Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-03 / 153. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. JÚLIUS 3., KEDÜ Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Garaton az idei első búza Nemzetközi szövetkezeti nap Kapuváron Borbély Sándor beszéde Vasárnap Kapuvárott rendezték meg a (nemzetközi szövetkezeti nap központi ünnepségét. Délelőtt 10 órakor a városi sportpályán — mintegy 20 ezer részvevővel — szövetkezeti nagygyűlés kezdődött. A nagygyűlés elnök­ségében foglalt helyet Borbély Sándor, az iMSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Háry Béla, a Győr-Sopron megyei pártbizottság első titkára, a megye és a város párt-, állami és tömegszervezeti vezetői, a szövetkezeti mozgalom képviselői. A nagygyűlést Rév Lajos, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg. Ezután Borbély Sándor emelkedett szólásra. A szárazabb időjárás miatt az idei búza első vágásából beérkezett gabona a tavalyi­nál lényegesen kevesebb nedvességet tartalmaz. Ezért vált lehetővé, a békéscsabai István-malomban már hét­főn megkezdték az új búza őrlését. Amint a gabonaipa­ri vállalat megyei igazgatósá­gán elmondták, az új búza beltartalmi paraméterei jók. Sikértartalma mintegy hat százalékkal jobb a tavalyi­nál és kedvezően alakul a sütőipari értéke is. Azt is elmondták, hogy sajnos az aszály miatt csök­kent mennyiségű termés el­helyezése, tárolása nem je­lent gondot, amihez az is hozzájárul, hogy az elmúlt évi aratástól eltelt időben több mint ezerötszáz vagon tárolási lehetőséggel növe­kedett a gabonaforgalmi vállalat kapacitása a megyé­ben. Ez egyben azt is lehe­tővé teszi, hogy ez évben megvalósíthassák azt a ré­gen tervezett módszert, amely szerint minőségi cso­portosítással tárolják a ja­vítóbúzát, az úgynevezett malmi, vagyis étkezési, to­vábbá a takarmánygabonát. Az utóbbi években első­ként mindig a szarvasi Dó­zsa Tsz jelentette az aratás befejezését megyénkben. Így van az idén is, bár most a szövetkezetiek sokkal ke­vésbé örülnek ennek, mint a korábbi esztendőkben. Nagy teljesítményű kombájnjaik­nak a búzatáblák sajnos ko­rántsem adtak annyi mun­kát, mint amennyit eredeti­leg reméltek. A termésátla­gok mintegy 30 százalékkal maradtak alatta a tavaly el­ért eredménynek. A téli fa­— ötvenkét esztendje an­nak, hogy a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége július első vasárnapját nemzetközi szövetkezeti nappá nyilvání­totta — mondotta beszéde bevezetőjében, majd kö­szöntötte a hazai szövetke­zetek valamennyi tagját, át­adta a Központi Bizottság és a Minisztertanács üdvöz­letét, jókívánságait. gyök, a késői kelés, a tava­szi, és nyár eleji szárazság okozta károkra legfeljebb a napraforgó és a kukorica várhatóan szép termése ad majd gyógyírt. Szerdától a szarvasi Dó­zsa Tsz 9 búzabetakarító gé­pe már a társüzemekben arat. A megye északi felé­ben egyébként a szövetkeze­tek többségében — az őszi árpa vágását befejezve — eddig mintegy 20 százalékát takarították be a búzater­mésnek. A továbbiakban egyebek közt hangoztatta: — A különböző típusú, rendeltetésű szövetkezetek meghatározó szerepet tölte­nek be »hazánk gazdasági és társadalmi életében. A szö­vetkezetek gazdasági jelen­tőségét néhány jellemző adat jól szemlélteti. A termelő- szövetkezetek adják a ház­tájival együtt a mezőgazda- sági termelésnek mintegy kétharmadát. Az ipari szö­vetkezetek részesedése az ipar termeléséből több mint hét, az építőipari termelés­ből pedig 10 százalék. Az Általános Fogyasztási és Ér­tékesítési Szövetkezetek bo­nyolítják le a szocialista kis­kereskedelem forgalmának több mint egyharmadát; a takarékszövetkezetek kezelik a lakosság betéteinek 12,5 százalékát; a szövetkezeti la­kásállomány pedig megha­ladja a 170 ezret. A szövetkezés előnyei azonban nemcsak gazdasági hasznukkal mérhetők — folytatta —, a szövetkezetek a közéletiség gondolatát és gyakorlatát erősítik tagjaik­ban a szocialista demokrá­cia mindennapos alkalmazá­sával működnék és fejlőd­nek. Következésképpen: a szövetkezetek