Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-22 / 170. szám
1979. július 22., vasárnap Békéscsabán, a József Attila-lakótelepen épül az ÉKV 350 négyzetméteres ABC-áruháza. A városi tanács költségvetési és építőipari üzeme az eredeti határidő előtt három hónappal —, ez év október 1-én — szeretné átadni a létesítményt Fotó- Martin Gábor Sok idős ember jár nap mint nap a körösnagyharsányi öregek napközi otthonába. A finom ebéd után jólesik az olvasás, kézimunkázás, pihenés a bácsiknak és néniknek Fotó: Orbán Károly vAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WAAAAAAAAAA Áramütés — mentés Az újjáélesztés tudománya Az idén ősszel rendezi meg negyedik tanfolyamát a Magyar Elektrotechnikai Egyesület újraélesztési munkabizottsága. A mérnökökből és orvosokból álló, 30 tagú testület tíz évvel ezelőtt alakult meg. Az operatív munka előkészítésére mintegy nyolc és fél esztendőt fordítottak. Mindenekelőtt körülhatárolták munkaterületüket. A fő hangsúlyt az igen hatékony és mindenütt késedelem nélkül alkalmazható, eszköz nélküli eljárások kiválasztására helyezték, hogy ennek minél szélesebb körben való elterjesztéséhez nyújtsanak segítséget. Az újraélesztés ősi tudománya az emberiségnek. Az elektromosság felfedezése előtt a villámcsapás és sok más tényező ugyanolyan következményeket válthatott ki, mint az áramütés. A babiloni agyagtáblák beszámolnak sikeres újraélesztési kísérletekről. Hazánkban különösen tiszteletre méltó múltja van az életmentés e formájának. Mária Terézia 1769-es edik- tuma világosan meghatározza az újraélesztés alapelveit. Balassa János akadémikus kidolgozta a helyszíni komplex újraélesztés ma is korszerűnek tekinthető metodikáját, amelyet azután 1914-ben Ko- vách Aladár, a mentőszolgálat vezetője kötelezővé tett. Az elektromos vezeték érintése először 1879-ben Franciaországban okozott halálos balesetet, s azóta meredeken ível felfelé ennek a fekete grafikonnak a görbéje. A védekezésre tehát egyre több feladat hárul. Ezért hangsúlyozta a munkabizottság a megelőzés fontosságát és határozta el olyan tanfolyamok rendezését, amelyeken mindenekelőtt a legnagyobb vállalatok technikusait, mérnökeit kiképzik az eszköz nélküli újraélesztésre, illetve e módszer oktatására. Egy-egy tanfolyamon mintegy 30 műszaki szakember vesz részt. A távlati cél: egyre több termelő üzemben váljék közkinccsé az eszköz nélküli újraélesztési eljárás, és idővel az ország minden lakosa meg tudja menteni az áramsújtott ember életét. Oltás gázzal Víz nélkül működik egy Svájcban kidolgozott oltóberendezés. A színtelen és szagtalan halongázzal dolgozik, amely — szén-bróm-fluor bázison — az oltáshoz használt mintegy 5 százalékos koncentrációban teljesen ártalmatlan. Tűz keletkezésekor, amelyet a mérőberendezések jeleznek, önműködően megnyílnak a behelyezett ha- lonos üvegek szelepei. © Fémes fa A Német Szövetségi Köztársaságban a braunschweigi egyetem munkatársai olyan eljárást dolgoztak ki, melynek segítségévei a faanyagok bizonyos fémes tulajdonságokkal ruházhatók fel. A felfedezés eredményeképpen a fa bármikor áramvezetővé alakítható. A gépkocsigyártásból ismert elek- trostatikai eljárással festhető, és ily módon ellenállóvá tehető vegyi, időjárási és egyéb behatásokkal szemben. Az így megmunkált faanyag ezenkívül éghetetlenné válik, s ez még inkább elősegíti ipari alkalmazását. Régi közép-ázsiai szőnyegek —--------------------- 'I A Vas megyei Múzeumok Igazgatósága, az iparművészeti múzeumok és a Hopp Ferenc nevét viselő Keletázsiai Művészeti Múzeum nagyszabású keletiszőnyeg- kiállítási sorozat keretében mutatja be az Iparművészeti Múzeum európai hírű keleti szőnyegtárónak legszebb darabjait a sárvári Ná- dasdy Ferenc Múzeum patinás termeiben. Az öt évré tervezett keletiszőnyeg-kiál- lítási bemutatók szerves részét képezik a Vas megyei Múzeumi Igazgatóság által kidolgozott Történeti textil- művészet című sorozatnak. A kiállítások között