Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-22 / 170. szám

1979. július 22., vasárnap A KÖZGÉP dolgozói a úiagasban Újjászületik a Petöfi-híd Éjjel-nappal a Duna felett Az ország egyik legforgal­masabb közlekedési csomó­pontjának átépítése kezdő­dött meg a közelmúltban Bu­dapesten. A fővállalkozó Hídépítő ‘Vállalattal együtt 35 vállalat dolgozik a Pető- fi-hídon, mely gyorsított ütemben — 18 hónap alatt — 700 millió forint felújítási költséggel újjászületik. Az építők már lebontották az északi pályát, most az acél­szerkezetek átvizsgálásán és felületkezelésén van a sor. Éjt nappallá tevő munka folyik a Duna felett. A rek- kenő hőségben derékig vet­kőzve, védősisakban dolgoz­nak az építők. Az egyik bri­gád homokszórással maratja le a rozsdát a vasvázakról, előkészíti a festéshez. Má­sutt hegesztőpisztoly fénye • villan, elhelyezik az acél- szerkezeten a zsalutáblákat. Még három hét és megkez­dődhet a pályatest betonozá­sa. Két műszakban négyszázan dolgoznak a híd felújításán. Heroikus erők vonultak itt fel: az óriás földmunkagé­pek eddig tízezer köbméter földet mozgatták meg a Boráros téri hídfőnél. Szom­baton és vasárnap sincs meg­állás, mert az idő sürget: a tervek szerint 1980 októbe­rében teljes szélességben megnyílik a híd a forgalom 'előtt. Eddig tízezer köbméter föl- A gépóriások egyike det mozgattak meg (Hauer Lajos felvételei — KS) Filatéliai hírek Autó — motor II fordulatszámmérö haszna A Magyar Posta június 26- án adta ki a KGST megala­kulásának 30. évfordulójára megemlékező 6 forint névér­tékű három bélyegből álló sorozatot 386 300 fogazott és 7 900 vágott példányban több színű ofszetnyomással, az Ál­lami Nyomdában készült, 50 bélyeget tartalmazó bélyeg­íveken, Dudás László grafi­kusművész terve alapján. Az 1 forintos bélyeg a Szojuz- gázvezetékre utal, a 2 forin­tos bélyeg a 750 kv-os táv­vezetéket és háttérben a dnyepropetrovszki vízierőmű­vet ábrázolja stilizáltan, míg a 3 forintos bélyegen 10 ösz- szefonódott csillagot ábrázol vörös színnel, a csillagok ágai között a KGST rövidí­tése a tagországok nyelvén látható. A MABÉOSZ motí- vumfilatéliai szakosztály ke­retében megalakult az Aero és Asztrofilatéliai (űrhajózás­űrkutatás) szakcsoport abból a célból, hogy e gyűjtési ágak központi keretben működje­nek. A szakosztály minden szerdán 16—18 óra között tartja összejöveteleit a MA­BÉOSZ budapesti székházá­nak 11. emelet 302. sz. ter­mében. Az 52. országos bé­lyegnapi kiállítást Budapes­ten szeptember 15—23. kö­zött, a szövetség székházá­nak kiállítási termében ren­dezik meg. E kiállítás­sal kívánják elősegíteni olyan újabb gyűjtemények bemutatását, melyek folya­matos fejlesztéssel alkalmas­sá válhatnak majd nemzet­közi szereplésre is. A Ma­gyar Bélyegek Monográfiája 7. kötetére még elfogad je­lentkezéseket a szövetség. Ed­dig mintegy 2500 gyűjtő kül­dött be jegyzést, ami a meg­jelentetéshez nem elegendő, ezért kéri a szövetség mind­azokat, akik még igényt tar­tanak, levelezőlapon jelent­sék be igényüket a szövet­ségnél. Eddigi irányár 200 forint. A megjelenés után azonban a kötet ára ennél még magasabb lesz. A szö­vetség elnöksége a Bélyeg­vizsgáló Állomás működését felülvizsgálta és a tagoktól érkezett igénynek megfelelő­en újabb szakértőket vont be a BÉVI munkájába. A BÉVI, munkájának