Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-03 / 153. szám

1979. július 3., kedd o Óvári Miklós Berlinbe utazott Óvári Miklósnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével hét­főn küldöttség utazott Ber­linbe, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottságának képvi­seletében részt vegyen a szocialista országok test­vérpártjai központi bizott­ságai ideológiai és külügyi kérdésekkel f^lalkozó tit­kárainak kedden kezdődő tanácskozásán. A küldöttség tagjai Gyenes András és Győri Imre, a Központi Bi­zottság titkárai, valamint Lakos Sándor, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Társadalomtudományi In­tézetének igazgatója. fl MISZON IV. ülése Budapesten A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának rendezésében hétfőn egyhe­tes tanácskozásra ült össze a Nemzetközi Társadalomtu­dományi Információs Rend­szer, a MISZON IV. ülés­szaka Budapesten. A megnyitón megállapod­tak, hogy a tanácskozásokon egyebek mellett megtárgyal­ják az 1976-ban létrehozott rendszer tevékenységének eddigi tapasztalatait, értéke­lik az együttműködés ered­ményeit, elemzik az automa­tizált információs rendszer létrehozásának tennivalóit, és kijelölik az 1981—85 kö­zötti időszak közös munka­tervének fő pontjait. Múzeumi táborok nyitánya Méhkeréken ésKörösladányban Bőröndökkel, tömött tás­kákkal megrakott fiatalok várakoztak tegnap délelőtt Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeum előtt. Két tábor jövendő lakói indul­tak a délelőtti órákban Méh­kerékre a néprajzi csoport­tal és Körösladányba a ter­mészettudományos kutatók­kal. — 1973 óta folyik a Békés megyei románság múltjának felderítése — mondja dr. Grin Igor, a méhkeréki tá­bor vezetője. — Jártunk már Kétegyházán, Battonyán, Ele- ' ken, az idén Méhkerékre ve­zet az utunk. A táborozások eddig mindig beváltották reményeinket. Ebben az év­ben kérdőívek segítségével dolgozunk, a tárgyi és szel­lemi emlékeket, hagyomá­nyokat, népszokásokat ku­tatjuk így. A román szakos főiskolások ajánlóbibliográ­fia alapján vizsgálják a né­pi építészet és lakáskultúra emlékeit. Méhkeréken hí­ven őrzik a sajátos nemzeti­ségi szokásokat. Jövőre túl-, lépjük a kutatással a me­gyehatárokat, az eddig gyűj­tött tárgyi emlékekkel pedig az 1980 szeptemberében nyí­ló állandó történeti-néprajzi kiállításunkat gazdagítjuk. Július 2-től 14-ig táborozik a 30 középiskolás, főiskolás és felnőtt néprajzgyűjtő Méhkeréken. A természettudományos gyűjtők dr. Domokos Ta­más irányításával dolgoz­nak Körösladányban július 2-től 7-ig. — Szabadkígyós, Gyoma, Zsófia-major után ez a harmadik táborozásunk a Körös-völgyi természetvé­delmi terület kutatásában — világosít fel bennünket a tá­borvezető kutató. — Rovaro­kat, halakat, csigákat, han­gyákat, szitakötőket gyűj­tünk. Az egy hét során ki­rándulunk a környékre, Ecsegfalvára, megnézzük a dévaványai „túzokfarmot”, ellátogatunk a Biharugra melletti Vátyon-pusztára is a régi Sebes-Körös és a Be­rettyó folyása mentén. Re­méljük, az időjárás is ked­vez majd az eredményes gyűjtőmunkának. B. Zs. Tegnap, hétfőn reggel, Békéscsabán az István király téren,' új helyén nyílt meg az Univerzál illatszerbolt. Hárommillió forintos árukészlettel, nagy választékkal várja vásárlóit az átalakított szép üzlet Fotó: Gál Edit Huszonöt év után... Van közöttük orvos, orszá­gos nagyüzemben dolgozó művezető, baromfigondozó. Életútjuk különbözik, ki-ki más területen igyekszik helytállni. Ami sorsukban közös, még a gyerekkorra nyúlik vissza: valamennyien a kaszaperi általános iskolá­ban kapták kézhez bizonyít­ványukat az 1953—54-es tan­évben. És a minap, huszonöt év után újra találkoztak. Im­már családostól üdvözölték egymást, különösen egyik tanárukat, Kovács Károlynét, aki időközben három