Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-30 / 151. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. JŰNIUS 30., SZOMBAT Ára: 1,2)1 forint XXXIV. É-YFOLYAM, 151. SZÁM Közlemény a KGST ülésszakáról Moszkvában 1979. június 26. és 28. között megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszakát. Az ülésszak elnöki tisztét Alekszej Koszigin, a Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságok küldöttségének vezetője, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke láttáéi. Az ülésszakon nagyra értékelték a tanács tevékenységét, amely hozzájárul a testvéri országok összefor- rottságának további növekedéséhez, kölcsönös együttműködésük elmélyítéséhez és hatékonyságának növeléséhez, a szocializmusnak a világfejlődésre gyakorolt hatása megerősödéséhez, a nemzetközi kapcsolatokban az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés elveinek megerősödéséhez. Az ülésszak elfogadta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30. évfordulójáról szóló nyilatkozatot. Az ülésszak meghallgatta Nyikolaj Bajbakovnak, a KGST tervezési együttműködési bizottsága elnökének, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnökének a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásáról szóló beszámolóját, Tadeusz Wrzaszczyk, Lengyelországnak az együttműködési bizottságban részvevő képviselője, a lengyel minisztertanács mellett működő tervbizottság elnöke beszámolóját a hosszú távú együttműködési célprogramban szereplő intézkedések megvalósításáról és az 1981—85. évi nép- gazdasági tervek koordinálásának menetéről, Konsztan- tyin Katusevnek, a KGST végrehajtó bizottsága elnökének, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés szervezete és a tanács tevékenysége fejlesztési feladatainak megvalósításáról szóló beszámolóját, valamint Nyikolaj Faggyejevnék, a KGST titkárának a KGST XXXIV. ülésszaka napirendjére vonatkozó javaslatait. Jóváhagyták a KGST-tagállamok ipari fogyasztási cikkek iránti ésszerű szükségleteinek kielégítésére, valamint a közlekedési kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó hosz- szú távú együttműködési cél- , programokat, továbbá az említett programokban előirányzott intézkedéseket a gépekkel és berendezésekkel történő ellátás feladatainak megvalósítására. Az ipari fogyasztási cikkek termelésében való együttműködés programja arra irányul, hogy a lakosság növekvő igényeivel összhangban javítsák a termékek minőségét, folyamatosan újítsák fel és bővítsék választékukat, és ennek érdekében egyesítsék az erőfeszítéseket olyan elvileg új technológiai folyamatok és eszközök bevezetésében, amelyek lehetővé teszik a termelékenység jelentős mértékű növelését és a munkafeltételek javítását. A közlekedési együttműködési program előirányozza a KGST-tagállamok közötti hatékony közlekedési kapcsolatok, a határ menti vasúti csomópontok és kikötők fejlesztését, a folyami és közúti szállítás jelentős mértékű növelését, a konténer- és egyéb korszerű szállítási módok bővítését és a rakodómunkák gépesítését. Az ülésszak megvizsgálta öt hosszú távú együttműködési célprogram megvalósításának és az 1981—85. évi népgazdasági tervek koordinálásának menetét. A XXXII. ülésszak óta eltelt évben az érdekelt országok 22 egyezményt kötöttek a programok megvalósítása érdekében. Ezek között jelentős egyezmények vannak az energetika és a gépipar fejlesztésére. Előirányozták az atomerő- művi berendezések gyártáskooperációját, amely biztosítja az európai KGST-tagállamok és Kuba korszerű villamos energetikai potenciáljának több mint egyhar- maddal történő növekedését, továbbá előirányozták a Szovjetunióban a Hmelnyickij atomerőmű, valamint a Hmelnyickij-atomerőmű és Rzeszow (Lengyelország) közötti 750 kilovoltos villamos távvezeték felépítését, amelyen át Magyarországnak, Lengyelországnak és Csehszlovákiának szállítanak villamos energiát. A vegyipar és mikrobiológiai ipar fejlesztését fogják szolgálni azok az egyezmények, ' amelyeknek értelmében a Szovjetunióban bővítik az energiaigényes vegyipari termékek (ammónia, metanol, polietilén) gyártását, ezek ellenében a‘ többi KGST-tagállam kis volumenű és kevésbé energiaigényes termékeket (növényvédő szerek, színezékek és más könnyűipari segédanyagok) pú takarmányélesztőt előállító üzem közös erővel történő felépítéséről szóló egyezményt. A vasúti szállításban való együttműködésről szóló egyezmények előirányozzák a nemzetközi jelentőségű főútvonalak rekonstrukcióját és műszaki felújítását, vasúti