Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-05 / 129. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NIPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. JÚNIUS 5., KEDD Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Parádé a levegőben Húszezren a békéscsabai honvédelmi napon Környezetünk — veszélyben Földünkön, ezen a gigászi méretű űrhajón az ember tevékenysége már jóval túl­haladta azt a mértéket, hogy a környezet szennyeződéséta természet a saját erejéből ki­védje. A Rajnában például hosszú szakaszon gyakorlati­lag kipusztultak a halak, de horgászt nemcsak, hogy a koblenzi, wormsi Rajna-par- ton nem látni, eme nemes sport hódolói hiányoznak a Sajó partjáról is. Pedig az ember fennmaradásához lét­fontosságúak azok a bioló­giai körfolyamatok, amelye- • két megtör, vagy éppen tel­jesen megszüntet a modern élet, a gyors iparosodás. A víznél maradva, a halak kipusztulása, ritkulása jelzi: a természetes vizek élővilá­ga — a planktonoktól a csi­gákig — veszélyben van. Ám a planktonok, ezek a parányi élőlények létfontosságúak a vizek öntisztulásához. Kis­mérvű szennyeződést szűrő­ként felfognak, feldolgoznak, ám a vegyi anyagok töme­ges hatásának már képtele­nek ellenállni — elpusztul­nak. Nélkülük az emberi lét egyik alapfeltétele, a tiszta víz kerülhet veszélybe. Ugyanezt mondhatjuk el a városok „tüdőiről”, a friss levegőt adó, a port, piszkot megkötő — ámde egyre rit­kuló — fákról, növényekről. Sok helyütt már idejeko­rán ráébredtek a világmére­tekben jelentkező probléma megoldásának fontosságára. A Szovjetunióban például különleges szűrő-tisztító be­rendezéseket szereltek fel az egyik nagy papír-cellulóz- ipari kombinátban, hogy megóvják a Bajkál-tó egye­dülálló vizét, élővilágát. Ezek a védőberendezések azonban sok pénzbe kerül­nek. A nagy tőkés monopó­liumok — a piacokért, ve­vőkért folyó verseny íratlan szabályai szerint — ezért igyekeznek áthágni a kör­nyezetvédelem írott szabá­lyait, amelyeket sok ország­ban már a törvény szigora tarthat meg. Hazánkban, a szocialista országokban szigorú törvé­nyek szabályozzák a környe­zetvédelem kérdéseit. Még­sem ritka, hogy a vállalatok szűk, egyéni érdekük szem­ellenzőjétől nem látják, vagy nem akarják látni: a környe­zet védelme elsőrendű nép- gazdasági érdek. Vizeink, le­vegőnk, környezetünk tiszta­ságával összefügg jövőnk is. A Duna sok országban fo­lyik át. Ha Ulmnál, vagy Po­zsonyban szennyezik a vizét, annak Budapest lakói is ká­rát látják. Ennek szellemé­ben javasolta Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára: a helsinki megállapodások­nak megfelelően az európai államok tárgyaljanak a kör­nyezetvédelem valamennyi- őnket érintő kérdéseiről is. Indítványára kontinensünk nyugati részének országai máig is adósak a válasszal. Pedig ez is — mint a mai környezetvédelmi világnap elnevezése tükrözi — közö­sen megoldandó probléma. Valamennyiünk érdeke — politikai, társadalmi hovatar­tozástól függetlenül — meg­őrizni a Föld véges kincseit, hogy a tiszta víz, levegő, föld, fák, virágok bolygónk lakóinak épülésére, örömére, hasznára szolgáljanak. Dunai Péter A hőmérsékletet általában árnyékban mérik, de hát hol volt árnyék vasárnap dél­előtt a békéscsabai repülőté­ren? Így bizony jóval 30 fok feletti volt a meleg, ami­kor 10 órakor kezdetét vette az MHSZ által rendezett A Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének végrehajtásáról és az építé­si, valamint szállítási és hír­közlési ágazat tevékenységé­ről tanácskozott hétfői ülé­sén az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. Kádár József építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes, a napirend egyik elő­adója abból indult ki beszá­molójában, hogy az 1978-as vizsgán jól „felelt” az ága­zat : eredményesen, dinami­kusan fejlődtek a vállalatok. Ugyanakkor azt is hozzátet­te: az