Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-05 / 129. szám
1979. Június 5., kedd o Nyolcvanezer diák a KISZ-építötáborokban Több mint 13 ezer diákmunkás, az idei építőtáboro- zók első turnusa június 17- én foglalja el helyét 67 KISZ- építőtáborban — mondották a KISZ KB építőtáborok bizottságán. Az elmúlt hónapokban felkészültek a mezőgazdasági és ipari üzemek a segítőkész fiatalok fogadására. Jóllehet, az igények minden korábbit felülmúltak — a tavalyinál 12 ezerrel több fiatalt „kértek” erre a nyárra —, 11 ezerrel több, vagyis az egyetemistákat és a főiskolásokat is beleszámítva 80 ezres tanulóifjúság kapcsolódhat be a népgazdasági- lag is nagyon hasznos „társadalmi munkába”. Június végétől már „teljes lesz az üzem”: mind a 78 építőtáborban munkához látnak a diákok. Halásztelek, Kecskemét és Mezőkovács- háza szövetkezetei, Etyek, Martonvásár, Simonpuszta, Szob és Zalaegerszeg állami gazdaságai első alkalommal kapnak a nyári munkák dandárjában sok száz segítőkész diákbrigádot. A szakmunkástanulóknak is több, szakmába vágó munkalehetőség áll rendelkezésükre. Építőtáboraik alig kétéves múltra tekintenek vissza: az idén mintegy 2 és fél ezer tanuló, 12 szakma képviselője tesz szert hat munkahelyen gyakorlati ismeretekre. Az anyajuhok nyírását már április végén befejezték a szeghalmi Sárréti Tsz juhászatában. Most a mintegy 2400 növendék birkát nyírnak villanynyírógéppel. Egy-egy birkáról csaknem 1,5—2 kg 'gyapjú várható. A nyirócsoportban több nő is dolgozik, akik férfiakat megszégyenítő gyorsasággal, ügyességgel csinálják ezt a nem könnyű munkát Fotó: Veress Erzsi Fiatalok a gépműhelyben — Manapság nagy divat hangoztatni a régen ismert szöveget: „fiatalság, bolondság” — magyarázza Fári Pál, a békéssámsoni Előre Tsz elnöke. — Nekem egészen más erről a véleményem. A szövetkezetnek nincs jövője jól dolgozó, becsületes fiatalok nélkül. A mi gondunk megteremteni olyan feltételeket, hogy letelepedjenek a községben, jól érezzék magukat szűkebb hazájukban. Ha ideje engedi, kérem keresse fel a szövetkezet gépműhelyét. Ott a dolgozók 90 százaléka fiatal, s minden vezetői posztot 30 éven aluli tölt be. A kedves invitálásnak eleget téve, egy forró nyári napon indultam el a békéssámsoni Előre Tsz gépműhelyébe. Hétágra sütött a nap, levél sem rezdült a fán, rek- kenő volt a hőség. Az első meglepetés: a gépműhely külső környezete és belül a műhelycsarnok ragyog a tisztaságtól. Rendezett munkahelyen eleve fegyelemre számít a látogató... A másik meglepetés: az irodában diákos külsejű, mosolygós, alacsony termetű fiatalember siet elém. Határozott kézszorítás kíséretében mondja: — Szpisjak János üzemmérnök, a gépműhely vezetője. önkéntelenül kicsúszott a számon: hány éves? — Huszonhárom leszek! A beszélgetésből kiderül, hogy Szarvason született. A Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőtúri főiskolájának mezőgépszerelő szakán végzett. Sámsonba pályázati felhívásra érkezett. — Nagyapám után édesapám is mezőgépész lett. A szakma szeretetét tőlük örököltem. Apám a Szarvasi Öntözési Kutató Intézetben dolgozik. Nem akartam az ő hírnevében sütkérezni, úgy döntöttem, hogy önállóan kezdem az életem Bár egyedüli gyerek vagyok, a szüleim beleegyeztek, hogy szerencsét próbáljak. Sokat járok haza, segítjük egymást, apámtól ma is sokat tanulok. Egy éve lesz lassan, hogy ide kerültem. Nem bántam meg. A kollektívát hamar megszerettem. Becsületes, szókimondó, jó dolgos fiúk. A véleményüket nekem is, egymásnak is szemtől szembe megmondják és igen nagy közöttük az összetartás. A keresetemmel is elégedett vagyok, a