Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-29 / 150. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek r NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. JÚNIUS 29., PÉNTEK Ara: 1,20 forint XXXTT ÉVFOLYAM, 150. SZÁM' Befejeződött a KGST ülésszaka m 1 ) Újabb hosszú távú célprogramok Rövidesen új mészüzem váltja fel Beremenden a század elején épült, korszerűtlen művet. A Beremendi Cementmű szomszédságában lengyel szakemberek építik a cementmű új létesítményét, amely 1981 januárjára készül el, s száznegyvenezer tonna meszet és hatvannégyezer tonna kőlisztet ad majd évente (MTI-fotó) Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Szép hagyományunk köti Péter, Pál napjához az aratás kezdetét. Az utóbbit természetesen napjainkban már aligha határozhatja meg a népszokás, a hagyományok tisztelete. Az elmúlt esztendőben szinte időn túl kellett várni a búza érésére, idén pedig a gabonatáblák korai szűkülése töltött el aggodalommal bennünket. Nehéz időket él mezőgazdaságunk, akárcsak a népgazdaság egésze. Ettől lényegül át, telítődik új tartalommal mindaz, ami tudatunkban Péter, Pál napjához kötődik. Nemrég még a kaszássarlós aratók hadára, a nyomorúságos múltra emlékeztünk a szinte ünnepi alkalmon. Eredményeinket számba véve, méltatva tettünk messze mutató összehasonlítást köztük, s a ma aratói, a kombájnosok között. Végkövetkeztetésként ezekből az összevetésekből nemcsak azt állapíthattuk meg: mennyivel jutottunk előbbre, hány lépcsőfokkal kapaszkodtunk magasabbra az elért terméshozamban, a betakarítás szervezettségében, gyorsaságában, gépesítettségében, hanem bebizonyítottuk azt is, hogy az aratás koránt sincs már olyan erőt és embert próbáló, megannyi izgalmat ’hozó, álmatlan éjszakát okozó, mint évtizedekkel ezelőtt. De igaz-e ez így? Ne siessük el a választ, mert gondoljuk csak végig: megyénk földterületének, s még inkább szántóinak jóval több, mint egyharmadán díszlenek az őszi kalászosok. Termelőszövetkezeteink többsége legfőbb növényként tartja számon a gabonanövények leg- nemesebbikét: a búzát. Ahhoz ugyan nem fér kétség, hogy kombájnunk, szállítójárművünk szükség és igény szerint van elegendő, hogy az ellátó vállalatok mindenféle kedvezményekkel segítik ezt az ágazatot; ne szenvedjen hiányt korszerű, nagy teljesítő képességű vetőmagban, növényvédő szerben, tápanyagban, munka- és erőgépekben. De elegendő vajon mindez? Egyszerűvé teszi ez önmagában a búzatermesztést és az aratást? Ha így volna, nem kellene a kombájnolni tudó honvédeket a búzacsatába bevetni, nem kellene az életet tonnaszámra fólia alatt, szükségtárolókban fölhalmozni, az amúgy is szaporodó költségeket szárítással tovább növelni. Nem kellene a kombájnosztagokat egyik gazdaságból a másikba irányítani a betakarítás meggyorsítására, s a kombájnosoknak sem kellene 10—12 órákat a gép hátán tölteni. De kell, s a viszontagságokkal, átlagon felüli kártételekkel terhes ősz, tél és tavasz után százszorosán is kell, mert a gazdasági egyensúlyát kereső ország ilyen előzmények után*is reménykedve tekint a kombájnra kapó Péterre és Pálra, valamennyi aratóra. Kőváry E. Péter Jegyzőkönyv aláírásával ért véget csütörtökön Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszaka. Az ülésszakon megemlékeztek a tanács fennállásának harmincadik évfordulójáról, áttekintették a további távlatokat. Nyilatkozatot fogadtak el a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30. évfordulójáról. Mint Rolf Goerbing, a KGST titkárának helyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondotta, az ülésszakon nagyra értékelték a tanács tevékenységét, amely hozzájárul a testvéri országok összeforrottságának további növekedéséhez, együttműködésük elmélyítéséhez, a hatékonyabb növeléshez, elősegíti, hogy erősödjék a szocializmus hatása a világ fejlődésére. A tanács tagjai két újabb hosszú távú együttműködési célprogramot fogadtak el, egyrészt a tagállamok ipari fogyasztási cikkei iránti észszerű szükségleteinek kielégítéséről, másrészt a közlekedési