Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-24 / 171. szám

1979. július 24., kedd Felajánlás a nemzetközi gyermekév alkalmából Nyolc gyermek — nyolc brigádtag A Békéscsabai Vegyesipa­ri Vállalat ezüst koszorús Sallai Szocialista Brigádja a nemzetközi gyermekév al­kalmából a gyularemetei gyermekotthonból négy kis­lányt, négy fiút látott ven­dégül szerdán. Szolnoki Ju­li, Tímár Ica, Molnár Erika, Rácz Andrea, Suga Tibi, Hack Ákos, Lencz Gyuri és Rocskár Józsi jó magavíse- letükkel érdemelték ki, hogy vendégségbe jöhettek. A brigád tagjai már reggel értük mentek Remetére, a megérkezés után ismerkedés a brigád tagjaival, majd a központi műszaki telepet mutatták meg a csillogó sze­mű kis vendégeknek. Ebéd előtt elsétáltak a Kulich- szoborhoz, majd ebéd után városnéző sétával zárult az egész napos program. A brin­gád vendégszeretetét bizo­nyítja, hogy a gyerekek el­mondták, hogy itt érezték legjobban magukat. A Sallai Szocialista Brigád ezenkívül vállalta, hogy november 3-i szabad szombatjukon dol­goznak és keresetüket fel­ajánlják a nemzetközi gyer­mekszolidaritási alapra. Szeretnék, ha kezdeménye­zésüket a vállalat többi szocialista brigádja is átven­né, ezért felhívással for­dultak hozzájuk. Reméljük, hogy az igen hasznos, és gyermekszíveket melengető felajánlást nemcsak a vál­lalat brigádjai veszik át. O A fiúkat nagyon ér­dekli a köszörűs mun­kája fzlik a dinnye O A lányokkal Romhá- nyi Józsefné és Ben­der Ferencné beszél­getett bizalmasan Kép, szöveg: Demény Gyula Számítógép a kórházban A számítógépek egyre job­ban mindennapi eszközökké válnak az élet minden terü­letén, így az orvostudo­mányban is. A számítógé­pek első orvosi felhasználásá­ra 1957-ben, az USA Mi­chigan egyetemén történtek az első kísérletek: az 1954- ben bevezetett Salk-féle, gyermekbénulás elleni védő­oltás több millió emberre vonatkozó adatait dolgozták fel, amelyek kiértékelése gép nélkül kilátástalan volt. Ké­sőbb, ugyancsak az USA- ban, a szívinfarktust meg­előző négy gyógyszer hatá­sának számítógépes elemzé­sét végezték el. Igen alkalmasak a számí­tógépek a betegségek felis­merésére, és egymástól való elkülönítésére is: az első or­vosi alkalmazások egyike a „bajmegállapító” komputer volt. A diagnosztika gépe­sítését több tényező is előse­gíti. A becslések szerint mintegy 2000 betegséget is­mer az orvostudomány, a tünetek száma azonban en­nél jóval kisebb, hiszen a betegségek azonos tünetek különböző kombinációinak tekinthetők. Az egyes kórfor­mák tüneteit tehát egy komputer memóriaegysége képes elraktározni (egy 25,4 cm átmérőjű magnószalag- tekercsen több mint 5 millió információegység helyezhető el. A diagnózishoz szüksé­ges adatok is könnyen le- fordíthatók a gép nyelvére, a kettes számrendszerbe. A számítógép nemcsak „kikérdezi” a beteget, ha­nem meg is vizsgálja, még­hozzá gyorsan és igen ala­posan. Bár ma még nem tud minden vizsgálatot el­végezni, de egyre többre ké­pes, és ezért egyes vizsgálato­kat a modern kórházakban teljesen a számítógépekre bíznak. Az egyszerű összehasonlító kiértékeléseknél azonban a komputer jóval többet is tud, ha megtanítják rá, ké­pes pl. a fehérvérsejteket megszámolni és osztályozni. Ez a nagy figyelmet igénylő, fárasztó, és időigényes mun­ka eddig orvosi feladat volt, az USA-ban pl. évi 200 mil­lió dollárba került az erre fordított munkabér. Ma az USA-ban legtöbb kórházban számítógép „tapogatja le” a vérleletet. Ma már számos más orvo­si területen is hasznos se­gédeszközzé váltak a ki- sebb-nagyobb teljesítményű számítógépek a gyógyító munkában. Népfrontmunka Enikődön Az alábbiakban két olyan HNF-tisztségviselőt muta­tunk be, aki hosszabb idő óta vesz részt a mozgalom­ban, s ugyanakkor más tár­sadalmi megbízatásnak is eleget téve segíti Endrődön a közélettel, a településfej­lesztéssel, a politikai, társa­dalmi és kulturális felada­tok megoldásával összefüggő