Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-09 / 133. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LOPJA 1979. JÚNIUS 9., SZOMBAT Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 133. SZÄM BÉKÉS MEGYEI A Békés megyei nyomdák és nyomdászok helyzetéről tárgyalt a szakszervezetek országos elnöksége Békéscsabán Szemenkárné dr. Balog Erika tájékoztatja a sajtó képviselőit Kép, szöveg: Béla Ottó Sajtótájékoztató az IBUSZ-nál A Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szak- szervezete — miként már er­ről hírt adtunk — elnökségé­nek tagjai részére kétnapos programot szervezett me­gyénkben. Ennek keretében került sor csütörtökön a Rner és a Dürer Nyomda üzemeiben látogatásra, köz­vetlen tapasztalatszerzésre, s a tegnapi napon pedig az el­nökségi ülésre. A Szőlősi Ernő elnökleté­vel megtartott ülés —ame­lyen az elnökség tagjain kí­vül részt vettek az érintett nyomdák párt-, gazdasági, társadalmi vezetői, a megyei pártbizottság, tanács és az SZMT képviselője — a helyi szakszervezeti bizottságok ál­tal a Békés megyei nyomdák és nyomdászok helyzetéről közösen elkészített jelentést tárgyalta meg. Az előterjesz­tés részletesen kitért mind­két nyomda gazdasági, poli­tikai helyzetére, valamint gondjaikra. Ezek között első­sorban hátrányos bérhelyze­tükre és anyagellátási prob­lémáikra. A nagyon tárgyszerű, nem egy kérdésben ellentétes vé­leményeket tükröző, őszinte hangvételű élénk eszmecse­rében különösen erőteljes hangsúlyt kapott néhány té­makör. Így az üzemi demok­rácia gyakorlati megítélése körül oszlottak meg a véle­mények. Többen szóvá tet­ték és konkrét példákkal iga­zolták az egészségtelen bér- feszültségeket, amelyek az egyes nyomdák azonos mun­kát végző és szakértelmet A politikai tárgyú iroda­lom iránt az utóbbi években jelentősen megnőtt az érdek­lődés. A Kossuth Könyvkiadó által megyénkben terjesztett és vásárolt könyvek emelke­dő száma is ezt igazolja. Az idei, jubileum? könyv­héthez kapcsolódva az el­múlt napokban Hricsovinyi Mihályné, a békéscsabai Pa­muttextilművek pártvezető­igénylő dolgozói között fel­lelhető. Egyöntetű vélemény volt abban, hogy az elbur- jánzó, kapacitását csak töre­dékében kihasználni tudó úgynevezett házi nyomdák vonatkozásában végre vala­milyen rendet kellene terem­teni. Ezek ugyanis nemcsak a bérfeszültségben játszanak szerepet, hanem gyakran a legjobb szakemberektől is megfosztják a jóval nagyobb termelékenységű nyomda­ipart. A vita végén Kimmel Emil főtitkár elmondta, hogy a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszer­vezete elnökségének gyakor­latában első eset az ilyen ki­helyezett ülés. Békés megye kiválasztása nem volt vélet­len: a nyomdász hagyomány és a létszám is emellett szólt, valamint az, hogy önálló szakképzés is folyik a me­gyében. Megállapította, hogy jelentős előrehaladás tapasz­talható. Ezt az ügy és a szakma szeretete tette lehe­tővé, a ma Békés megye nyomdászainak van hírneve az egész világon. A további­akban a szervezettebb mun­ka szükségességéről, a világ­fejlődéssel való lépéstartás­ról, a szakemberképzés kor­szerűsítéséről szólt. A meg­levő és a vitában többször is szóba került gondokról a szakszervezet úgy döntött, hogy a legfelsőbb vezetés il­letékeseihez juttatja el, de a helyzet javítására maguk a vállalatok is sokat tehetnek. Korábban volt olyan helyte­len szemlélet a vállalatoknál, ségének tagja, tegnap, pén­teken délután pedig Koszti András, a kondorosi Egyesült Tsz pártbizottságának aktí­vája részesült a Kulturális Minisztérium és a Kossuth Könyvkiadó elismerésében: mindketten a politikai iroda­lom terjesztésében elért ki­magasló eredményeikért munkájukat dicsérő okleve­let vehettek át. hogy a fő figyelmet a nyere­ségrészesedés nagyságára he­lyezték, s közben a bérek karbantartása elmaradt. Az üzemi demokráciáról szólva azt emelte ki, hogy arra a dolgozókat, a szakszervezeti tisztségviselőket, a különbö­ző szintű gazdasági vezető­ket alap>osan képezni, felké­szíteni szükséges. Csak így érvényesülhet hatékonyan. Az elnökség éppen a vitá­ban elhangzott sok javaslat,- észrevétel következtében úgy döntött, hogy mindezeket felhasználva, a legközelebbi ülésén hozza meg a szüksé­ges