társadalmunk, szocialista rendszerünk, bel­politikai életünk fontos té­nyezői. jességgel érvényes — szövet­kezeti tagokra és szövetke­zeti üzemekre egyaránt i— a szövetkezés önkéntességének alapélve — mondotta. — így a szövetkezetek önálló mérlegeléssel döntenek ter­melési-szervezési kapcsola­taikról, társulási vagy egye­sülési szándékaikról. Az egyesülésekről elmondhatjuk, hogy kialakultak a szövetke­zetek kedvező méretei. Most már az összpontosított anya­gi és szellemi erők .lehető legteljesebb kihasználására kell törekednünk, s ha a gaz­dálkodás a meglevőnél is nagyobb erőösszevonást igé­nyel, akkor a szakosítás és a kooperáció előnyeit célszerű hasznosítani. A KB titkára hangsúlyoz­ta: — A munkásosztály tör­ténelmi felelőssége, a mun­kás-paraszt szövetség ereje tükröződik a szocialista ál­lam segítségében, támogatá­sában. Ez szövetkezetpoliti­kánk szintén hagyományos, s egyszersmind új vonások­kal gazdagodó alapelve. Szólott a saját munkán alapuló háztáji és kisterme­lés jelentőségéről is; mint mondotta: szövetkezetpoliti­kánk lényeges eleme volt és távlatilag is marad a nagy­üzemekhez egyre szorosab­ban kapcsolódó háztáji és kistermelés támogatása. Alapvető gazdaságpolitikai érdekek is indokolják ezt. Befejezésül Borbély Sán­dor azokról a fő feladatokról beszélt, amelyek az ötéves terv teljesítésében, a továb­bi fejlődés megalapozásában a szövetkezetekre hárulnak. A nagygyűlés Varya Erzsé­betnek, a kapuvári városi pártbizottság első titkárának zárószavával ért véget. A sokezres tömeg ezután szövetkezeti énekkarok, s táncegyüttesek ' színpompás folklórműsorában gyönyör­ködött. Osztrák és csehszlo­Szarvasi Dózsa Tsz Betakarították a búzát is Öregek napközi otthonát avattak tegnap, hétfőn délelőtt Békéscsabán, a Békési úton. A huszonegy személy nappali Ezt követően a KB titkára méltatta a szövetkezetekben dolgozó értelmiség eredmé­nyes munkáját, bátorítva a szövetkezeti agrár, gazdasá­gi és műszaki szakemberek egyre jobban kibontakozó kezdeményezőkészségét, majd így folytatta: — A társadalmi fejlődés is indokolja, hogy az élet és a valóság új elemeihez igazod­va érvényesüljenek pártunk szövetkezeti politikájának fo­lyamatos, a gyakorlat által kipróbált elvei. Ma is tel­vák népi együttes is fellé­pett. Sor került a szövetke­zeti fiatalok rétegtalálkozó­jára, amelyen a szövetkezeti mozgalom országos vezetői válaszolták a fiatalok kérdé­seire. A szövetkezeti mozga­lom fejlődését bemutató ki­állítás is nyílt. Délután a szövetkezeti nap programja az OKISZ Labor divatbemutatójával és sport- rendezvényekkel folytatódott. A látványos, egész napos műsor ifjúsági bállal zárult. Bemutatták az Ikarus új ovibuszát elő. Az Ikarus mátyásföldi telepén hétfőn bemutatták az autóbuszt a Pest megyei és a kerületi tanácsok, va­lamint az Oktatási Miniszté­rium és a pedagógus-szak­szervezet képviselőinek. A bemutató után megkezdőd­tek a tárgyalások az ovibusz gyártási lehetőségeiről és a megrendelésekről. foglalkoztatására és étkeztetésére alkalmas létesítmény egy­millió 100 ezer forintba került. Képünkön dr. Juhász István, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője adja át rendeltetésének a város ötödik ilyen jellegű intézményét Fotó: Martin Gábor Az Ikarus gyárban a csehszlovák autóiparral lét­rejött kisautóbusz-gyártási kooperáció részeként 12 éven aluli gyermekek szállítására is alkalmas autóbuszt ala­kítottak ki. Az ovibuszt a székesfehérvári üzemben ké­szítik majd, s a gyár 1980- ban, amennyiben rendelést kap rá, sorozatban állíthatja Negyedik alkalommal nyílt szlovák nemzetiségi olvasótábor tegnap, hétfőn délelőtt Békéscsabán, a KISZ-táborban. A békéscsabai szlovák iskola igazgatója, Chlebniczki János, a tábor vezetője, de a nemzetiségi kultúra ápolását segítő programban támogatást nyújtanak az iskola tanárai is. író-olvasó találkozók, zenés beszélgetések, irodalmi műsorok részvevője lesz július 8-ig a 30 táborlakó, ekkor az olvasó­tábor helyén fordítók tábora nyílik Fotó: Gál Edit Móricz-emlékünnepség A szűkebb szülőháza, a