tevékenységi formák széles körű kibontakoztatását. Véha Illés elnök nyugdíj­ba vonulásáig (1972) fő­könyvelőként dolgozott a ci­pészszövetkezetben. Betegsé­ge miatt kellett abbahagy­nia a munkát. A felszaba­dulás után — amint mon­dotta — másokhoz hasonló­an, ő is kereste helyét a tár­sadalomban. Mint pártonkí- vüli került kapcsolatba a népfrontmozgalommal 30 év­vel ezelőtt. Eleinte főként kulturális tevékenység jelle­mezte az aktivisták munká­ját. Később, a tsz-ek és a szövetkezetek szervezésének időszakában már politikai agitáló tevékenységgel bő­vült a feladatkör. Noha az 51 tagú HNF-bi- zottság és a 11 tagú elnök­ség munkája napjainkban mór nem ilyen látványos, tevékenységük tartalmi ré­sze elsősorban a párt- és az állami határozatok végre­hajtásának segítésére, a vá­lasztások előkészítésére, szer­vezésére, valamint a tanács­tagokkal való elbeszélgeté­sekre irányul. Nem lebecsü­lendők azok az akciók sem, amelyeket a helyi népfront- bizottság a lakosság és a gazdasági egységek bevoná­sával indított el. így létesí­tették 4-5 évvel ezelőtt az Ady utcában a 100 szemé­lyes napközis óvodát, smost — szintén társadalmi össze­fogással — egy 8 tantermes iskolát és egy korszerű tor­natermet építenek. A Haza­fias Népfront meghirdette a „Két nap az iskoláért” ak­ciót. Erre a célra eddig mintegy 700 ezer forint Az értékarányos fogyasz­tói árak kialakítása évek óta terveink közt szerepel. A megtett részintézkedések mellett a mostanihoz ha­sonló széles körű áremelésre is készültünk, ám ezt vala­mikor csak nagyarányú jö­vedelemkiegészítéssel tudtuk elképzelni, hogy az árválto­zások miatt egyetlen nagy társadalmi réteg életszínvo­nala se csökkenjen. Ehhez a reáljövedelmek korábbi, vi­szonylag magas növekedési ütemét is meghaladó, mond­hatni lökésszerű emelésére -lett volna szükség. Időköz­ben a kedvező lehetőség re­ménye szertefoszlott, s az életszínvonal elért eredmé­nyei megszilárdításának szükségessége kikényszerí­tette a mostani lépést. Befolyásolni a fogyasztást A cserearányromlás, a gyarapodó külgazdasági vesz­teségek miatt évről évre nőttek a fogyasztói árkiegé­szítésekre fordított összegek. A terhek mind nyomasztób­bá váltak, s napirendre ke­rült az ésszerűbb, a reáli­sabb árarányok kialakítása, az árrendszer továbbfejlesz­tése. Az intézkedések célja az áruellátás eddigi színvo­nalának fenntartása, a költ­ségvetési terhek csökkenté­se, a kereslet és a fogyasztás gyűlt össze a különböző gaz­dasági egységektől és a la­kosoktól. Várható, hogy 1980 szeptemberére, vagyis az új iskola átadásának időpont­jáig a támogatás céljából felajánlott összeg eléri az egymillió forintot. Egyébként a 30—35 szocia­lista brigád és a szülők je­lentős mértékben segítik a gyermekintézményeket. Hely­probléma nincs, ugyanis va­lamennyi gyermeket fel tudnak venni bölcsődébe és óvodába. Említésre méltó, hogy a helybelieken kívül a Gyomai Sütőipari Vállalat egyik szocialista brigádja is patronálja az endrődi szo­ciális otthont. A HNF tiszt­ségviselői figyelemmel kísé­rik a társadalmi munkákban részt vevő személyek és kol­lektívák eredményeit és gondoskodik jutalmazásuk­ról is. Varjú József kollégium- igazgató a legutóbbi válasz­táskor lett népfronttitkár. Azelőtt a HNF közművelő­dési bizottságában tevékeny­A Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ 18 kiskereskedelmi, 9 vendéglátóipari egységgel bonyolítja le a nagyközség­ben szolgáltatásait. Mindezek mellett egy cukrászműhelyt, egy szikvízüzemet és két felvásárlóhelyet üzemeltet. Az idei első félévi tevékeny­ségük eredményeképpen üz­leteik 12,3 százalékkal több árut forgalmaztak, mint ta­valy, hasonló időszakban. Ilyenformán az új ABC-áru- házaik és kisebb boltjaik csaknem 24,4 millió forint értékű árut értékesítettek, ruházati üzletük forgalma 9,1 millió forint volt. Jóllehet cukrászműhelyük az eltelt hat hónap alatt befolyásolása, ahol