Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-22 / 144. szám
4 1979. június 22., péntek o Véget ért a finn—magyar barátsági hét Mélykúti Attila, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az 5. finn—magyar barátsági hét finnországi esemény- sorozata csütörtökön a magyar baráti küldöttség búcsúztatásával, illetve a Magyarországon vendégeskedett delegáció fogadtatásával véget ért. A mintegy 300 tagú magyar küldöttség a csütörtöki nap folyamán jégtörőhajóról ismerkedett a helsinki szigetvilág szépségeivel, történelmi hagyományaival. Az esti órákban, dr. Matusek Tivadar, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete adott fogadást a magyar delegáció tiszteletére. Az ünnepélyes eseményen részt vett a finn politikai, állami és társadalmi élet sok ismert személyisége. A 300 tagú magyar küldöttség programja, a 13 testvérváros sokszínűén gazdag eseménysorozata, a politikai delegáció megbeszélései ezúttal is a két nép, a két ország közötti kapcsolatokat gazdagították, mélyítették tovább. A megbeszélések, az egymás életéről szerzett követlen benyomások ezúttal is minden résztvevőt meggyőztek arról, hogy a viszonylag kis lélekszámú népeink fontos szerepet töltenek be a világpolitika alakításában. Tapasztalatcsere-látogatás Szarvason és Endrődön Az OKISZ elnökének meghívására tapasztalatcsere-látogatásra érkezett hazánkba Stanislaw Kociole, a Lengyel Munkaszövetkezetek Központi Szövetségének elnöke. A delegáció tagjai Marek Sadren, a központi szövetség közgazdasági és pénzügyi főosztályának vezetője és Jan Bojarski, a Lengyel Munkaszövetkezetek Olsztim megyei szövetségének elnöke. A tapasztalatcsere-látogatásra elkísérte a vendégeket Német Ferenc, az OKISZ elnökhelyettese, valamint dr. Köves György, az OKISZ nemzetközi osztályának vezetője. Ellátogattak a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezetbe, ahol Goldberger János, a KISZÖV elnöke a megye szövetkezeteinek termelési helyzetéről, a szövetkezeti mozgalomról tartott ismertetőt. Ezután Székely László, a szövetkezet elnöke kísérte el a vendégeket üzemlátogatásra. Innen a vendégek azEnd- rődi Cipész Szövetkezetbe látogattak el, ahol Sárhegyi András szövetkezeti elnök bemutatta a modern üzemrészeket. Fórum a kisiparosoknak A szocialista gazdálkodásban a kisiparosság legfontosabb feladata az, hogy szolgáltatásokat elégítsen ki, de vegyen részt az export- termelésben, az importpótlásban, a hiánycikkek előállításában is. Így foglalhatnánk össze egy gondolatban a szarvasi KlOSZ-székház- ban tartott megyei fórum lényegét. Molnár József, a KIOSZ országos elnöke vitaindító beszédében bővebben is kifejtette az előbb leírt gondolatot, majd a kisiparosság szervezeti tevékenységéről, népgazdaságunkban elfoglalt helyéről és fontos szerepéről fejtette ki gondolatait. A kisipari termelés ösztönzésére újabb intézkedések kidolgozására került sor, melyekben a jövedelemszabályozás, a társadalmi hasznosság és a szolgáltatásbővítés is szerepel. A vitaindító beszédet követően kérdésekre válaszolt a szövetség elnöke. Többek között elmondotta azt is, hogy eddig 6 millió forint támogatást kaptak az államtól, melyből kisipari szolgáltatóházat hoztak létre a Győr-Sopron megyei Csornán, valamint Somogy és Tolna megyében. Az adó- kedvezménnyel kapcsolatos kérdésekre Molnár József elmondta, hogy ösztönző módon kívánja az országos vezetőség az állami-gazdasági szervekkel kialakítani az adózási határokat. A kérdések kapcsán említést tett arról is, hogy a