Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-26 / 173. szám
1979. július 26., csütörtök Társadalmi összefogással játszótér és KRESZ-park épül Békéscsabán, a Tompa utcai óvodában. Már eddig is több vállalat, a Szabadság Tsz, a Lenin Tsz, a kertészeti vállalat és a téglagyár dolgozói vettek részt az építésben, tervezésben. Július 22-én, vasárnap a Tégla és Cserépipari Vállalat Gagarin Szocialista Brigádjának tagjai földet hordtak a mélyen fekvő terület feltöltéséhez. A KRESZ-parkot várhatóan a jövő év elején adják át a gyerekeknek Fotó: Kepenyes tttiitujistJivtxxírmrmmsxasxxrixxmxxsxixmrrmt Újabb országos zenei tábor Orosházán Alighogy bezárta kapuit az első országos orosz-szovjet zenei tábor, Orosháza ismét fiatal zenebarátokat lát vendégül. A gyopárosi úttörőtáborban július 30-án nyitják meg a szzakmunkásképzősök országos ifjú zenebarát táborát, amelyet a KISZ Békés megyei bizottsága és az Ifjú Zenebarátok Szervezetének magyarországi tagozata közösen rendez. A hét megyénkben résztvevő mellett még negyedszáz szakmunkástanulót is várnak hazánk különböző helységéből. Az augusztus 3-án záruló tábor vendégei a romantika, a nemzeti zenék megteremtésének legkiválóbb szerzőivel, műveikkel és élettörténeteikkel ismerkednek meg. Esténként hangversenyeket is rendeznek, a sok-sok zenei illusztrációkkal színesített előadások szüneteiben Békés megye zenei néphagyományaival való ismerkedésre is lesz idő. Turisztikai kölcsönzfibolt nyílik Békéscsabán és Szanazugban Az Ezermester és Űttörő- bolt Vállalat augusztus 1-én délelőtt 10 órakor Békéscsabán, a Tanácsköztársaság úton, s ugyanebben az időben Szanazugban, a Fekete- és Fehér-Körös összefolyásánál ifjúsági turisztikai cikkéket kölcsönző boltot nyit. A nyitás szerencsés időszakban történik, hiszen még sokan ezután veszik ki nyári szabadságukat, amihez a két boltból kölcsönözhető cikkek közül sok mindent hasznosíthatnak a turizmust kedvelők. A kölcsönzőboltokban két- három, sőt 8 személyes sátrakat, kerékpárokat, túrakajakokat, és egyéb sport- felszereléseket lehet, akár huzamosabb időtartamra is, kölcsönözni. Nevelés korhatárhoz kötve? Színhely az autóbusz. Idős bácsika kapaszkodik fel nagy keservesen a lépcsőkön. Máris felbúg a motor, indulás. Az ajtó körül foglaltak az ülőhelyek, a legközelebbin 6 éves forma kisfiú ül, mellette az édesanyja. Az öreg keze szatyrokkal, kosárral tele, nem tud kapaszkod- | ni. Egyensúlyát vesztve küszködik az indulás okozta len- | dületben, nehogy a földre essen. Zsupsz! Lehuppan a gyerek helyére, aki az utolsó pillanatban ugrik félre. Erre kitör a vihar. Egy utas viszi a prímet: — Nem tud vigyázni? Az anyukának sem kell több: — Agyonnyomta volna ezt a szegény gyereket, ha nem ugrik fel időben — fortyog fennhangon. Mindenki döbbenten figyeli a jelenetet, az öreg zavartan feltápászkodik, s egyenként viszi hátrább csomagjait. A gyerek elégedetten foglalja el jogosnak vélt ülőhelyét. Az eset látszólag nem érdemel különösebb figyelmet, ám nem egyedi, s ezért szólunk róla. Hányszor lehetünk tanúi, hogy a buszra felszálló anyuka gyermekét így buzdítja „élelmességre”: — Szaladj, ott van egy szabad hely! Ülj le gyorsan! — S a gyereknek ülnie kell, még ha természetes mozgásigénye berzenkedik is ez ellen. Aztán idővel így lesz természetes ... A kérdés