szülőföld, Szabolcs-Szatmár és Tiszacsécse lakossága em­lékezett meg vasárnap író fiáról, ,a száz esztendeje született Móricz Zsigmond- ról. A szülőfaluban, Tiszacsé- csén rendezett emlékünnep­ségen részt vett Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, s ott voltak az orszá­gos és a megyei Móricz-em-. lékbizottság, a Magyiar Tu­dományos Akadémia, az írószövetség képviselői, va­lamint a megye vezetői. A Tiszacsécsére látogató több mint 5 ezres vendégsereg irodalmi összeállítást hallha­tott, amelyben neves művé­szek tolmácsolták Móricz gondolatait. Ezután Tóth Dezső kulturális miniszter- helyettes mondott ünnepi beszédet. — Móricz Zsigmondnak a Felső-Tisza tájai, a szülőfalu zárt' paraszti világának szé­lesebb társadalmi talaja, to­vábbható eleven élmények forrásvidékét is jelentette. Nemcsak beszélni tanult meg itt, az írói beszéd, s egyben a társadalmi tudato­sodás tanítója is a szülőföld volt. 1903-tól elkezdődő nép­költési gyűjtőútjain szülő­földjére indult. Ez a Szatmár megyei út meghozta hangja felszabadulását. A mese­gyűjtő út nyomán Móricz először találta meg íróként is az otthoni hangot, először tudott szorongás nélkül szabadon úgy megszólalni, ahogyan beszélni megtanult — mondotta megemlékezé­sében a miniszterhelyettes, majd így folytatta: Móricz művét generációról generációra ismerni és to­vábbadni annyit jelent: tudni és tudatni honnan, milyen életből, milyen ta­pasztalatokkal, milyen eré­nyekkel és hibákkal, mi­lyen terhekkel és milyen erőkkel került a parasztság és a középosztály, a magyar vidék és ia magyar város né­pe — a magyar társadalom — a felszabadulás küszöbé­re. Műve legyen művésze­tünk számára példa az élet­ből táplálkozó és az életet szolgáló, az emberről az em­berhez, ,a népről a népnek a tények igazságáról a művé­szet igazságával szóló rea­lizmusra, arra, mely mindig az élettel újul, annak tar­talmai révén korszerűsödik, teremt valóban újat és hoz ténylegesen maradandót — zárta beszédét a miniszter- helyettes. Ezt követően leplezték le a nagy írót életnagyságban ábrázoló szobrot, Varga Im­re Kossuth-díjas szobrász- művész alkotását, talapza­tára koszorút helyeztek el a megye párt-, állami és tö­megszervezeteinek vezetői, a Kulturális Minisztérium, a Móricz-emlékbizottság és az írószövetség képviselői, a szülőfalu lakói, s a nagy író nevét viselő intézmények, kollektívái. Ezután Fábián Zoltán, az írószövetség titkára adta át az író felújított, emlékházát, amelyben Móricz gyermek- koráftak jelentős részét töl­tötte. A kívül-belül újjászü­letett ház új látnivalókkal várja Tiszacsécsére érke­zőket. Az emlékházban több eredeti, az író által is hasz­nált relikvia, tárgy is helyet kapott. A tiszacsécsei megemléke­zés ünnepi művészeti prog­rammal ért véget. Augusztusban Szarvason megyei mezőgazdasági, élelmiszeripari ifjúsági és szakmunkástanuló-napok Az idén első ízben rende­zik meg — az ifjúmunkás­napokhoz hasonlóan — az I. Békés megyei mezőgazdasá­gi, élelmiszeripari ifjúsági és szakmunkástanuló-napókat — így döntött ez év áprili­sában a KISZ Békés me­gyei bizottsága. A határozat megszületése után megkez­dődött a szervező munka: a KISZ megyei bizott­sága az 1979—80-as évi akcióprogram kiegészíté­sében hirdette meg ezt az ifjúsági, politikai, kultu­rális, sport seregszemlét. A rendezvény előkészítésére és lebonyolítására a KISZ szarvasi városi és járási bi­zottsága vállalkozott. Ala­kult egy szervező bizottság, amely az elmúlt héten tar­totta első megbeszélését Szarvason. Röviden az augusztus 18— 20-ig Szarvason sorra kerü- rülő rendezvény programjá­ról: az első napon, a meg­nyitó után A szocialista me­zőgazdaság jelene és jövője Békés megyében címmel hangzik el előadás, majd a KISZ-szervezeteknek a me­zőgazdaságban és az élelmi­szeriparban betöltött szere­péről, feladatairól hallhat­nak a fiatalok. Sor kerül po­litikai, szakmai vetélkedők­re, tanácskozásokra, kultu­rális műsorra, munkás-pa­raszt találkozóra, lesz ta­pasztalatcsere, üzemlátoga­tás és aratóbál.

Next

/
Thumbnails
Contents