Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-19 / 167. szám
1979. július 19., csütörtök NÉPÚJSÁG Filmek, éjszaka A mai filmművészet elmúlt néhány évben született legsikeresebb alkotásait vetítik minden hétfőn a békéscsabai Szabadság filmszínházban. A nagyon sok érdeklődőt vonzó előadások este 10 órakor kezdődnek. Legutóbb, július 16-án az Onibaba című, felújított japán film pergett. Jövő hétfőn, 23-án az Érintés című svéd Bergman-film, majd 30-án az Uvegház című amerikai filmdráma kerül műsorra. Augusztus első éjszakai előadásán a Sandakan 8 című, ugyancsak japán nemzetiségű, mai témát feldolgozó alkotást láthat a közönség, 13-án a Vadászjelenetek Alsó-Baj oroszágban című NSZK, 20-án este 8 órától pedig a Fellini rendezte kétrészes Casanova című olasz, 27-én pedig a Sokat akar a szarka című francia filmet vetíti a csabai mozi. Szeptember 3-án a San Ba- bila egy napja című, a mai olasz valóságot érdekesen, do- kumentumszerűen ábrázoló olasz filmdrámát játsszák ismét. Külföldi néptáncegyüttesek Hetedik alkalommal csendült fel Szegeden a kétévenként megrendezésre kerülő nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál szignálja július 14-én, szombaton délután. A szegedi ünnepi hetek egyik leglátványosabb programjára összesen 10 nemzet legjobb szakszervezeti néptáncegyüttese érkezett a városba. A fesztivál programjában folklórbemutatók, barátsági estek, s — az idén először — nemzeti napok szerepelnek. A Dóm téri gálaműsort követően a mintegy 700 résztvevő az ország más területeire is ellátogat, vendégszereplésre. Megyénkbe két csoport érkezik: a finn Katrilli tánc- és zenei együttes a szarvasi művelődési központban lép fel július 23-án, hétfőn este 20 órai kezdettel. A Jugoszláviából érkezett Marolt1 táncegyüttes tagjait. 32 orosháziak látják vendégül. Az együttes ugyancsak július 23-án este az orosházi Petőfi Művelődési Központban ad ízelítőt hazája népzene- és néptánchagyományaiból. Az orosházi előadást is este 20 órai kezdettel rendezik meg. A már hagyományos vendégszereplést mindkét városban nagy érdeklődés előzi meg, az együttesek fellépése a nyár jelentős kulturális eseményének ígérkezik. >> Benne van a .... >> r Másfél év után Újkígyóson Másfél éve, hogy Újkígyóson azt kutattuk: miért, hogy ebben a községben úgy általában gazdagnak mondják az embereket, de az a bizonyos szellemi, -kulturálódási színvonal távolról sincs ennek a gazdagságnak a közelében. Persze, lehetne ezt az eléggé bonyolult mondatot sokkal egyszerűbben, úgy is írni, hogy Újkígyós valahol élő példája annak, hogy a kulturálódási igény, a világ megismerésének igénye nem áll egyenes arányban azzal, hány forint van a zsebemben vagy a takarékban. Még egyszerűbben: a manzárdos ház meg a konyhabeli jólét nem jelenti törvényszerűen azt, hogy az ott lakók a lelki épülésükkel is sokat foglalkoznak. Jelenthet viszont üres falakat a nagyszobában, giccses nippeket az üveges szekrényben, ízléstelen falvédőket a konyhában, ahol a legmodernebb automata mosógéppel mos a háziasszony, és grillsütőben csinálja a sült kolbászt és a palócpecsenyét. Már abban a tavalyi, februári riportban is megírásra kívánkozott ez a pár mondat: „...vannak rétegek, családok, ahol természetes igény a lélek pallérozása, az élmény igénye könyvben, színházi előadásban, hangversenyen, ország- és külföldjáráson, miegyéb; és vannak, akik arra költik a pénzüket, hogy még nagyobb és még giccsesebb vaskerítést kovácsoltassanak, mint a szomszédok.” Süli János tanácselnökkel olvassuk azt a tavalyi írást. Annál a résznél különösen sokat időzünk, hogy „benne van a levegőben” az általános, minőségi változás lehetősége, meg, hogy „vára is van” már a kultúrának Kígyóson, a felszabadulási emlékkönyvtár, mely a járásban — vagy talán a megyében is — párját ritkítja. ■ A könyvtárat és vezetőjét, Orbán Jánosnét, meg a helyettesét, Szöllősi Károlynét községszerte csak dicsérik. Felsőfokokban is, meg szerényebben, de szinte