Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-24 / 146. szám
1979. június 24., vasárnap A Los Angelesbe induló DC—10-es „Elefántgép” megkapta a felszállás» engedélyt. Felbőgött a három, egyenként húsz tonna tolóerőt kifejtő motor, s a tehervonat- nyi súlyú óriás gép elindult a chicagói repülőtér kifutópályáján. Mintegy ezer métert megtéve a gép orra — miként szokásos — a levegőbe emelkedett, s a DC—10 lassan elvált a talajtól. Az irányítótorony egyik ellenőrzőtisztje unatkozva figyelte a rutinfelszállást. Ebben a pillanatban olyasmi történt, amit valószínűleg élete végéig nem felejt el. A kifutópálya felett épp csak a levegőbe emelkedő óriás gép jobb motorja levált a szárnytól, s mint egy rakéta, a kifutópályára zuhant.-A gép személyzete láthatóan még nem vette észre a néhány másodperc múltán bekövetkező tragédia közvetlen okozóját. A DC— 10 még pontban tíz másodpercig maradt a levegőben. A DC—10 sztori Hz óriás gép felemelkedése és bukása Egy szemtanú így írta le az ezután történteket. „A 191- es járat gépéről levált motor pattogva, láng- és szikraerdőt árasztva csúszott végig a felszállópálya betonján. A gép folytatta magasba ívelő útját, majd hirtelen a baloldalára fordult, zuhanni kezdett, s óriási ekeként fúródott a földbe néhány száz méternyire a kifutópályától”. 275 ember közül senki sem élte túl a tragédiát! A teli üzemanyagtartályok még egy óráig égtek, a DC—10-ből csak összeégett roncsok, elgörbült kormos fém, műanyag részek maradtak. így történt az Egyesült Államok mindmáig legsúlyosabb repülőgép-szerencsétlensége. Hajmeresztő tények A következő napokban a légi utasok tízezrei mondták le jegyeiket a DC—10-esek- kel repült járatokon, vagy érvényesítették más géptípusokra. Az amerikai polgári légügyi hivatal (az FAA) néhány órára felszállási tilalmat rendelt el valamennyi amerikai DC—10-esre, majd a vizsgálatok után ismét a levegőbe emelkedtek az óriás gépek. Napok múltán — mikor kiderült, hogy súlyos konstrukciós hibák lehetségesek, ismét megtiltotta a felszállást a DC—10-esek számára. Példáját szerte a világon követték, egymás után állították le a DC—10-esek- kel repült járatokat, ezzel óriási torlódásokat idéztek elő az utasforgalomban. Csak az Egyesült Államokban az utasforgalom 12 százalékát ilyen gépekkel bonyolítják le. összesen mintegy 270 DC—10 van forgalomban a nagy nyugati légi- társaságok gépparkjában. Ennek fele az USA-ban. A világ egyik legmegbízhatóbbnak tekintett légitársasága, a svájci Swissair a McDonell— Douglas gyár három típusára, a DC—8, DC—9 és a DC —10-re alapozza gépparkját, de sok DC—10-es tartozik például az ugyancsak nagyon jóhírű nyugatnémet Lufthansa légijárműparkjába is. A tragédia nyomán megindult műszaki felülvizsgálatok hajmeresztő tényeket fedtek fel. A chicagói O’Hara repülőtéren a hangárban álló egy másik DC—10 vizsgálatánál, a két szerelő, Gigliotti és Schlüter elmondása szerint a következőt észlelték: „A mo- torfölerősítő csavarok egy része elnyíródott, több csapszeg el volt törve. Ami a legmegdöbbentőbb volt, a szobányi méretű motor lötyögött a szárnyon, kézzel ide-oda tudtuk mozgatni. Ha ez a gép felszáll, talán ugyanúgy jár, mint a 191-es járat DC—10-ese.” Ray E. Ray, a Los Angeles-i repülőtér tapasztalt karbantartó szakembere: „A DC—10 régóta