Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-28 / 149. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÖG ÉS ü MEGYEI TUNáCS LAPW 1979. JÚNIUS 28., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM' Hosszú távú célprogramokról tárgyal a KGST ülésszaka Két új (hosszú távú együttműködési célprogram tervezetét terjesztette szerdán délelőtt a Kölcsönös Gazdasági Segítség .Tanácsának ülése elé a tervezési együttműködési bizottság elnöke, Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnö- . ke. A két program egyaránt az együttműködés továbbfejlesztését, a szocialista integráció elmélyítését szolgálja. Az első program arra irányul, hogy kielégítsék a tagállamok ésszerű szükségleteit az ipari fogyasztási cikkek termelésében, a második a közlekedési kapcsolatok fejlesztését irányozza elő. Előterjesztette Nyikolaj Bajfoa- kov azoknak az intézkedéseknek a tervezetét is, amelyek biztosítják a két célprogram megvalósításához szükséges gépeket és berendezéseket. A két programot és a szükséges intézkedések előirányzatát a tagállamok két- és többoldalú szerződések megkötésével valósítják meg. Több ilyen megállapodást már elő is készítettek az aláírásra, a többi szerződéstervezetet a KGST illetékes szervei dolgozzák ki. A délelőtti ülés második referátumát Tadeusz Wrzasz- czyk, a lengyel Minisztertanács elnökhelyettese tartotta, aki a tervezési együttműködési bizottság nevében számolt be az ülésszaknak arról, milyen intézkedéseket dolgoztak ki és valósítottak meg a hosszú távú célprogramokban meghatározott feladatok teljesítésére. |A délelőtti ülésen Konsz- tantyin Katusev, a Szovjetunió állandó KGST-képvi- selője, miniszterelnök-helyettes számolt be a végrehajtó bizottság elnökeként arról, hogyan valósítják meg a gyakorlatban azokat a határozatokat, amelyeket a tanács megelőző ülésszaka fogadott el a KGST-tagállamok együttműködése szervezetének és a tanács működésének további korszerűsítéséről. iA KGST különböző szervei munkaterveinek központjában lazok a feladatok állnak, amelyek a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósításával, a szocialista gazdasági integráció komplex programja teljesítésével, az anyagi termelés, a tudomány és a technika területén az együttműködés fejlesztésével függenek ösz- sze. A három beszámoló után megkezdődött a napirenden szereplő kérdések megvitatása. Lázár György beszéde Lázár György átadta az ülésszakon részt vevő küldöttségek vezetőinek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi 1 Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa üdvözletét és jókívánságait, majd bevezetőül hangsúlyozta: — Jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a legutóbbi ülésszakunk óta eltelt időben is töretlen lendülettel folytatódott országainkban a szocialista építőmunka, nagy lépésekkel jutottunk előre a szocialista integráció megvalósítása útján és közös erőfeszítéssel olyan hatalmas alkotásokat helyeztünk üzembe, mint a Szövetség gázvezeték, valamint a 750 kilovoltos villamosenergia-táwe- zaték. Mostani ülésszakunk napirendjén ismét olyan kiemelkedően fontos kérdések szerepelnek, amelyek eredményes megoldása újabb hozzájárulás lesz jövő népgazdasági terveink megalapozásához, gyümölcsöző együttműködésünk további elmélyítéséhez. Támogatjuk az ülésszak elé terjesztett anyagok, valamint a határozattervezet jóváhagyását. A magunk részéről is elismeréssel adózunk annak a jól szervezett és hatalmas munkának, amely elvezetett a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásához és külön is nagyra értékeljük azt. a rendkívül fontos szerepet, amelyet a célprogramok kezdeményezésében, kidolgozásában, a problémák konstruktív megoldásában a Szovjetunió magára vállalt. A célprogramok jelentőségét aligha lehet túlbecsülni, hiszen azok együttműködésünk legfontosabb feladatait ölelik fel, tervszerű megvalósításuk pedig fontos feltétele annak, hogy a KGST- tagállamok továbbra is biztosítani tudják folyamatos gazdasági fejlődésünket, gazdaságpolitikai céljaik eléréeét.