egybehangzóan azt, hogy ritka hivatástudattal dolgoznak ők ketten; és ez az újkígyósi könyvtár nem is könyvtár csak, hanem olyan, mintha művelődési ház lenne... Klubok, szakkörök otthona, egyszóval valóságosan is a „kultúra vára”, ahogy másfél éve megfogalmaztuk. Ügy tűnik, a művelődési ház nem tud lépést tartani a könyvtárral, az egykori levente- otthon már amikor felépítették, akkor sem volt alkalmas közművelődési célokra. Most sem különben, habár nagyterem, ahol bármiféle rendezvényre sor kerülhet, csak itt van. A lépéstartás nehézségeihez az is hozzátartozik, hogy az otthon munkatársai sem állnak mindig a „helyzet magaslatán”, a község vezetői joggal várnak tőlük több önállóságot, jobb eligazítást a közművelődés dolgaiban, sokoldalúbb érdeklődést. Szó is esett már arról: nem lenne-e jobb a közös igazgatás, együtt az iskola és a kultúr- ház. Mint Csorváson, ahová többet tehetne. És főleg jobban, hatásosabban. Nem titkolják Újkígyóson, hogy ez a gond elevenbevág, és nem olyan egyszerű megtalálni a helyes megoldás útjait. Egységes közművelődési tervük jó kiindulópont volt tavaly, az most te; az ÁFÉSZ, a termelőszövetkezet, a KEMIKÁL-gyár nem sajnálja a pénzt, ha a művelődésről van szó, mi több, az ÁFÉSZ és a szövetkezet szerződést is kötött a nagyközségi tanáccsal, és azokban pontról pontra felsorolják, mire mennyit adnak. Százezer az előbbitől, több mint kétszázezer az utóbbitól, bár az Aranykalász főintézményeinek, hogy tájékozódjanak, véleményt mondjanak. Május 7-én a könyvtárakról tárgyalt a vb. Lapozgatva a — kivételes tapasztalat! — olvasmányos, sőt egyenesen izgalmas jegyzőkönyvet, a figyelem és a közös ügy kétségtelen jelenléte félreérthetetlenül kitapintható. Idézünk: „Az újkígyósi könyvtár az olvasólétszám növelése mellett komoly művelődési programot valósít meg. A művelődési ház sajnos, nem szórakoztatóhely." Más: „Bármilyenpolitikai rendezvényt, TlT-elő- adást, találkozót rendeznek a könyvtárban, az mindig siAz öregek napközi otthonából délelőtt járnak át a könyvtárba Fotó: Gál Edit Süli János tanácselnök hamarosan tapasztalatszerző utat szervez, mert hírét vették — mondja, éppen a Népújságból —, hogy több éve sikeres már a csorvási példa. Végül is nem könnyű meghatározni, mennyire van „benne a levegőben” a nagyobb fordulat lehetősége, elkövetkeződése, mert a gazdagodással nem jár együtt a művelődési intézmények erős hatása, az igénykeltő kisugárzás, mint ahogy kellene. A könyvtár és az iskola kivétel ugyan, de a művelődési ház mindenképpen Nyár a gyomai művelődési házban Gyomán, a Katona József Művelődési Ház ajtaja reggel 8-tól a késő esti órákig nyitott ajtókkal várja nemcsak a házban működő művészeti csoportok tagjait, de az iskolásokat, a lakosságot és az odalátogató vendégeket is. A pihentető nyári szórakozás idején különösen a művelődési házban működő néptánc, társastánc, valamint a Röpülj páva kör fellépéseinek száma növekedett meg ugrásszerűen. A 25 tagú pávakor nemrég egy csehszlovákiai turnén mutatkozott be, míg Gyomán, a még 1970- ben kialakult jó kapcsolatok alapján, a 30 tagú csehszlovákiai Javomik néptáncegyüttest fogadták. Ez utóbbiak a hónap elején a gyomai Körösmenti szövetkezeti táncegyüttessel közös műsorokban léptek fel több alkalommal is. A spanyolországi pireneusi néptáncfesztiválra készülődő gyomai néptáncegyüttes versenyprogramját hazai közönség előtt is bemutatta, közben szinte mindennap kemény munkával készülnek a világ minden tájáról össze- sereglő, 24 amatőr és hivatásos táncegyüttes spanyolországi seregszemléjére. Július 28-ig, az indulás napjáig még van idő... A művelődési ház társastánccsoportja is külföldi turnéra készül. Előtte jó erőpróbát jelentett számukra a hónap elején Baján megrendezett E osztályú társastáncverseny. Július 26-tól augusztus 1-ig pedig Kassán — szintén régi vendégként — vesznek részt az egyhetes tanfolyam jellegű továbbképzésen. A művelődési ház a nyár idején igyekszik minél több