határátkelőhely létesítését a Szovjetunióból Magyarországra és Csehszlovákiába, az egységes konténerrendszer továbbfejlesztését. Együttműködési egyezményeket írtak alá a Moszkva— Varsó—Berlin és a Moszkva —Bukarest—Szófia közötti autóút komplex fejlesztéséről és rekonstrukciójáról. Több megkötött egyezmény meghatározza a polgári légiforgalom területén való együttműködést, többek között a nemzetközi repülőterek fejlesztése és egyes légijáratok közös üzemeltetése területén. Az ülésszak feladatul tűzte ki a célprogramok megvalósításával kapcsolatos ösz- szes többi egyezmény előkészítésének meggyorsítását és ezen egyezményeknek az 1981—85. évi népgazdasági tervek koordinálásával való összehangolását. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy fokozott figyelmet kell fordítani arra az együttműködésre, amelynek célja, hogy a termelésben, elsősorban a gépgyártásban gyorsabban alkalmazzák a tudományos-műszaki haladás vívmányait, mindenekelőtt az új technológiát, fejlesszék a gépek és berendezések gyártáskooperációját. Az ülésszak pozitívan értékelte az első lépéseket, amelyek arra irányulnak, hogy megvalósítsák az előző ülésszakon elfogadott irányelveket a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés szervezetének és a tanács tevékenységének továbbfejlesztéséről. Hangsúlyozta, hogy ezt a munkát továbbra is aktívan kell folytatni. Az ülésszak az eddigi tapasztalatok alapján egyhangúlag egyeztette és bevezette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapokmányába azokat a pontosításokat, amelyek a tanács tevékenységének továbbfejlesztésére, munkája operativitásának növelésére irányulnak. Az ülésszak elhatározta, hogy kiterjeszti a Vietnami Szocialista Köztársaságra is a gazdaságfejlesztés meggyorsítására irányuló speciális intézkedésekről szóló elvi rendelkezéseket, ahogyan az Mongólia és Kuba vonatkozásában történt, ezzel továbbra is segítik a hős vietnami nép erőfeszítéseit a szocializmus építésében. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság kormányának kérésével kapcsolatban az ülésszak döntést hozott a jemeni félnek a KGST munkájában megfigyelőként történő részvételéről. A KGST-tagállamok ismételten kifejezésre juttatták azon szándékukat, hogy két- és sokoldalú alapon fejleszteni kívánják az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködést valameny- nyi szocialista állammal, a fejlődő országokkal és a világ többi államával. Az ülésszak megerősíti, hogy a KGST "és a tanács tagállamai készek az összeurópai együttműködés érdekében, a felek teljes egyenjogúsága alapján megállapodást kötni az Európai Gazdasági Közösséggel és az EGK tagállamaival. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy a KGST-tagálla- .mok békeszerető politikája, kezdeményezése nagy jelentőségű a nemzetközi gazdasági együttműködés továbbfejlesztésében, a fegyverkezési verseny megszüntetésében és a leszerelésben, elsősorban a nukleáris fegyverek vonatkozásában. Az ülésszak résztvevői méltatták a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió nagy jelentőségű hozzájárulását a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti szerződés megkötéséhez, a béke és a leszerelés ügyéhez. Egyhangúlag kifejezésre juttatták azt a meggyőződésüket, hogy a KGST-tagállamok kölcsönös együttműködése, barátsága és össze- forrottsága az elkövetkező években is erősödik és fejlődik népeik, a világbéke és a világ biztonsága javára. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszaka a teljes, kölcsönös megértés és elvtársi együttműködés légkörében folyt le. Illést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. június 29-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével illést tartott. Megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, az 1979. évi népgazdasági terv eddigi végrehajtásának tapasztalatait összegező jelentést és a párt soron következő kongresszusának összehívására vonatkozó előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. A Megyei Művelődési Központ bentlakásos tanfolyamainak hallgatói kirándultak a szabadkígyósi kastélyparkba is. Képünkön: Réthy Zsigmond a természetvédelmi terület sajátosságairól mesél a hallgatóknak Fotó: Kovács Erzsi Aratnak északon és délen Megyénk északi részén, á Körösök-vidéke Tsz-szövet- ség minden tagjánál megkezdődött az aratás, összesen közel 68 ezer hektárnyi kalászos, ebből 60 ezer hektár búza vár levágásra. A szövetséghez tartozó mindegyik tsz rendelkezik kisebb-nagyobb