lakással is, egyszóval szerencsésnek érzem magam. — Mi is nagyon hamar megismertük és megszerettük Jancsit — veszi át a beszélgetést Kóródi József fiatal lakatos. — Aratáskor érkezett. Bebújt a kombájnba, segített, hogy minél gyorsabban elhárítsuk a hibát. Láttuk, hogy érti és nagyon szereti a szakmát. Pedáns és megköveteli a fegyelmet is. Nálunk lazítás nincs, de ha nekünk problémánk adódik, azt is rugalmasan oldja meg. Én Békéssámsonban születtem. Gyerekkorom óta nagyon érdekeltek a gépek. Szerencsém volt, a termelő- szövetkezet anyagi támogatásával elvégeztem Orosházán a szakmunkásképzőt. Azóta a vezetőség biztatására és anyagi támogatásával újabb szakmából vizsgáztam, így többféle lehetőség nyílik a munkára. Nagyra értékelem, hogy a vezetőség mindig a továbbtanulásra biztat minden fiatalt. Jönnek az új, nagy teljesítményű gépek, elsősorban bennünk bíznak. És ez nagyon jólesik. .. — Jobb munkahelyem soha ne legyen — mondja Pétre Róbert. Én is sámsoni vagyok, de amikor megszereztem a szakmunkás-bizonyítványt, először a Volánhoz mentem. Dolgoztam mint motorszerelő Szegeden és Hódmezővásárhelyen is. Az Előre Tsz egy stabil, jól gazdálkodó szövetkezet. Jó megélhetést biztosít mindenkinek, aki szeret dolgozni. A háztáji is nagy segítség, mindenki ereje és képessége szerint hasznosítja és gyarapítja jövedelmét. Szerintem Sámsonban élni egyenlő a boldogsággal, biztonsággal. Vállalatnál sem lehetne jobb dolgunk. Ráadásul helyben vagyunk, nem kell örökké rohanni a buszhoz, félni, hogy elkésünk. Én semmiért nem mennék el Sámsonból. Bor Ferenc fiatal műszakvezető arról beszél, hogy eleinte bizony ők maguk is aggódták, amikor a vezetést teljesen fiatalokra bízták a gépműhelyben. De gyorsan helyreállt a rend. Kellemesen csalódtak a nagy gépekben is. Vezetők és munkások között jó az összhang, s ebben nagy a szerepe Szpisjak János üzemmérnöknek. Azt mindannyian elismerik, hogy a termelőszövetkezettől sokoldalú segítséget kapnak a fiatalok. A KISZ- klubba bútor, színes tv, társasjáték egész sorának megvásárlására szavazta meg a pénzt a szövetkezet vezetősége. Anyagilag támogatják a községi művelődési házat, a sportszakkört, az MHSZ- szakkört. Az sem lebecsülendő, amit a lakásépítéshez kapunk — mondja Kóródi József. Eddig 15 fiatalnak adtak 30—30 ezer forint lakásépítési kölcsönt. Én is ilyen segítséggel építettem a nővéremmel egy portára kétszintes, háromszobás, gyönyörű kertes házat. Fuvarral és egyéb módon is támogatott a szövetkezet, az építkezésnél pedig ott voltak a családtagok, no meg a munkatársaim. Szerencsém van, mert a feleségem is dolgozik, a pénzt nagyon be tudja osztani és kitűnő ízléssel válogatta össze a berendezési tárgyakat. Huszonhat évesen egy ilyen szép ház tulajdonosának lenni nagy boldogság. Ezután az aratásra terelődik a beszélgetés. A szerelők 70 százaléka kombájnra ül, a többiek odabenn tartják a frontot. — Az valami csodálatos érzés — áradozik Kóródi József —, hogy a gépóriást én irányítom és naponta 650— 700 mázsa búzát learatok, elcsépelek, gépjárműre billentek egymagám. Csak filmekből és szüleim elbeszéléseiből tudom, hogy régen menynyi verejték hullott, amíg learatták, behordták, elcsépelték a kenyémekvalót. Igaz, hogy a plusz kereset is jól jön, de a sikerélmény miatt is érdemes kombájnnal aratni... Elmondják a fiúk azt is, hogy havonta rendszeresen megtartják a munkahelyi értekezletet. Értékelik az eredményeket, megszabják a tennivalókat Parázs viták alakulnak ki néha, de a hozott tervek végrehajtását tűzzel- vassal megoldják. — Ügy hallom, a szövetkezet vezetősége elégedett