------------------------------ . Lázár György ezután kiemelte, hogy az egyes ipari fogyasztási cikkek termelésének fejlesztésére kidolgozott hosszú távú együttműködési célprogram megvalósítása több fontos fogyasztási cikk esetében hasznos hozzájárulást jelent majd a KGST-tagállamok szükségleteinek kielégítéséhez. Ezután a szintén napirenden szereplő közlekedési célprogramról szólt. — A KGST-tagállamok egymás közötti áruforgalma csakúgy, mint a személyforgalom, olyan méretűvé vált, amelynek tervszerű lebonyolításával jelenlegi közlekedési hálózatunk csak nagy erőfeszítések árán birkózik meg. Közös érdekünk, hogy együttműködésünk fejlesztésének e szűk keresztmetszetét sokoldalú és hathatós intézkedésekkel mielőbb bővítsük. Ehhez a közlekedési hálózat fejlesztése mellett elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk a járműpark és a hozzá tartozó ipari háttér gyorsabb ütemű növelését. Külön is szólt a tranzit- forgalom, megoldásra váró problémáiról. Hangsúlyozta, hogy Magyarország ebben különösen érdekelt, minthogy földrajzi helyzeténél fogva jelentős részt vállal a más KGST-tagállamok egymás közötti és a nem szocialista országokba irányuló, illetve onnan érkező tranzit- szállításaink lebonyolításában. Vasúti szállításaink egynegyedét a tranzitforgalom teszi ki. Ebből következően szállítási kapacitásainkat nemcsak saját szükségleteinkre kell fejlesztenünk, hanem jelentős anyagi ráfordításokat kell eszközölnünk annak érdekében is, hogy szállítóképességünk kielégítse azoknak a KGST-tagálla- moknak az igényeit is, amelyek termékeiket hazánkon keresztül továbbítják más országokba. Ezt követően arról szólt, hogy a célprogramok jóváhagyásával munkánk fontos, de első szakasza: a célok kijelölése és a munkaprogramok összeállítása zárul le. A kormány elnöke hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb soron levő feladat a kölcsönös érdekek figyelembevétele alapján mielőbb lezárni az 1981—1985. évi népgazdasági tervek koordinációját. Ennek kapcsán részletesen beszélt arról, hogy a világgazdaságban végbement gyökeres változások kedvezőtlenül hatottak a magyar népgazdaságra, ismertette ez évi népgazdasági tervünk fő jellemzőit és a végrehajtás érdekében tett intézkedéseket, majd így folytatta: gazdasági feladataink megoldásához, egyensúlyi helyzetünk javításához saját erőforrásaink maximális mozgósítása mellett a legfontosabb eszközt a KGST-tagállamokkal való gazdasági együttműködésünk szélesítésében, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásában látjuk. Ezért a magunk részéről nélkülözhetetlennek tartjuk, hogy az országaink közötti gazdasági kapcsolatok növekedési üteme a jövőben gyorsabb legyen, mint a nem szocialista országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatok fejlődési üteme, s hogy ennek eredményeként szükségleteinknek növekvő hányadát a KGST-tagállamokból tudjuk kielégíteni. Ezzel összhangban nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kölcsönös szállítások volumene 1981— 1985 között minden évben fokozatosan emelkedjék. Az egymás közti külkereskedelem volumenének folyamatos növekedését megítélésünk szerint akkor lehet biztosítani, ha — a tagállamok