búzaterülettel; összességében 665 aratócséplő gép állt rajthoz a napokban. Várhatóan 13—14 nap alatt az utolsó kalász is penge alá kerül. Az ősziárpa- és tavasziárpa-táblák betakarítása a befejezéséhez közeleg, a felszabaduló kombájnok ezután a búza felé veszik az irányt. Közismerten sok kárt szenvedett a télen az őszibúza-állomány, a szövetségi átlag az eddig ismert eredmények ' alapján várhatóan kevesebb lesz a tervezettnél. Megfelelő a szövetség termelőszövetkezeteinek szárítókapacitása, napi 2 ezer vagon gabona szárítását teszi lehetővé. Remélhetőleg az időjárás továbbra is kedvező marad, s nem lesz szükség a szárítók beindítására. Megkezdődött az év legszebb munkája, az ;,új élet” betakarítása a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban is. Az aranyló búzatáblákon harminchat kombájn rajtol. Még látványnak is szép, amint egymás mögött haladnak az arató-cséplő masinák, s gépjárműkaravánok hordják a .terményt a magtárba. Mezőhegyesen több mint ötezer hektár' őszi búza vár betakarításra. Bár az utóbbi napokban beköszöntött nagy forróság nem kedvezett a búzamezőknek, az első napokban jó átlagtermést takarítottak be a kombájnok. Az aratók nyomában dolgoznak a szalmabálázók, majd a talajművelő gépek. A gazdaság vezetői nagy gonddal szervezték meg a nyári betakarítást és a munkások ellátását. Kilenc üzemi konyhán főzik a friss, bőséges ebédet, s menetrend szerinti pontossággal érkeznek délben a mezőre az ebédhordó járművek, s gondoskodnak üdítő italokról is. Békés megye országgyűlési képviselői Martfűn Tegnap, június 29-én délelőtt Martfűn a Növényolaj - gyárban tartotta együttes ülését a Békés megyei és a Szolnok megyei országgyűlési képviselőcsoport. Az ülésen — amelynek munkájában részt Vett Gyulavári Pál, a Békés megyei Tanács elnöke is — első napirendi pontként Matuz Jánosnak, a Szolnak megyei, illetve Murányi Miklósnak., a Békés megyei Tanács mezőgazda- sági osztálya vezetőjének előterjesztése alapján értékelték a két megye együttműködését az olajos növények éa a rizs termesztésében, a haltermelésben, valamint a sertéstenyésztésben. Ezután az országgyűlési képviselők meghallgatták az OVH elnökhelyettesének tájékoztatóját a ' Hortobágy— Berettyó főcsatorna üzemeléséről, a két megyét érintő ár- és belvízi kérdésekről. Az együttes ülést követően a két képviselőcsoport megtekintette a Martfűi Növényolajgyár építkezését, majd a KÖTIVIZIG tanyahajójával tette meg az utat a Tiszán Martfűtől Szolnokig. Kitüntetések a béke- és barátsági munkáért Július 29-én, tegnap délelőtt Békéscsabán, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának székházában értékelték a békehónap rendezésében kitűnt aktivisták tevékenységét. Szikszói Ferenc titkár elismerően szólt azokról, akik eredményesen közreműködtek á béke- és barátsági munka céljainak valóra váltásában. Ezt követően dr. Horváth Éva, a HNF megyei elnöke beszédében méltatta a nemzetközi gyermekév és a SALT—II. aláírásának jelentőségét. Ez a törekvés — mint mondotta — világosan kifejezi az emberiség óhaját az egyetemes béke megteremtéséért vívott harcban. A HNF megyei elnöke az Országos Béketamáes megbízásából, a HNF OT egyetértésével a szarvasi ifjúsági és úttörőház kollektívájának és 15 aktivistának kiemelkedő mozgalmi tevékenységük elismeréséül kitüntetéseket és emléklapokat nyújtott át. Pénzügyi politikánk kérdései Iparral, mezőgazdasággal, kereskedelemmel foglalkozó pénzügyi, számviteli szakemberek ültek össze tagnap, június 29-én Békéscsabán a RlSZÖV-székházban. A megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztálya, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete és az SZVT pénzügyi és ellenőrzési szakcsoportja rendezésében dr. Sütő Dezső, a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának a vezetője tartott hasznos előadást pénzügyi politikánk időszerű kérdéseiről. A megjelenteket Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője üdvözölte. Az előadó konkrét ellenőrzési tapasztalatok birtokában elemezte jelenlegi gazdálkodásunk fejlődését, 'hibáit. Szólt a vállalatok, szövetkezetek helytelen magatartásáról a gazdasági szabályozókat, a piaci versenyt illetően. Külön kiemelte, hogy az állami támogatást nagyon sok rosz- szul gazdálkodó vállalat, szövetkezet vette igénybe, éppen a jó eredményt felmutató gazdálkodó szervek rovására. Részletesen beszélt a külkereskedelmi egyensúlyról, a készletezés gondjairól, a vállalati szervezetről, valamint termelői árpolitikánk várható változásairól.