szerepelnek régi perzsaszőnyegek, a kaukázusi szőnyegek és az Iparművészeti Múzeum legszebb anatóliai szőnyegei, ezek között a híres imaszőnyeg-gyűjtemény, és külön kiállítás keretében mutatják be a szövött és hímzett keleti textíliákat. A június 22-én megnyílt, Régi közép-ázsiai szőnyegek címet viselő reprezentatív kiállítás felöleli az Iparművészeti Múzeum teljes közép-ázsiai tárát, összesen 92 darab pompás régi szőnyeget. E kiállításról elmondható, hogy egyike a legnagyobbaknak Európában, mivel az eddig megrendezett hasonló bemutatókon legfeljebb 60—70 szőnyeget állítottak ki. A szőnyegeket Türkmenisztánban, Afganisztánban, Beludzsisztánban és Khotan vidékén készítették. A közép-ázsiai szőnyegtárban legnagyobb számban a türkmén szőnyegek szerepelnek, és ebben a gyűjteményben minden jelentősebb fajta szőnyegkészítmény megtalálhatók Ezeket az érdekes mintázatú türkmén szőnyegeket a XVIII—XIX. században készítették, de vannak köztük XVII. századi darabok is. A ragyogó vörös színű türkmén szőnyegek az oroszországi, a kaukázusi és a közép-ázsiai városok bazá- raiban és karavánszerájai- ban működő keleti szőnyegkereskedők közvetítésével kerültek Európába. Bokhara, Mérv, Taskent, Szamarkand, Khiva, Tbiliszi, Orenburg, Asztrahany, Nizsnij-Novgo- rod, Moszkva és Pétervár jeleskedtek a közép-ázsiai szőnyegek kereskedésében. Bár az ősi Bokharában soha nem készülték türkmén szőnyegek, még is ez az elnevezés ragadt rá a türkmén szőnyegekre, mivel ez a város közismert piaca volt ennek a kelendő árunak. A Budapesti Iparművészeti Múzeum türkmén gyűjteményében minden nagyobb és nevezetesebb türkmén törzs szőnyegkészítménye megtalálható. A régi szalor mintázattal készített kisebb méretű szőnyegtől a nagyobb tekke, jomut, erszári, kizi-ajak, besir, arabacsi és szárik türkmén törzs által készített nagyobb szőnyegekig a sárvári kiállításon minden szőnyegfajta megtalálható. A türkmén nép szőnyegművészetét a formagazdaság jellemzi és a jurtához (sátorhoz) kapcsolódó legfontosabb felszerelési tárgyak a kiállításon láthatók. Legszebbek a különös oma- mentikájú jurtaajtó-függö- nyök (engszik, a jurtát rögzítő .és díszítő szövött és csomózott díszes kötélsávok (jolmik) és a jurtaajtó keretébe felakaszható drapéria (kapunuk). A sátorban használatos és felakasztható különböző kisebb és nagyobb szőnyegtáskák, nyeregtarisznyák, színpompás tevemell- dísz, tevetakaró, díszöv és gyermekpólya egészíti ki a gyűjteményt. Szőnyegkészítéssel Közép- Ázsiában kizárólag a nők foglalkoztak és a régi társadalomban már hét-kilencéves kortól tanulták a lányok a szőnyegkészítés mesterségét. A szőnyegek anyaga legtöbb esetben gyapjú, csak a minták kialakításánál használtak fénylő színes selymet és fehér pamutot. A szőnyegek készítésénél felhasznált fonalak festése régi nomád receptek alapján történt, s erre a célra csakis növényi festékanyagot használtak. A szőnyegek csomózása kiváló, s a türkmének szőnyegeit mindig a kitűnő munka, a tartósság, a mintázat és a színek harmóniája jellemezte. A régi afgán és be- ludzs szőnyegek színei és mintázata rokonságban van a türkménnel, míg a khota- ni (vagy Szamarkand városról elnevezett) szőnyegeket a finom pasztellszínek és a távol-keleties mintázat jellemzi. Gombos Károly Sok hűha! — de mennyiért? Hu, hu! Hó, hó! Ez aztán a röpte!... Hát kedves hallgatóim, elnézést, hogy későm. kapcsolódnak be, de ezért a fonákért, higgyék el érdemes volt ideröptéznem Marngaléziába, ahol egy teljes héten át napi két, két és fél órán keresztül közvetíthetem a viderhani nemzetközi összecsapást a világ legjobb röptézői között... Lehet, hogy sokakat nem érdekel, de... nézzék ezt a vágtát!, hogy odafutott ez a Horn fiú, persze nem érte el, ez előre látható volt, de azért szép stílusosan futott, meg is tapsolták, erről még később, ... szóval lehet, hogy sokakat nem érdekel, de engem, nagyon fel tud dobni. Hu, hu! Káprázatos adogatás! Igaz, hogy