évtize­des pedagógusi munkája el­ismeréseként „Kiváló mun­káért” kitüntetésben része­sült. A baráti találkozó ilyenkor szokásos „memória­próbája” után elhatározták, •hogy ezentúl gyakrabban, öt évenként összegyűlnek. A tanárak nevében Lázár 'Fe­renc egykori osztályfőnök — aki ma is tanít Székkutason — szólt, és kívánt további sikeres boldogulást egykori diákjainak. Z. M. Turné előtt Nemzetiségi könyvtárosok Gyulán A román nemzetiségi tele­pülések községi és iskolai .könyvtárosai részére szakmai tanfolyamot rendez a román báziskönyvtár július 9-től 13- ig. A program keretében elő­adások hangzanak el a nem­zetiségi politikáról, a román nemzetiségi kultúráról, a ro­mán nyelvű könyvkiadás helyzetéről, az iskolák és a nemzetiségi könyvtárak kap­csolatáról, a nemzetiségi te­lepülések oktatási és közmű­velődési helyzetéről. A tanfolyam résztvevői át­tekintést kapnak a kortárs román irodalomról és elláto­gatnak a várszínház előadá­sára is, Hoczopán Sándor pedig író-olvasó találkozó keretében tart előadást a néprajzgyűjtés néhány ak­tuális kérdéséről. Tűzvédelmi felhívás A Békés megyei Tűzoltóparancsnokság, a mezőgazda- sági kalászos termények tűzkármentes betakarítása ér­dekében a következő felhívással fordul a megye lakos­ságához, az érintett gazdaságok vezetőihez: — a belvíz okozta károk, majd a tartósan kedvezőtlen aszályos időjárás miatt a korábbi évekével szemben gyengébb terméseredmény várható. Ezért a lakosságot, a gazdaságok illetékes vezetőit és dolgozóit arra kérjük, hogy a tűzkármentes betakarítást mindenki segítse elő, — a gazdaságok vezetői gondoskodjanak a veszélyezte­tett gabonatáblák őrzéséről, mielőbbi betakarításáról, a gyors tűzjelzés és beavatkozás feltételeinek megteremté­séről, — kérjük a lakosságot, hogy a gabonatáblák közelé­ben, 30 m-es távolságon belül tartsák meg a dohányzási tilalmat. Tűzet rakni csak 100 méter távolságon túl sza­bad, a vonatkozó tűzvédelmi szabályok szigorú megtar­tása mellett. Kérjük azokat a szülőket, akik gabonatáb­lák közelében laknak, hogy a gyermekeik felügyeletéről, a tűzgyújtó eszközök hozzáférhetetlenségéről gondoskod­janak, — a vasúton, közúton utazók a közlekedési eszközök­ből égő cigarettát, gyufát ne dobjanak ki, — kérjük, aki tüzet észlel, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a tűzoltóság arról haladéktalanul tudo­mást szerezzen. A településektől távol keletkező tűzeseteket a tanács­szerveknél és a rendőrségnél is lehet jelezni. Ezúttal köszönjük meg mindazoknak a segítő tevé­kenységét, akik az elmúlt esztendőben elősegítették a tűzoltóságok kapcsolatos munkáját, a kalászos termé­nyek betakarításának kedvezőbb tűzvédelmi helyzetét. békés megyei tüzoltóparancsnoksag Július 28-án ülnek autó­buszra a gyomai szövetkeze­ti Körösmenti néptáncegyüt­tes fiataljai. A végső úticél Spanyolország, Haka városa, ahol immár 18. alkalommal rendezik meg a nemzetközi pireneusi néptáncfesztivált. Előreláthatóan több mint 30 ország együttesei mutatják majd be hazájuk népitánc­hagyományait. A 40 tagú gyomai csoport augusztus 11-én tér haza. Nem sokkal ezután, augusz­tus ' 31-én a gyulai Körös néptáncegyüttes indul út­nak. Három napig Treviso- ban vendégszerepeinek, az­tán továbbutaznak a szicíliai Caltinosába, ahonnan szep­tember 10-én bizonyára él­ményekben, sikerekben gaz­dagon térnek haza. Hogy az indulásig mit csi­nálnak a csoportok tagjai? Készülnek, hogy a lehető legjobb műsorral képviseljék országukat a fellépéseken. Kiállítás a Gyopárban A megye hét szövetkezeté­ből 18 fiatal küldte be a KISZÖV székházába, több mint 60 munkáját az Alkotó Ifjúság pályázat megyei ki­állítására. A fiatalok mun­káit négytagú zsűri értékel­te, a legjobbak a június 25-i kiállításmegnyitón vehették át megérdemelt jutalmaikat. Első helyezést