adottságok, a techno­lógiában és a szervezésben rejlő lehetőségek jobb kiak­názásával többre is futná az ágazat erejéből. A Par­lamentben délelőtt megkez­dődött tanácskozáson meg­állapították, hogy az épí­tőipar túlteljesítette a nép- gazdasági tervben az elmúlt évre kitűzött előirányzatot. A kivitelezők az előző évek­hez viszonyítva jobban össz­pontosították erőiket a nagy- beruházásokon is, ennek el­nagyszabású honvédelmi nap. A dísztribünön ott volt Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, pártunk megyei bizottságának első tit­kára, a szocialista országok motoros műrepülő felkészítő versenyének fővédnöke, Gyu­lenére, amint a minisztérium vezetői is megállapították, néhány nagy építkezés nem a kívánt gyorsasággal épült. Nem fejeződött be teljesen a Simontornyai Bőrgyár, a Gyulai Húskombinát, a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbje, valamint a Győri Közlekedé­si és Távközlési Műszaki Fő­iskola — bár az idei évre csak minimális építési fel­adat maradt. A zárszámadás szerint 90 ezer helyett 88 ezer lakás épült föl tavaly. Az ütemesség viszont javult, vagyis: nemcsak a 4. ne­gyedévben jelentkeztek az építők az átadással. A szállításról és hírközlés­ről beszédes adat, hogy a távolsági forgalomban na­ponta átlagosan 53 ezerrel, a helyi forgalomban pedig 131 ezerrel több utast szállítot­tak, mint 1977-ben. A vasúti közlekedés súlyát csökkentet­te, hogy 1977-ben 67 kilomé­ternyi vonal szűnt meg a forgalom közútra terelésével. lavári Pál, a Békés megyei' Tanács elnöke, a verseny rendező .bizottságának veze­tője, valamint a járások, vá­rosok párt-, állami és tár­sadalmi vezetői, a fegyveres erők képviselői. (Folytatás a 4. oldalon) ülése Az áruszállítók az 1977. évi­nél 5,4 százalékkal több me­zőgazdasági, ipari cikket jut­tattak el a megrendelőkhöz. Klézl Róbert közlekedés- és postaügyi miniszterhe­lyettes zárszámadási beszá­molójából kiderült: az ága­zat vállalatai a tervezettnél többet fizettek be az állami kasszába, a számítottnál ke­vesebbet kértek vissza köz­ponti támogatásként, így je­lentősen hozzájárultak a költségvetés egyensúlyának javításához. Különösen sokat jelentett, hogy az áruszállí­tás az 1977. évinél jóval ma­gasabb devizabevételt ért el, javult a vállalatok pénzügyi gazdálkodása és a munka szervezettsége. Ugyancsak a népgazdaság érdekeit szol­gálta, hogy igyekeztek „le­csipkedni” az új beruházá­sokból, s minden területen az energiatakarékosságra össz­pontosítottak. A tanácsok részére meg­határozott bevételi források az elmúlt évben megfelelő pénzügyi feltételeket terem­tettek feladataik ellátásához. A tanácsok a rendelkezésük­re álló eszközökkel megfe­lelően gazdálkodtak, a nehe­zebb népgazdasági körülmé­nyek között javult a beruhá­zási és fenntartási tevékeny­ség színvonala, tervszerűen bővült a tanácsok felügyele­te alatt működő intézmény­hálózat — állapította meg egyebek között az országgyű­lés jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottsága hétfői ülé­sén. A képviselők értékelték az Igazságügyi Minisztérium, a Legfelsőbb Bíróság, a Leg­főbb Ügyészség és a taná­csok 1978. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló je­lentést. Tízéves a KGST-országok egységes számítógéprendszere A KGST-országok egysé­ges számítógéprendszerének tízéves jubileuma alkalmából június közepétől Moszkvá­ban nagyszabású nemzetközi kiállítást rendeznek, amelyen bemutatják az egyes tagor­szágokban eddig gyártott szá­mítógépeket és perifériákat, valamint azok legújabb típu­sait. Mindenről a kiállítás előzetes budapesti sajtótájé­koztatóján számoltak be a magyar résztvevők képvise­lői hétfőn a Gellért Szálló­ban. Elmondták, hogy a Bu- davox, a Metrimpex, a Vi­deoton és további kilenc ma­gyar iparvállalat vesz részt a nagyszabású rendezvényen. A legtöbb újdonságot a Vi­deoton állítja ki, a többi kö­zött