Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-06 / 130. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek l NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. JÚNIUS 6., SZERDA Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM Legnagyobb tartalékaink az együttműködésben rejlenek Építőipari aktivaiilés Békéscsabán Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára beszél. Mellette balra Bonifert Ádám, a KB osztályvezető-helyettese és Szi­lágyi Lajos ÉVM-miniszterhelyettes A békéscsabai ifjúsági és úttörőházban rendezett megyei környezetvédelmi gyermekrajzpályázatra sok érdekes, erede­ti ötletekről tanúskodó pályázat érkezett Fotó: Martin Gábor Környezetvédelmi világnap Ünnepi megemlékezés a megyeszékhelyen Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1978. októberi hatá­rozatában fogalmazta meg az építő- és építőanyag-iparfej­lesztésének legsürgetőbb és távlati feladatait. A megyei pártbizottság ennek alapján dolgozta ki azt a programot, amelyet tegnap, június 5-én délelőtt, Békéscsabán, a me­gyei tanács nagytermében megtartott aktívaülésen is­merhettek meg Békés megye építő- és építőanyag-ipari üzemeinek politikai, gazda­sági és társadalmi vezetői, a járások és városok mozgalmi életének, állami munkájá­nak irányítói. Az aktívaülés elnökségé­ben a tennivalókat ismertető Csatári Béla — a megyei pártbizottság titkára — mel­lett helyet foglalt és az ülés munkájában részt vett Boni­fert Ádám, a Központi Bi­zottság osztályvezető-helyet­tese és Szilágyi Lajos ÉVM- miniszterhelyettes is, vala­mint Duna Mihály, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Irházi Lajosné, az SZMT titkára. Kiss Sándor­nak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének megnyitó szavait követően Csatári Béla lépett a mikrofonhoz. Tisztelt Aktívaülés! A megyei pártbizottság 1979. április 27-én megtár­gyalta a megyei építő- és építőanyag-ipar helyzetét és elfogadta a Központi Bizott­ság 1978. október 12-i hatá­rozata végrehajtásának me­gyei programját. Egyben ha­tározatot holott arra, hogy a végrehajtásban részvevők előtt aktívaülésen ismertes­sék a programból eredő ten­nivalókat — kezdte az elő­adó, majd az építőipar álta­lános fejlődéséről, az első 15 éves lakásépítési tervről szólt, s ezután a megye építőipará­ról a következőket mondot­ta: — Az építőipar tevékeny­sége a kapacitásfejlesztés mérsékelt növekedése mel­lett nagymértékben hozzájá­rul megyénk gazdasági, tár­sadalmi fejlődéséhez. Ered­ményesen valósította meg 'a megyei iparfejlesztés a me­zőgazdasági beruházások, a lakásépítés és intézményhá­lózat-bővítés feladatait. Az építőanyag-iparban — külö­nösen az üveg- és cserép­gyártásban — dinamikus nö­vekedés, a magasabb műsza­ki színvonalú, korszerű ter­mékek arányának növelése, a tőkés export bővülése való­sult meg. Dicséret és elisme­rés illeti a megyei építőága­zat munkásait, vezetőit azért, hogy az ismert adottságok mellett a megye országos je­lentőségű, kiemelt nagyberu­házásai — Kner Nyomda, cserépgyár, síküveggyár, Gyu­lai Húskombinát — határ­időre, illetve gyorsított ütem­ben valósultak meg. A megyei pártbizottság tit­kára a következőkben az ágazat M7 on feszültségeiről szólt, amelyek az építési igé­nyek gyorsan növekvő voltá­ból, s az ezzel szemben álló szűkös kapacitásokból követ­keznek. Részletesen elemez­ve az építésfejlesztés vi­szonylag lassú ütemét, az építőipari szervezetek hiá­nyos szakmunkás-ellátottsá­gát és egyáltalán a munka­erőhiányt, amelyek együtte­sen vezettek oda, hogy a megye feladatainak megoldá­sához megyén kívüli építő­ipari vállalatok megbízására is sor került. A feszültségek feltárását lezárva Csatári Béla azokat az eredményeket ismertette, amelyeket megyénk építői a lakásépítés feladataiban, a művelődési, oktatási, egész­ségügyi, gyermekjóléti