aggaszt engem. Alig egy pár éve repülnek, s mégis, a szerkezeti elemek tele vannak repedésekkel, a kormány- szerkezetet mozgató létfontosságú hidraulikus vezetékek felszálláskor olyan erősen rezgésbe jönnek, hogy sok helyen már kitépték a mereven tartó rögzítőelemek.” II sietség ára Az ilyen hibákat már az új gép tervezési időszakában fel kellene fedni. Hiszen valamennyi repülőgéptípust még a forgalomba állítás előtt meg kell vizsgáltatni az FAA szakembereivel, s csak a hivatal jóváhagyó pecsétjével indulhat meg a gép sorozatgyártása. Az amerikai sajtóban egyre gyakrabban bukkantak fel ilyesfajta kérdések: „Vajon a FAA előírásai megfelelnek-e a biztonság támasztotta követelményeknek? Egyáltalán megtartják-e az előírásokat? Hogyan ellenőrzik a repülőgépgyártó vállalatokat? Betartják-e a karbantartási utasításokat? A vizsgálatok mindezekre a kérdésekre nem adtak megnyugtató választ. Emellett szélesebb összefüggésekre is fény derült. A DC—10- et gyártó vállalat, a McDonell—Douglas a hatvanas évek végén lemaradt a kon- kurrenciaharcban a másik két nagy repülőgépgyártói, a Boeingtől és a Lockheedtől. Legelőször a Boeing jelent meg a piacon óriás „elefánt” gépével, a B—747-tel, majd követte a Lockheed L—1011- es Tristarja. Harmadiknak a versenyben a McDonell— Douglas futott be az „elefántkategóriában” a DC—10- essel. Szakemberek szerint a DC—10 konstrukciója, pontosabban annak hibái, a sietség jeleit mutatják. Kirobbant ajtók A gép története bővelkedik tragikus és figyelmeztető részletekben, ennek ellenére a gyár vezetői lényegében semmit sem tettek, hogy a hibák miatt szükségszerűen bekövetkező katasztrófákat megelőzzék. Már 1969- ben egyik alvállalkozója figyelmeztette a gyárat; baj van a csomagtér hátsó ajtajának zárjával, módosítsák. Semmi nem történt. 1970-ben egy földi próbán az ajtó nem állta a nyomást, kiszakadt, az utaskabin padlójában futó hidraulikus vezetékek eltörtek. A vállalat semmit sem tett. Két évre rá a levegőben történt ugyanez, csak a pilóta ügyessége akadályozta meg a tömegkatasztrófát. McDonell—Douglas a füle botját sem mozgatta. 1974-ben Párizs mellett egy török DC—10-nek — mint az előzőekben — ötezer méter magasban az alacsony nyomás kirobbantotta az ajtaját, a hidraulikus vezetékek ugyancsak megsérültek, a gép kormányozha- tatlanná vált, s 346 utasával együtt megsemmisült. Csak 1978-ra érték el, hogy a hibás hátsó ajtót a McDonell— Douglas kicserélje! Ami a néhány napja lezajlott katasztrófát illeti, a gyár tulajdonosai hallgatnak. Csak egy felháborítóan cinikus és hazug közleményre futotta eddig, amelyben a gyár vezetői így nyilatkoztak: „Hisszük, 'hogy a DC— 10-es rászolgál arra a bizalomra, amely ezeddig iránta megnyilvánult”. A katasztrófa okairól valami beismerés, sajnálkozás? — semmi. Ügy látszik a McDonell— Douglas — az USA legnagyobb repülőgépipari hadi- szállítója, a Pentagon egyik oszlopa — bizakodik. Végül is — gondolják nem alaptalanul — „amerikai államérdek”, hogy a McDonell— Douglas vadászbombázóinak, jó híréhez, no meg a DC—10- es kiválóságához — kétség ne férjen. Dunai Péter A World Airways alelnöke szerint az ő DC—10 gépei biztonságosak. Háttérben a McDonell —Douglas „elefántja” Filatéliai hírek Egy szovjet tudományos intézetben földrengésbiztos építészeti