Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-03 / 128. szám

1979. Június 3., vasárnap Építőtábor Pántokon Lassan befejezéséhez kö­zeledik Békésen a dánfoki ifjúsági tábor építkezésének első üteme, amely 14 millió forintba kerül. Ezen a nyá­ron már fiatalokat is fogad a tábor. Négy turnusban 600 Szolnok megyei diák érke­zik Dánfokra, s ők a tábor építkezésében vesznek részt. A létesítménnyel egy időben épül az 50 személyes autós­kemping is, amely a nyári szezonban megnyitja kapuit. Itt jártunkkor a központi mosdó belső munkálataival már elkészültek, de még az épület előtt fel kell tölteni a talajt. A KEVIÉP szakem­berei június 8-ára fejezik be az út és a járda építését, és most végzik az épületek elektromos hálózatának sze­relését is. A KEVIÉP KISZ- esei a határidő betartása ér­dekében vasárnap, június 3-án, társadalmi munkában részt vesznek a tábor építé­sében. Az idén itt dolgozó 600 diák — két helyen — sátrakban lakik majd, s a készen levő faházakban pe­dig klubszobák és szórakozó­helyiségek lesznek. Az első turnus július 1-én érkezik. A Dánfokon épülő ifjúsági komplexum teljes befejezé­sét 1985-re tervezik. Attól az időtől kezdve télen 500, nyáron pedig már 1000 diá­kot fogadhatnak ott. A központi mosdó előterében az idén étkezőhelyiséget ala­kítanak ki Fotó: Martin Gábor Szeszmese Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, a vasútállomáson innen, volt egy szép tollú, büszke állatról elnevezett presszó. Sok-sok pici, meg nagy em­ber járt oda szórakozni, csi­szolt poharakat emelgetni. Némelyikük mesésen érezte magát, különösen a harma­dik, negyedik féldeci után. Ilyenkor a suhanó tündér­leányok megsimogatták a fe­jecskéjüket, s guruló forint­jaik után kaptak. A jóságos vendégek kacarásztak, hall­gatták a gépzenét és az örök­kévalóságról álmodoztak. De egy csúf, esős napon gonosz emberek érkeztek a vidám házikóba. A legkisebb sört, a középső bort, a leg­idősebb pálinkát rendelt. A kiszolgálás most is udvaria­san, előzékenyen zajlott le, viszont a cseresznyével cso­da történt: szemmel látható­an kevesebb volt a kelleté­nél. Ekkor a hétfejű sárkány közelében is bátran viselke­dő, legtapasztaltabb férfiú szóvá tette a turpisságot. A varázslónénik és -bácsik megijedtek, szaladtak a nagy­főnök helyetteséhez, aki hi­teles fómmércében lemérte a szíverősítőt. Morcos ábrá- zattal, de belátta: a földik- nek bizony igazuk van. Ha nem reklamálnak, legalább 15 forintjuk bánja. Irgum- burgum, dühöngött magában, micsoda szabálytalanságok fordulnak elő a birodalmam­ban! Torkát élesítve, halkan meg is kérdezte az üvegek­kel játszadozó pultost: miért mért ilyen szűkén? Erre azt a választ kapta, hogy hon­nan tudta volna, mennyi az ital, hiszen csak találomra öntötte, ahogy azt a nagy­erdei faházban gebineskedő kocsmárostól tanulta. A pici manók egyébként sohasem szóltak. Történt aztán másnap, hogy két társadalmi ellenőr is be­tért a csillogó-villogó kuny- hócskába. Sokan gyűltek itt egybe a világ mind a négy sarkából, jó és rossz embe­rek. Békességgel fújták a füstöt és rácsodálkoztak az izgága vándorokra, akik meg­állapították: az egy deci cse­resznyéből megint hiányzott, s 5 forinttal becsapták őket. Gyorsan vették a tarisznyá­jukat, s útra keltek. Meg