Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-27 / 148. szám

o 1979. június 27., szerda Szak közép iskolások nyári gyakorlaton Az orosházi szakközépiskola elsős diákjai a helyi Űj Élet Termelőszövetkezet baromfikelte­tőjében megismerkedhetnek a korszerű, nagyüzemi termelés feltételeivel Békés megye 15 szakközép- iskolájából több mint 2 ezer diák vesz részt a tanterv ál­tal előírt, kötelező egyhóna­pos nyári szakmai gyakorla­ton. Rég bevált szokás sze­rint az elsőévesek az iskolai tanműhelyekben dolgoznak - persze csak akkor, ha van —, a másodikosok nagyobb ré­sze és a harmadikosok az is­kolájukkal szerződéses vi­szonyban álló termelő válla­latoknál töltik el az egy hó­napot. A nyári szakmai gyakorlat jó lehetőséget nyújt arra, hogy a fiatalok huzamosabb időn át részt vegyenek a ter­melésben, megismerkedjenek a szakmájukhoz tartozó, szer­teágazó munkafolyamatok­kal, s egy kicsit megízleljék a rendszeres munkavégzés örömét. Az is hagyomány már, hogy a szakközépiskolai diákok a gyakorlatok befe­jeztével — az iskola és az üzem megegyezése alapján — munkabért is kapnak. Bizo­nyára jól jön ez a nyári va­káció előtt! Utunk során meglátogat­tuk az orosházi Kossuth La­jos Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola, a békéscsabai Ró­zsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépisko­la, valamint a gyomai Kiss Lajos Cipőipari Szakközépis­kola diákjait. Az orosházi „szakközepe­sek” legfiatalabbjai az Űj Élet Termelőszövetkezet ba­romfitenyésztő telepén, az ál- lattartótelepi-gépész szak­mát tanulók pedig a MEZŐ­GÉP Vállalat orosházi tan­műhelyében és az Orosházi Állami Gazdaság gépműhe­lyében dolgoznak. A felső­évesek, akik még a hagyomá­nyos növénytermesztő és ál­lattenyésztő szakon tanulnak, elsősorban az Orosházi Álla­mi Gazdaság különböző tan­kerületeiben folytatják szak­mai gyakorlatukat. A békéscsabai nyomdász- palánták, nagy létszámuk mi­att, a szedők és a gépmeste­rek feladataival több cso­portra osztva, egészen július 9-től augusztus 4-ig dolgoz­nak az iskola tanműhelyében. A felsőévesek közül 32-en a békéscsabai Kner Nyomdá­ban, 13-an pedig a Dürer Nyomdában teljesítik a szak­mai gyakorlatot. Ezenkívül még az ország 13 városában több mint 90-en helyezked­tek el, három jugoszláviai ta­nuló pedig otthon, a szabad­kai és a zrenjanini nyomdá­ban bizonyíthatja elméleti és gyakorlati tudását. A gyomai gyerekek iskolá­juk kísérleti, 11 napos taní­tási ciklusa miatt már júni­us 12-én megkezdhették a nyári gyakorlatot. Huszon­nyolcán az iskola tanműhe­lyében, 30-an pedig az ENCI- ben dolgoznak. A gyakorlat leteltével meg­kezdődik a vakáció számuk­ra is, az építőtáborok, a nyá­ri üdülések élményekben gaz­dag másfél hónapja. B. S. E. A békéscsabai nyomdaipari szakközépiskolások szinte az or­szág valamennyi nyomdájába eljutnak. Képünkön Botyánsz- ki János az iskola tanműhelyében a szedők mesterségét gya­korolja Nagy figyelemösszpontositással dolgozik az ENCI-ben Neibort András, a gyomai szakközépiskola diákja Fotó: Orbán Károly A III. békés-tarhosi zenei napok záróhangversenye Vasárnap, június 24-én es- ite a Győri filharmonikus ze­nekar és a debreceni Ko­dály kórus adott műsort a zenepavilonban. A hangver­seny első iműsorszáma Liszt Les preludes (Előjátékok) cí­mű (műve volt. A mű 1854- ben készült — műfajilag szimfonikus költemény —, a programzene legjelentősebb zenékari műfaja a XIX. szá­zadban. Ihletűje, program­adója Lamartine Költői el­mélkedések című verse. iLiszt a Iprogramot az alábbi sza­vakban fogalmazta meg: „Mi más az életünk, mint előjátékok sorozata ahhoz az ismeretlen énekhez, amely­nek első ünnepélyes hang­ját a halál csendíti meg?” Művében a romantika vala­mennyi újítását megtaláljuk, gondolatmenete felidézi az emberi élet különféle szaka­szait. Az egytételes szimfo­nikus költemény különböző tempójú, más karakterű ré­szek zseniális láncolata, még­is legymásnak rokonai, egy hatalmas, nagy egység. Az élet igenlésének és meghódí­tásának hőskölteménye. A Győri filharmonikus ze­nekar 1978-ban ünnepelte függetlenítésének tízéves év­fordulóját, de az együttes ha­gyománya Itöbb mint har­minc évre nyúlik már visz- sza. Magas rangot jelez, hogy Zatureczky Edével játszották Bartók Hegedűversenyét. Előadásukban Liszt egyik legnépszerűbb zenekari mű­vét hallottuk — igényes mű­vészi megvalósításban. Érző­dött a műismeret biztonsága; gazdagon, tartalmasán hang­zott a zenekar. Jancsovics