módszereket dolgoznak ki .. Tudomány — technika Földrengésbiztos építkezések A Posta-vezérigazgaitóság a következő utasítást adta (ki a „Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulója” elnevezésű bélyeg forgalomba bocsátásáról. Június 29-én adja ki a posta az Évfordulók — események 1979 elnevezésű bélyegsorozaton belül a Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójáról megemlékező 1,— forintos bélyeget. A bélyeg álló téglalap alakú, perforálásig terjedő mérete 35 x45 mm. Készült több színű ofszetnyomással a Pénzjegynyomdában, a pasztellről készült diapozitív alapján 50 bélyeget tartalmazó ívekben 5 108 300 fogazott és 5900 vágott példányban. A keretrajz Kass János grafikusművész munkája. A bélyeg Rippl-Rónai József Móricz pasztelljét ábrázolja az eredeti színeivel, a jobb alsó sarokban az értékjelzés fehér színnel látható. A bélyeg baloldali függőleges szélével párhuzamosan Rippl József pasztell- je, fent Móricz Zsigmond 1879—1942, lent. Magyar Posta, legalul baíra 1979 évszám, jobbra ím grafikusművész neve fehér alapon fekete színnel látható. A bélyeget itt mutatjuk be. Azok a postahivatalok, amelyeknél első napi bélyegző használata rendszeresítve van, azt a forgalomba bocsátás napján kötelesek használatba venni. A bélyeg 1979. június 29-től használható fel, árusítását azonban 1980. december 31- én meg kell szüntetni. MOKIÍ / /SKtMOM) '■»** MAGYAR POSTA A földrengéskutatók ég az építészmérnökök együttes munkája már megteremtette a rengésbiztos építkezés módszereit. Sikerült olyan eljárásokat találni, amelyeknek segítségével az épületek még a kivételesen erős, romboló hatású rengéseket is nagyobb károsodások nélkül átvészelhetik. Szovjet, kutatók vizsgálatai szerint az olyan épületek a leginkább rengésállóak, amelyeknek szobái kör alakúak, s az épület külső burkolata sem szögletes, hanem legömbölyített. Ilyen módon való építkezésnél az egyes helyiségek között természetesen sok kihasználatlan, holt tér keletkezik, az építtetőket azonban jelentősen kárpótolja ezért a ház nagyfokú stabilitása földrengés esetén. Az eddigi nagy földrengések során bebizonyosodott, hogy a vasbeton váz jó védelmet nyújt, még magas épületek esetén is, különösen akkor, ha kemény, szilárd talajon állnak az épületek. A legjobb és aránylag legkönnyebben megvalósítható földrengésvédelmi mód az építkezéseknél a betonkoszorúk alkalmazása. A talaj mozgásában a vasbeton vázas, betonkoszorús épületek egységesen vesznek részt, tehát nem hullanak szét elemeikre. A földrengések kártételeinek ,kivédésére” egy másik módszer az, hogy a lökések felfogására, erejük csillapítására gumiból és fémhálóból kialakított „párnákat” helyeznek el az épületek alá. Ezek főként a földlökések vízszintes erőhatásainak következményeitől védik meg az épületeket. Az egyszerűbb, földszintes épületek azáltal is rengésállóvá tehetők, hogy építésükkor csak teljesen kifogástalan anyagokat használnak fel, ég az épületek oldal- és sarokme- revségét megfelelő módszerekkel kellőképp biztosítják. Kert — háztáji Gyümölcs- és zöldségszedés idején A rnájusi esők hiánya és a szokatlanul korai, nagy hőség érzékeny veszteségeket okozott a mezőgazdaságnak. A vetések még alig kelték ki, a kiültetett, palánták még alig vertek gyökeret, máris rájuk tört a hőséggel