Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-09 / 133. szám
1979. június 9., szombat Kétszázmillió gyermekkönyv Sétálok a polcok között. Akaratlanul is mozdul a kezem. Előttem Verne Gyula ötvenes években kiadott Némo kapitánya. Otthon, valahol a szekrények mélyén, nekem is megvan ez a kötet. Eredeti, csodás világokról mesélő metszetekkel. Szépen formált, nagy betűkkel nyomva. Egyre jobban hatalmába ejt a kísértés, hogy levegyem a polcról, föllapozzam ismét. Ned Land vakmerősége tör rám, amikor a rabul ejtett tengerész megpróbálja a kilátástalannak látszó menekülést a Nautilus gyomrából. Pár centire van a könyvtől a kezem, amikor hirtelen visszarántom. Negyedik általánosba mentünk azon az őszön. A környezetismeret órát nagyon szerettem. Szülővárosunk történetét tanította az azóta is felejthetetlen Rozika tanító néni. (Vajon a mai negyedikesek tudják-e például, mi volt a neve annak a négy családnak, akik újratelepítették a kipusztult várost?) És tanító' nénink az órákra mindig sok-sok könyvet is hozott. Akárcsak az általam ugyancsak nagyon szeretett olvasási órára. S mekirodalmat. A felszabadulás óta közel kétszázmillió olyan könyv jelent meg, amelyeket szerzőik és kiadóik a magyar gyerekeknek szántak. Becslésem szerint ez a könyvmennyiség egy polcra szorosan és élével egymás melé rakva 4000 kilométernyit tenne ki, ami majdnem Budapestnek az Északi sarktól való távolságát jelenti. A minap a budapesti Nemzeti Galériában megnyílt „A magyar gyermekkönyv 1527 —1979” című nagyszabású kiállításon többek között ennek a hatalmas könyvtömegnek is láthattuk néhány kiemelkedő jelentőségű darabját. A nemzetközi gyermekév alkalmából rendezett bemutató megnyitóját az UNESCO is megtisztelte: Celia R. Zaher asszony, az UNESCO főigazgatójának személyes megbízottja köszöntötte a könyvek készítőit és kiadóit, valamint a sok százezer ifjú olvasót. A magyar könyvnyomtatással szinte egy idős a gyermekkönyvkiadás. A mohácsi vész után egy esztendőre jelent meg Hayden Sebald erasmista német tanító Formulae Puerilium Colloquiolllusztráció Arany László A kis ködmön című könyvében nekem miért nincsenek meg ezek a könyvek? — kérdeztem az egyik este apámtól. Másnap aztán elmentünk az antikváriumba és a könyvesboltba. Benedek Elek rongyossá olvasott magyar népmeséi mellé aztán odakerült még jó néhány könyv az én polcomra. Esténként szüleimnek nagy fáradságába került, amíg meggyőző szóval, pofonok ígérgetésével az ágyba parancsolhattak. A tanító néni egyik délelőtt magához hivatott. „Hallom, hogy szeretsz olvasni” — kezdte el. Aztán mondta, hogy keressem meg az úttörőház könyvtárát. Lóczi tanár bácsi a könyvtáros és ott... Nos, ott valóban nagyon sok könyv várt. Ez a Némo kapitány volt az első, amit kikölcsönöztem. Később ugyanazt a kiadást sikerült megvennem, így lett nemcsak élményként emlékezetes, hanem hozzám tartozó tárgyként is az. Mit tanultunk mi Coopertől, Jack Londontól, Molnár Ferenctől, Móricztól, Mik- száthtól, Gárdonyitól, Tas- nádi-Kubacskától? Mit jelentett apró gyermekeszünknek Benedek Elek, a Grimm- testvérek, Andersen mesevilága? Az idősebb testvértől, rokontól örökölt könyv az ünnepekre ajándékba