csak annyi: az udvariasságra nevelés korhatárhoz kötött? Mert ugyanezek az anyukák bizonyára nem fogadják majd szívesen, ha évek múlva, kamasszá serdült csemetéik fittyet hányva a jó modorra előttük huppannak le a buszülésre, vidáman elnézegetik, míg ők hétrét görnyedve mossák fel a konyha kövét, s nyugodtan magnóznak, amíg szüleik felcuccolva kapaszkodnak fel esetleg egy autóbusz lépcsőin... Felháborodni akkor is szabad majd, de csodálkozni nem! Magyar mozgalmi zászló — Párizsból A forradalmi harc becses tárgyi emlékével gazdagodott a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum. Birtokába jutott a Francia Általános Munkásszövetség — CGT — magyar csoportjának zászlaja. Az egyméteres bordó, bársony, aranyszállal hímzett zászlót több mint száz más dokumentummal együtt Zsiga Pál Párizsban élő veterán ajándékozta a múzeumnak. A budapesti születésű idős kommunista 1929- ben kényszerült emigrációba. n személyi számok Tegnap, július 25-én a megye minden tanácsának szakigazgatási szervéhez megérkeztek a személyi számok. Ezek kiosztására a kisebb községekben egy-két hét múlva sor kerül, az egész megyében pedig 1979. november 30-ig kell a számokat kiosztani. Az intézkedés vonatkozik a személyi igazolvánnyal rendelkezőkre, akik értesítés alapján abc- sorrendben vehetik át személyi igazolványukkal az egységes adatfeldolgozás érdekében kiadott számokat. A tanácsok ez idő alatt nyújtott ügyfélszolgálatot tartanak, főként a reggeli és délutáni órákban, hogy ebből munkaidő-kiesés ne keletkezzen. Részt vett a spanyolországi polgárháborúban és a francia ellenállási mozgalomban. Jelenleg is a Francia Kommunista Párt tagja, a CGT társadalmi aktivistája. A viharvert, sok tüntetést „látott” zászlóval együtt átadta 1922-es magyar szak- szervezeti könyvét és spanyol polgárháborús zsold- könyvét. A zászlót rövidesen a múzeum állandó kiállításán helyezik el, a nemzetközi harcok emlékei között. kiosztásáról Azok, akik lakcímet változtatnak, már mától megkapják a személyi számot. Azok viszont, akik hosszabb időre, több hónapra elutaznak, már előre megkaphatják azt. A személyi számok kiadását mindenhol a tanácsok népességnyilvántartási csoportjai végzik. A személyi szám tartalmazza az állam- polgárságot, nemet és a születés évszázadát. Ugyancsak tartalmazza az egyén születési évét, hónapját, napját, valamint a gépi adatfeldolgozáshoz szükséges kódszámokat. Ezzel a rendelkezéssel kívánják egységessé tenni adatnyilvántartási rendszerünket. Valutatermelő pisztrángtelep Ismét megindult a pisztrángexport a Balatoni Halgazdaság ódörögd-pusztai telepéről: hetenként mintegy száz mázsányit szállítanak a kedvelt halfajtából Nyugat- Németországba és Ausztriába. A Bakony karsztvizéből táplálkozó pisztrángtelepen a tavalyi mesterséges megtermékenyítésből származó, nagy szakértelemmel gondozott halak értek áruvá, s ezeket szállítják most el a nyugatnémet és osztrák halkereskedők a speciális — erre a célra készített — teherautón. Tavaly már 17 vagon pisztrángot exportáltak, az újabb szerződés szerint az idén 18 vagonnal értékesítenék. Az ódörögd-pusztai pisztrángtelep létrehozására három éve befektetett költség ily módon az idén megtérül. Pályázati felhívás A Magyar Nemzeti Galéria pályázatot hirdet képző- és iparművészeti, valamint építészeti tárgyú