kapcsolatok fejlesztéséről. Jóváhagyták azokat az intézkedéseket is, amelyek arra vonatkoznak, hogy biztosítsák a szükséges gépeket és berendezéseket a két új célprogram megvalósításához. Az ipari fogyasztási cikkek termelésében történő együttműködés célprogramja arra irányul, hogy fokozottan elégítsék ki a lakosság növekvő igényeit, javítsák a közfogyasztási cikkek minőségét, bővítsék választékukat. A közlekedési együttműködési célprogram egyebek között a KGST-tagállamok közötti közlekedési kapcsolatok fejlesztését, a nemzetközi forgalomban nagymértékben igénybe vett vasútvonalak, autóutak korszerűsítését, a határmenti vasúti csomópontok bővítését irányozza elő. „Az ülésszak áttekintette az elfogadott célprogramok megvalósításának menetét, megvizsgálta, hogyan halad az 1981—1985. évekre szóló nép- gazdasági tervek egyeztetése. A célprogramok megvalósítása során a KGST tagállamai eddig 25 különböző megállapodást írtak alá, köztük 14- et a jelenlegi ülésszak során. Megállapodás született például arról, hogy a SZMJE Szovjetunió területén, Hmel- nyickij városánál atomerőművet létesítenek, Hmel- nyickij és a lengyelországi Rzeszow között 750 kilovoltos távvezetéket építenek az elektromos energia továbbítására. Ezen a távvezetéken Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország kap majd áramot.A vegyipar és a mikrobiológiai ipar fejlesztését szolgálják azok az egyezmények, amelyek értelmében a Szovjetunióban bővítik az energiaigényes vegyipari termékek, például az ammónia, a metanol és a polietilén gyártását, s ezek ellenében a többi KGST-tag- állam olyan vegyipari terméket szállít, amelyek előállítása kevesebb energiát igényel, például növényvédő szereket szállít. Aláírtak több egyezményt a közlekedési együttműködési célprogram végrehajtásáról is. Ennek során a többi között új vasúti határátmenetet hoznak létre a Szovjetunió és Magyarország között. Kifejlesztik az egységes konténerrendszert is. Az ülésszak pozitívan értékelte azokat az első lépéseket, amelyek arra irányulnak, hogy tovább fejlesszék, korszerűsítsék a KGST-tag- államok sokoldalú együttműködésének szervezetét, a tanács működését. Hangsúlyozta, hogy ezt a munkát továbbra is aktívan kell folytatni. A KGST ülésszaka elhatározta, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaságra is kiterjeszti a komplex program elvi rendelkezéseit a gazdaság fejlesztésének meggyorsítására. Korábban hasonló döntést hoztak Mongólia és Kuba esetében. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság kormányának kérésével kapcsolatban döntést hoztak arról, hogy az ország megfigyelőként részt vesz a KGST munkájában. A KGST nemzetközi kapcsolatairól szólva, az ülésszakon hangsúlyozták, hogy fejleszteni kívánják az egyenjogú kölcsönös együttműködést a világ minden államával. A KGST és a tanács tagállamai a felek teljes egyenjogúsága alapján készek megállapodást kötni az Európai Gazdasági Közösséggel és az EGK tagállamaival. Az ülésszakon aláhúzták a KGST-tagállamok békeszere- tó külpolitikájának jelentőségét a nemzetközi gazdasági együttműködés továbbfejlesztésében, a fegyverkezési verseny megszüntetésében és a leszerelésben. Az ülésszakon csütörtökön Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mondott zárszót a tanácskozás elnöki minőségében. Nagyra értékelte az elvégzett munka eredményeit, kifejezte meggyőződését, hogy az egyhangúlag elfogadott határozatok nagy jelentőségűek lesznek a KGST további tevékenységére. Ugyancsak beszédet mondott Lu- bomir Strougal csehszlovák miniszterelnök, aki most vette át az elnöki tisztet. Bejelentette, hogy a tanács legközelebbi, XXXIV. ülésszakát Prágában tartják meg. Strougal a részvevők nevében köszönetét mondott a szovjet vezető testületeknek azért a segítségért, amelyet a most véget ért ülésszak munkájához nyújtottak. Az ülésszak jegyzőkönyvét a küldöttségek vezetői, a tagállamok kormányfői írták alá, magyar részről Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke. Az ülésszakon írták alá az energiaigényes vegyipari termékek gyártásáról szóló sokoldalú szakosodási egyezményt. Magyarország nevében az egyezményt Marjai József miniszterelnök-helyettes írta alá. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter több sokoldalú egyezményt írt alá az ülésszakon elfogadott hosszú távú együttműködési célprogram megvalósításával kapcsolatos intézkedésekről. Az ülésszak részvevői tiszteletére csütörtökön este fogadást adtak a Kremlben. Lázár Györgynek, az MSZM1? Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének vezetésével Moszkvából csütörtökön este hazaérkezett Budapestre a magyar küldöttség, amely részt vett a KGST »XXXIII. ülésszakán. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését június 29-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató, az A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtökön ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt az Osztrák Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapította;, hogy a látogatás jól szolgálta a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztését és a különböző társadalmi rendszerű két szomszédos állam eredményes együttműködését. A beszámolót az Elnöki Tanács jóváhagyólag tudomásul (vette. Az Elnöki Tanács módosította a bíróságokról szóló A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. A könnyűipari miniszter beszámolójában összegezte a ruházati rekonstrukció II. szakasza végrehajtásának eddigi eredményeit, s javaslatot tett a további tennivalókra. A kormány a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács határozatban rögzítette a mező- gazdasági szövetkezeti jogsegélyszolgálat bevezetésével és működtetésével kapcsolatos főbb elveket, és egyben hozzájárult, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa erre vonatkozó részletes irányelvét kiadja. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztésére hozott határozatok végrehajtásának helyzetéről, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke pedig az I ÁFÉSZ-ek keretében működő mezőgazdasági szakcsoportok tevékenységéről tájé1979. évi népgazdasági terv eddigi végrehajtásának tapasztalatait összegző jelenté? és a párt soron következő kongresszusának összehívására vonatkozó előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. 1972. évi IV. törvény néhány rendelkezését. Az elfogadott változtatások tovább növelik a bírói munka hatékonyságát. A módosítások Iszerint a munkaügyi bíróságok felett ezentúl a megyei bíróság elnöke gyakorol közvetlen felügyeletet, továbbá a megyei bírósági kollégiumokba — tanácskozási joggal — gyakorlati és elméleti szakembereket is meghívhatnak. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg, valamint egyéni kegyelmi ügyben döntött, s yé- gül folyamatban levő ügyekben határozott. koztatta a kormányt. A Minisztertanács a beszámolókat tudomásul vette. A Minisztertanács rendeletben szabályozta, mely esetekben, s milyen feltételekkel vásárolhat állami szerv magánszemélytől, vagy nem állami szervtől ingatlant, árut, vagy köthet velük bérleti szerződést. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a minisztereket, illetve az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés júniusi ülésszakán elhangzott képviselői észrevételek, javaslatok megvalósításának lehetőségeit, s tájékoztassák arról az országgyűlés elnökét, valamiht az indítványozó képviselőket. A Minisztertanács elfogadta a saját, a kormánybizottságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Nem elég megtermelni, meg is kell óvni a romlástól a takarmányt — ez lehetne a mottója annak a tájékoztatónak, amelyet tegnap Kondoroson tartott a Chinoin Gyógyszervegyészeti Gyár képviselője. A tájékoztató után a vendégek megtekintették a kondorosi Egyesült Tsz területén a módszer gyakorlati alkalmazását. A kondorosiak kísérletképpen 500 tonna szi- lázst készítenek így. Képünkön: E—280 típusú szecskázó vágja a kondorosi lucernát Fotó: Veress Erzsi Tanácskozott az Elnöki Tanács Fontos témák a Minisztertanács napirendjén Péter, Pál