kapott köteteket rongyossá olvastattuk és olvastuk. Ezért akartuk megtanulni az ábécét. Ezért is vártuk a karácsonyt, a húsvétot, a születésnapot. Mert olyan csodákkal ismerkedhettünk meg, amelyről soha senki nem beszélhetett nekünk. Mert a hallomás és a személyes kapcsolat nagyon is kettő. Az utóbbi értéke a felbecsülhetetlenebb. Tíz évvel ezelőtt csaknem fele annyi fajta gyermek- és ifjúsági könyv jelent meg, mint az elmúlt évben; tavaly 400 fajta, 1972-ben közel hétmillió, tavaly pedig már 15 millió példányban adták ki az ifjúsági és gyerrum című munkájának Gyermeki beszélgetések című magyar fordítása, amelyet Krakkóban nyomtattak. A hazai kultúrtörténet ezt tartja az első magyar gyermekkönyvnek. A hajdani magyar gyermek- és ifjúsági könyvírók elsősorban az okítást, a jó példák sulykoló terjesztését tartották elsődlegesnek. Tanmesék és tanregények jelentek meg tucatszám, az ábé- cés és nyelvkönyvek mellett, egészen a felszabadulás évéigA kor szelleme és nevelési-pedagógiai stílusa, módszertana követelte meg mindezt. A történetszövés és a jellemábrázolás dramatur- gikus árnyalása, a gyermekkönyveknek a felnőttekhez szóló művekkel egyenrangú literatúrai színvonala csak napjainkra érett meg igazán. A gyermekkönyv ma már nem mellesleg készített, írói forgácsokból összeszőtt, csak és kizárólagosan tantörténet, hanem igazán művészi irodalom. De szerencsére a felszabadulás előtt is voltak már nagyszerű kivételek. Mint a magyar kultúrtörténet legértékesebbjei, többek között a „négy nagy M”, azaz Mikszáth, Molnár, Móricz és Móra, valamint Gárdonyi, Sebők Zsigmond és Póísa Lajos (Dörmögö Dömötör kalandjai), Jókai Mór, Szabó Lőrinc, József Attila jelentették a kivételt a gyermek- és ifjúsági irodalom alkotói körében. A külföldiek közül — akiknek művei magyar fordításban napvilágot láttak — Verne, a Grimm testvérek, Nexő, Andersen'; Cooper, Mark Twain, Kästner neve fémjelzi a gondolatilag és erkölcsileg is értékes irodalom képviselőinél, névsorát. Az ifjúsági irodalom klasz- szikusainak műveit nem lehet elégszer kiadni. A kötetekben a kiadási sorszám nemegyszer már kétjegyű, s így is sok a hiánycikk e könyvek közül. Mert a fe- lejhetetlen Némo kapitányt minden nemzedéknek el kell olvasnia éppúgy, mint a magyar népmesekincs Benedek Élek által összegyűjtött sorozatát. A ma íródó gyermek- és ifjúsági könyvek zömükben már kielégítik mindazon igényeket, amelyeket a pedagógusok, a pszichológusok, a kritikusok, a szülők, és nem utolsósorban a gyerekek állítanak föl. De nemcsak a tartalomra, hanem a kivitelre is jellemző mindez a magas, művészi színvonal. Hazánk legnevesebb tipográfusai és grafikusai tervezik- rajzolják a legfiatalabbak- nak szánt könyveket. Az a felismerés vezérli a gyermek- irodalom támogatóit és kiadóit, hogy a legifjabb korban kell és lehet csak olvasóvá, művelt és a tudásért áldozatokat is hozni tudó felnőttet nevelni. S mert napjainkra már a könyv termelőeszközzé vált, ez a kérdés mindennapi politikánk részévé kell, hogy váljék. A szocialista alkotó ember megteremtéséhez ez az etap hozzátartozik: a hosszú nevelés útjából kizárhatatlanul. A magyar ifjúsági irodalom példányai határainkon