Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-13 / 136. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. JÚNIUS 13., SZERDA Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM A könnyűipar vezetőinek látogatása Békés megyében Még az idén nyomdaipari szakközépiskola kezdi meg működését A minisztériumok és a megye vezetőinek rendszeres találkozói keretében tegnap délelőtt megtartott tanácskozáson Keserű János- né könnyűipari miniszter, Frank Ferenc, a megyei párt- bizottság első titkára és Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével áttekintették a megyei könnyűipari vállalatok eredményeit, feladatait, a szolgáltatások helyzetét, valamint a szövetkezetek tevékenységét. Békés megye iparának jelentős részét teszik ki a könnyűipar ágazatába ’ tartozó vállalatok: hagyományos bázisa a kötszövő- és nyomdaiparnak és az utóbbi években a textil- és konfekcióipar is számottevő üzemeket, telephelyeket hozott létre. E fejlesztési politika jegyében ez év tavaszán kezdte meg működését Szeghalmon a Budapesti Harisnyagyár üzeme, amelyben jelenleg már kétszáznál többen dolgoznak, s további bővítését is tervezik. A megbeszélésen érintették a Kner Nyomda fejlesztési terveit, gyomai telepének rekonstrukcióját, a Kner Múzeum épületének helyre- állítását. Egyetértettek abban, hogy a gazdaságossági követelmények és a műemlékvédelem érdekeinek megfelelően szükség van a fejlesztési elképzelések átdolgozására, alternatívák kimunkálására, hogy azok — a minisztériumi és a megyei szervek támogatásával — a hatodik ötéves tervidőszakban megvalósulhassanak. Részletesen tájékoztatta a miniszter a megye párt- és tanácsi vezetőit a megyében számottevő iparágak fejlesztési, termelésszerkezet-korszerűsítési koncepcióiról, amelyek a következő tervidőszak előkészítése keretében készülnek. A bútoriparban a következő öt esztendőben az alapvető cél, hogy a kapacitásokat rugalmasabbá tegyék, javítsák a minőséget, hatékonyabbá tegyék a termelést, a fejlesztést és erősítsék az iparág exportképességét. A bútoripar a hatodik ötéves tervben is dinamikusan fejlődik, a termelés növekedési üteme magasabb lesz a könnyűipari átlagnál. Ennek érdekében fokozni kell a technikai felszereltséget és nagyobb figyelmet fordítani a takarékos gazdálkodásra. A kötszövőiparban a fejlesztési koncepciók szerint a termelésnek dinamikusan kell, hogy növekedjen a dolgozók számának emelkedése nélkül. Az iparág jelenlegi termelésének jelentős részét versenyképessé kell tenni. A textilruházati iparban a cél — a létszámcsökkenés ellenére — a termelés számottevő növelése, elsősorban a termékek tartósan versenyképessé tétele útján. A cipőipart a megyében két szövetkezet jelenti. Itt nem számolnak a kapacitások bővülésével. A legfontosabb feladat a minőség javítása, a divatigényeknek és a piaci követelményeknek megfelelő rugalmasság kialakítása, a termelés összeszerelő jellegének erősítése, az úgynevezett magas minőségű cipők arányának növelése. A nyomdaiparban elsődlegesen a szedőkapacitás bővítésével, korszerűsítésével, a kötészet gépesítésével, automatizálásával kell a termelés hatékonyságát javítani. Elsősorban a csomagolóanyag- és dobozgyártásban lehet számítani nagy arányú felfutásra. A fejlesztési elképzelésekkel összhangban a minisztérium támogatja a megye igényét egy megfelelő méretű könnyűipari szakmunkásképző és szakközépiskola,' valamint kollégium létrehozására. A gyakorlati oktatást azonban, a minisztérium álláspontja szerint, a már megkezdett módon, a vállalati tanműhelyek fejlesztésével és újak építésével kell korszerűsíteni, s ehhez a szakmunkásképzési alapból közvetlen anyagi támogatást is nyújt. A