben biztosít holt szezonban munkát nődol­gozóinak, munkanap-jóvá­írással. Nem így a körösla- dányi Magyar—Vietnam Ter­melőszövetkezetben, ahol 10 éve kezdődött meg a tészta­feldolgozás, s ma már 240 nődolgozót foglalkoztat a kö­zös gazdaság, főleg a mellék­üzemágakban. Itt is tanakod­tak a szövetkezet vezetői a gépesítés folytán felszabadult munkaerő átcsoportosításán. Arra a meggondolásra jutot­tak, hogy a 10 éve működő tésztafeldolgozó-üzemen kí­vül bérmunkában marhabő­rök szárítását végzik, ahol nőket foglalkoztatnak. Az ad­minisztratív munkakörökben is nők vannak többségben. Csigagyártók A tésztaüzemben 110-en- dolgoznak. Pájer Sándor, az üzem vezetője elmondta, hogy többek között Miskolc, Máté­szalka, Budapest, Debrecen, Zalaegerszeg és Siófok élel­miszer-kiskereskedelmi vál­lalatai rendelik meg és igény­lik a csaknem 50 vagonnyi házitésztát, amit itt állítanak elő. Az üzem igen sokat fej­lődött 10 év alatt. Ma már csak a munkák felét végzik Jcézi erővel az asszonyok. A tésztagyúrógépet korszerűsí­tették. Mégpedig úgy, ha le­zárják a tetejét, a gép auto­matikusan megkezdi a tészta gyúrását. Egy másik gép nyújtja az alapanyagot, míg korábban maguk az asszo­nyok végezték deszkán, nyúj­tófával ezt a munkát. — Sok középkorú asszony dolgozik ebben az üzemben — mondja Tóth Istvánné. Az átlagéletkor 43 év. Ügy tűnik, beszélgetőtár­sam — Tóth Istvánné — igen tájékozott a szövetkezet dol­gaiban, ezért nem mulasztom el, hogy egy kicsit erről is faggassam. keket. Továbbra is rögzített hatósági ára lesz az alapve­tő élelmiszernek, a lakbér, a kommunális szolgáltatások, a tömegközlekedés díjtételei szintén csak központi döntés alapján változtathatók. De a szabadáraknál sem szabad a vásár. A vállalat köteles be­tartani az árképzés, a kal­kuláció szabályait, s a fon­tosabb termékeknél áremelé­si szándékát köteles előre jelezni az árhatóságoknak. Az ellenőrzés és szabálysér­tés esetén a felelősségrevo- nás (gazdasági bírság, fe­gyelmi, vagy büntető eljá­rás) szintén az indokolatlan áremelések megelőzését szol­gálják. Vajon a rugalmas árrend­szer nem vezet-e az áremel­kedések felgyorsulására? Ha kielégítő ütemben emelkedik a munka termelékenysége, takarékoskodnak az energiá­val, az anyaggal, a termelő- eszközökkel, korszerűsödik a termelés szerkezete, javul az export jövedelmezősége, az árak stabilizálódhatnak, a kiugró eredmények esetén még csökkenhetnek is. Ha vi­szont a munka, a gazdálko­dás minősége nem javul kel­lően, vagy esetleg külső okok miatt romlik, ez óhatatlanul áremelkedésben, inflációs gondokban tükröződik vissza. Vagyis az életbe lépő árme­chanizmusban a legfőbb ár- stabilizátorrá a termelés ha­tékonyságának növelése vá­lik. Különösen fontos, hogy legalább a külpiaci verseny­társak fejlődésével tartsunk lépést, s eredményes munká­val ellensúlyozzuk, kivédjük — Hogy mit tudok? Töb­bek között azt, hogy évente 20 millió forint az árbevétele a melléküzemágaknak, s hogy a termelékenységet itt is újí­tások beállításával növeltük — például a tésztagyúró, tésztanyújtó és a tarhonyaké­szítő gép üzembe helyezésé­vel — amiket az üzemvezető és az itt dolgozók közösen valósítottak meg. — Önök itt egy műszakban dolgoznak? — Igen, mi a „csigagyár­tók” 30-an vagyunk, s egy műszakban dolgozunk. Dél­előtt 35-en, délután ugyan­csak 35-en járnak. A két mű­szakban készítenek csőtész­tát, cérnametéltet, kiskocka­a cserearányromlás hatásait. A cserearányromlás egy ol­dalról nézve külső és objek­tív hatás. Fogadjuk el a kihívást De felfoghatjuk olyan ki­hívásnak is, amelynek el­fogadása, közömbösítése tőlünk függ. Tegyünk te­hát róla, hogy soha ne has­son bénítólag, elemi erővel, r Ha ugyanis elkerüljük a i cserearányromlást, a tőkés világpiaci infláció hazai ha- I tását rugalmas árfolyam-po­litikával egyszerűen ellensú­lyozhatjuk. A belső árstabi­litás szempontjából oly fon- j tos exporthatéikonyság ezért ; vált az árképzés alapjává a feldolgozó iparban. Tudjuk, hogy az áremelés, mint a javak