túl is keresettek. Janikov- szky Évától Fekete Istvánig, Mórától Jókaiig. A képes' történelem kötetsorától a Műhelytitkok szépmívű sorozatáig, Kormos Istvántól Csukás Istvánig sok-sok név és köteteim található azok között, amelyeket a Corvina Könyvkiadó a különböző európai és távolabbi földrészek nyelvein megjelentet, terjeszt. Ebben a hónapban tanácskozik Budapesten az a nemzetközi könyvbizottsági ülés, amelynek napirendjén az ifjúsági és gyermekkönyvek világméretű terjesztésének, cseréjének problémaköre is szerepel. Hasonló célzattal alakult meg 1978. májusában az Ifjúsági Irodalom Nemzetközi Bizottságának (angol rövidítése: IBBY) magyar tagozata. Az UNESCO égisze alatt működő testület a gyermek- és ifjúsági könyvek íróit, grafikusait, könyvtárosait, kiadóit és társadalmi patronálóit egyesíti baráti körében. Könyvespolcomon a kopott, régi kiadású gyermekkönyvek mellé a csodaszép, olvasásra csábító új könyvek is kerülnek. Gyermekeimnek, hogy ők is megismerhessék a soha el nem évülő klasszikusok mellett a ma szerzőinek jó, nagyon jó műveit. Hogy ők is könyvet és ezáltal embert és természetet tisztelő és szerető, az újért és a haladásért élő és dolgozó felnőttekké váljanak. Legalábbis megkaphassák a segítséget az induláshoz. Másképpen el sem tudom képzelni. Nemesi László Visszaköszönő téma Újabb óvodai sportszer, most egy békési Ozv. Dutkon Lászlóné, a tornaszer alkotója gyakorlatokat végeztet középsős csoportjával Fotó- Gál Edit Miközben a békéscsabai óvónő, Mikly,a Jánosné óvodai sportszerének sorsát követtem nyomon, a hivatalos minősítésekben egy másik sportszerről is olvashattam. Mint később megtudtam, Békésen, özv. Dutkon Lászlóné is megunta negyedszázados óvónői pályafutása alatt, hogy az előírt testkultúrafejlesztési gyakorlatokat egy székre, asztalra fektetett seprűnyélen Végeztesse el óvodás gyerekeivel, s nekilátott egy sokrétű tornaszer tervezéséhez. Igaz. ,a Greiswald tornaszerről ő is hallott, de a 9 méter hosszú NDK-ké- szítmény, a 43 kiscsoportos óvodással alaposan túlzsúfolt, 4x6 méteres csoport- szobájába aligha fért volna be. Maradt az egyéni lelemény. így született meg az íróasztallapnál alig nagyobb alapterületű tornaszer ötlete, amelyen különböző fogásmódok, függeszkedések, mászások, egyéni és csoportos versenyek, labdajátékok és célbadobások gyakorolhatók. De szóljon saját alkotásáról maga az újító, özv. Dutkon Lászlóné: Kiváló MEDOSZ-klub a szarvasi MELIOR A Debreceni Agrártudományi Egyetem szarvasi főiskoláján évek óta jó eredménynyel dolgozik a MELIOR ifjúsági klub. A klub érdekessége : nemcsak a főiskola dolgozói és diákjai járnak ide, hanem a Haltenyésztési Kutató Intézet, az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet, az óvónőképző intézet, a gimnázium, a szakmunkás- képző iskola és a vas-, fémipari szövetkezet fiataljai is. A törzsgárdatagok a főiskola tanárai, dolgozói, a nagy többség azonban az iskolai évektől függően változik. A speciális helyzet ellenére Demeter László klubvezető irányításával igen nagy aktivitással, gazdag programmal működik a MELIOR klub. Saját maguknak alakították ki a helyiségeket a pincében. Olvasóterem, társasjátékterem, raktár