R—11 típusú új számi- , tógépét. . ­Országgyűlési bizottságok A laoszi vendégek a rizstelepek elárasztására szolgáló át­ereszek működésének ismertetését hallgatják Fotó: Veress Erzsi Laosziak a Sárréten Ázsia távoli országából a baráti Laoszból érkezett szakmai delegációt látott vendégül tegnap, hétfőn, a szeghalmi Sárréti Termelő- szövetkezet. A négytagú, agrárszak­emberekből álló küldöttség látogatását a két állam me­zőgazdasági minisztériumá­nak egyezménye tette lehe­tővé. A MÉM-en keresztül a TESCO a Szarvasi Halte­nyésztési Kutató Intézetet kérte fel a kéthetes program megszervezésére, lebonyolí­tására. Az egy hete hazánkban tartózkodó vendégek eddig meglátogatták a szarvasi HAKI-t, megismerkedtek az intézet kutatómunkájával, felszereltségével. Képet kap­tak a tudomány és a gya­korlat kapcsolatáról. A tegnapi szeghalmi láto­gatás célja a gyakorlati ter­melés, és ennek komplex ki­alakításával kapcsolatos fel­adatok megismerése volt. A szövetkezet elnöke, Lázár Lajos és Berki Attila főagro- nómus beszélt a felszabadu­lás óta hazánk mezőgazdasá­gában végbement hatalmas változásokról, a szövetkezeti mozgalom kiteljesedéséről. Ismertették a harmincéves Sárréti Tsz kialakulását, nem hallgatva el az időközben felmerült buktatókat, nehéz­ségeket sem. A beszámoló fontos része volt a termelé­si szerkezet, az egyes növé­nyek, az állattenyésztés jel­lemzése. Kiemelten foglalkoztak a szakemberek az első ízben rizstermelésre vállalkozó szö­vetkezet rizstermesztési tech­nológiájának ismertetésével, ez utóbbit a gyakorlatban is bemutatták. A laoszi delegá­ció nagy tetszéssel fogadta a Caterpillar gépsorral kiala­kított korszerű, nagyüzemi rizstáblákat és a szemmel láthatóan szépen fejlődő nö­vényi kultúrákat. Megtekin­tették a jövő évtől termelő rizstáblák kialakítási mun­káit is. A határszemle után a tsz MGF típusú, forró levegős szárítóberendezésével, a szá­rítási eljárásokkal, a szárí- tott-takarmány-gyártás tech­nológiájával • ismerkedtek a vendégek. A még egy hétig nálunk tartózkodó delegáció a kö­vetkező napokban a Szarvasi Állami Tangazdaságba lá­togat. —m. szabó— Folytatódott a nemzetközi gyermekév budapesti fóruma Hétfőn a Parlamentben plenáris üléssel folytatta munkáját a gyermekév bu­dapesti nemzetközi fóruma. Az ENSZ szakosított szerve­zeteinek küldöttei, s a het­vennél több országból érke­zett delegátusok — politiku­sok, társadalmi személyisé­gek, szakértők — a gyerme­kek boldogabb és biztonsá­gosabb jövőjét szolgáló nem­zetközi együttműködés ten­nivalóit vitatták meg. Délután szekcióülésekkel folytatódott az eszmecsere. Az első szekció témája a gyer­mekek jogainak elismerése és érvényesítése. A résztve­vők meghallgatták és meg­vitatták az ENSZ emberi jogok bizottsága genfi irodá­jának jelentését. A második szekcióban azokról a gazda­sági, szociális és egészség- ügyi kérdésekről esett szó, amelyek a jövő nemzedéké­nek érdekét szolgálják; be­terjesztették az ülésen az UNICEF-nek (az ENSZ Nem­zetközi Gyermekalapjának), továbbá a WHO-nak, a FAO-nak és az ILO-nak, az­az az Egyesült Nemzetek Szervezete egészségügyi; me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi, illetve munkaügyi szer­vezetének jelentéseit, ame­lyek egyebek között kijelölik a gyermekegészségügy és élelmezés helyzetét, a falusi­gyerekek nevelésének spe­ciális kérdéseit. A harmadik szekció ülésének résztvevői az oktatás és nevelés kérdé­sét tűzték napirendre, az UNESCO jelentése nyomán vitatják meg a teendőket. A nemzetközi fórum részt­vevői több fakultatív prog­ram közül választhattak; gyermekintézményekben te­hettek látogatást, gyermek­klubokkal, s a Kodály zene­oktatási módszerrel ismer­kedhettek. Este az Opera­házban gyermekszereplők — együttesek — föllépésével gálaestet rendeztek az öt vi­lágrészből érkezett delegátu­sok tiszteletére.

Next

/
Thumbnails
Contents