több pontját módosította, az új szabály­zatot az érdeklődő tagok a személyes látogatás során kaphatják meg a bizottság­tól. Vas Tibor Ahhoz, hogy egy belsőégé­sű motor erőt adjon le, nö­velni kell a fordulatszámát, amit gáz adásával tehetünk meg. A főtengelyen keletke­ző forgatónyomaték kezdet­ben az egyre emelkedő for- dulatszámmal együtt nő, majd egy bizonyos fordulat­számnál eléri maximális ér­tékét. Ezután a fordulatszám további növekedése ellenére a forgatónyomaték egyre in­kább csökken. Ehhez magya­rázatul csak annyit, hogy a forgatónyomaték az az erő, amely a gépkocsit mozgatja, a motorteljesítmény pedig a forgatónyomaték és a hozzá tartozó (percenkénti) fordu­latszám függvénye. Egy gépkocsi gyorsulása — tehát sebességének időegység alatti változása — a forga­tónyomaték nagyságától és annak időbeli lefolyásától függ. Minthogy a menettel­jesítményt — a motortelje­sítménnyel összefüggésben — a forgatónyomaték határozza meg, vezetés közben arra kell törekedni, hogy mindig az adott sebességtől függő­en, a megfelelő pillanatban váltsunk sebességet, és ne járassuk a motort qz egyes sebességfokozatokban elér­hető maximális teljesítményt meghaladó fordulatszámok­kal (ilyenkor ugyanis már nem jut kellő mennyiségű robbanókeverék a hengerek­be, s a forgatónyomaték így előálló csökkenését már a magasabb fordulatszám sem tudja kiegyenlíteni, minek következtében a teljesítmény csökken.) A régóta ko,rmány mellett ülő, autójuk menettulajdon­ságait, motorhangjait jól is­merő vezetők már füllel is meg tudják állapítani, hogy gépkocsijuk motorja milyen fordulatszám-értékeknél „ér­zi” legjobban magát, mikor kell sebességet váltani, gázt adni az optimális fordulat- szám elérése érdekében. A nem túl régen vezető autó­soknál, a kezdő vezetőknél e tapasztalatot csak a fordu- latszámmérő műszer figyelé­se helyettesítheti. Ilyen mű­szert ma még csak az igé­nyesebb kivitelű autókba épí­tenek be, de persze pótlólag is be lehet szerelni fordulat- számmérőt a legtöbb autótí­pusba. Fordulatszámmérésre sok­féle, mind mechanikus, mind villamos, illetve elektronikus működésű műszert szerkesz­tettek már. Régebben a haj­lékony tengellyel hajtott mű­szerek voltak használatban, melyeket napjainkra jófor­mán teljesen kiszorítottak a kopásnak kitett alkatrészek nélküli, félvezetők felhaszná­lásával készült műszerek. A legújabb fordulatszámmérő- típusok a gyújtóberendezéssel összekapcsolt műszerek, me­lyek néhány tranzisztort és diódát tartalmaznak. A benzinmotorok gyújtá­sáról tudjuk, hogy a kala­pács a motor főtengelyéről hajtva kényszermozgásban szaggatja a gyújtás primer áramkörét. A megszakítások száma a főtengely fordulat­számának változásával pon­tosan együtt növekedik vagy csökken. Ezért a primer áramkörben fellépő feszült­séglökések alkalmasak arra, hogy egy tranzisztoros szer­kezetet vezéreljenek, amely szerkezet a szaggatás ütemé­nek megfelelően egy számla­pon a fordulatszámot mutat­ja. így maga a műszer tu­lajdonképpen egy előtéttel ellátott, megfelelően kalib­rált milliampermérő. Egy ilyen elektronikus for- dulatszámmérő műszer utó­lagos beépítése fölöttébb egy­szerű, mert csak négy veze­ték csatlakoztatását kell el­végezni. Egy vezetéket a megszakítókalapács bevezeté­séhez, egyet a világítási áramkörhöz, egyet az akku­mulátor