és ruhatár áll rendelkezésre. Mivel a tagság létszáma általában meghaladja a 380-at, gyakran igénybeveszik a főiskola nagy előadói termét. Különösen kedveltek az irodalmi és zenei estek, külföldi útibeszámolók, s szívesen hallgatnak beszámolót hazánk egy-egy tájegységének, a Hortobágynak, a Körösök völgyének élővilágáról, amelyet rendszerint diavetítés kísér. A klubban minden hétfőn este szabad foglalkozás van. Ilyenkor hozzák magukkal a tagok a saját lemezeiket, sí kollektíván meghallgatják, értékelik. Gyakran előfordul, hogy terven felül szerveznek összejövetelt, ilyenkor rendszerint egy-egy főiskolai tanárt, tudományos kutatót, TIT-előadót, írót vagy zeneszerzőt kémek fel előadásra. Főleg politikai, szakmai és filmesztétikai vitákra kerül ilyenkor sor. A MELIOR ifjúsági klub tevékenysége nagy szerepet játszik a közművelődési munkákban is. Az eredményes, jó munkával elnyerték a ME- DOSZ Kiváló Klub kitüntetést és a vele járó pénzjutalmat. Jellemző a klubtagságra: sokan járnak közülük TIT-előadói tanfolyamra, hogy a tanultakat később tovább adhassák másoknak. A. R. — Egyszerűen a szükség vitt rá, hogy valami megoldást találjak. Olyat, ami a mi óvodai körülményeink között is használható és kielégíti gyerekeink sokrétű mozgásigényét. Rövid töprengés után így született meg öt évvel ezelőtt az udvarunkon felállított sportszer ötlete. Nem nagyon akartam én ezt, népszerűsíteni. De nemrég elhunyt férjem, aki a szarvasi óvónőképzőben tanított, azt mondta: amire másnak is szüksége van. önzés lenne megtartani. Így indultam el hát a ma is tartó kálváriámon. Azóta jócskán eltek az idő, s én több év óta használom házon belül a Start által készített sportszerem. Gúla alakú, hatféle variációra alkalmas. Egyszerű csavarokkal könnyen változtatható a formája az éppen szükséges gyakorlatokhoz. Van rajta nyújtó, mélykorlát, gyűrű, ami függőlegesen beállítva két nagyobb méretű karika felszerelésével célba dobásra is alkalmas. Van még mászóka része, lengőlétrája és csúszdája is. Sőt! Irodalmi foglalkozásokon, bábjátékhoz paravánnak használjuk! Azt a „kalandos” utat, amit a békéscsabai kolléganőm bejárt, azt én is ismerem. — Közben egy énekes játékkal országos pályázatot nyertem. A következő tanévben ennek feldolgozott anyagát filmre veszik. Persze, készülnöm is kellene rá. Nem bánnám, ha ez a tornaszer- ügy már végleg lezárulna, s nem venne annyira igénybe! A kért módosításokat elvégeztem, s most minden kezdődik elölről, de hát ezt úgyis tudják... A két év alatt még összeszámolni is nehéz azt a sokféle fórumot, ahol miatta megfordultam. Már nem is csodálom, hogy a Start elnökének elkomorul az arca, ha meglát. Csak abban reménykedem, hogy a nemzetközi gyermekév egy kicsit meggyorsítja a folyamatot. Hiszen mégis csak róluk, a gyerekekről lenne szó!? De lássuk, mit tud a tornaszer? Sok mindent. S akikért készült, macskaügyességgel bújnak, függeszked- nek rajta, dobják kosárba a labdát,-ha néha mellé is, aztán egy gyors mozdulat, az óvónő már fel is szerelte a lengőhintát, amiről az egyik ügyes kislány sehogyan sem akar lejönni. Hiába, belefelejtkezett a játék, a mozgás örömébe, ök, a békési, Te-, leki úti