sem álltak a ruhagyárig. Ott bekopogtak a szakszervezet ablakán és megkértek két munkásasszonyt: látogassa­nak el a presszócskába. Azok engedtek az invitálásnak, szé­gyenkezve bár, de alkoholis­tákat megszégyenítő vakme­rőséggel négy féldeci pálin­kát kértek. A varázslók jó­voltából most 6,90 forintot tett ki a megkárosítás. Az­óta semmit sem lanyhult a forgalom, csupán a vasorrú bábák és a belső ellenőrök kerülik el az üzletet. Aki nem hiszi, járjon utána! se—sá Gyomán gondoskodnak a rászorulókról Az utóbbi években jelen­tősen fejlődött a szociális gondoskodási tevékenység, a társadalmi igény azonban újabb és újabb feladatok elé állítja az illetékeseket. Gyo­mán számos olyan idős, vagy munkaképtelen ember él, aki önmaga eltartására nem képes, eltartói pedig nincse­nek. A támogatásra szorulók megsegítésére több módot talált a nagyközségi tanács szakigazgatási szerve. Első az anyagi támogatás; erre az elmúlt évben 650 ezer forintot fordítottak. Rendszeres segélyben negy­venen, részösszegű segély­ben hárman, kiegészítő se­gélyben pedig heten része­sültek. Mintegy húsz terme­lőszövetkezeti járadékos kap folyamatosan kiegészítő se­gélyt alacsony jövedelmének pótlására. Az anyagi támogatáson kívül más juttatást is kap­nak a rászorulók. 1977-ben megszervezték a szociális ét­keztetést. Tavaly hat idős, illetve munkaképtelen em­ber jutott rendszeresen — minimális térítési díj elle­nében — meleg ételhez. Gon­doskodnak tüzelőről, ruha­neműről is. Eddig nem működött öre­gek napközi otthona a nagy­községben. A szocialista bri­gádok kezdeményezésére, az üzemek, vállalatok és a la­kosság segítségével azonban — előreláthatóan ez év jú­niusában — elkészül a hat­vanszemélyes otthon. Megkezdődött a nemzetközi gyermekév budapesti fóruma (Folytatás az 1. oldalról) Amadou-Mahtar M’Bow, az UNESCO főigazgatója üd­vözölte a nemzetközi fóru­mot, majd Almamy Sylla, az ENSZ élelmezésügyi szerve­zetének főigazgató-helyette­se tolmácsolta Eduard Szau- ma, a FAO főigazgatója, L. A. Kaprio, az Egészségügyi Világszervezet európai re­gionális irodájának igazgató­ja, Halfdan Mahler, a Világszervezet főigazgatója üzenetét. Theo C. Bőven, az ENSZ emberi jogok bizott­sága genfi irodájának igaz­gatója szintén üdvözölte a fórumot. _Ezt követően Aczél György emelkedett szólásra. A nagy tapssal fogadott beszéd után a magyar gye­rekek képviseletében két­száz kék és piros nyakken­— A magyar kormánynak az a kezdeményezése, hogy megszervezi ezt a nemzetkö­zi fórumot, különösen idő­szerű és helyénvaló, mivel ebben az évben lesz 20. esz­tendeje annak, hogy az egyesült nemzetek közgyűlé­se egyhangúlag megszavaz­ta a gyermekjog deklaráció­ját — hangsúlyozta az üze­net. A deklarációban fog­lalt tíz alapelv azokat a mi­nimális követelményeket tartalmazza, amelyeket min­denütt be kell tartani ah­hoz, hogy a gyermekek egész­séges és alkotó felnőttekké váljanak, akik képesek egy olyan világ felépítésére, amelyben a nemzeti erőfor­rásokat igazságosan és oko­san használják «fel. és amely­ben az életet nem a konflik­tus, hanem az együttműkö­dés jellemzi. A gyermek a mi legérté­kesebb erőforrásunk; a gyer­meké az emberiség jövője. Ha teljesíteni akarjuk az egyesült nemzetek alapok­mányában foglalt ígéretet — hogy