Antal zenélésén érződött, hogy kedves terüle­te a romantika világa, ve­zénylése bámulatosan ele­gáns, mentes minden mester­kéltségtől. Igyekezett min­dent megvalósítani, amire együttese képes, nagy tudás­ról, karmester-egyéniségének magas művészi értékéről adott képet, biztos kézzel vit­te fcsikerre a darabot. Második műsorszámként Pergolesi Stabat Mater cí­mű alkotása hangzott el a vonóskar és a debreceni Ko­dály kórus női kara előadá­sában, Gulyás György ve­zényletével. A középkori vallásos köl­tészet egyik legmaradandóbb alkotása, a latin nyelvű Sta­bat Mater. Feltételezett szer­Megnyílt a napközis tábor Június 25-én, hétfőn már kora reggel benépesült a bé­késcsabai napközis tábor környéke. Mintegy 450 gye­rek verte fel az erdő csend­jét, közülük 260-an estefelé hazamennek, a többiek pedig péntekig a táborban ma­radnak. Akik már a múlt év nya­rát is itt töltötték, nem egy újdonságot fedezhettek fel az idén. Meleg vízzel lehet zuhanyozni, a kispárnákat már nem kell otthonról hoz­ni és a most kialakított fog­lalkoztatóteremben is nem­sokára megindulhat az élet. A programok is gazdagab­bak lesznek ezen a nyáron. A hagyományos sport- és kulturális rendezvényeken, vetélkedőkön kívül július és augusztus elején népművé­szeti heteket rendeznek. Bővült a szakmai foglal­kozások választéka is, szőni és makramézni is megtanul­hatnak a tábor lakói, sőt még a kerámiakészítés csín- ját-bínját is elleshetik az itt töltött idő alatt. A napközis táborban a nyár folyamán lengyel és cseh gyerekeket is vendégül látnak. Képünkön: a táborozok egy csoportja ... Fotó: Gál Edit zője Jacopone da Todi szer­zetes, aki a XIII. század má­sodik felében élt. Témáját az evangéliumi történetből merítette. A passiótörténet egy megrázó epizódja ragad­ta meg költői képzeletét: a kereszt tövében álló, fájda­lomtól megtört anya képe. A költemény mély érzelmi világa évszázadokon át ih­lette a zeneszerzőket. Pergo­lesi alkotása talán a legis­mertebb, legjátszottabb. Fel­tételezett keletkezési ideje 1736, a szerző egyik legutol­só műve. Alaphangulatát meghatározza a nyitótétel, feszültsége a passiók sötét tragédiájával szemben líraivá alakul, gyengédséggel telí­tett. Pergolesi tragikus hang­vételű művében több helyen is belejátszik vígoperáinak világa, de felfedezteti a ze­neköltő érzelemvilágát, a ha­lál közeledtét érző művész személyes érzéseit. A mű 12 tételes, ebből 5 kórustétel, a többit szólisták éneklik. Igé­nyes szólamvezetés, kiegyen­súlyozott kórus és zenekari hangzás jellemezte az elő­adást. Nagyszerű szólókat hallottunk Péczely Sarolta és Farkas Éva előadásában. Az esit második felében Kodály Zoltán Budavári Te Deum-a hangzott el, a hang­verseny csúcspontjaként. A kultúra, a szép és jó muzsika Békés megye hagyo­mányos vendégváró neveze­tességeihez tartozik. Ebben segít Gulyás György és kó­rusa, amikor minden évben igényes zenei alkotásokkal örvendezteti meg közönségét. Kodály művét először 1955- ben mutatták be, megalaku­lásuk ’évében. A mű Budavár törököktől való visszafoglalásának 250. évfordulójára készült 1936- ban, a Te Deum eredeti la­tin szövegére. Három részre tagolható, a kisebb klasszi­kus formákba lekerekített szakaszok biztos kézzel öt­vöződnek egyetlen, nagy híd- fonmává. lA mű elején és vé­gén található fugató szakasz, a inagyforma két. tartó pillé­re. Anyaga, a dallam és har­mónia pentaton jellegű, de egyben az egész európai ze­ne szintézise, hiszen felfedez­hető benne a gregorián-dal­lam, a reneszánsz kóruszene, a barokkos szólamvezetés, a verbunkos zene, a magyar népzene világa. Ragyogással teli, hatásos mű, színekben gazdag himnusz, Kodály leg­egységesebb, legkifejezőbb műve. A szólókat Péczely Sarolta, Farkas Éva, Polgár László, Horváth József énekelte. Pé­czely Sarolta fellépése na­gyon sok érdeklődőt vonzott. A Békés megyei és a hazai közönség alig hallhatta még, hiszen tanulmányait nemré­gen fejezte be, a híres ber­lini professzor, Dagmar Frei­wald-Lange osztályában. Jól érvényesültek a mű hangula­ti szépségei, a zenekar jól ol­dotta meg vezetője elképze­léseit. lA kórus árnyalt hang­záskultúrája, tónusgazdagsá­ga tökéletesen érvényesült, magával ragadó belső tűzzel énekelt. Hálásak lehetünk a remek hangzásért, a felejthetetlen élményért, amellyel Gulyás György együttese élén elbú­csúztatott bennünket idén Békés-Tarhostól. L. K. E. Gulyás György vezényelte a Te Deumot Fotó: Juhos János

Next

/
Thumbnails
Contents