óvodások tehetik. De mi lesz a többivel? B. S. E. És az eső elmos minden nyomot Beülünk a vetítőbe. Kint 30, itt bent 22 fok, ha lehet. Igen kellemes. Először a híradó, a világ sok-sok tájáról. Érdekes, bár protokoll témájú. Aztán még egy híradó. A szakszervezeti. Szintén soksok helyszín. De unalmas. A könyökünkön jön ki. Aztán a film „És az eső elmos minden nyomot...” című, francia—NSZK kooprodukció. A rendező neve ismeretlen, a szereplőké kevésbé. Na, jó nyári film lesz... Szép, sőt: gyönyörű leány. Most fog érettségizni. Még hamvas. A lelke is. Fiú, francia. Látszólag tetőtől talpig. Aztán kiderült, hogyha arra kerül a sor, akkor már nem francia. Sarkkörön túli hőmérsékletű a libidója. De naiv, és bugyuta, ö az Alain, Lübeckbe jött Thomas Mannt tanulmányozni. És a maturáló kis .Christinét. Szabad idejében. De mindig szabad ideje van. A zord és kopasz atya. Kari bácsi ő, aki a csőd szélén áll Mert rettenthetetlennek látszik, de ő is naiv. És buta is. Kocsija nincs, gyalog jár a temetőbe. Ahol nincs senkije. Szerencséje se. A Bánfi-félét sem ismeri. A Par-O-Start se. Attól kopasz. De a rendező miatt buta. Húga is van. Annak egy 4-5 éves Theo-ja, Aki véletlenül lett. Autóversenyzőnek tűnő stricitől. Szerelemre hivatkozik. Mert a húg, azaz Karin is naiv. Meg szőke. De nagy a szíve. Akárcsak Christine elvált mamájának. De neki más is nagy. Paraffintól. És csak az érdekli. Egy bárgyú doktor segítségével. Aki néz és hallgat. Mert nem írtak neki szerepet. A kamera meg rajta ragadt. Nem volt beolajozva. Akárcsak a történet. Ettől nem gördül. Ettől unalmas. Fájdalmasan és bosszantóan. Ami van, történet helyett. Puskin: Hóvihar című művére hivatkozva. De Arisztotelészre is lehetne. Vagy Mándy Ivánra. Mert nekik sincs semmi közük, szerencsére, ehhez az egészhez. Ami nem sok. Szép fogsor, mosolyog. Lány eltakarja, szintén a szájával. Aztán megint, csak a háttér más. Néhány csók, más semmi. Illetve nem mutatják. Mert a film korhatár nélküli. És bárgyú- an érzelgős. Mert a lány csalódik. Jön az őrült repülős. Szőke és elmúlt már tizennyolc. ö milliomosgyerek. Nemcsak a piáló Kari bácsi szereti. Christine is. Megint szép fogsor, amit eltakarnak. Aztán helikopterről csokor pottyan a kertbe. Kiderül, a lány nemcsak csalódott. Üjabb szerelme megölte az előzőt. Véletlenül. Hatalmasat fúr a lelkiismeret. Csak a kopasz papa nyugodt. Részben, mert a hitelbank fenyeget. A kamerát kezelő operatőr is. Azzal, hogy unja és masinája mellett elalszik. Mi a nézőtéren még nem, mert egyre melegebb lesz! A hőségtől nem tudunk. Mellettem szintén tinédzserek lemásolják a vásznon látottakat. Befogják egymás száját. De a szőke pilóta-német fiúnak tovább marja a lelkét Mindig az égő Renaultot látja. Felszáll az egymotorossal. Aztán kikapcsolja. Gravitáció, légörvény, lezuhan. A kislány nem tudhatja meg. Mert nem is akarja, ö tanulni akar. Elmúlt tizennyolc elvégre. S már látszik rajta, hogy nemcsak a csó- kolódzás érdekli. Aput se. A hitelbank megkegyelmezett. Az ápolt gyep tovább zöldéit. A gusztustalan gazdagság tovább gyarapszik. Mi felállunk. Jövünk ki és kérdezzük: miért kellett ezt a filmet levetíteni? És vajon kinek? N. L.