a maguk munkájával. — Mi pedig az övékével — mondják többen is egyszerre. — Odafigyelnek munkánkra, a jó keresetet biztosítják. Az külön tetszik, ahogy a nyugdíjas öregekről gondoskodnak. Eltörölték számukra a háztáji föld megművelésének költségeit, év közben is kapnak segélyt, zárszámadáskor is. Mi még nagyon fiatalok vagyunk, de nagy biztonsággal nézhetünk a majdani öreg napok elé. Ary Róza Hz adó megfojtja a termelőt? Ha nincs aki termeljen, nem lesz aki exportáljon Négy éve a Békés megyeiek még alig hallottak a kiskunfélegyházi libatömőkről. Azóta azonban nagyot fordult a világ! A libamájter- melésre szakosodó Bács megyei kistermelők módszerei egy-két év alatt elterjedtek az egész Alföldön. A világpiaci kereslet diktálta gyors növekedés, ha kisebb visszaesésekkel is, de állandósult. Békés megyében 1976-ban alakultak az első úgynevezett tantelepek, amelyeken a kistermelők elsajátíthatták a jól jövedelmező libatömést. Robbanásszerű volt a fejlődés. Két éve már 400 ezer úgynevezett májlibát vett át a Békés megyei termelőktől a baromfifeldolgozó. A libatömés bázishelyei Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, Sarkadon jöttek létre. Kacsa a libáról? Ezek után azt hihetnénk, valamiféle tévedésről lehetett szó, amikor egyik napról a másikra panaszhullám árasztotta el az ÁFÉSZ-ek, a tanácsok illetékes osztályait. Szándékosan megrendezett tévedés, amely része egy gondosan előkészített propagandának, avagy az egész csak kacsa a libáról? A kistermelők panaszai, levelei egészen mást bizonyítottak. Rövidesen kiderült, az adó az oka mindennek. Fekete Béláné, a MÉSZÖV osztályvezetője: „A termelőket a tanácsok két évre visszamenőleg adóztatták meg. Ám nem az adóztatás, hanem annak módja ellen van kifogásuk.” „Panaszukat a következőkben összegezhetjük — folytatta mintegy az előbbi gondolatsort Borsos Bertalan, a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ szakcsoport ügyvezetője. — A fogyasztási szövetkezet a tömő alapanyagot és kukoricát hitelbe adja a termelőknek. Az év elején kivetett adóba azonban nemcsak a súlytöbblet árbevételét és a májprémiumot számolták bele, hanem azt is, amit mi hitelbe adtunk a termelőknek. A libatömők azt kérik, hogy ne számítsák a bruttó árbevételbe a tömő alapanyagot. Legyen nálunk is úgy, mint más megyékben.” Mohnács Pál, a békéscsabai szakcsoport elnöke: ,.Sajnos, az adók következtében a termelők egy része veszteséggel vagy csak minimális nyereséggel zárta az elmúlt évet...” Persze, vannak ellenkező példák is... Rosszmájúság? Kukuk Andrásné: „A férjem otthagyta a munkahelyét. Hárman láttunk munkához ... Az első évben 420 ezer, tavaly 170 ezer forint volt a nyereségünk. Dolgoztunk éjjel-nappal... Száz- húszezer forintba kerültek a berendezések, az ólak. És most ki kell fizetni a 90 ezer forint adót... Hát miből tudom én ezt kifizetni? Amikor bent voltam a tanácsnál, az egyik hölgy azt mondta: na mi van, fut a pénze után? Mintha loptam volna kérem, mintha csak nekem kellene a liba ... Most azután a fiam és a férjem visszamentek dolgozni...” Mohnács Pál: „Csak kevés ilyen nagy tömő van, mint Kukukék. Éppen most végeztem egy számítást, és úgy tűnik, ilyen adózás mellett nem nagyon éri meg. Képzelje, éjjel-nappal 3 óránként kell ismételni a tömést. Temérdek munka!” Példákkal és számokkal igyekszik bizonyítani, amit mond. Ám sokkal meggyőzőbben hangzik a következő érvelés. Fekete Béláné: „Az év első felének tapasztalatai a termelés gyors visszaesését bizonyítják. A 80 fős békéscsabai szakcsoportból 26-an, a gyulai 40 fős szakcsoportból 10-en maradtak, hogy a