határozatokat. Befejezésül tájékoztató je­lentést hallgatott meg és vett tudomásul az elnökség a szakszervezeti jogsegélyszol­gálat működéséről. Gyakorlattá vált, hogy a gazdasági és társadalmi szer­vek vezetői a szocialista mun­kaversenyt, a brigádvállalá­sokat elbírálják és amennyi­ben ezek nem eléggé konk­rétak, vagy az egyes brigá­doktól többet várnak, kiegé­szítést javasolnak. A vállalások főként a ter­melési tervek teljesítésére, határidők csökkentésére, a gé­pek kihasználásának fokozá­sára, a minőségjavításra, a munkafegyelem megszilárdí­tására, az energia- és anyag- takarékosságra irányulnak. A megkérdezett dolgozók többségének az a véleménye, hogy a szocialista munka- verseny-mozgalom jól segíti a vállalati tervek teljesítésé­nek kedvező alakulását, de az általános szakmai és po­litikai műveltség fejlesztésé­re irányuló vállalások sok brigádnál nem elég konkré­tak — állapították meg azon Öntözési tanácskozás Szarvason Az országos és megyei víz­ügyi és öntözési szervek, va­lamint a Békés megyei Ta­nács V. B. rendezésében öntözési tanácskozás volt teg­nap, pénteken Szarvason, a nagykunsági XIV. öntözőfürt fejlesztésével kapcsolatban. Dr. Szabó Sándor, a me­gyei tanács általános elnök- helyettesének az öntözésfej­lesztés gazdaságpolitikai fel­adatairól szóló megnyitó elő­adása után dr. Szilárd György, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezető-he­lyettese beszélt a hazai ön­tözés helyzetéről. Részletesen elemezte a következő idő­szak feladatait is. Az NK—XIV. öntözőfürt terveit és műszaki jellemzőit Pálinkás Lajos, a Körösvi­déki Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese ismertette. Ezután Hursán Pál főosz­tályvezető számolt be a BA- GE öntözésfejlesztéséről az épülő csatorna hatásterüle­tén. Az elhangzott előadások után Csatári Béla, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára és dr. Szabó Sán­dor hangsúlyozták a mostani száraz időjárásban különösen aktuális tanácskozás jelentő­ségét. Utaltak arra, hogy jelentős szemléletváltozásra van szükség a szakemberek körében az öntözéssel kap­csolatban. E fórumról is fel­hívták a mezőgazdasági üzemeket, hogy minden le­hetőséget használjanak ki a hosszan tartó aszály kárai­nak kivédésére, vegyék igény­be a vízügyi szervek által biztosított berendezéseket és műszaki segítséget. A tanácskozás után a rész­vevők megtekintették a Szarvasi Állami Tangazdaság öntözésfejlesztési munkálata­it — Nagy Péter kerületveze­tő közreműködésével Ezután az NK—XIV. csatorna építési munkáit mutatta be Bak Jó­zsef, a KÖVIZIG osztályve­zetője. a pénteken megtartott együt­tes ülésen, amelyen a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság, az SZMT és a KISZ megyei bizottságának vezető munkatársai értékelték azo­kat a tapasztalatokat, ame­lyet ebben a témában a há­rom szerv együttes vizsgála­ta összegezett. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogyan hajtották végre 1978-ban és ez év első negyedében a Mi­nisztertanácsnak, a SZOT- nak és a KISZ KB Intéző Bizottságának a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom fejlesztésére hozott határozatát. s Ennek során huszonhét ál­lami és költségvetési válla­lat több mint kétezer dolgo­zójának véleményét ismerték meg a népi ellenőrök, amely az összefoglaló jelentés alap­jául szolgált. Tegnap, pénteken a Ve­szély csárdában tartotta az IBUSZ Békés megyei Uta­zási Irodája sajtótájékozta­tóját az idei utazási és üdü­lési lehetőségekről. A megyei iroda igazgatója, Szemenkárné dr. Balog Eri­ka bevezetőjében arról adott tájékoztatást, hogy az idén a tavalyinál több csoport in­dulhat Békés megyéből — a tervek szerint 270 — a kü­lönböző égtájak felé pihen­ni, üdülni, szórakozni. A különböző rémhírekkel el­lentétben Jugoszlávia — a természeti katasztrófa elle­nére — az idén is sok utat kínál, de éppen a már előbb említett okok miatt eddig kevés volt az érdeklődő, pe­dig még olyan helyekre is fogadnak el jelentkezőket, amelyek a legszebbek közé tartoznak a jugoszláv ten­gerparton. Így például Opa- tiába, Dubrovnikba látogat­hatnak el a tenger szerel­mesei. Egy másik közkedvelt körút az Isztambul—Szófia— Belgrád, amelyre még min­dig van helye az IBUSZ-nak. Közvetlen