szórakoztató programmal kihasználni a házi szabadtéri színpad adta lehetőségeket. Havonta egy-két alkalommal neves beategyüttesek részvételével koncerteket rendeznek, ezen a héten például a P. Mobil együttest látják vendégül. De gondolnak a kisiskolásokra is. Minden hétfőn színes programmal, filmvetítésekkel, tréfás vetélkedőkkel, rajzversennyel várják a napközis gyerekeket. A nyárra esik a jövő évad munkájának tervezése, szervezése. Mint bázisfeladatokkal megbízott művelődési ház, nagy súlyt helyez arra, hogy mindenből — a felnőtteknek indított kiscsoportos foglalkozási formából — a gyerekek is részesüljenek. Az eddigi 19 szakkör mellé újabbakat is terveznek. A társastáncosok és a nagy elismerést kivívott néptáncegyüttes utánpótlását is éppen a gyermekek számára indított szakkörökben igyekszenek biztosítani. Az eddig már jól bevált komoly zenei előadás- sorozat, a közkédveltté vált irodalmi klub programját is most szervezik. Még két újdonság várja a gyomaiakat. A művelődési ház hosszú szünet után először indít angol nyelvtanfolyamot. Másik nagy tervüket is szeretnék minél hamarabb megvalósítani, azt, hogy a művelődési ház előterét meghitt hangulatú olvasótérré alakítsák át. Az első lépések már megtörténtek, de a berendezés beszerzése még hátra van. Tervek, tennivalók tehát vannak. A művelődési ház eddigi munkája reményt nyújt arra, hogy a megvalósítás sem várat sokáig magára. B. Sajti Emese leg a sportegyesületet támogatja; sokszorosan többet kapnak a kézilabdások, labdarúgók, mint a művelődési ház, a könyvtár és az iskola. Nem vitás, hogy az arányokon lehetne gondolkozni, jobban mondva változtatni, de a készség, hogy az anyagi támogatást együttműködési szerződésbe foglalták; becsülendő, és a változó közművelődési szemléletről vall. Igaz, hogyaKEMIKÁL nem kötött még ilyet, de 1978-ban 150 ezret adott a kultúrára, ebből lett 90 új szék és új körfüggöny a kultúrházban, számos új könyv és új bútor a könyvtárban. A tanácselnök reméli, hogy a gyár az idén sem ad kevesebbet: jól jönne őszre az idei 150 ezer forint. Megvan a helye. Szóba jön Szabadkígyós te. A közös igazgatású község másik fele, néhány kilométerre Újkígyóstól. Új házak sora itt is a csabai út két oldalán, és a központban iskola, modern kultúnház. Könyvtár is van itt, az is jeleskedik. A két községrész közötti pezsgőbb művelődési kapcsolat azonban még nem az igazi. A közös tervezés és megvalósítás néhány jó példával azért szolgált már, hogy ezután miként lesz, rajtuk múlik. Ha az ember igyekszik a felszíni jelenségek mögé nézni; ha nem fogadja el magyarázatnak a látszatot; ha abból indul ki, hogy Kígyóson és Szabadkígyóson is vannak, akik keresik a sült csirkén túli élményeket; akik azt is érzik, látják, honnan érkeztek idáig 1979-be, hogy történt közben a községben és a világban; akkor igen magasra értékeli azt a figyelmes aggódást és bizakodó útkeresést, ami a község vezetőit jellemzi. A figyelem lankadatlan Kígyóson, erre Süli János szavai meggyőzően rávilágítanak. A tanács végrehajtó bizottsága alkalmanként a tanácsülések napirendet biztosítanak a művelődésnek, kerül. Ez ügyszeretetét is jelent. Nyilvánítsa a vb elismerését ezért a munkáért, ami a könyvtárban folyik.” „Szabadkígyóson kicsi a könyvtár helyisége, igaz, már bővítették, de nincs bebútorozva. A járásban szinte egyedülálló, hogy az újkígyósi könyvtárban az olvasók egyharmad része gyermek, kétharmad része felnőtt." „A könyvtár nagy részt vállalt a szocialista brigádok felkészítéséből a köz- művelődési vetélkedőre.” A jegyzőkönyv végén egy igen fontos határozat: „A végrehajtó bizottság vizsgálja meg a könyvtár, a művelődési ház és az iskola közelebb kerülésének lehetőségeit.” A tanácselnök itt hosszasan időz. Feleleveníti az ülés hangulatát, a hozzászólásokat, ötleteket, javaslatokat, kéréseket. Azt is mondja később, hogy „ez az a gordiuszi csomó, amit ha sikerül elvágni, biztos vagyok a meggyorsuló minőségi változásban.” Hogy