tudniillik a következő nemzedékeket megmentjük a háború csapásától, s „elő­mozdítjuk a társadalmi ha­ladást és a magasabb élet- színvonal elérését” —, nem hagyhatunk gyermekeinkre örökül szükséget és viszály­kodást. Parancsoló szükség­dős kisdobos és útttörő raj­zott szét a teremben. Beszéltek elfogultság nél­kül, fölváltva, csengő han­gon, elmondva, hogy mi mindent tennének, ha ők lennének a miniszterek, po­litikusok. Mit a békéért, a gyerekek jövendőjéért, bol­dogulásáért, boldogságáért. Szavaikat négy nyelvre gyer­mek szinkrontolmácsok for­dították. A kedves kis ünnepség után Estefania Aldaba Lim emelkedett szólásra. R. Hen­ry Labouissének, az Unicef ügyvezető igazgatójának üd­vözletét tolmácsolta. Az ünnepélyes nyitóülés záróakkordjaként a nemzet­közi fórum megválasztotta tisztségviselőit — elnökül Ná­dor Györgyöt —, majd elfo­gadta a június 7-ig tartó ta­nácskozás napirendjét és szer­vezési kérdésekben döntött. szerűség tehát, hogy elis­merjük jogaikat és kielégít­sük különleges szükségletei­ket a melegség és az érze­lem, a megfelelő élelem és lakás, az alapvető egészség­ügy! szolgáltatások és olyan nevelés iránt, amely az ön- megvalósító és alkotó életre készíti elő őket. Ma — 20 esztendővel a gyermekek jo­gainak deklarációja után — e szükségletek közül még sok vár kielégítésre a világ kü­lönböző részein. A nemzetközi ' gyermekév politikánk irányítóinak az új­rakezdés lehetőségét adja, azt a lehetőséget, hogy fe­lülvizsgálják terveiket és megújítsák elkötelezettségü­ket egy olyan ügy iránt, amely központi jelentőségű az emberiség sorsára. A gyer­mekek jogainak teljes és eredményes megvalósítása közvetlen befolyást gyako­rolna minden egyes közös­ség, minden egyes nemzet gazdasági és társadalmi fej­lődésére, s így elősegítené, hogy gazdagabb és nyugod- tabb világban éljünk. Meggyőződésem, hogy ta­nácskozásaik hozzá fognak járulni ahhoz, hogy hama­rabb eljöjjön a nap, amikor a gyermekjogok deklaráció­jában foglalt 10 alapelv már nem cél lesz, hanem való­ság. Aczél György beszéde Aczél György, a Magyar Népköztársaság kormánya és a nemzetközi gyermekév magyar nemzeti bizottsága nevében köszöntötte a buda­pesti fórum résztvevőit. Örömmel szólt arról, hogy kormányunk kezdeményezé­sére az Egyesült Nemzetek Szervezetének és szakosított szervezeteinek, valamint a részt vevő országok kormá­nyainak támogatásával ha­zánk fővárosa adhat otthont a tanácskozásnak. — A történelemben a küz­delem a gyermekekért, hely­zetük megjavításáért és jo­gaik érvényesítéséért min­dig egybeesett a haladás ügyével — hangsúlyozta töb­bek között a Minisztertanács elnökhelyettese. — Ezért ki­emelkedő eseményként tart­juk számon az ENSZ-nek a gyermekek jogairól szóló 1959-es nyilatkozatát, amely a világ haladó közvélemé­nyével egyetértésben álla­pította meg: a gyermekek­nek — egészséges fejlődésük érdekében — a világon min­denütt megkülönböztetett gondoskodásra és figyelem­re van szükségük. Tudjuk azonban azt is, hogy az em­beriség e téren máig sokkal adósa a gyermekeknek. — Kérem önöket, s önö­kön keresztül mindazokat, akik felelősséget éreznek az emberért, az emberiség jövő­jéért: viseljék szívükön a vi­lág gyermekeinek sorsát; annyi törődéssel és szeretet­tel cselekedjenek értük, amennyit