hangos diasorozat, diaporáma és amatőr kisfilm készítésére. Az utóbbi tárgyban pályázóknak 8,16 milliméteres szuperfilmre kell elkészíteni pályázati anyagukat. A beérkezett pályamunkákból az októberi múzeumi hónap keretében bemutatót is rendeznek. A legjobb pályaműveket értékes díjakban részesítik, esetleg az arra érdemeseket meg is vásárolják. A kész alkotásokat 1979. szeptember elsejéig kell eljuttatni a Magyar Nemzeti Galéria közművelődési osztályára. A pályázat hirdetői az előzetes jelentkezéseket július 31-ig várják a következő címre: Magyar Nemzeti Galéria, Budavári Palota. 1250 Budapest, Postafiók: 31. A vésztői ifjúsági és úttörőház évente vásárol új játékokat, könyveket ifjú látogatóinak. Az itt működő játékkészítő szakkör a téli időszakokban még tovább gyarapítja ezt az állományt. Szabó Mária, az ifjúsági és úttörőház vezetője szívesen eljátszik a gyerekekkel Fotó: Gál Edit Energikusabb energiagazdálkodást em tűnik valószínűnek hogy akadna akár egyetlen vállalati vezető is, aki ne lenne tökéletesen tisztában az energiatakarékosság fontosságával. Az 1973—74-es olaj- árrobbanás óta annyi szó esett az energiaellátás nehezebb feltételeiről, az árak emelkedésének hatásairól, a takarékosság módszereiről, hogy bizonyosan közismertnek tarthatjuk az ezzel kapcsolatos gondokat. Számtalan fórumon elhangzott; tanulmányok, újságcikkek sokaságában szerepelt már, hogy az ország „energiaszámlája” meghaladja az 50 milliárd forintot, s mert a kitermelés költségei állandóan nőnek, az import ára pedig egyre magasabb, . ez az összeg akkor is emelkedik, ha egyetlen villanykörte sem ég tovább, egyetlen gép sem jár többet, mint az elmúlt évben. Tudjuk, hogy a felhasznált energiahordozók között egyre nagyobb — idén már 51 százalék — az import aránya, s hogy a beruházásokra rendelkezésünkre álló összegekből is mind többet emészt fel az energetikai ágazat fejlesztése. Tudjuk tehát, hogy a zavartalan energiaellátás egyre nagyobb terheket ró a népgazdaságra, s hogy ezek csökkentésének egyetlen útja v,an: a gazdálkodás ész- szerűsítése, a fokozottabb takarékosság. Csakhogy úgy tűnik, hogy a tudás és a belőle fakadó cselekvés között néha meglepően hosszú idő telik el. Az energiahordozók drágulása nem mai keletű, azok az energiafelhasználási szokások, módszerek azonban, amelyek az olcsó energia korában alakultak ki csak alig-alig változtak, ma is élnek, hatnak. S bár az elmúlt években sok helyen tettek erőfeszítéseket a pazarlás csökkentésére, az energiafogyasztás ésszerűsítésére, a feltétlenül szükséges szemléletváltás még nem történt meg. Az energiahordozók világpiaci átértékelődésének hatása még nem jutott el — vagy csak igen korlátozott mértékben — a' vállalatokig. Túlzásnak tűnhet ez a megállapítás, hiszen részben az energia-racionalizálási beruházások hatására, részben a vállalati takarékossági tervek eredményeképpen tekintélyes eredményeket várhatunk. Csak az ágazatok tervei például 470 ezer tonna kőolajjal egyenértékű energia megtakarítását ígérik, ami a népgazdaság energiaigényeinek 1,5 százaléka. Csakhogy az energiahelyzet változása óhatatlanul azt igényli, hogy az eredményeket ne csupán korábbi eredményeinkkel, hanem lehetőségeinkkel is összevessük. Ebben az esetben pedig már nem olyan kedvező a kép. Jelenlegi energiagazdálkodási