Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-19 / 167. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. JÚLIUS 19., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 167. SZÄM BÉKÉS MEGYEI Nőpolitika és népfrontmunka Kihelyezett HNF-elnökségi ülés Budapestre érkezett Henri Simonét Mezőhegyesen Július 18-án, tegnap egész napos ülést tartott a Hazafias Népfront Békés megyei elnöksége Mezőhegyesen. A helyi párt-, állami és társadalmi szervek képviselőinek részvételével rendezett tanácskozáson két fő napirendi pontról tárgyalt az elnökség. Az elsőhöz: A nőpolitikái határozat végrehajtásának megyei tapasztalatai című anyaghoz, amelyet tegnapelőtt vitatott meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága, dr. Becsei József osztályvezető szóbeli kiegészítést fűzött. A vb-ülésen elhangzott javaslatokkal kapcsolatban utalt arra, hogy az említett testület az előterjesztést már elfogadta, s indítványozta, hogy a jövőben is vissza kell térni azokra a témákra, amelyekben nem tapasztalható nagyobb előrehaladás. A HNF-einökség tagjai olyan kérdéseket, véleményeket fogalmaztak meg, melyek a női vezetők kinevezésére, bérezési (fizetési) problémákra, valamint a családi helyzetre vonatkoztak. Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a nőpolitikái munka nem korlátozódhat bizonyos testületi üléa nőket a különféle vezetői posztok betöltésére. A második napirendi pontban a részvevők megvitatták Sipitzky Andrásnak, Mezőhegyes HNF-bizottsága titkárának írásbeli tájékoztatóját, amely a nagyközség nép- fronttestületeinek tevékenységét tartalmazta. A kérdésekre válaszolva a HNF-titA HNF megyei elnökségének tagjai megtekintették a lovasbemutatót, majd ellátogattak az állami gazdaságba Fotó: Martin Gábor sek anyagára. Az elnökség véleményét dr. Horváth Éva, a HNF megyei elnöke fogalmazta meg. Ennek lényege az, hogy ne a statisztikai szemlélet legyen az irányadó, hanem a munka, és az eredmények alapján válasszák ki kár elmondta, hogy a testület tagjai felfigyeltek a felnőttoktatás és a gazdasági egységek munkaerőhelyzetének gondjaira. Mezőhegyesen — mint másutt az országban — nem könnyű bevonni a fiatalokat a közéleti Szovjet űrhajósok Varsóban Kedden Varsóba érkezett Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov szovjet űrhajósok, a Szaljut—6. űrállomás korábbi személyzete. A szovjet űrhajósok vendéglátóikkal, az Interkozmosz-program végrehajtásáról, a Szaljut—6. űrállomáson végzett tudományos kutatómunkáról és a szovjet —lengyel közös űrrepülés eredményeiről tárgyalnak. munkába. A népfront aktívái ezeket a témákat megbeszélik az alapszervi párttitkárokkal is. Ezt követően a felszabadulás után bekövetkezett politikai, társadalmi és gazdasági változásokról esett szó. A múltban például egy cukorgyári munkás nem ismerte az állami gazdaságban dolgozó társát sem. De ugyanez volt a helyzet a gépműhely és az építőműhely vonatkozásában is. Ma már ilyen akadályokkal nem találkozunk. A településekkel fenntartott kapcsolatokról szólva a HNF-titkár megemlítette, hogy az 1950-es években sikernek számított, ha valaki Mezőhegyesen kapott munkát. Az 1960-as években 1000—1200-an jártak be a környező településekről, de má már ez a szám 400-ra csökkent. Főként az idősebbek azok, akik megmaradtak eredeti munkahelyükön. Jelenleg mintegy 350 mezőhegyesi jár el dolgozni. A társadalmi munka jutalmazására vonatkozó kérdésekre Kassai Béla tanácselnök válaszolt. Megemlítette, hogy évente 8—10 plakettet és jelvényt adnak át a legeredményesebben dolgozóknak. Az írásbeli jelentéshez kapcsolódva Hájas Gáborné, a HNF helyi 'elnöke többek között a népfrontmunka tárgyi és személyi feltételeiről, valamint a szakmaközi bizottságokról tájékoztatta az ülés részvevőit. Ezután Illyés László, a pártbizottság titkára Mezőhegyes politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetéről, továbbá a környezetvédelem feladatairól beszélt. A HNF Békés megyei elnökségének kihelyezett ülése a bejelentésekkel zárult. —y—n Púja Frigyes külügyminiszter meghívására szerdán, a déli órákban hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Henri Simonét belga külügyminiszter. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes fogadta. Ott volt Jacques Gerard, a Belga Királyság magyarországi és Vince József, hazánk brüsszeli nagykövete. Henri Simonét délután a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A koszorúzást követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar—belga hivatalos tárgyalások. A szívélyes légkörű tárgyaláson Púja Frigyes és Henri Simonét vezetésével részt vett a Magyar Népköztársaság és a Belga Királyság külügyminisztériumának több vezető munkatársa. Új városok a Szovjetunió távol-keleti részén Harmincöt új várost építenek a következő néhány évben a Szovjetunió gazdaságilag gyorsan fejlődő távolkeleti részén. Az építészek olyan új várostervezési módszereket dolgoznak ki, amelyek a rideg éghajlati viszonyok ellenére is kényelmes életet biztosítanak az ott élő emberek számára. A szovjet építészek szövetségének közelmúltban megtartott közgyűlése egyebek között jóváhagyta a BAM fővárosaként említett Tinda fejlesztési