saját fiaik, lányaik iránt éreznek — mondotta a többi között Aczél György, majd eredményes munkát kí­vánt a fórum részvevőinek. A fénykép villanásnyi időt rögzít gyermekeink életéből, s megőriz számunkra egy kedves fintort, boldog mosolyt, sze­retetek Ezeket a fotókat legféltettebb kincseink közt tartjuk, hogy később, amikor már felnőnek, akkor is emlékeztessenek bennünket a legszebb pillanatokra. A kép: zsánerfotő ma­gyar gyermekekről (MTI-fotó: Ruzsonyi Gábor felvétele — KS) Losonczi Pál üzenete A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, valamint a ma­gam nevében szívélyes üdvözletemet küldöm a nemzetközi gyermekév budapesti nemzetközi fóruma valamennyi részt­vevőjének, a gyermekek sorsáért, jövőjéért egyetemes felelős­séget érző kormányok, nemzetek és nemzetközi szervezetek itt jelenlevő igen tisztelt képviselőinek. Nagy megtiszteltetésnek érezzük, hogy fővárosunkban ke­rülhetett megrendezésre e nemzetközi fórum, a gyermekek jogaival foglalkozó tanácskozás. A Magyar Népköztársaság — híven társadalmi rendünk humanizmusához — magáévá tette az Egyesült Nemzetek Szervezete határozatát, felhívását a nemzetközi gyermekév­ről. Az 1979-es esztendő nemes céljainak valóra váltása érde­kében az egész magyar társadalom legjobb tudása és akarata szerint munkálkodik. Hazánkban a legfontosabb feladatok között szerepel a gyermekek életkörülményeinek javítása, testi és szellemi fej­lődésének mind magasabb színvonalú biztosítása. Az egész társadalom, minden szülő érdeke és kötelessége, hogy gyer-> mekeinknek, növekvő lehetőségeinkkel arányosan, még töb­bet, még értékesebbet adjunk. A gyermekév nemes ösztönzéseit is felhasználjuk arra, hogy tovább javítsuk a gyermekek testi, lelki és szellemi ne­velésének, egészségügyi ellátásának feltételeit. Ennek érde­kében erősítjük a társadalmi összefogást, ápoljuk az okos gyermekszeretetei, olyan emberekké neveljük az ifjú gene­ráció tagjait, akik cselekvő felelősséget éreznek hazájuk, s az egész világ jelene és jövője iránt. Az emberiség előrehaladásának legfőbb biztosítéka a béke, a fegyverkezési hajsza megfékezése, a leszerelés, a nemzet­közi enyhülés elmélyítése. Mindenekelőtt ettől függ a jövő generációjának, a gyermekeknek a boldogsága, örömteli éle­te is-. A Magyar Népköztársaság — együttműködve a szocia­lista és más békeszerető országokkal, demokratikus és haladó erőkkel — mindent megtesz, hogy hozzájáruljon a béke meg­őrzéséhez, a nemzetközi együttműködés erősítéséhez, Meggyőződésem, hogy e tanácskozás elmélyítheti e fe­lelősséget, hozzájárulhat a világ gyermekei helyzetének jobb megismeréséhez, a nemzetközi megértéshez, és elősegítheti a közös cselekvés ügyét. Kívánom, hogy a gyermekek boldogabb és biztonságosabb jövője érdekében folyó tanácskozásuk eredményes munkát végezzen: segítse elő a gyermeki jogok érvényesülését a vi­lág minden országában, járuljon hozzá az ENSZ által meg­hirdetett nemzetközi gyermekév magasztos céljainak meg­valósításához. Kívánok a fórum munkájához sok sikert, minden résztve­vőjének eredményekben gazdag tevékenységet, hogy a gyer­mekek boldogabbak legyenek mindenütt a világon! Kurt Waldheim üzenete Betonutak, járdák vezetnek a már elkészült 7 faházhoz

Next

/
Thumbnails
Contents