Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-03 / 128. szám
1979. június 3., vasárnap IZHUUkTlItlI Barátaink életéből Termékeny együttműködés évtizedei „Egy kovács nem kovács. Két kovács tél kovács. Három kovács egy kovács.” Gyermekkoromban sokszor elmondtuk ezt a versiket. Nem tagadom, nem ügyeltünk az elmondottak tartalmára. Csak később, évtizedek múlva ismertem tel, ér» tettem meg — s gondolom játszótársaim többsége is így volt — a versike másik, sokkal mélyebb mondanivalóját, igazabb tartalmát. A csodálatosan izzó vasat az ember elképzelése szerint csak összefogva, az erőket egyesítve lehet alakítani. Azt hiszem, valahogy így vagyunk a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködési megállapodással is. Szinte mindennap használjuk a kifejezést egy-egy jelentős objektum avatása alkalmából vagy kereskedelmi megállapodás kapcsán. De csak később — hónapok, évek, évtizedek múlva — mérhetjük fel igazán, milyen eredményeket is hozott a műszaki-tudományos összefogás egy-egy témában vagy területen. Harminc esztendővel ezelőtt kötötte meg a két ország kormánya azt az egyezményt, amely kereteket adott a háború befejezését követő években megkezdődött és egyre szélesebben kibontakozó magyar—szovjet műszakitudományos kapcsolatoknak. Magyarország szempontjából nem könnyű időben született ez a rendkívül fontos megállapodás. A háború súlyos károkat okozott emberéletben, anyagi javakban, szellemi értékekben. A szó szoros értelmében vett újjáépítés — az országét és a társadalmi rendjét egyaránt — bonyolult feladatát kellett megoldani. Abban az időszakban, azok között a körülmények között közel sem volt egyszerű véghezvinni a kapcsolatépítés első szakaszát : a kész eredmények cseréjét. Jól érzékelteti a megállapodás fontosságát, hogy az első tíz esztendőben összesen 450 szovjet dokumentációt vettek át a magyar vállalatok. Ugyanakkor a szovjet kombinátokban, üzemekben 350 magyar eljárást alkalmaztak. Természetesen önmagukban a műszaki-tudományos eredmények nem hozták volna meg a várt eredményeket. A kitűzött célok maradéktalan megvalósítását segítette elő, hogy több mint 1200 magyar szakembernek volt lehetősége megismerkednie a szovjet tudomány és technika legújabb vívmányaival az alkotóműhelyekben, illetve alkalmazásukkal a termelési gyakorlatban. Egyidejűleg 800 szovjet szakértő utazott hazánkba, hogy megismerkedjen a magyar eljárások alkalmazásával, illetve segítse a termelési tapasztalatok átadásával a szellemi termékek hasznosítását. Melyek voltak azok a szovjet műszaki-tudományos eredmények, amelyeknek átvétele új korszakot jelentett egy-egy iparágban? A kohászatban például ilyen a Dunai Vasmű, amely szovjet tervek alapján, szovjet gépek és berendezések felhasználásával készült. A Dunai Vasmű telepítésénél az egyik feladat az volt, hogy a szovjet bányákból származó ércből a komloi szén kokszosításával nyersvasat termeljenek, amely kielégíti az ország egyre növekvő mennyiségi és minőségi igényét a fontos nyersanyagból. Bonyolult műszaki problémát kellett megoldani, hiszen biztosítani kellett a megfelelő minőségű kohókoksz gyártását, majd ki kellett dolgozni azokat a technológiákat, amelyeknek segítségével, a magas kén- és hamutartalmú kokszot figyelembe véve, megfelelő minőségű nyersvasat, acélt és hengerelt árut állíthatnak elő. És az eredmény? A Dunai Vasmű már régóta 1,2— 1,3 millió tonna hengerelt árut ad a magyar vállalatoknak további feldolgozásra, illetve exportra. A Szovjetuniótól kapott tervek és berendezések alapján fejlődött a magyar gör- düiőcsapágy-gyártás. Hazánkban a háború előtt nem volt ipari méretű