Loson ezi La­jos és Kovács András fafa­ragásai értek el, másodikok Fekete Te^éz és Kocziczki Zsuzsa lettek, ak% fotóikat küldték el. A szakszervezeti bizottság különdíját Rudner Ilona nyerte el, aki cipőket készített, Kiss Sándor és Csongrádi Pál pedig közösen készített viaszfiguráikért öt­letdíjat kaptak. A kiállítást, amelyet Po- vázsay Géza, (a KISZÖV megyei ifjúsági bizottságá­nak elnöke nyitott meg, jú­lius 10-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Gyermekrajz-pályázat értékelése A Körösvidéki Cipész Szö­vetkezet pártalapszervezete rajzpályázatot hirdetett a közelmúltban a nemzetközi gyermekév tiszteletére, a szövetkezetben dolgozók gyermeked részére. A pályázatra 39 rajzot küldtek be a gyerekek, amelyeket korcsoportonként értékelt a zsűri. Az óvodá­sok között Korcsok Timeia, az alsó tagozatosok között Nagy Csilla, az ötödik-hato­dik osztályosok között Buty- kja Anikó bizonyult a leg­ügyesebbnek. Butyka Anikó kapta meg a zsűri különdí­ját is. A legnagyobbak, a 7—8. osztályos pályázók kö­zött első helyezést nem ad­tak ki. A helyezettek könyv-, il­letve csokoládé jutalmat kap­tak, de ,a legnagyobb öröm azért mégis az volt, hogy a beküldött pályaműveket a szövetkezet valamennyi tele­pén bemutatják, amelyék most a mezőberényi munka­termek falát díszítik. Határozottan, kezdeményezően N agy jelentőségű tevékenység egy szakaszát te­kintette át az MSZMP Központi Bizottsága, amikor meghallgatta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót. Az 1979. június 29-i ülésről kiadott közleménynek — amelyet a lapok va­sárnapi számukban hoztak nyilvánosságra — ez a ré­sze olyan eseményeket foglal össze, mint a hivatalos, baráti látogatáson hazánkban járt szovjet párt- és kor­mányküldöttséggel folytatott tárgyalások, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának harmin­cadik évfordulója, a Bécsben megtartott szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó, s ott a SALT—II. megállapodás aláírása. Kiemelkedő fontosságú eseményként értékelte a vezető párttestület a Szovjetunió párt- és kormánykül­döttségének hazánkban tett látogatását, aláhúzva: megingathatatlan alapokon nyugszik a magyar—szov­jet /barátság, mert elveink, érdekeink, céljaink azonos­ságára támaszkodik. A két küldöttség közötti tárgya­lások ismételten igazolták a törekvések közösségét az enyhülés eredményeinek megszilárdításában, a fegy­verkezési hajsza megfékezéséért folytatott küzdelem­ben, a vitás nemzetközi kérdések igazságos, politikai rendezésében. A Központi /Bizottság megítélése szerint a két ország közötti együttműködés további gazdagí­tását, a sokoldalú kapcsolatok bővítését eredményesen szolgálják azok a kétoldalú megállapodások, amelyek a közelmúltban jöttek létre. A Központi Bizottság ülése előtti napon fejeződött be a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 33. ülés­szaka, s az ott elfogadott újabb hosszú távú együtt­működési célprogramok — így az ipari fogyasztási cikkek termelésében való együttműködésre, a közleke­dési kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó elgondolások — tovább erősítik azt a tényt, hogy a KGST — amint azt a magyar párttestület megállapította -— „pótolha­tatlan szerepet tölt be országépítő céljaink valóra vál­tásában”. Éppen ezért hazánk /párt- és állami vezetése a jövőben is minden módjában állót megtesz annak érdekében, hogy a szocialista gazdasági , integráció hozzájáruljon gazdasági feladataink eredményes meg­oldásához, a nemzeti! és a közös érdekeknek megfe- lelően Tájékoztatót hallgatott és vitatott meg június 29-i ülésén a Központi Bizottság az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, valamint a további feladatokról. Az áttekintés alapjául szolgáló öt hónapban kétségtelenül kitapinthalóbbakká