többiekről már ne is beszéljek.” Mit szabályoz az adó? A kistermelők mindezt nem hagyták annyiban. Levelek tucatjai jöttek-mentek. Kérőlevelek, kérésekkel és válaszlevelekkel, lényegében válasz nélkül. Borsos Bertalan: „A panaszok nyomán mi is levéllel fordultunk a megyei tanács mezőgazdasági osztályához. A közelmúltban egyik válaszlevelükben azt írták, legyünk türelemmel, rövidesen döntés születik.” Felkerestük a tanács pénzügyi osztályát is. Dr. Varga István osztályvezető-helyettestől sem tudtunk meg azonban sokkal többet: „Kérem, a panaszokról tudunk. Azokat április 21-én továbbítottuk a Pénzügyminisztériumhoz. ök tájékoztattak bennünket, hogy a döntést a MÉM-mel közösen hozzák meg. Egyébként az érvényben levő jogszabályokat figyelembe véve jártunk el. Hozzáteszem azonban még, hogy itt igen jelentős pénzekről van szó. Jó néhányan hatalmas jövedelemre tesznek szert, s ez társadalompolitikai kérdés. A termelők adóztatásából származó bevételeket egyébként a települések fejlesztésére használjuk fel.” S nemcsak társadalompolitikai, hanem gazdasági kérdés is ... Éppen ezért körültekintő és gyors intézkedésre van szükség. Növelik a májprémiumot A májlibatömés sajátos technológiát követel. Az ilyen jellegű termeltetés egyelőre csakis a kisgazdaságokban képzelhető el. A kistermelő azonban, mint a példa mutatja, rendkívül érzékenyen reagál a közgazda- sági viszonyokra. Kukola Mihály, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat mezőgazdasági főosztályvezetője: „Az utóbbi félévben a nyugati piacon megélénkült a kereslet a libamáj iránt. Ez várhatóan hosszabb ideig felfelé ívelő folyamat lesz. Ezért fogadjuk nyugtalansággal az ÁFÉSZ-ektől érkező jelzéseket, igaz, már mi is érzékeljük a termelés visszaesését.” Ulbert István igazgató: „Vállalatunk tavaly 3 millió forinttal korszerűsítette a májfeldolgozó vönalát. Ősztől 100 forinttal növeljük a májprémiumot.” S végezetül — bármilyen intézkedés is szülessék-— az újságíró véleménye: Miközben a piac változásaihoz rugalmasan igazodó termelés szükségességéről beszélünk, nem ártana azt olykor a gyakorlatban követniük a jogszabályokat értelmezőknek. Mert hát mi és ki mondja meg végül is, miből, mennyit állítson elő a kistermelő, ha nem elsősorban az elfogadható haszon. Eddig a kérdés gazdasági része. Ami pedig az adót illeti, a haszon szabályozásában betöltött szerepével alighanem egyetérthetünk. Ám csak addig, amíg a túlzott jövedelmet nyirbálja. Mert ha egy gazdaságosan előállítható és exportálható áru termeltetését veszélyezteti, helytelen alkalmazása, már más, esetleg nem kívánatos jelenségekkel is párosul. Kepenyes János n fűtől a tejig Röviden így fogalmazható annak a tanácskozásnak és gyakorlati bemutatónak a programja, amelyet június 5-én a szarvasi Dózsa Tsz- ben rendeznek. A rendezvény szerves része annak a bemutatósorozatnak, amely az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács intézkedési terve alapján az olcsó tömegtakarmányokra alapozott szarvas- marhatartást, tejtermelést hivatott népszerűsíteni a szakemberek körében. Sor kerül majd a gyep- és legelőgazdálkodás új eljárásait, valamint az istállók építési technológiáit ismertető előadásokra. A gyakorlati bemutatón a vendégek megismerkedhetnek a takarmánytermesztés gépeivel, négy hazai mezőgazdasági gépgyártó mutatja be termékeit. Az olcsó istállóépítést a szarvasi Dózsa Tsz befejezéshez közeledő szarvasmarhatelepén tanulmányozhatják a résztvevők. Ebédidő a szabadban. Jólesik a bográcsban főtt betyáros, amit a fák védő hűvösében fogyasztanak el a mezőn dolgozók Fotó: Veress Erzsi