gördülőcsapágygyártás, így az igényeket importból elégítették ki. Ez — főleg az ötvenes években — bizonytalan ellátáshoz vezetett és veszélyeztette a szer-, számgépipar és a járműgyártás kibontakozását. A szovjet csapágyipari szakemberek és a tudományos intézetek dolgozói, kutatói tanácsokkal, gyártási-technológiai dokumentációk átadásán túl gépek, berendezések, mérőműszerek szállításával felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak. Szovjet dokumentációk, szállítások alapján készült a lakásépítési program valóra váltásában nagy szerepet játszó házgyárak többsége, valamint a vegyipar számos olyan fontos létesítménye, mint a Tiszai Vegyikombinát, a Százhalombattai Kőolaj-feldolgozó Kombinát, a Székesfehérvári Könnyűfémmű. Közös alkotás közös gyümölcse A műszaki-tudományos együttműködés nem látványos terület. Hosszú időnek — éveknek, évtizedeknek — kell eltelnie ahhoz, hogy a rajzasztalon kidolgozott, a lombikokban kikísérletezett eredményekből valóság legyen. De ebben a „láthatatlan” munkafolyamatban is elengedhetetlen az országok közötti együttműködés, a gyors ütemben fejlődő világ szükségszerűvé teszi, hogy két- és sokoldalú alapokon az országok egyesítsék erejüket. Ez a felismerés is hozzájárult ahhoz, hogy a két ország vezetői elhatározták a kapcsolatok formáinak, kereteinek továbbfejlesztését. Miért volt erre szükség? Az együttműködés első szakaszában ugyanis a szovjet dokumentációk átvétele nemcsak a hagyományos iparágak fejlődését, korszerűsítését tette lehetővé, hanem egy sor új iparág fejlődése is megkezdődhetett. Serkentő hatása volt a hazai Diesel- mozdony-gyártásra a Szovjetunióból vásárolt M62-soro- zatú 2000 lóerős Diesel-mozdonyoknak. Űj tudományágak egész sora indult fejlődésnek, köztük olyanoké, mint a magfizika, a reaktorfizika, az izotópok kutatása. Mindezek már jelzik, hogy a hatvanas évek közepén sürgetően merült fel az igény mindkét részről: Létre kell hozni a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormánybizottságot, amelynek egyik albizottsága megkülönböztetett figyelemmel kíséri majd a tudományos-technikai kapcsolatok alakulását. Az eltelt másfél évtized eredményei azt mutatják, hogy a két országban jól kihasználták az újabb lehetőségeket. A kormányközi bizottság megbízása alapján az albizottság folyamatosan figyelemmel kísérte és kíséri, hogy mi történt az együttműködésben, s meghatározza, melyek a soron következő feladatok. És az összesítések kedvező képet adnak. Csak a hetvenes években 347 szovjet dokumentációt vettek át a magyar vállalatok, míg a szovjet üzérnek összesen 146 magyar eljárást honosítottak meg. További lényeges eredmény, hogy a magyar és a szovjet minisztériumok között hosszú távú, sokoldalú együttműködési megállapodások jöttek létre, amelyek biztosítják a műszaki-tudományos információk kicserélését, átadását. Jelenleg 13 magyar minisztérium és országos hatáskörű szerv áll közvetlen kapcsolatban a Szovjetunió 41 minisztériumával, országos hatáskörő szervezetével. Meggyorsította a fejlődést, hogy a hatvanas évek közepétől a kutatóintézetek, vállalatok közvetlen kapcsolatokat építettek ki a műszakitudományos együttműködésben is. Így például a Ganz Villamossági Művek és a le- ningrádi Elektroszila gyár közötti együttműködés eredménye a hidrogénhűtéses tur- bogenerátorok és szinkron kompenzátorok fejlesztése. A Távközlési Kutató Intézet a szovjet Rádióipari Kutatóintézettel együttműködve fejlesztette ki a Druzsba nevű mikrohullámú relérendszert. Az Egyesült Izzó fejlesztő- gárdája a szaranszki Fényforráskutató Intézettel közösén dolgozta ki az óránként 3500 darab