Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-08 / 132. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. JÚNIUS 8., PÉNTEK Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM A nemzetközi gyermekév fórumának zárónapja Megyei vezetők a mezőgazdaság helyzetéről, feladatairól Az új békéscsabai betongyár névleges teljesítménye 72 köbméter beton óránként. A szovjet tervek és gépi berendezések felhasználásával megépült új üzem Békéscsabát és környékét látja el betonnal. Nem kellett másfél év sem ahhoz, hogy az első kapavágástól napjainkig üzemelhessen az új létesítmény Betongyárat avattak Békéscsabán A nemzetközi gyermekév budapesti fórumának csütörtöki zárónapján a plenáris ülés vitájával folytatták tanácskozásukat az ENSZ-nek és szakosított szervezeteinek, s mintegy hetven ország kormányának képviselői. A politikusoknak, társadalmi személyiségeknek, szakértőknek, valamint a budapesti diplomáciai képviseletek jelenlevő vezetőinek és tagjainak délelőtti tanácskozásán Loticia Ramos Shahani, a Fülöp-szi- geteki Köztársaság képviselője elnökölt. Az általános vita berekesztése után a fórum részvevői zárt ülésen folytatták munkájukat. A nemzetközi gyermekév alkalmából június 2— 7. között Budapesten megrendezett nemzetközi fórumról elkészült jelentést dr. Riittasisko Jukkala-Benisch, a nemzetközi gyermekév finn nemzeti bizottságának képviselője terjesztette be. Az előterjesztést követő vita után a fórum részvevői a tanácskozás munkájáról szóló, a tanácskozás eredményeit összegező jelentést elfogadták. Ezután a nemzetközi gyermekév budapesti fórumának ünnepi záróülése következett. Nádor György, a fórum elnöke köszöntötte a díszelnökségben helyet foglaló Helvi Sipilöt, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárhelyettesét, valamint az ENSZ szervezeteinek több más jeles személyiségét és a fórum tisztségviselőit. Az üdvözlő szavak után Helvi Sipilö lépett az emelvényre és az Egyesült Nemzetek Szervezetének nevében köszönetét mondott Magyar- országnak, a magyar népnek és kormányának azért, hogy alkalmat adott a világ népei és szervezeti képviselőinek a budapesti találkozóra, a gyerekek egyetemes érdekű ügyének megvitatására. Ezután Aczél György emelkedett szólásra. Magyar részről a díszelnökség tagja volt Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a nemzetközi gyermekév magyar nemzeti bizottságának elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Márkája Imre igazságügyminiszter, Polinszky Károly oktatási miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke és Zsögön Éva egészségügyi államtitkár. A mezőgazdasági termelés, a feldolgozás és forgalmazás időszerű feladatairól tanácskoztak csütörtökön Hajdú- böszörményben a Dunától keletre levő megyék tanácsainak elnökhelyettesei, mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetői, a területen működő tsz-szövetségek titkárai, az országos hatáskörű állami és társadalmi szervek, intézmények, trösztök, vállalatok meghívott vezetői. Részt vett a tanácskozáson Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szabó István, a TOT elnöke, Zsuffa Ervin, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőhelyettese is. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter megnyitója után Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi államtitkár tartott beszámolót. Értékelte az 1979. évi terv teljesítése érdekében tett erőfeszítéseket, a mezőgazdaság egyes ágazataiban kialakult helyzetet. Hangsúlyozta, hogy az üzemek és vállalatok a népgazdasági igényeknek megfelelő tervvel, jól szervezetten készültek fel az idei tennivalókra. Jól megalapozták, s becsülettel elvégezték a tavaszi munkákat. Ennek ellenére, a kedvezőtlen őszi-téli időjárás, a tavaszi felmelegedés késése, a belvízkárok, majd az ismételt hideghullám és a rendkívüli májusi szárazság miatt gondjaink vannak. Ezek objektív okokra vezethetők vissza. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy több területen szubjektív tényezőkben gyökerező, elkerülhető nehézségekkel is küszködünk. Az adott helyzetben nagyon fontos, hogy ezeket gyorsan felszámoljuk, s ezzel is biztonságosabbá tegyük céljaink elérését. Az államtitkár a továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy gondjaink megoldása fokozott tervszerűséget igényel: mindenütt pontosan megkell határozni a következő időszak termelési, feldolgozási és forgalmazási feladatait. Minden eddiginél tervszerűbben, céltudatosabban kell felkészülni a betakarításra, arra, hogy ami megtermett, az a lehető legkisebb veszteséggel és gyorsan biztos fedél alá kerüljön. Az üzemeknek mintegy 15 ezer kombájn áll rendelkezésükre. Ez lehetővé teszi, hogy 18—20 munkanap alatt befejezzék a betakarítást. A múlt évi aratás óta együttesen csaknem ezer nagy teljesítményű minimális veszteséggel dolgozó kombá j nt vásároltak, illetve vásárolhatnak mezőgazdasági üzemeink. Ezek üzembe állítása ugyancsak nagy segítség lesz a gyors és szemveszteség nélküli aratáshoz. A termelés hatékonyságának javítását szolgáló munka szerves részévé kell tenni az ésszerű öntözővíz-gazdálkodást. Hazánk 450 ezer hektár öntözhető földjéből, a rendelkezésre álló kapacitás optimális kihasználása esetén havonta mintegy 100—110 ezer hektár kaphat mesterséges csapadékot és emellett — 60—70 ezer hektáron — ismételt öntözésre is lehetőség nyílik. Az öntöző berendezések az ország egész területén üzemben vannak, s május végéig kereken 60 ezer hektárra juttattak mesterséges esőt. Ahol erre mégnem került sor és van elegendő öntözővíz is, ott most már kettős műszakban működtetik a berendezéseket. A feladatokat összegezve az ■ államtitkár hangsúlyozta: a felvásárlásban érdekelt kereskedelmi és feldolgozó vállalatok minden fogyasztásra és gazdaságos feldolgozásra alkalmas terméket át kell venniük a termelőktől. A mezőgazdasági üzemektől azt várja az ország, hogy a megtermelt gabonából csak a legszükségesebbet tartsák visz- sza, a többit pedig tegyék a közös asztalra. Vezetőik tegyenek meg minden megte- hetőt azért, hogy a szemes termények együttes mennyisége ne maradjon el az 1979. évre a tervezettől, bár a kalászosokból terméskiesés várható. A tanácskozás Romány Pál zárszavával ért véget. Már tíz esztendővel ezelőtt megfogalmazódott annak gondolata, hogy fejleszteni kell megyénk legnagyobb építőipari egységét, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatot. Az első kapavágásra azonban még sokáig kellett várni. Az új tervkoncepció az V. ötéves terv elején megszületett, s 1977 novemberében a végleges dokumentumok is jelt adtak a beruházás megkezdésére. A több ütemben megvalósuló, új békéscsabai központi telep az északi iparvidéken kapott helyet. Tegnap a déli órákban felavatták az új telephely első egységét, a szovjet tervek és gépi berendezések felhasználásával megépült transport betongyárat. Nem véletlen, hogy e napon került sor az átadásra, hiszen rövidesen az építők napját ünnepelhetjük. A korábbi hónapok próba- üzemelésén az új betongyár már bizonyította teljesítőképességét, szükségességét. Békéscsabán és környékén várhatóan — a korábbi felKét és fél év gazdasági, társadalmi munkájának, a szövetkezetek legutóbbi, VIII. kongresszusa óta eltelt időszak eredményeinek felmérésére csütörtökön a SZÖVOSZ székházában összeült a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa. A tanácsülésen — amelyen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára is — az elnökségnek a kongresszusi határozatok végrehajtásáról szóló írásos jelentéséhez Szla- menicky István, a SZÖVOSZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A kongresszus határozatait időarányosan teljesítették ugyan, de egyes területek elmaradása miatt a jó irányú fejlődés további ösztönzésére van szükség. A vizsgált