újraelosztása, feszültségekkel, konfliktu­sokkal jár, a gazdasági elő­rehaladás érdekében mégis vállaljuk. Ugyanígy vállal­nunk kell a vállalatok és dolgozók közötti differenciá­lással, az egyes tevékenysé­gék visszafejlesztésével járó hálátlan feladatokat is. Az árpolitika hozzásegít bennün- j két ahhoz, hogy a megváltó- j zott, az új külső és belső j viszonyokhoz rugalmasabban, j jobban alkalmazkodjunk, de döntő szerepe, gazdaságfor- I máló ereje az eredménye- j sebb, jobb munkának van. Kovács József (Vége) tésztát, mi pedig csak a csi­gakészítéssel foglalkozunk. Szögelftk A bőrüzemben 53-an dol­goznak. Egy nap 475 táblát szögeinek fel. Elmondásuk szerint különböző cipő-map­pa — és sertésbőröket nagy fatáblákra szögeinek fel az asszonyok a 4 éve működő üzemben. — Mi négyen együtt dol­gozunk régóta. Már jól ösz- szeszoktunk, csak egymásra nézünk és már tudjuk is, mi­lyen munkaművelet követke­zik. Ebben a pillanatban ké­szült el az egyik tábla szöge­lése, s fel sem ocsúdok, ami­kor látom, hogy felkapják a nehéz fatáblát és a többi mö­gé állítják. Fürge kezek moz­dulatainak vagyok szemtanú­ja, hiszen beszélgetésünk kez­detén még a bőrt feszítették, s máris a következő táblát teszik a talpfákra. Fegyelme­zett munkatempó látszik moz­dulataikból, péjüg órabérben dolgoznak. — Természetesen meghatá­rozott, hogy egy nap 'alatt hány táblát kell elkészíteni — mesélik. Igyekszünk oko­san beosztani az időt. Látok itt fiatalokat is. Egyikük nem lehet több 20 évesnél. — Hogy, hogy itt dolgozik? — Amikor elvégeztem az általános iskolát, nem volt kedvem továbbtanulni, meg eljárni a faluból. Itt helyben vagyok, s általában 2100 fo­rint körül keresek. Nehéz munka, de most már szere­tem. Adminisztrátorok Az adminisztratív munkák elvégzése 40 asszonynak ad a termelőszövetkezetben mun­kát. Elég szűk keresztmet­szetű az adminisztráció. Ele­gendő is, hiszen ágazati el­számolás van, s itt közpon­tilag foglalják egybe az ira­tokat a tsz-központban dol­gozók. Ezenkívül — mondja Kovalik András — a fűrész­üzemben 8-an, a bőr-, illet­ve a gumiüzemben 60-an dol­goznak még nők. Az üzemben hallottuk, hogy változatos a melléküzemágak ' tevékenysége is, hiszen a bőr­üzem dolgozói több mint két hétig segítettek be a növény- termesztésbe, kapáltak. A termelőszövetkezetnek biztos jövedelemforrás a mellék­üzemág. A lehetőségek jó ki­használásával oldotta meg te­hát a gépesítés következté­ben felszabaduló munkaerő foglalkoztatását is. Számadó Julianna A gyümölcs hasznosítatlan ne maradjon gyümölcsöt érlelő fa szép látvány. Annál elszomorítóbb a ker­tekben, telkeken, ültetvénye­ken, vagy akár utak mentén rothadó gyümölcstől roskadó fákat látnunk. Minden le nem szedett, vagy más okból ve­szendőbe ment gyümölcs kárt okoz a termelőjének, s a fogyasztóknak is, mert az ilyen gyümölcs nem kerül piacra vagy a feldolgozó ipar­ba. Az első félév kedvezőtlen időjárása károsan hatott a nagyüzemi gyümölcsökre is. Ennek következtében a vár­ható termés mennyisége is csökken. Emiatt még fonto­sabb követelmény, hogy a házikertek, a zártkertek és a szórványgyümölcsösök termé­sét az eddiginél sokkal gon­dosabban takarítsák be. Az Üttörő Szövetség az Állami Ifjúsági Bizottság, az Okta­tási, a Munkaügyi és a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa ezért fordult közös fel­hívással a fiatalokhoz: segít­senek a gyümölcsszüretben. ■Mindenekelőtt azoknak az idős embereknek, akik saját maguk nem tudják a gyü­mölcsféléket betakarítani és értékesíteni. >? Meg kell menteni az elha­gyott szórványgyümölcsösök termését is, melyet a tulaj­donosok vagy a bérlők eddig nem hasznosítottak. Ebben az általános iskolai úttörő- és napközis táborok tanulóinak a munkájára számítanak el­sősorban. A gyümölcsbetaka­rításba az általános iskolák VII. és VIII. osztályos tanu­lóit lehet bevonni. A munka sikeréhez nélkülözhetetlen a tanácsok> a Hazafias Nép­front szervezetek és az isko­lai úttörőcsapatok együttmű­ködése a munkák megszerve­zésében. Hogy hol, milyen segítség­re van