párosult aszály, amit a növények nehezen viseltek el. A gyümölcsök nem jutottak elegendő vízben oldott, tápanyaghoz, a korai zöldségfélék (pl. a zöldborsó) még a szárukat sem fejleszthették ki, máris virágba borulták. Talán csak a szőlő — ez a mélyen gyökerező és viszonylag szárazságtűrő növény — nem sínylette meg a kritikus időjárást. Most az a fontos feladatunk, hogy beérett, fogyasztásra alkalmas termést a lehető legkevesebb veszteséggel takarítsuk be. ■ Cseresznye- és meggy- szüret A viszonylag kis méretű gyümölcsöket csak fáradságos és hosszadalmas munkával tudjuk betakarítani. Sajnos, éppen emiatt maradt a korábbi években olyan sok cseresznye és meggy a házi- kertek fáin — szedetlenül. Ez pedig nagy hiba. Nemcsak azért, mert a termés egy része kárba veszett, hanem azért is, mert ;a jövő évi termést károsító cseresznyelegyek lárvái a fán túlérő, megpuhuló gyümölcsökben fejlődnek ki, azokból szaporodnak el. Ezért nagyon fontos — növényvédelmi szempontból is —, hogy minden gyümölcsöt szüreteljünk le a cseresznye- és a meggyfákról. A szüretelők olykor számottevő kárt okoznak a fákban.. Szedés közben összetörik az ágakat, a gyümölcscsel együtt leszakítják a termőrészeket is. A fák alja a szüret befejeztével néha úgy néz ki, mint a csatatér, amelyet letört ágdar,abok, leszakított levelek, és összetaposott gyümölcsök borítanak. ■ Sokféle feldolgozás A földről elérhető ágak szüretelése okozza a legkisebb gondot. Karunk „hatósugarát” megnövelhetjük egy kampós bot segítségével, amellyel a távolabbi ágakat is magunkhoz húzhatjuk. A korona többi ágairól a gyümölcsöket létrán állva szedjük le. A fára is fel lehet mászni, de csak gumitalpú cipőben, amely nem sérti fel a kéreg szöveteit. A leszüretelt termést haladéktalanul vigyük árnyékos, hűvös helyre, mert ezzel lassítjuk a romlás, penészedés folyamatát. Átmenetileg eredményesen tárolhatjuk a gyümölcsöt pincében vagy hűvös kamrában is. A frissen el nem fogyasztott gyümölcsöt az ügyes és találékony háziasszonyok sokféleképpen házilag is feldolgozzák. A meggyből például gyümölcslé, bor, dzsem, lekvár készülhet. Nagy szükség van most a kerti ágyások korai zöldségtermésére. A fóliasátrak alól ugyanis lassan kifogynak a termények, a kevésbé védett szántóföldi táblákon pedig csak ezután érnek be. A kertekben most szedik a középérésű és a kései zöldborsót. Ne várjunk túl soká a szedéssel, mert a szemek túlságosan kemények és lisztesek lesznek. Ha azonban valami okból nem sikerült idejében leszedni a borsót, akkor hagyjuk őket a száron megérni: érdemes belőlük vetőmagot szedni. ■ Korai zöldségfélék Rövidesen kezdődik a legértékesebb zöldségeknek — az uborkának, a paradicsomnak, a zöldpaprikának, a padlizsánnak — betakarítása. Ezöket lehetőleg a kora reggeli órákban szedjük, amikor még nem melegedtek fel, mert így hosszabb ideig eltarthatók. A gyümölcsöket lehetőleg lapos rekeszbe, tálcára vagy kosárba szedjük, ahol nem nyomják össze egymást. Ezeket is hűvös helyen kell tárolni. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a csalód szükségletét meghaladó mennyiségű zöldségre igényt tart a kereskedelem is: a helyi zöld- ség-gyümölcsboltok, ÁFÉSZ- ek kötelesek minden eladásra felkínált és fogyasztásra alkalmas minőségű zöldséget felvásárolni. Dr. Bálint György