és ke­A szarvasi Dózsa Tsz most épülő 700 férőhelyes, AGRO- KOMPLEX-rendszerű szar kosított szarvasmarhatelepé­nek bemutatása, az ágazat takarmányozásának, gépellá­tásának helyzete volt a té­mája annak a tanácskozás­nak, amelyre tegnap, kedden Szarvason került sor. Horváth Pál, a MAE Bé­kés megyei Szervezetének el­nöki megnyitója után Ko­vács Péter, a szarvasi Dózsa Tsz elnöke ismertette szövet­kezetük gazdálkodását. Németh Lajos, az AGRO- TRÖSZT vezérigazgató-he­lyettese a mezőgazdaság el­látásának helyzetéről beszélt, kiemelve a szarvasmarha­ágazat jellemzőit. Elmondta, hogy jelentős javulás tapasz­talható a tömegtakarmány- betakarítás gépellátásában, azonban a nyugati gépeknél nem tudnak minden igényt kielégíteni. Izinger Péter, a vendéglá­tó szövetkezet főosztályveze­tője ismertette a 85 század- lókban már elkészült szarvas*- marhatelep építési tapaszta­latait, hangsúlyozta, hogy a gyors — 18 hónapos — kivi­telezés elsősorban az alapos tervezésnek és a saját építő­brigád jó munkájának kö­szönhető, valamint a Békés megyei AGROBER és AG- ROKER vállalatokkal kiala­kított jó partneri kapcsolat­nak. Az AGROKOMPLEX ta­karmányozási rendszeréről Reischl Gábor főosztályveze­tő tartott előadást. Beszá­molt arról, hogy takarmá­nyozási sikereik a pontosan reskedelmi beruházásokban, az épületmegóvási, felújítási teendők végrehajtásában, az építőipari termelésben értek el. Külön is kiemelve, hogy az ágazathoz tartozó terme­lőegységek közül a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat elégíti ki az ország cserépigényeinek csaknem kétharmadát, téglaigényének mintegy egyhatodát. Az Oros­házi Üveggyár pedig az (Folytatás az 5. oldalon) lemért, élettani igényekre alapuló receptúráknak és ezek megtartásának tulajdo­nítható. A Békés megyei AGRO­BER képviseletében Kovács György igazgató ismertette vállalatuk tervezési módsze­rét, amelyben jelentős szere­pet kap a lehetőségekhez va­ló alkalmazkodás, a precizi­tás. Folytatódott a nemzetközi gyermekév budapesti fóruma Kedden a Parlamentben plenáris üléssel folytatta munkáját a gyermekév bu­dapesti nemzetközi fóruma. Az ENSZ szakosított szerve­zeteinek küldöttei, § a 70-nél több országból érkezett de­legátusok — politikusok, tár­sadalmi személyiségek, szak­értők — a gyermekek boldo­gabb és biztonságosabb jö­vőjét szolgáló nemzetközi együttműködés tennivalóit vi­tatták meg. Egyebek között beszámolnak az országuk­ban élő gyermekek helyzeté­ről, a családtervezés kérdé­seiről, a várandós anyák és a gyermekek egészségügyi, szociális ellátásáról, s kicse­rélik tapasztalataikat. Délután szekcióülésekkel folytatódott az eszmecsere: az első szekcióban a gyerme­kek jogainak elismerését és érvényesítését, a másodikban szociális, egészségügyi és gaz­dasági kérdéseket, a harma­dik szekció tanácskozásán az oktatás-nevelés kérdéseit vi­tatták meg. A nemzetközi fórum részt­vevői több fakultatív prog­ram közül választhattak, bölcsődében és gyermekkór­házban, óvodában, általános iskolában, gyógypedagógiai és sportiskolában tehettek láto­gatást, több múzeum gyűjte­ményét tekinthetik meg. Es­te a fórum küldöttei tiszte­letére a magyar kormány fo­gadást adott a Parlament­ben. A tanácskozás részvevői ez­után gyakorlati bemutatón vettek részt, megtekintették az épülő telepet és egyhely­ben rögtönzött kiállítást, amelyen négy hazai MEZŐ­GÉP vállalat mutatta be a takarmánytermesztés, takar­mányozás gépi berendezése­it. —m. szabó— A Hazafias Népfront Bé­kés megyei környezetvédelmi bizottsága június 5-én, teg­nap délután a környezetvé­delmi világnap alkalmából ünnepi megemlékezést tar­tott Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban. Az ülésen dr. Horváth Éva, a HNF me­gyei bizottságának elnöke kö­szöntötte a megyei és a vá­rosi párt-, állami, valamint társadalmi