szüksé­ges, a kínálat bővítése, a ter­melés ösztönzése. Tehát az intézkedések lényege nem a vásárlóerő elvonása, hanem az évek óta napirenden levő feladatok megoldásának elő­segítése, a termelők, a fo­gyasztók befolyásolása. A fo­gyasztás elért szintjének csökkentésével sehol nem számolunk, csupán — ahol indokolt — a növekedés ütemének mérséklésével. lAllakni és lakni Az élelmiszerek ára átla­gosan 20 százalékkal emel­kedik. Gazdasági, társadal­mi, politikai súlyát tekintve egyaránt ez a legjelentősebb lépés a mostani árintézkedé­sek között. A kenyér árát például 3,60-ról 5,40-re eme­lik. A mindennapi kenyér ára 28 év óta nem vétózott. Azóta e nehezen megszerzett létfenntartási cikk átvitt ér­telmű fogalommá vált. (Ezer kilogramm kenyér eddig annyiba került, mint egy ton­na búza.) Mert a „minden­napit” időközben megdrágí­totta a korszerű technika al­kalmazása és a kenyérgyári dolgozók növekvő jövedel­me. De az ár- és értékviszo­nyokkal együtt megváltoztak az életkörülmények is. Jelzi ezt, hogy valamikor az ala­csony személyi jövedelemhez igazodtak — a termelési költségektől függetlenül — kedett. Korábban a tanyasi kollégium, jelenleg pedig az általános iskola építése szá­mos szervezési feladat elé állította és állítja a nép­fronttestület vezetőit. Mint ismeretes, 1980-ban Gyomán és Endrődön közös tanácsta­gi választásra kerül sor, és ennek előkészítése, a tanács­tagokkal való elbeszélgetés is a HNF tennivalói közé tartozik. A bizottsági ülé­sek témái között szinte min­den évben szerepelnek a háztáji gazdaságok problé­mái. (Tavaly például a mé­hészszakcsoport munkáját vitatták meg az ÁFÉSZ ille­tékeseinek részvételével ren­dezett összejövetelen.) Gyakorlati szempontból is fontosak a környezetvéde­lemmel és a tisztasági moz­galommal kapcsolatos elő­adások, valamint akciók is. A népfront abból a célból segítette a gyűjtés megszer­vezését, hogy a megnyílt fa­lumúzeumot régi használati tárgyakkal berendezhessék... —y—n kevesebb édességet juttatott a tízezres nagyközség lako­sainak, viszont a Vadkacsa vendéglő 230 százalékra tel­jesítette az előírtakat. Itt' érdemes megjegyeznünk, hogy bevételüket nem az italforgalom, hanem az étel­forgalom növelte meg az el­telt időszakban. Ezt alátá­masztja, hogy jóval több rendezvényt bonyolítottak le az egységek, s a családi ren­dezvények mellett számtalan műsoros estet szerveztek. Ily módon az ÁFÉSZ má­jus végéig több mint 70 millió forint értékű kiske­reskedelmi forgalmat bonyo­lított le dévaványai és ecsegfalvai egységeiben. az élelmiszerárak és a lak­bér. A kialakuló szocialista árpolitika célul tűzte, hogy mindenki jóllakhasson és va­lahol lakhasson. A ruházati cikkek árát viszont jelentős forgalmi adóval terhelték. A sertés- és a marhatőke­hús ára 30 százalékkal, a zsiradékoké 17 százalékkal emelkedik. Az áremelés dif­ferenciáltságát jelzi, hogy a baromfihúsárak 8 százalék­kal növekednek, amíg a vaj ára változatlan marad. Az árváltozások mértéke nem­csak az ártámogatástól függ, hanem az exportlehetőségek­től, a kereslet—kínálat ala­kulásától is. A vaj állami dotációja — mint a tejter­méké általában — magas. De a tejtermeléssel együtt képződő vaj hazai fogyasz­tását célszerű a viszonylag alacsony árral ösztönözni, mintsem ráfizetéssel expor­tálni. Vagy a csekély áreme­lés hasonlóképpen a barom­fihús Itthoni fogyasztásának kedvez. Ha ugyanis nő a viszonylag olcsó baromfi ará­nya a hazai fogyasztásban, akkor növekedhet a sertés- és marhahús kivitele, javul­hat, gazdaságosabbá válhat a húsexport áruösszetétele. Mi­közben fennmaradhat, sőt mérsékelten tovább növeked­het az egy főre jutó évi 75 kilogrammos húsfogyasztás. Végül még egy példa a piaci ellátás javítására. A húskészítmények ára átlago­san 21 százalékkal emelke­Hz armlezkedesek nyomában I. Mi indokolja a fogyasztói árak emelését? Jó a dévaványaiak áruellátása

Next

/
Thumbnails
Contents