kisiparosságnak részt kell venni a lakásépítkezési programban is. Az 1990-ig tartó 15 éves lakásépítési programban csaknem 350 ezer családi házat kell ilyen módon felépíteni. Továbbá arról is beszélt, hogy az autójavításban csaknem 2,5 millió óra kapacitáskisegítésre van szüksége az állami autójavító hálózatnak. Sz. J. Kedves színfoltja Békéscsabának a Tanácsköztársaság úti presszó előtt felállított sátor, ahol a betérő vendégek kellemes környezetben fogyaszthatnak Fotó. Gál Edit I fl győztesek között j Békés megyei is van Az Oktatási Minisztérium- ; ban a napokban döntöttek • az illetékes bizottságok ja- j vaslata alapján — a szakkö- : zépiskolások számára meg• hirdetett országos szakmai • tanulmányi versenyek ered- ; ményéről. A 27 ágazatban fo- S lyó rangos versenyben egy • Békés megyei győztes is S akad: Balázs Imre lett az ■ első a kertészeti szakmai ta- ! nulmányi versenyen. Iskolá- f jában, a gyulai kertészeti • szakközépiskolában Antal Jó■ zsefné pedagógus lelkiisme- ; retes felkészítése mellett ér■ hette el Balázs Imre ezt az S országosan is kiváló ered- : ményt. fl próbák megkezdődtek Július Műi színházi nyár Gyulán Budapesten már javában folynak az olvasópróbák, készülnek a színészek a Gyulai Várszínház ez évi bemutatóira. Nagy András László „nyári társulata” már megérkezett hozzánk, a többieket pedig július 1-től folyamatosan fogadják Gyulán. Az első bemutató július 1-én délután lesz a Várfürdőben, Tamási Áron mesejátéka, az ördö- gölés. Igazi szép mesét látnak majd a gyerekek; ördögök és tündérek harcát, a nép fiának, Józsiásnak győzelmét a poklok hercege felett. A főbb szerepekben: Tyll Attila, Káldy Nóra, Fa- rády István, Koncz Gábor, Várhegyi Teréz, Kárpáti Tibor, Szűcs András, Pintér Gyula, Szépláky Endre, Kö- rösztös István és Berki Antal. Július 2-án, hétfőn este Gyulán, az Erkel Művelődési Központban a gálaesten vonulnak fel egyéni produkciókkal a Várszínház művészei. Az első bemutató a vár színpadán július 6-án, pénteken este lesz. Nemeskürty István: Szép ének a gyulai vitézekről című történelmi játékát mutatják be. Szereplői többek között Győry Emil, Fülöp Zsigmond, Kulcsár Imre, Harsányi Gábor, Németh Sándor, Bodrogi Gyula és Lukács Sándor. A rendező Szász Péter. Illyés Gyula: Homokzsák, avagy nevetni könnyebb című színművét Sik Ferenc rendezi, a bemutató időpontja: július 22., vasárnap este. Ronyecz Máriát, a szabadkai Kama Margitot, Sinkovits Imrét, Gombos Katalint, Pásztor Erzsit, a marosvásárhelyi Szilágyi Enikőt találjuk a szereplők között. A lovagteremben július 11—12-én Sinkovits Imre adja elő Maróti Lajos monodrámáját, 18—19-én pedig Bánffy György Nemeskürty Istvánét. Júliusban a Gróza parkban játszik az Univer- sitás együttes, s augusztusban pedig Bőm Miklós rendezésében látjuk a Vendégjárás című folklór játékot. Nemzetközi társastáncverseny Békéscsabán Három táncklub részvételével kerül sor június 23-án, szombaton este 7 órától a nemzetek közötti társastáncversenyre Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőház nagytermében. A Megyei Művelődési Központ társastáncklubja hosszú ideje baráti kapcsolatban áll az NDK- beli Leuna város „Kékezüst” és a kassai „Ritmus” táncklubokkal, így most a szombati versenyre is őket hívták meg. Standardtáncokból vetélkednek a párok, latintáncokból ég régi némettáncokból pedig formációs bemutatót tartanak majd. A szép mozdulatok és a társastánckultúra legjobbjainak bemutatóját június 24-én este 7 órától a mezőberényiek is látják művelődési