nyomdaipar szakemberutánpótlása szempontjából nagy jelentőségű, hogy az idén adják át a megyében az új önálló nyomdaipari szakközépiskola 12 tantermes épületét. Az ágazati irányelveknek a Békés megyei szövetkezetekben való érvényesítésével kapcsolatban megállapították, hogy a megyei tanács szakigazgatási szervei fontos feladatuknak tekintik az irányelvek közvetítését a szövetkezetekhez, és megkövetelik azok érvényesülését. A megyei szövetkezetek viszonylag nagy jövedelmű exportja miatt a jövőben szükségesnek tartják, hogy az ellenőrzési feladatok közé gazdaságossági vizsgálatokat is beiktassanak. A minisztérium vezetőivel Békéscsabán lezajlott tanácskozást követően a tanácskozáson részt vevők a délutáni órákban látogatást tettek a Békéscsabai Kötöttárugyár mezőkovácsházi telepén, majd a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban. A FÉKON békéscsabai gyárának orosházi üzemében korszerű, úgynevezett függesztett szállításos szervezési rendszert vezettek be a közelmúltban. Az új megoldás a gyakorlatban jól vizsgázott. Képünkön: az utolsó simítások a nyugat-európai exportra készülő női ruhákon Veress Erzsi felvétele II svéd külügyminiszter keddi programja Hans Martin Blix, a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó, svéd külügyminiszter kedden a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Részt vett az eseményen Nagy János külügyminiszter-helyettes, Stadinger István, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese és Farkas Mihály vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka. A koszorúzást követően a svéd külügyminiszter és kísérete városnézésen ismerkedett Budapest nevezetességeivel. Péter János, az országgyűlés alelnöke a Parlamentben találkozott Hans Martin Blix-szel akivel szívélyes légkörű eszmecserét folytatott. Délután a Külügyminisztériumban Púja Frigyes külügyminiszter és Hans Martin Blix vezetésével folytatódtak a magyar—svéd külügyminiszteri tárgyalások. Este a svéd külügyminiszter és kísérete megtekintette az Állami Népi Együttes műsorát. Részt vett a programokon Torsten Hylander, a Svéd Királyság magyarországi és Iván Tivadar, a Magyar Népköztársaság svédországi nagykövete. Mindennapos meózás. A sóletkonzerv sótartalmát ellenőrzik a Baromfifeldolgozó Vállalat orosházi konzervgyárában Fotó: Veress Erzsi Pályairányítás a szakmunkásképzőben, továbbtanulás a kisegítő iskolában Tegnap délelőtt Békéscsabán, a 611-es számú Szakmunkásképző Intézetben tartotta ülését a Békés megyei pályaválasztási albizottság. Bagyinka Mihály, az albizottság elnökének bevezetője után elsőként Szegedi Pál, a szakmunkásképző igazgató- helyettese számolt be az intézet pályaválasztási tevékenységéről. Elmondotta, hogy megyénk munkaerő- utánpótlásának gondja nagy felelősséget jelent a pálya- választással foglalkozó intézményeknek, társadalmi szerveknek és iskoláknak. Az intézet első feladata, hogy összegyűjtse a vállalati munkaerőigényeket, majd a végzős tanulók számával összhangban elkészítik a szakmánkénti létszámkereteket. Ennek megfelelően tájékoztatják a 7., 8. osztályos tanulókat. A pályairányítás jól bevált módszerei közé tartoznak: az intézet és a tanműhelyek megismertetése a gyerekekkel, a pályaválasztási felelősök részvétele az osztályfőnöki órákon, a szülők megfelelő felvilágosítása, az üzemlátogatások és a pályaválasztási kiállítások. Ezek alkalmazásával sikerült elérniük, hogy a csökkenő tanulólétszám ellenére ebben a tanévben 92 százalékos volt a beiskolázás, a következő évben előreláthatóan 95—96 százalékos lesz. Gondot jelent a középiskolát végzettek beiskolázása, akik inkább az adminisztrációs (Folytatás a 