Újkígyóson az a bizonyos szellemi, kulturálódási színvonal nekilódul, és utánaered az anyagi lehetőségeknek. A gazdagodásnak, magyarán szólva. Aztán kétségek is támadnak, aztán újabb bizodalöm, és a csorvási kirándulás mind sűrűbb emlegetése. Ősszel ott a helyünk, mondja, szükségünk van friss, érdekes, követhető tapasztalatokra.” Másfél éve azzal fejeztem be a kígyósi riportot, hogy felemlegettem, mit is mondtak nekem akkor a kígyósi emberek. Hát azt is többek között, hogy a dohánykertész ősök hagyatéka megmaradt itt nemzedékeken át: csak a munka hoz örömöt és életet. A munka, az akarat és a kitartás. Ez a három hozza a megoldást a közművelődésben is. Sokan kívánják, hogy így legyen. Ez is „benne van” a levegőben. Sass Ervin HANGSZÓRÓ Bessenyei beszél Egy óra a hang birodalmában. Olyan hatvan perc, amelyben egész zenekar szólalt meg, hol az egyes hangszerek, hol pedig a teljes együttes által. Ez az első benyomás nem múlik el az utolsó hang elhaltával sem, annyira erős, lenyűgöző, mint maga a művész egyénisége. Míg folyik a közvetítés a szentesi színházteremből — melybe a közönség azért gyűlt össze, hogy Bessenyei Ferenc Életem: a szánház című előadói estjét meghallgassa — akaratlanul te arra kell gondolni, mi teszi igazán művésszé a színészt? Különleges tehetsége, át- és beleélőképessége, a ' közvetítő alkat, & finom érzékenység, ösztönösség és tudatosság, értelem és intelligencia? Mindez együtt és még mennyi minden más, ami egy-egy nagy egyéniség sajátos arculatát formázza meg. Ezek egyike az orgánum, a hang, sajátosságai közül te a legsajátságosabb, az egyedül csak rá jellemző. Nagy színészek — felejthetetlen hangok te egyben, bár az orgánum művészetüknek csak egyik része. Eszköze. De nem akármilyen, hanem pótolhatatlan különlegesség a mindenkori cél szolgálatában. Örömöt adó és fájdalmat keltő, vihart kavaró és enyhét, nyújtó, értelmet sugárzó és sötétséget oszlató, simogató és korbácsoló. Ilyen ,a Bessenyeié te. Talán furcsa és egyoldalú ez a kiemelés, de a rádióban közvetített előadói estről lévén szó — indokolt. Kétszeresen is. Egyetlen személy műsora alkalmával a színpad is pódium, ahol a magányos művész fegyverzetének fő kelléke: a hang. De méginkább az, ha a látványtól elszakított hallgatóhoz te szól, mint ebben az esetben, amikor nekünk a készülékek mellett ülőknek Bessenyei „csak” beszélt. Vallott őszinte szóval magáról, a színészéletéről, a pályáról, az életének értelmet adó hivatásról. Saját szavaival, meg írók és költők alkotásai által. Volt, hogy tolmácsolt, mint amikor Nagy László gyönyörű szép versét, a Ki viszi át a szerelmet? mondta, máskor pedig magyarázott, elemzett. Hány féle hangsúlyt kapott az idők folyamán és változtával például a Faust a társadalom épp akkori állapota miatt. Vagy: mit jelent Dózsa nemzeti tudatunk formálásában, vagy az a pár szó a Bánk bánban, hogy „üsd az orrát magyar, ki bánja a tied”. S mindezt annak alátámasztására, hogy az igazi színház egy egész nép szabadegyeteme lehet. Aztán a Fáklyalángból Kossuth és Görgei. Majd Illyés után Németh Lászlót idézi, és így vezet át a világosi tragédián keresztül Vörös- martyhoz, A vén cigányhoz. A vers elmondása előtt annak alapos elemzését nyújtja át a közönségnek, s ezzel nemcsak hangulatilag, de eszmeileg is előkészítik a befogadását a magyar irodalom talán legcsodálatosabb költeményének. Annak az alkotásnak, mely a legnagyobb versmondókat is próbára teszi. Bessenyei méltó volt hozzá. Befejezésül, mint mondta, a kozmikus szépségű nyelvezet mesterét, Juhász Ferencet választotta, a Bartók muzsikáját. És felhangzott A virágok hatalma, a Jaj rózsa, vízililiom, nárcisz és szarkaláb kezdet, s az utolsó sorig az egész vers. Aztán vége lett a műsorT nak. De az élménynek nem, az tovább él, munkál: az érzelmi hatást a gondolkodás követi. És ha a gondolkodást is követi valami, valami, amiről úgy érezzük, hiányzott addig az életünkből: akkor Bessenyei sem szólt hiá- ba- Vass Márta