gyakorlatunk ugyanis a kiaknázatlan lehetőségek bőséges tárházát kínálja. Csak néhány példa: túl sok a rossz hatásfokú kazán. Nincsenek megfelelő műszerekkel, készülékekkel felszerelve a fűtőkészülékek, így szabályozható tlanok. Nem kielégítő a hulladékhő hasznosítása, megoldatlan az épületek hőszigetelése. Sok helyen nem is mérik, így megszüntetni sem tudják a különböző energiaveszteségeket. És ezek — sok máshoz hasonlóan — csak a takarékosság közvetlen eszközei. Nem halad elég gyorsan a termékszerkezet átalakítása, a kevésbé energiaigényes termékek, gyártástechnológiák arányának növekedése, és még sokáig lehetne sorolni az energiafelhasználás csökkentése érdekében kiaknázható lehetőségeket. S ha a vállalatoknál körülnézünk, azt látjuk, hogy igen nehezen, lassan kezdődik e lehetőségek hasznosítása. Különös eredményt hozott például az a vizsgálat, amit az év első hónapjaiban az Energiafelügyelet munkatársai végeztek el egy sor vállalatnál. Kérdéseikkel annak a minisztertanácsi határozatnak a végrehajtását ellenőrizték, amely idén januárban született, s amely ötven kiemelt nagy energia- fogyasztó vállalatnak előírta a termelési tervekkel egyenrangú takarékossági tervek készítését, s intézkedett a túlfűtések megszüntetéséről, az energetikusi szervezet megerősítéséről is. A kérdésekre több mint száz vállalat energetikusa válaszolt, s ezekből többek között kiderült, hogy nagy részük nem kapott utasítást tervkészítésre, sőt, nem is ismeri a határozatot, mert az azt tartalmazó közlöny valahol olvasatlanul hever egy íróasztalban. A túlfűtésekre vonatkozó kérdésekre ugyancsak ellentmondásos válaszokat kaptak. A vizsgált vállalatoknak mintegy negyedrésze méri például egyáltalán ,a helyiségek hőmérsékletét —, s ahol azt sem tudják, hogyan fűtenek, ugyan miképpen fognak takarékoskodni? A vizsgálatok óta eltelt már néhány hóöap, s az azóta szerzett tapasztalatok azt jelzik, hogy a vállalatok, ha lassan is, de megtették a kezdeti lépéseket az energiatakarékossági intézkedések megvalósításában. Erre utal az is, hogy az első negyedév gyors növekedése után a második negyedévben mérséklődött a népgazdaság energiafelhasználása. indez azonban nem elég. Az energiaellátás feltételei a jövőben sem javulnak. Az igények zavartalan kielégítéséhez nem elég, ha csak tudják, ha csak elismerik a vál- laiatoknál az energiatakarékosság fontosságát — arra van szükség, hogy ennek tudatában cselekedjenek is. Hogy a jelenleginél több energiát fordítsanak az energiával való ésszerűbb gazdálkodásra, a takarékosságra. Kozma Judit Tyúk költötte túzok Pótmamaságot vállalt egy tyúkanyó a Fejér megyei Sárszentmihályon, s huszonnyolc napig ült egy, madártani egyesület Fejér megyei csoportja által megmentett túzoktojáson. A túzokmamát ugyanis elgázolta egy kaszálógép. A túzoktojást kotlós alá tették, s az nagy türelemmel melengette a számára szokatlanul nagy méretű tojást. A költés sikerrel járt, s az egészséges, nyolc—tíz centiméter nagyságú, sárgás, barna csíkokkal tarkított fiókát a madártani egyesület megyei csoportjának néhány tagja vette pártfogásába: apróra vágott főtt tojással, hangyatojással, különböző vitaminokkal, zöldtakarmányokkal etetik. A tyúkanyó sem fejezte be a költéssel a pótmamaságot: a néhány napos túzokfiókát nagy gonddal melengeti, gondozza.