szükség, azt a helyi tanács közli. Ugyancsak a he­lyi tanács és a HNF-aktivis- ták mérik fel és szervezik meg a zártkerttel és házikert­tel rendelkező idős emberek­nek nyújtandó segítséget is. Ha a betakarított terület­nek magánszemély a tulajdo- sa, és a betakarítás szóbeli megállapodás alapján történt, a leszedett és értékesítésre át­adott gyümölcsért kapott pénz fele az úttörőcsapatot, fele a tulajdonost illeti meg. Ha a tanács által kijelölt, a tulajdonos által elhagyott, nem gondozott vagy állami tartalék területek szórvány gyümölcsöseinek termését szedik le az iskolások, akkor a teljes összeg az úttörőcsa­patot illeti meg. Több jó példa is van már arra, hogy ahol ezt a mun­kát az illetékesek megszerve­zik, a gyerekek szívesen vesz­nek részt benne. Szorgalma­san dolgoznak, szedik a fák­ról a gyümölcsöt, ha értel­mét látják munkájuknak. Szervesen hozzátartozik azon­ban a zökkenőmentes szüret­hez az is, hogy legyen zavar­talan a gyümölcs felvásárlá­sa, s így minél több friss gyümölcs jusson fogyasztásra és konzervipari felhasználás­ra. api néhány órás gyü­mölcsszedés a vaká­ciózó diákoknak nem­csak hasznos elfoglaltságot, hanem változatosságot is je­lent. A betakarításban részt vevő diákokat jó érzéssel töltheti el az a tudat, hogy ők is tettek valamit az idei gyümölcstermés hasznosításá­ért. Szente Erzsébet Bömbölde - átmenetileg? A békéscsabai repülőtérről felszálló sportrepülőgépek orgiája e nyári napokon reg­gel hétkor percnyi pontos­sággal megkezdődik. „Vidám köszöntőjük” többnyire ab­ból áll, hogy 7-8 üvöltő ma­sina elhúz a csabai Lencsési úti lakótelep felett. Utána jönnek a többiek, egyesével vagy csoportosan. Ha egye­sével, abban sincs köszönet. Alig hal el egy gép gyomor- rezegtető lármája, azonnal jön a következő. Tudom, mert megfigyeltem: 4-5 gép húz el a lakótelep és kör­nyéke felett percenként. Ez egy óra alatt — szerényen számítva — 240 fergeteges bömbölés. Egy délelőtt eléri az ezerháromszázat is. Természetesen nemcsak ne­kem okoz ez főfájdítóan kel­lemetlen perceket, hanem la­punk olvasóinak is. Írnak a nyugdíjasok, írnak a gyer­mekes szülők: könyörgünk, másfelé nem lehetne? A vá­lasz lapunk július 12-i szá­mában olvasható, Benkő Bá­lintnak, az MHSZ megyei titkárhelyettesének tollából. A válasz röviden: A repü­lőtér elhelyezése „egy adott helyzet”... A repülések irá­nyát „a mindenkori szél irá­nya” határozza meg, illető­leg a repülésbiztonsági sza­bályok is, amelyektől eltér­ni, sajnos, nem lehet. Végül a csattanó: „A repüléseket megszüntetni nem áll mó­dunkban.” Egyszóval: nesze semmi, fogd meg jól! Minden tiszteletem a repü­lőké: férfias, veszélyes sport ez, s természetesen honvé­delmi okokból sem közöm­bös, kik, hányán, mennyire tanulnak meg fiaink közül repülni. Az azonban már ko­rántsem fér a fejembe, hogy Békéscsaba felett a szél cso­dálatosképpen mindig egy irányba fúj, olyan irányba, hogy csakis-a 15 ezer lelket számláló Lencsési úti lakó­telep fölött lehet azokkal a bömbölő, üvöltő, őrjöngő gépmadarakkal elrepülni. Kövessük gondolatban a gépek útvonalát, hogy kide­rüljön, mi minden felett dö­rögnek el még! Hétvégi há­zak tömkelegé a Körös-csa­torna partján — az egyre szépülő, fejlődő iskolacent­rum — a KISZ-tábor — több száz csabai gyerek nyá­ri napközije, s végül, de nem utolsósorban a szintén fejlő­dő, hamarosan új iskolával, étteremmel, üzletekkel gya­rapodó lakótelep, ahol nem­csak nyugdíjasok, gyerme­kek, hanem — történetesen — éjszakai műszakban dol­gozó fizikai munkások is ke­resnének pihenést. Ha hagy­nák őket a repülők... Azt hiszem, ez már nem­csak apró kellemetlenség, ha­nem a hetvenezres Békés­csaba egyik gondja, amit mi­nél előbb orvosolni kell. És nemcsak — mint a válaszadó illetékes megjegyzi — „át­menetileg”. .. Ezek a böm­bölő gépek, amelyek ellen még csak védekezni sem le­het, olyasmit vesznek el tő­lünk, amit nem adhatnak: a nyugalmat és a csendet. Mikor találnak már meg­nyugtató megoldást az illeté­kesek? V. J.

Next

/
Thumbnails
Contents