teljesítményű automatizált normállámpa szerelősort, amely műszaki és gazdaságossági szempontokból sem marad el a nagynevű tőkés cégek hasonló berendezéseitől. A Labor Műszeripari Művek pedig a szovjet szervezetekkel közösen komplett mezőgazdasági laboratóriumcsaládot fejlesztett ki a korszerű mezőgazdasági termeléshez. A mostani időszakban a két ország szakemberei előtt újabb követelmény áll: a népgazdaságok igényeire gyors ütemben kell kifejleszteni a legkorszerűbb eljárásokat. Ugyanakkor megkülönböztetett figyelem kíséri a már kész műszaki-tudományos eredmények bevezetését, alkalmazását is. Egy felmérés szerint a hetvenes években a magyar szervezetekben összesen 66 közös fejlesztés eredményét ültették át a gyakorlatba és 64 témának a bevezetését készítették elő. Az energetika és a villamosítás területén például a gáz és a pakura égési folyamatának tökéletesítésével 'kapcsolatos munkák befejezésének eredményeként 1977- ben a litovszki és a kana- kovszki erőművekben megkezdték a perforált betétek alkalmazását. Ez 300 MW teljesítményű blokkok esetében kb. 100 tonna vékonylemez megtakarítását teszi lehetővé. A várható gazdasági megtakarítás értéke évente 200—300 ezer rubel. A Vasipari Kutató Intézet és a szovjet partnere közötti együttműködés eredményeként különleges acélok gyártási technológiáját dolgozták ki, s az eljárás bevezetésével mintegy 60 százalékos minőségjavítás érhető el. Az elmúlt harminc esztendőben az igényeknek, a lehetőségeknek megfelelően változott a két ország műszakitudományos együttműködésének a tartalma, formája. De egy valami állandó maradt, sőt erősödött: az együttműködésre való készség, a közös alkotásban való érdekeltség. Faragó András A Leninalle, a Ho Si Minh-Strasse, a Storkower Strasse éls a Franz-Jacob Strasse által határolt lakónegyedben 50 000 ember kapott új lakást (Fotó: ND,Bother) HBK Günter Miike: Társadalmi kezdeményezések a szép környezet kialakításáért Lichtenbergi kerületünk is eredményesen fejlődött az elmúlt 5 év alatt. Erről éppen a múlt héten győződtek meg a tanácstagok, amikor választókörzetük polgáraival beszélgettek. Az előrelépés azoknak a lichtenbergi munkásoknak köszönhető, akik a főváros ipari termékeinek 13 százalékát állítják elő. Ismert üzemek Városkerületünkben vannak olyan nagy teljesítményű ipari üzemek, amelyek fontos szerepet töltenék be az NDK népgazdaságában. Itt a lichtenbergi hőerőműre, a berlini szerszámgépgyárra (BWF), a Josef Orlopp gördülőcsapágyművekre, valamint a villamosberendezéseket tervező és kivitelező kombinátra gondolok. Ha mérlegre tesszük 5 év eredményeit, érdemes egy pillantást vetni a korábbi évtizedekre. A régi 49 ezer lakásból 4 ezer teljesen elpusztult és 38 ezer erősen megrongálódott a második világháborúban. Közülük 13 ezer lakást építettek újjá, vagy renováltak az 50-es évek elején. A munkásosztály pártja által kitűzött lakásépítési program lehetővé tette a hatalmas modem fővárosi lakónegyedek létesítését Berlin- Lichtenbergben is. Az állat- kertnél, a Leninalle és a Ho Si Minh Strasse mindkét oldalán, továbbá a Frankfurter Allétól délre 50 ezer berlini költözött új otthonba. Ez utóbbi útvonal északi oldalán — a Jacques—Duclos Strasse kereszteződésénél — több szintes lakóházat és üzletsort is magába foglaló épülettömböt húztak fel. A lakosságot érintő helyi építőipari kapacitás 1978-ra már 14 százalékkal volt magasabb, mint 1974-ben. A képviselők javasolták, hogy az új technológiákat és a módszereket különösen a lakóházak felújításakor vezessék be. összesen 2419 régi lakás karbantartását vagy modernizálását végezték el 1974-től. Jó