3. oldalon) Hit napirendi pont A megyei tanács vb-ülésén Tegnap, június 12-én délelőtt Békéscsabán ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A dr. Szabó Sándornak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének elnökletével tanácskozó testület elsőként a vb-határo- zatok végrehajtásáról, illetve a május 10-i tanácsülés határozatainak érvényre juttatását elősegítő intézkedésekről szóló jelentéseket fogadta el. Az első két napirendi pontot követően került sor a tanácsi vállalatok 1978. évi gazdálkodási eredményeinek értékelésére. Az erről szóló jelentés megállapítja, hogy a megye gazdasági életében a lakossági igények kielégítésében jelentős szerepet töltenek be a tanácsi felügyelet alá tartozó vállalatok, amelyeknek árbevétele 11,5 százalékkal haladta meg 1978- ban az egy évvel korábbit, túlszárnyalva az 5 milliárd forintot. Ez egyébként a tervekben meghatározottnál 4,2 százalékkal több. A megyei átlagot lényegesen meghaladja a Dürer Nyomda árbevételeinek 30,5 százalékos, a Patyolat Vállalat 18,3 százalékos, és a Köztisztasági Vállalat 15,9 százalékos növekedése. A termelési érték és a nettó árbevétel növekedését általában kedvezően befolyásolta a termékszerkezet módosítása, illetve a keresett termékek gyártásának fokozása. A tanácsi ipari vállalatok exporttevékenységét értékelve kitűnik, hogy gyártmányfejlesztéssel, megfelelő árpolitikával és a külkereskedelmi kapcsolatok javításával az export gazdaságossága fokozható. A vállalatok elmúlt évi termelékenysége egyébként 9,1 százalékkal emelkedett, az egy főre számított termelési érték, illetve forgalom mintegy 386 ezer forintot tett ki az elmúlt esztendőben. A jelentésből az is kiderült, hogy a ráfordítások az árbevételeknél gyorsabb ütemben növekedtek, nem sikerült megszabadulnia a tanácsi vállalatoknak a készletgazdálkodás korábbi hibáitól sem, s elég nagyok a különbségek az elért nyereség tekintetében is. A végrehajtó bizottság végül is úgy foglalt állást, hogy a tanácsi vállalatok jövedelmezősége, a szolgáltatások színvonala, termelékenysége és hatékonysága általában kielégítő mértékben javult, a jövőben azonban nagyobb figyelmet keü fordítani a készletgazdálkodás hiányosságainak felszámolására, a munka- és üzemszervezés fejlesztésére, az állóalapok jobb kihasználására. A jelentés elfogadása után a 4. és 5. napirend tárgyalásakor a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium munkatársa, Somogyi Dezső is bekapcsolódott a végrehajtó bizottság munkájába. A testület tudniillik ez alkalommal foglalkozott a szövetkezetek szövetségeinek tevékenységével, működésével, illetve a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vagyonvédelmének helyzetével. Az előbbi téma kapcsán az összefoglaló jelentés úgy fogalmaz, hogy a szövetségek — a KISZÖV, a MÉSZÖV és a két TESZÖ V — illetve azok elnöksége folyamatosan figyelemmel kíséri a szövetkezeti önkormányzati fórumok működését, elvi és módszertani segítséget nyújt a gazdasági tervek kidolgozásához, közgazdasági, jogi, pénzügyi és műszaki tanácsadással segíti a szövetkezetek beruházásainak előkészítését. A szövetségek elnökségei különös gondot fordítanak a dolgozók munkakörülményeinek és szociális ellátásának fejlesztésére. Megyénkben valamennyi szövetség működtet ellenőri irodát, amely a szövetkezetek gazdasági ellenőrzését végzi elsődlegesen. Az irodák az elemzéseken, megállapításokon túlmenően a hiányosságok megszüntetésének módjára is javaslatot tesznek. A szövetségek és az állami törvényességi felügyeletet gyakorló megyei szervek közötti kapcsolat kedvezően alakul, amelyet várhatóan erősíteni fog a mezőgazdaság (Folytatás a 3. oldalon)