váltak a gazdasági életben az előre mutató törekvések, jelei mutatkoznak a követelményekhez való igazodásnak, a célratörőbb, hatékonyabb munkának. Ennek lényeges megnyilatkozása, hogy a belföldi felhasználás a /ter­melésnél kisebb, a kivitel a behozatalhoz képest pedig nagyobb tempóban növekedett. /Ez a haladási irány megfelel a népgazdasági terven belüli céloknak, de — amint azt a testület üléséről kiadott . közleményben olvashatjuk — „az eddigi előrehaladás még nem ele­gendő ahhoz, hogy ,elérjük a tervben kijelölt célokat”. A magyarázat is meglelhető a közlemény szövegében, amely így folytatódik: „A minőségi változások a ter­melésben, a gazdálkodásban, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szükséges és lehetséges mértékben”. Tegyük hangsúlyossá az előbbi mondat két kifeje­zését az ismétléssel: „a minőségi változások; a szüksé­ges és lehetséges mértékben.” Ebben rejlik /teendőink lényege, annak biztosítéka, hogy az 1979. évi népgaz­dasági terv jó végrehajtása ne csak a jövő esztendő gazdasági feladataihoz teremtsen kellő alapokat, ha­nem a hatodik ötéves terv időszakát is megfelelően előkészítse. Nem könnyű semmilyen tekintetben sem az idei esztendő. Az ipar számára a visszafogottabb termelés- növekedési tempó mellett végrehajtandó teendők se­rege — a készletek csökkentése, a munkaerőigény mérséklése, a termelékenység fokozása, a kivitel bő­vítése t— népesíti be a cselekvés terepiét, a mezőgaz­dasági üzemeket viszont a kedvezőtlen időjárás teszi próbára. Hozzáfűzhetjük persze: a korábbi esztendők ■sem múltak el tétlenségben, sokasodó feladatok híján. Most azonban dolgaink tekintélyes része minőségében más szemlélet- és cselekvési módot követel, s mert ez a kívánatosnál lassabban alakul ki, a változások üte­me, terjedelme sem éri el a gazdaság terepén a szük­séges és lehetséges mértéket. Mert ugyan igaz — pél­dáért nyúlva —, hogy aZ ipari /termelés bővülése megközelíti a tervezett mértéket — a négy százalékot —, s a /termelékenység ennél gyorsabban emelkedett, ám arról sem feledkezhetünk ed, a megengedhetőnél gyakrabban zavarják az árukilboesátás folyamatosságát és kiegyensúlyozottságát, anyag- és alkatrészellátási hiányosságok. Ahogy pozitívum a külkereskedelmi for­galom növekedése, azon belül a kivitel 14 százalékos gyarapodása az év első öt hónapjában, a tavalyi esz­tendő hasonló időszakához mérten, ám itt is van egy de, mégpedig az: a nem rubel elszámolású behozatal még mindig meghaladja a tervezettet. Folyamatos és az eddigieknél is hatásosabb, konkré­tabb kezdeményezésekre van tehát szükség annak ér­dekében, hogy eredményesebbé, gyorsabbá tegyük a gazdálkodás változó feltételeihez történő igazodást. Ezeknek az erőfeszítéseknek a sorába a beruházások gyorsabb kivitelezése éppúgy beletartozik, mint a vi­lágpiaci viszonyokat és népgazdaságunk valóságos /helyzetét jobban kifejező, azaz reálisabb — a tényle­ges ráfordításokhoz közelebb álló — termelői és fo­gyasztói árak kialakítása. Hangsúlyozzuk: nem ele­gendő csak egyetlen területen, egyetlen dologban lépé­setet tenni, haladást elérni. A gazdálkodás minőségi jellemzőinek fő helyre állítása nem csupán felételezi, hanem megköveteli a gazdálkodóknál a cselekvés egy célhoz vezető sok irányát, a fejlesztések meggyorsítá­sától a bérgazdálkodás ésszerűbbé tételéig. I ndokoltan mutatott rá a Központi Bizottság:ren­delkezünk a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy sikeresen oldjuk meg feladatainkat. Ezeknek a feltételeknek maradéktalan hasznosítása döntő eleme annak, hogy a testület határozata értelmében 1980 márciusára összehívott XII. pártkongresszus mai gond­jaink enyhüléséről, a további haladás alapjainak szi­lárdabbá válásáról készíthessen számadást.

Next

/
Thumbnails
Contents