nyersanyag- és fűtőanyagigényeinek kielégítése mellett — az egyéb termékcsoportokban is messzemenően kihasználjuk a kölcsönös szállítások növelésének, valamint a szakosítás és kooperáció elmélyítésének lehetőségeit. — Fontos és aktuális követelménynek tartjuk, hogy javítsuk a KGST-tagállamok közötti gazdasági kapcsolatok tervszerűségét. Úgy látjuk, hogy gazdasági és technológiai kapcsolataink ma már olyannyira intenzívvé váltak, hogy minden korábbinál nagyobb jelentősége van a kölcsönösen vállalt szállítási kötelezettségek mennyiségi és minőségi, valamint az előírt határidőre történő pontos teljesítésének — mondta Lázár György és kiemelte: — Ismert tény, hogy a legkorszerűbb termelő berendezések előállítása, a modern technikát képviselő egész gépipar dinamikus fejlődése, a mostani ülésszakon jóváhagyásra kerülő ipari fogyasztási cikk célprogram megvalósítása nagy mértékben attól is függ, hogyan tudjuk megoldani, magasabb színvonalra emelni a korszerű alkatrészekkel és részegységekkel való ellátást. Együttműködésünk elmélyítése ezen a területen azért is fontos, hogy csökkenteni lehessen a tőkés importtól való függést. Mindezen meggondolások alapján indítványoztuk és ismételten hangsúlyozzuk, hogy a produktív alkatrész- és részegységgyártásban történő szakosítást és kooperációt (Folytatás a 3. oldalon) Csillagászati ismeretekből, távcsőépítésből, az égitestek mozgásáról adtak számot a közelmúltban Székesfehérvárott az ország minden részéből érkezett úttörőcsillagászok. Az első alkalommal rendezett vetélkedőn és szakmai tapasztalat- cserén a fiatalok megismerkedtek a helyi Uránia csillag- vizsgálóval, és beszámoltak eddigi csillagászati megfigyeléseikrö1 (MTI-fotó — KS) Négyszeres exportnövekedés a MEZÖGÉP-nél Rendkívül jó évet zárt tavaly a békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat, olyannyira, hogy eredményeiért Kiváló Vállalat címmel is kitüntették. E kitüntetés indoklásában az is szerepelt, hogy a kedvezőtlen külgazdasági feltételek közepette megkétszerezték 1978-ban tőkés exportjukat. Érthető, hogy ilyen előzmények után az idei évre csak szerény, mintegy 5 százalékos tőkés-exportnövekedést tűztek ki célul, de az élet közbeszólt. A megváltozott szabályzórendszer és az indokolt takarékossági intézkedések váratlanul lecsökkentették a békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat belföldi rendelésállományát. Sőt, az AG- ROTRÖSZT a rendelt meny- nyiséget is csak a második, s a harmadik negyedévben hajlandó átvenni, fölös kapacitás keletkezett tehát a vállalatnál. A MEZŐGÉP rugalmasságára és termékeinek kiváló műszaki színvonalára jellemző, hogy a felszabaduló mennyiséget azonnal tőkés piacokon tudták értékesíteni. A tervezett 22 millió 700 ezer forintos tőkés exporttervet négyszeresére, 91 millió forintra teljesítik az első félévben. Ez a tavalyi év hasonló időszakához képest csaknem ötszörös növekedésnek felel meg. Ez a nagyarányú exportfelfutás három helyről jött össze. Mint már beszámoltunk róla, a vállalattal kooperációs kapcsolatban álló Claas cég csökkenti, majd abbahagyja az adaptergyártást és gépeihez Békéscsabáról vásárolja meg a kiegészítő eszközöket. Ez a döntés már az idén is érezteti hatását, hiszen 325 négysoros, 120 ötsoros és 10 hatsoros szemes kukorica betakarító adaptert vásárol az NSZK- vállalat. Az USA—francia Hesston silóadaptereket gyártat a MEZŐGÉP-pel, ebből az idén 250-et szállítanak külföldre. Váratlanul kaptakegy sürgős exportrendelést az Angolai Népi Demokratikus Köztársaságtól 150 csőtörő adapter és 150 napraforgó adapter szállítására és a berendezéseket