időszakban a szövetkezetek exportja 17 százalékkal nőtt, értéke már meghaladja az évi 16 milliárd forintot. A mérések erre utalnak — az évi betonszükséglet csaknem 140 ezer köbméter. Az új üzem ezt hivatott kielégíteni — mint tájékoztatta a meghívott vendégeket Kerekes István, a Békés megyei ÁÉV műszaki igazgatóhelyettese. E nagy mennyiségű beton nagyobb részét a vállalat használja fel, másrészt pedig a társvállalatoknak, lakosságnak biztosítanak abból. A mintegy 14 millió forintból megépült, korszerű automatikával gépesített üzem a vállalat kapacitásfejlesztő beruházásának egy része. Ezt követően, még az első ütem részeként — többek között — megépítik a cementtárolót, osztályozót, majd a VI. ötéves terv végére szeretnék befejezni a komplex beruházást. Ennek további feladatai: megépül a szerelő- ipari előre gyártó üzem, az ács-, zsalu előre gyártó üzem, a lakatosműhely, a tmk- és gépjavító műhely, raktárak és szociális, illetve igazgatási épület, ebédlő... Kép, szöveg: Jávor Péter takarékszövetkezetekben kezelik a lakossági betétállomány 12,4 százalékát, a szövetkezeti lakások száma meghaladja a 170 ezret. Szélesedett a tagság tábora is, 320. ezerrel az összlétszám a múlt év végére 3180 ezer fölé nőtt. A jelentésből körvonalazódtak a további feladatok is: egyebek mellett a kereskedelmi munka minőségének további javítása, a gazdasági együttműködés szélesítése a jobb belföldi ellátás és a gazdaságosabb export fokozása érdekében, s minden tevékenységi területen a vezetés színvonalának emelése, a hatékonyabb gazdálkodás a szövetkezeti demokratizmus további szélesítése érdekében. Az országos tanácsülés megvitatta a jelentést, majd kijelölte a további fejlődés főbb irányait is. Gyepgazdálkodási tanácskozás Bucsán Négy megye meghívott szakemberei vettek részt azon a gyepgazdálkodási tanácskozáson, amely tegnap, csütörtökön volt Bucsán, a gyepgazdálkodásban úttörőmunkát folytató Üj Barázda Termelőszövetkezetben. Nyakó István tsz-elnök köszöntője után dr. Sipos András kandidátus, az ÖKI kutatója tartott vitaindító előadást A gyepek szerepének további növelése az állattenyésztés tömegtakar- mány-ellátásában címmel. Az előadó néhány jelentős tényezőre hívta fel a figyelmet. így arra, hogy a megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség adatai szerint 1978-ban az előző évinek duplájára nőtt a gyepekre kiadott tápanyagmennyiség, érvényesülése azonban nem érte el a kívánt szintet. A műtrágyázás hatékonysága a kezelt területek bővítésével, az időben történő kiszórással növelhető. A tervezésről, telepítésről beszélve kiemelte, hogy mindkét tevékenység csak akkor lehet hatásos és gazdaságos, ha a termőhelyi és gazdasági adottságok alapján folytatják. Az öntözés fontosságát, gazdaságosságát Győr-Sopron megye példájával illusztrálta az előadó. Elmondta, hogy tavaly a csapadékkal legjobban ellátott, öntözhető területek 90 százalékán öntöztek az üzemek, s a megye országos első lett szénatermelésben. Befejezésül a hasznosítás hibáira, a legeltetés utáni pihentetési idő megtartására hívta fel a figyelmet. Sári Béla, a szövetkezet főmezőgazdásza közös gazdaságuk gyepgazdálkodási lehetőségeiről és eredményeiről beszélt. Mint mondotta, három éve külön ágazatban termelik a füvet. Szélsőséges, rossz talajadottságuk miatt fordultak a földhasznosítás e módszere felé. Tavaly összterületük 28 százalékán, 1200 hektáron 50 mázsa átlagtermést ért el az üzem, szénaértékben számolva — s ez elgondolásuk helyességét bizonyítja. Szemléletük az, hogy a gyep ne mozgalom, hanem az állattenyésztést szolgáló gazdasági eszköz, biztos takarmánybázis legyen. —m. szabó— A tanácskozás után a vendégek határszemlén vettek részt. Megtekintették a tsz gyepeit és a gyepművelés eszközeit, melyek között saját konstrukciót is láthattak Fotó: Veress Erzsi Napirenden: a Vili. kongresszus határozatainak végrehajtása