szervek képvise­lőit és a rendezvény részve­vőit. Megnyitó beszédében többek között szólt a bio­szféra védelmének szükséges­ségéről; és a föld, a víz, a levegő, a táj és a település tisztaságának megőrzéséről. Mint mondotta, valamennyi ország állampolgárának kö­telessége az ezzel kapcsola­tos feladatok, tennivalók vég­rehajtása, s az előírások szi­gorú megtartása. Magyaror­szágon 14,5 milliárd forintot tesz ki évente a különféle környezetszennyezésből ere­dő kár. Am a legnagyobb veszteség az emberek egész­ségromlásában mutatkozik, amit sem pénzben, sem más értékben nem lehet kifejez­ni. Ezután dr. Koller Mihály, a HNF OT környezetvédel­mi szervezete társadalmi őr­ség albizottságának elnöke, a MAVOSZ főtitkára mondott ünnepi beszédet. Megemlítet­te, hogy az élő környezet vé­delme eleven erőként jelent­kezik a ma élő emberek problémáiban. Az emberi környezetet nem a társada­lomtól független veszély fe­nyegeti, hanem maga azem-' bér. Saját önvédelmünkről van szó, amikor harcolunk e káros folyamatok ellen. Az előadó kitért röviden a tő­kés országok profitszerző, ha­dikiadásokat növelő és kör­nyezetet romboló tevékeny­ségének ismertetésére, vala­mint utalt a Római Klub pesszimista jelentéseire is. Ezzel szemben a szocialista Bár még nem fejeződött be a tanév, a sokéves hagyomá­nyokhoz híven már megje­lent az oktatási miniszter utasítása az új iskolai év feladatairól és munkarendjé­ről. Eszerint az 1979—80-as tanév szeptember 3-án a tan­évnyitóval kezdődik, az első tanítási nap pedig szeptem­ber 4-én lesz az általános és középfokú iskolákban. A további menetrend né­miképpen eltér a rendtartá­országok szakemberei nem látják kilátástalannak a hely­zetet. Ezen országok kormá­nyai a békeállapot fenntartá­sának szükségességét hirdet­ve az egész társadalom ügyé­vé teszik az emberi környe­zet védelmét. A Hazafias Népfront V. kongresszusa, amelyet 1972-ben tartottak, már kiemelt feladatként ke­zelte ezt a témát. Nagy tár­sadalmi összefogás előzte meg az emberi környezetvé­delméről szóló, 1976-ban megalkotott törvényt. A Bé­kés megyeiek büszkék lehet­nek a már eddig elért ered­ményekre. Több ezerre tehe­tő azoknak az aktíváknak a száma, akik kitűntek a konk­rét környezetvédelmi felada­tok ellátásában. A mai gyer­mekek sorsa és jövője a bio­lógiai feltételektől függ. Leg­fontosabb: a felnőttek pél­damutatósa. Elsősorban az ő feladatuk annak megakadá­lyozása, hogy élőlényekben szegény, sivár környezet vár­jon a felnövekvő generációk­ra. Dr. Koller Mihály a jövő­kre vonatkozó tennivalókkal összefüggésben hangsúlyozta a közös érdekeket képviselő dolgozó ember jelentőségét. A környezetvédelem nem ün­nepségsorozat. Ehelyett a tár­sadalom valamennyi tagjával meg kell értetni, hogy ahol él, dolgozik és szórakozik, ott védje környezetét. A HNF Békés megyei el­nökségének nevében dr. Hor­váth Éva környezetvédelmi tevékenységük elismerése­ként kitüntető jelvényeket nyújtott át az aktíváknak. Ezt követően Koszta Rozália festőművész megnyitotta a' környezetvédelmi témákkal kapcsolatos gyermekrajzok­ból rendezett kiállítást és az értékelés után díjakat, jutal­makat adott át a legjobb munkák készítőinek. sok egyes rendelkezéseitől. A leglényegesebb változás: az első félév 1980. január 31-ig tart. A diákok eddig a félévi értesítőt a téli szünetet kö­vető első tanítási napon kap­ták kézhez, jövőre ez egy hó­nappal későbbre, a tényleges iskolai félév végére tolódik. A minisztérium a pedagógu­sok régi kívánságának tett eleget ezzel, s különösképpen indokolta ezt az intézkedést (Folytatás a 3. oldalon) üGROKOMPLEX-tanácskozás Szarvason A tanácskozás résztvevői éppen a szarvasmarhatelep Alfa Laval fejőberendezését tanulmányozzák Fotó: Jávor Péter Tanévnyitó: 1979. szept. 3. Hz új iskolai év menetrendje

Next

/
Thumbnails
Contents