programját. A jelenleg 70 ezer lakosú város épületeit kör alakban helyezték el, hogy megóvják őket a széltől. A vastag falú házakban nagy kapacitású fűtőberendezések találhatók, az ablakokat háromszorosan üvegezték. Tanácskozás a búza fajtaarányáról Megbeszélésre jöttek össze tegnap, szerdán Békéscsabán megyénk mezőgazdaságának vezető szakemberei. Képviseltette magát a két tsz-szö- vetség, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a megyénkben búzát termeltető termelési rendszerek, az IKR, a KITE, a BKR, az agráripari egyesülés és a vetőmagellátásban legilletékesebb, a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat dél-magyarországi kirendeltsége. Bevezetőben dr. Kácsor András, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa adott tájékoztatót az idén aratásra került búza fajtaarányáról. Elmondta, hogy a megyei vetésterület 85 százalékán 6 fajtát termesztettek az üzemek, a fajtamegoszlás kedvező, nem igényel jelentős változtatást. Kiss Géza, a vetőmagvállalat osztályvezetője ismertette az előzetes felmérések alapján készült vetőmagellátási tervet, a továbbiakban ezt vitatták meg a jelenlevő szakemberek. A hozzászólásokból kiderült, hogy nem lehet a múlt év és az idei rendkívüli tavaszt mértékadónak tekinteni a fajtaarány kialakításánál. Az idei fajták jónak bizonyultak, ezért újak bevonása helyett az eddig is termesztettek arányának finomítása indokolt. A rendszerek, érdekképviseleti szervek képviselői megegyeztek abban, hogy mindnyájan nagy reményt fűznek az idén elismert MV—8-as fajtához, ezért a lehetőségekhez képest igyekeznek termelésbe vonni. A hozzászólások után a szakemberek javaslatot tettek a vetőmagvállalat által készített fajtaarány-tervezet kisebb módosítására, amely alapul szolgál a jövő évi vetés magellátásához. —m. szabó— A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet lakásvilágítási részlegében készülő termékek zöme tőkés, illetve a szocialista országok piacaira kerül. Képünkön egy díszes kivitelű csillár szereléke látható Fotó: Martin Gábor Vasútvillamosítás nemzetközi hitellel Harmadszor kért kölcsönt a MÍV Harmadszor kért és kapott kölcsönt a MÁV a Nemzetközi Beruházási Banktól, amellyel a közelmúltban újabb 1,4 millió transzferábilis rubeles hitelszerződést írt alá Moszkvában. Az ösz- szeget, amely július 20-tól áll a magyar vasutak rendelkezésére, a Cegléd—Kiskunhalas közötti vasútvonal villamosításával összefüggő kábelezési munkák finanszírozására használják fel. A hitelt igen kedvező feltételekkel, hatévi törlesztésre, előnyös kamatra kapta a vasút. Ennek fejében kötelezettséget vállalt arra, hogy 1980 végéig üzembe helyezi a villamosított vonalat, amelyen a személyvonatok átlagos sebességét óránként * 90, a tehervonatokét 60 kilométerre emeli. A munkálatokat 1981-ben fejezik be teljesen. A hitel törlesztését évi egyenlő részletekben 1981 nyarán kezdik meg. A MÁV a vasúthálózat korszerűsítésére, a szocialista országok kölcsönös érdekeltségű, nemzetközi jelentőségű vonalainak rekonstrukciójára vesz igénybe kölcsönöket a Nemzetközi Beruházási Banktól, amelynek megalapítása utáni első üzletfele, adósa volt. Az első 20,5 millió transzferábilis rubeles hitel- szerződést 1971-ben írták alá. A kölcsönből a dieselesítési program megvalósítására, 70 szovjet gyártmányú Dieselmozdony beszerzésére és üzembe helyezésére, valamint a Szob—Budapest közötti vasútvonal egy részének villamosítására 15,8 millió rubelt vettek igénybe. Az 1981. december 31-én lejáró hitelből eddig a meghatározott feltételeknek megfelelően, az előírt „menetrend” szerint 11 millió rubelt már törlesztettek. A második 5 millió transzferábilis rubeles hitelt két éve kapta a MÁV a Nemzetközi Beruházási Banktól a Budapest—Kelebia közötti vasútvonal villamosítására, amely egyébként ez év végére fejeződik be. A hitelből 4 millió 252 ezer rubelt használtak fel eddig. A kölcsön törlesztését a munka végeztével kezdik meg és 1985-ig fizetik vissza a teljes összeget. űz új bányák építéséről tárgyalt a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége A Dunántúlon épülő már- kushegyi és nagyegyházi új bányaüzem építésének, továbbá a dudári és a balinkai bánya rekonstrukciójának előkészületeit, tehát" az úgynevezett eocénprogram időarányos teljesítését tekintette át szerdai ülésén a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. Amint a Magyar Szénbányászati Tröszttől kapott tájékoztatóból kitűnik, Márkushegyen fél évvel a határidő előtt sikerült összekapcsolni a lejtős aknát és a beszálló aknát. -Nagyegyházán is összekapcsolták már a nyugati lejtős aknát az F 1, függőleges aknával, de a keleti lejtős akna mélyítését a vártnál nehezebb hidrogeológiai nehézségek akadályozzák. Ezért olyan műszaki megoldást dolgoztak ki, amely szerint inkább a nyugati oldalon építendő második lejtőaknán szállítják majd felszínre a szenet. Ez a változat megkönnyíti és meggyorsítja a beruházást, s lehetőséget nyújt arra is, hogy a népgazdaság energiaigényeinek megfelelően a fejtésekben egy évvel hamarabb kezdődjön meg a termelés. A vita alapján a szakszervezet elnöksége is állást foglalté beruházások ütemesebb építése és meggyorsítása mellett.