kicsúszott... reklamál is a szőke flamand, de a bíró tüntetőén észre sem veszi... én is úgy láttam, mintha... na de hagyjuk... Ezt a! Nahát! Ilyen balfonákot csak világklasszisoktól lehet látni. Ez most nem sikerült ugyan Hornnak, de majd máskor... Az állás pillanatnyilag egyenlő, vagyis nulla—null. Az egyik a mennyiséget, a másik a minőséget jelenti, ahogy otthon mondanák... De nézzük tovább ezt a csodálatos ösz- szecsapást... Most a flamand adogat. Nem jön be neki. Megtapsolják. A másikat. Hiába ez a Horn fiú nagy népszerűségnek örvend Mangaléziában... Már pályás korukban pisiltek utána a lányok. Most már ő is nagy hajat visel, amit leköt valami sámfiival, ahogy szak nyelven kifejezik, de azért még mindig nagy jövő áll előtte. Hőha! Uuu! Most is micsoda röptét csiiwlt! Ezek az ágyúlövések! Aki nem tudja igazán, hogy milyen nagyszerűek ezek a fiúk, az most megnézheti magának őket! — Kedves hallgatóim, jó, bogy eljöttem erre a nálunk még nem nagyon űzött sport- vetélkedőre. Igaz, hogy mi, magyarok egyáltalán nem vagyunk a versenyben érdekelve, de a kilátás csodálatos, a levegő is kitűnő és egy hetet itt tölteni, valóságos üdülés... Most megjelenik a tribün díszpáholyában Mangalézia hercege, egy kicsit sántítva és mivel szünet van, odamegy a küzdőkhöz és kezet szorít az egyik labdaszedő gyerekkel... Ezt már többször megcsinálta — mondják itt a kollégák —, de intimen azt is megtudom tőlük, hogy amikor Kaszava- bubu volt az uralkodó, akkor lumumbázták a manga- léz herceget és ez attól van, több mint valószínűleg... — De hogy ez a Horn fiú miből van! Ez csodálatos! Egy árva rezzenés nem látszik az arcán, se örülés, se bánat, pedig itt a menyasz- szonya is, úgy veszi, hogy vezet, mintha mi sem lenne természetesebb. Pedig most. Uuu! Hűha! Akkora telpsz- lit kap a flamandtól, hogy a labdaszedők csak a repülőtéren érik utál a labdát. Hát nem mondom, tud ez a fiú is! Hogy örül! Megcsókolja a keretét. (Biztos több van neki, mint nekem!) Halló Pest, hallanak engem? Jó. Akkor kérem, vegyék le rólam a saját képemet, mert mindig magamat látom a monitorban és már nagyon unalmas. .. Köszönöm. Na végre, kicsit figyelhetem a játékot is. Csodálatos. Mit? Káprázatos! Huu! Azazhogy ajvé, mert megint kiment a fonák. De sebaj. A gyerekek máris visszahozták... Mi? Igen, hallom. Jó... Kedves hallgatóim, most közölték velem Budapestről, hogy •véget ért a Magyar Népköztársaság Labdarúgó Kupa-döntő, ismét a Fradié a kupa, nem is tudom hány egyre győzött, de övé a kupa, ha jól hallottam... De nézzük tovább még egy héten át ezt az izgalmas találkozót... Hoppá! Uu! Húha! Hát nem! Ezt nem lehetett visszaütni! Ilyen ágyúlövést csak tanítani lehet az iskolákban. Olyan tapsot kap ez a Horn fiú a ma már negyvenéves tinédzserektől, hogy csak na! De az arca meg se rezdül. Csak az ütőjét dörzsölgeti. Biztosan izzad. Aztán, óóó!, elnézést, de innen úgy látom, hogy leköpi... Ja. Nem, a tenyerébe, persze! Egy ilyen ütőt lekopni, hogyan is gondolhattam?... Igen! Itt vagyok Budapest. Hogy miből van az ütő? Ezt kérdezik sokan Pestről? Hát, őszintén szólva, nem nagyon értek hozzá. Azt látom, hogy a közepe olyan, mintha szita lenne, a kerete meg biztosan valamilyen fa... Talán egy otthoni szakértőt kérdezzenek meg erről... — Kedves hallgatóim, búcsúzom. Sajnos vége felé közeledik a már két és fél órája tartó döntő. Ez a gémecs- ke még lefut. Hóha! Nem is tudta visszaütni Horn, mert olyan furcsán pattant föl a csomóról, mint ahogy egy ilyen klasszis labdától telik. Egy kicsit elhúzódott ugyan a közvetítés, nem tudom, hány mangaléz petákba kerül összesen (a tv-nek ilyenekre van pénze), de higy- gyék el, megérte! Legalábbis nekem... Legközelebb Tro- pánföldről az „Üsd, ahol éred” nálunk még egyáltalán nem űzött sportmérkőzéseket fogom közvetíteni, hadd tanuljanak a magyarok is: hogyan kell ütni azt, akiket érünk! Remélem tanulságos lesz^az a hét is... Varga Dezső Pillanatképek megyénkből