gyors szervezés eredményeként sikerült határidőre elkészíteni. Az exportmutatón kívül kedvező a féléves tervteljesítés többi tényszáma is. Árbevételi tervüket a tervezettnél többre, 625 millió forintra teljesítik, várhatóan nyereségük is magasabb lesz a vártnál és eléri, vagy meghaladja a 94 millió forintot. Az összes termelési érték csaknem 600 millió forint lesz 6 hónap alatt. Mivel a MEZŐGÉP Vállalatnál a termékek idényjellege miatt az első félév a kritikus, a kedvező eredményekből már előre látható, hogy sikeres lesz az éves terv teljesítése is. Várhatóan 4,5 millió dolláros tőkés exportja lesz a vállalatnak az idén, megduplázzák tehát tavalyi eredményüket is. Termelési értékük és árbevételük pedig túlhaladja az 1 milliárd forintot. L. L. Az ÍFÉSZ-ek és a szakcsoportok A szakcsoportok és ÁFÉSZ- ek gazdasági kapcsolatairól tárgyalt tegnapi ülésén a MÉSZÖV elnöksége. A fogyasztási szövetkezetek feladata többek közt, hogy a kertészettel, kisállattenyésztéssel, méhészettel foglalkozó kisgazdaságok termelését szervezze. E munka eredményeként eddig — 1978-as adat — 184 szakcsoport ala-. Gerendáson már a búzát aratják Gerendásról kaptuk a hírt, hogy a Munkácsy Tsz 50 hektáros területén befejezte az őszi árpa aratását szerdán. A szövetkezet kombájnosai hétfőn „megkóstolták” az őszi búza vágását, kedden egész nap arattak, a harmadik napon mindössze egyórás munkával sikerült a tábla végére érni. Nem is akármilyen eredménnyel: hektáronként 56 mázsás termést értek el, 6 mázsával többet mint a tervezett. A kombájnok — összesen tíz — ezután az őszi búza- táb^k felé vették az irányt, elkezdték az ezerhektáros terület aratását. kult Békés megyében. Az ÁFÉSZ-tagoknak csaknem 11 százaléka tömörült a szakcsoportokba. A termelésben elfoglalt helyük jelentőségét bizonyítja, hogy a fogyasztási szövetkezetek felvásárlási árbevételének 30 százalékát a szak- ' csoportoktól történő felvásárlás adt,a az elmúlt évben. E szervezeteik fokozott anyagi támogatásban és kedvezményben részesülnek termelési hitelek, előlegek, szerződéses feláraik formájában. Az ÁFÉSZ-eknek több irányú érdeke fűződik ,a felvásárlási ágazat megtartásához és a szakcsoportok eredményes működtetéséhez. Tevékenységükért az elmúlt évben 6 millió forint adókedvezményben részesültek. A szövetkezetök ég a szakcsoportok kapcsolata azonban nem mindenütt felhőtlen. A szakcsoportok az elmúlt években sok helyütt nem térítették meg a kamat, ,a szállítási, s az igazgatási költségeket. A szerdai megbeszélésen e gondok tisztázása mellett a szakcsoportok további fejlődéséről is szó esett. Ennek kapcsán állapították meg, hogy a jövőben ,a piac igényei szerint feltétlenül szükséges átszervezni a termeltetés egy-egy ágazatát. Termelést segíti szakszervezeti munka Mind a papír-, mind pedig a nyomdaipar időarányosan teljesítette az ötéves népgazdasági tervből ez idáig rá háruló feladatokat. Az 1975- ös évhez viszonyítva az előbbi 31, az utóbbi pedig 30 százalékkal növelte termelését, s a többlet mindkét ágazatban teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származott. Az eredményekben jelentős része volt a szakszervezeti bizottságok termelést segítő munkájának. Időben jeleztek; észrevételeket tettek, javaslatokkal éltek a gazdasági munka hatékonyságának, a termelés minél zökkenő- mentesebb menetének érdekében. Az ülésen ezúttal a fő hangsúlyt a minőségjavító, és az importmegtakarító mozgalmak kapták. A minőség javítását eredményesen előmozdító mozgalom például az évről évre meghirdetett, „Legszebb nyomdaipari termék” verseny, továbbá a nyomdák közötti tankönyvverseny is.