eredménynek számít a kerületben a 19 óvoda, illetve bölcsőde, valamint a 21 iskola felépítése is. Az utóbbi 5 esztendőben félmillió márkával többet fordítottak a nagycsaládosok életkörülményeinek javítására. Az új lakások nagy részét munkások és sok gyermekesek kapták. Tizennégy új játszótér Mi csak akkor találtuk meg a legjobb megoldásokat, amikor már a lehető legtöbb állampolgárral tanácskoztunk. Különösen a szabadon hagyott területekre és játszóterekre fektettük a fő súlyt. A lakosság társadalmi munkájával összefüggő kezdeményezések és a „Segíts Te is!” versenyek a városkerület szebbé tételét szolgálták. így 1974 óta 320 ezer négyzetméternél is nagyobb területet tettünk szabaddá és 14 játszóteret alakítottunk ki. Több mint 5 ezer nyugdíjas házaspár lakását is felújítottuk díjtalanul. Megéri a fáradságot, ha a képviselők szoros kapcsolatot tartanak fent választóikkal. A szocialista demokrácia érvényesült akkor is, amikor a kerületben a tanácstagok számát 150-ről 225-re emeltük. Ily módon mindegyik lakóterületnek megvan a „saját” népképviselője. Az NSZiEP megyei küldötteinek konferenciáján szóba került, hogy a lichtenbergi kerületi tanács használja fel a tapasztalatokat, és készítse fel a majdani képviselőket a választókkal való közös tevékenységre. Szoros együttműködés A tanács és a lichtenbergi üzemek jó kooperációja révén az egészségügyben is szemmel látható javulás következett be. Sok üzem, szakmunkás és lakos segített az Oskar-Ziethen kórház szülészeti, nőgyógyászati osztályának modernizálásban és bővítésében, s így a születések számának örvendetes emelkedése nem okozott gondot. A Deutschmeister Strassén Számos üzem együttműködésével bővítik az egészségügyi központot. A betegek sok utánjárástól mentesülnek. A diagnózisokat gyorsabban végzik el, és az intézetek dolgozói jobb körülmények között tevékenykedhetnek. Berlin-Lichtenberg kerületre is érvényes: az NDK 30 éves történetében az 1974-től 1979-ig terjedő időszak volt a legsikeresebb. (Neues Deutschland) Fordította: Bukovinszky István Épül a gyáróriás Szófiától mintegy 60 km- re nyugatra, Radomir város mellett épül Bulgária VII. ötéves tervének egyik legnagyobb nehézgépgyártó létesítménye. Az üzem több mint 70 hektáron helyezkedik el, építkezésének első szakasza 1981-ben ér véget. A gyártás végleges átadási határideje 1984, ekkor már évi 130 ezer tonnás tervfeladatot kell teljesítenie. A kombinát kohászati, bányászati ércdúsító és cementipari technológiai berendezésekkel fogja ellátni az országot. A nagyméretű gépek gyártásához hathatós segítséget nyújt a Pemiki Nehézipari Tudományos Kutatóintézet is: kísérleti műhelyében minden termék prototípusát elkészítik: sorozatgyártásra csak a laboratóriumi vizsgálatok lefolytatása után kerülhet sor. A nagy létesítmények építésénél immár hagyományos a szocialista országok szakembereinek az együttműködése, ebben a Radomir mellett épülő kombinát sem kivétel, a gyártana dó termékek 50 százalékát viszont a KGST-országok kapják majd. 1985-ben előreláthatólag 14 ezren fognak itt dolgozni. A leendő munkások és szakemberek egy része, az első kohászok, gépgyártók! villamosmérnökök, technológusok és tervezők már megérkeztek. Mások még csak most készülnek feladataikra: Csehszlovákiában mintegy háromszázan tanulják új szakmájukat. Szükség is lesz a bonyolult acélöntvények előállításához értő szakmunkásokra, hidraulikus présková- csokfa, hőkezelési szakemberekre, stb. A Nehézgépgyártó Kombinát igen nagy ipari vállalkozás, nem véletlenül hívják már most úgy: az „üzemek üzeme”. (Szófiapress — KS)- fi A r idomiri gépgyár munkásai .ófiapress — KS)