pozitív vezetékéhez és végül egyet a gépkocsi - testhez (az akku negatív sar­kához) kell kötni. A műszer ott és úgy helyezhető el az utastérben, ahogy a vezető a legmegfelelőbbnek találj«. B. I. Kert — háztáji Gynjtsünk szénát! A szénakészítésre kitűnő: száraz, meleg az időjárás idén. A jószágtartó jól teszi, ha minden alkalmat kihasz­nál a füves területek, az árok- és csatomapartok ka­szálására, széna gyűjtésére. Június eleje óta szabad a ka­szálás minden olyan terüle­ten — utak, csatornák men­tén — amelyről a füvet nem takarította le a gazdája, ke­zelője. A sok fűfajból álló, kellő időben lekaszált, száradás után boglyázott, fólia vagy szalmatakaróval védett szé­na kitűnő beltartalmi érté­kű, étrendi hatású, ősztől tavaszig a legfontosabb tö­megtakarmány a szarvas- marha, a ló, a juh és a nyúl számára. A fűszéna fehérje- tartalmában marad el a ha­sonló minőségű lucernaszé­nától, az állatok azonban jobban kedvelik. A jószág a jászolban hagyja a lucerna fás szárát, a szénát az utol­só szálig elfogyasztja. Az ál­latok számára nagyon fon­tos ásványi anyagokon, só­kon kívül a fűszéna jelentős mennyiségű fehérjét is tar­talmaz: egy kiló takarmány­ban 60—80 grammot az év­járattól, a fű összetételétől függően, összehasonlításként említhető, hogy a tehenek számára gyártott tejelőtáp 140, a nyúltáp 130 gramm fe­hérjét tartalmaz. A napon szárított széna jelentős meny- nyiségű D-vitamint, az ár­nyékban — padláson, ágas­fán szárított pedig karotint is tartalmaz. Természetes, hogy akinek nagyobb az állománya, több szénára van szüksége. Hz esetben csak a kaszálás he­lyén szárítható, s boglyázha- tó ideiglenesen a takarmány. Akinek azonban kevesebb mennyiségre van szüksége, s azt csak apránként tudja be­gyűjteni, száríthatja folya­matosan, otthon is. Az ala­csony fészerek cseréptetőin, a téglalábakra fektetett ke­retes dróthálón, az ólak, is­tállók padlásán, néhány ágasfán egymás után szárad­hatnak meg az akár csak zsákonként hazahozott fűté­telek. A fő, hogy a vezérfü­vek felmagzása, az aljfüvek elvénülése előtt történjen a kaszálás, ne érje eső a rend­ben száradó takarmányt és az mielőbb védett helyre, a jószágtartó udvarába, padlás­ra, fészer alá, boglyába ke­rüljön. Ki kaszáljon? Nem feltét­lenül a 70 éves ember. Ha van fia, fiú unokája, jól te­szi, ha befogja őket egy kis alkalmi, izmokat megmozga­tó munkára. A szénakészítés gondossá­got igényel. Nem gyűjthető széna poros, nagyforgalmú, a járművek kipufogó gázaitól sötétszínűvé vált és perme­tező szerekkel szennyezett te­rületen. Ügyelni kell arra is, hogy figyelmetlen embertár­saink jóvoltából a fű közé került üvegdarabok, fólia- és spárgacafatok se kerüljenek a takarmány közé. A barom­fi-, és madártoll, fémhulla­dék is bajt okozhat. A mér­gező növényeket, vastag szá­rú, nehezen száradó gazokat már a kaszáláskor ki kell vá­logatni a fű közül. A portára kerülő és nyár folyamán összegyűlő széná­val már csak egy tennivaló akad: óvni a megázástól, a penészedéstől. A szénát fogyasztó állatok gazdája, ha szép boglyák dí­szítik udvarát, kevesebb gonddal néz a tél elé, ta­karmányozási feladatainak nagyját időben megoldotta. Ráadásul pénzt takarított meg, hiszen a jó szénával drága abrakot, tápot helyet­tesíthet. G. J. Felújítják az*acélszerkezetet

Next

/
Thumbnails
Contents