kapcsolatot épí­tett ki a megyei utazási iro­da Romániával és Csehszlo­vákiával. Különösen a szomszédos, és természeti szépségekben gazdag Romá­nia üdülőhelyei iránt nyilvá­nul meg nagy érdeklődés. Ezt szeretnék a téli hóna­pokra is megtartani, mivel egyre nagyobb a tábora a té­li sportok kedvelőinek. Bi- harfüred, ahol szelíd lan- kás és meredekebb hegyol­dalak váltogatják egymást, s októbertől márciusig hó bo­rítja a lankákat, kitűnő le­hetőséget nyújt a síelésnek. A tervek szerint sítáborokat rendeznek, ahol szakoktatók tanítják meg a síelésre a je­lentkezőket. Természetesen sok szó esett megyénk idegenforgalmi helyzetéről is. Ebben Gyula játssza a főszerepet. Sajnos, a nagy érdeklődésnek gátat I szab, hogy kevés az elhelye­zési lehetőség. Elsősorban szállodai. Az elmúlt évben 30 ezer éjszakát töltöttek a vendégek a városban, az idén ennek duplája várható, de még így sem tudják az Június 8-án, tegnap, a KI­TE békéscsabai alközpontja tájékoztatóval egybekötött őszi búza fajtabemutatót tar­tott orosházi kísérleti tele­pén. Gábel István alközpontve­zető bevezetője után dr. Sza­bó Miklós, az Országos Me­zőgazdasági Fajtaminősítő In­tézet osztályvezetője tartott beszámolót a jelenleg ter­mesztésben levő, illetve faj­tajelöltként szereplő búzafaj­tákról. Elmondta, hogy a ta­valyi száraz ősz és a rend­kívül hideg február országo­san súlyos károkat okozott az állományban. Ez nagyon hoz­zájárult ahhoz, hogy a fajta­jelöltek közé a mostoha vi­szonyok között is kiválóan vizsgázott nemesítési alap­anyagok kerüljenek be. Be­számolójában bejelentette a igényeket kielégíteni. Az IBUSZ szervezésében 50 bel­földi vendégcsoportot fogad­nak Gyulán. Az IBUSZ sok­rétű tevékenységéről meg­tudhattuk, hogy többek kö­zött az elmúlt évben 440 túrát bonyolítottak le, ami az idén várhatóan megköze­líti a félezret. Visszatérve az elhelyezési gondokra. Egy kis jóakarattal, jobb szerve­zéssel be lehetne vonni, kü­lönösen az üdülési szezon­ban, az iskolai kollégiumo­kat, munkásszállásokat. Egy adat szerint ezek a helyek az iskolai szünetben alig több mint 30 százalékra van­nak kihasználva. Ennek fel- használása az idegenforga­lom vérkeringésében" min­den különösebb beruházás nélkül jelentős fejlődést eredményezne. Az IBUSZ arra is törekszik, hogy a me­gyénkbe látogató turisták­nak sokrétű programot biz­tosítson. Újdonság az idén, hogy az itt üdülőknek heten­ként két autóbusz-kirándu­lást szerveznek. Szarvasra és Békésre. Kísérleti jelleggel megpróbálkoznak a fizető­vendégszolgálattal üdülte­tést szervezni Gyomén. Az IBUSZ saját bérleményében a Balatonnál és Miskolcta­polcán is tud üdültetni ven­dégeket. Szó volt arról is, hogy az IBUSZ lesz a gaz­dája a Moszkvában sorra ke­rülő olimpia hely- és jegy­igényeinek kielégítésében. Hamarosan elkészül az olim­pia programfüzete. Előre­láthatóan a nagy játékokra kíváncsiaknak napi 800—1000 forintba kerül az esemény. Nemcsak a nyitó- és záróün­nepségre biztosítanak jegyet, hanem valamennyi más ese­ményre is. Már készül az IBUSZ őszi-téli programfüzete és hamarosan az érdeklődőkhöz kerül. Szó volt arról is, hogy az idén november 7-re Bé­késcsabáról indul csoport Ogyesszába. A rádió, a sajtó és az MTI jelenlevő képviselői több kérdést tettek fel az IBUSZ munkájával kapcsolatban, és elhangzott néhány javaslat is az idegenforgalom bővíté­sére a megyében. marton vásári kutatók új, az idén elismert MV—8-as faj­táját, amely az MV—4-hez; hasonló jó tulajdonságokkal rendelkezik és rövidesen vár­ható széles körű elterjeszté­se. Tóth Mátyás, a KITE búza- ágazat-vezetője elemezte a nagymértékű tőpusztulás okait. Kevés és nem megfe­lelő az országban beszerez­hető vetőgépek száma, hiány­zanak a jó minőségű vetés alapfeltételei. Javasolta az ágazatvezető, hogy a terme­lők főként korai érési csoport­ba tartozó fajtákat termel­jenek. A tanácskozás részvevői ezután megtekintették a KI­TE kísérleti táblám az egyes fajtákat és dr. Szabó Miklós fajtaismertetését. —m. szabó— Kiváló könyvterjesztők A szocialista munkaverseny kedvezően alakítja a vállalati célkitűzések teljesítését I NEBf az SZMT és a KISZ közös vizsgálata Békés megyében Öszibúza-bemutaté Orosházán

Next

/
Thumbnails
Contents