központjukban. Ötvenezer forintos nyeremény Újabb pályázatok Az OTP Békés megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint befejezéshez közeledik a borítékos sorsjegyakció. A népszerű „zsákbamacska” megyénkben már csak néhány helyen kapható. A forgandó szerencse ezúttal igen sokaknak kedvezett. A számtalan kis és közepes nyereményen túl Békéscsabán egy játékos kihúzott egy 50 ezer forintos főnyereményt, majd Békésen, Déva- ványán, Gyulán, Szarvason és Békéscsabán akadt egy- egy 10 ezer forintos nyeremény is. Szintén az OTP tájékoztatása szerint a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság ismét pályázatot hirdet a totó és az előfizetéses lottószelvénnyel játszók körében. Az előbbi „Zetarapályázat a totón”, az utóbbi pedig „Szerencse a Centrumban” jelmondattal kerül a köztudatba. A pályázaton a totóban a 25—30. játékheti szelvények, az előfizetéses lottón pedig a július, augusztus havi szelvények vesznek részt. Az 1000-tőj 10 ezer forintos vásárlási utalványokon túl Trabant és Lada személygépkocsit lehet nyern“ A pályázati feltételeket egyébként a heti totó-, illetve havi lottószelvények hátoldalán közzétette a Sportfogadási és Lottó Igaz- ' gatóság. Hz élő szó erejével F igyelemre méltó történetet hallottam a minap egy üzemi pártvezetőségi titkárral való [beszélgetés során. — Szak- szervezeti taggyűlés volt — mesélte a párttitkár. — Mellettem ült az egyik bizalmi csoport vezetője és töprengve mondta, mintegy tanácskérésként: „Megbízott a csoportom, hogy felszólaljak bizonyos anomáliákról... de ennyi ember előtt? Meg aztán ... a csoport véleményét leírtam az szb-nek. Minek akkor felszólalni?!’’... Valójában az történt, hogy az szb előzetes tájékoztatást kért a csoportbizalmiaktól írásban, hogy összeállíthassa beszámolóját. Ám valahogy, ebből a tájékoztatóból mégsem az „jött ki” teljességgel, amit a bizalmi kissé részletesen leírt, (persze ugyanolyan részletességgel nem is lehetett belevenni a beszámolóba). Mikor ez kiderült, a pártvezetőségi titkár noszogatta a bizalmit: szólaljon fel! Ne illetődjön meg a sok ember előtt, mert még majd felelősségre vonják a csoporttagok, hogy nem teljesítette a megbízatást. Rá is állít. Először kissé akadozva, majd egyre jobban belemerülve elmondta, hogy sok mindent nem lehet a beruházások folytatására „tolni”, van egyeket dolog, amit gyorsan meg lehetne oldani az üzem higiéniai problémái között. Például a mellékhelyiségek folyamatos fertőtlenítését, tisztántartását stb.... Tapsot kapott, bár a beszámoló is érintett hasonló kérdéseket. De nem ilyen szó- kimondóan, nem ennyire határozottan, mint ahogyan ezt elmondta a felszólaló. Ahogyan az esetet hallgattam, eszembe ötlött: vajon a csoport tagjai és bizalmija, az szb-nek küldött jelentésen túl elmondták-e észrevételüket közvetlenül a takarítónőnek vagy annak, akin múlik, hogy elegendő fertőtlenítőszer álljon rendelkezésre a mellékhelyiségek tisztántartásához? Bizonyára nem, mert hiszen akkor nem kellett volna ilyen „pitiánernek” is mondható ügyben egy szakszervezeti taggyűlésen felszólalni! Dehát miért nem? Az élő szó agitációs erejének szerepe valahogyan „megnyirbálodott”, jelentősége lecsökkent az utóbbi időben. Erre hívta fel a figyelmet a Központi Bizottság legutóbbi határozata is az agitációs és propagandamunkáról. Sajátságos ellentmondása ez annak, hogy ugyanakkor az üzemi, szövetkezeti demokrácia egyre jobban működő fórumai révén a dolgozók széles rétegei közvetítik információikat a különféle szervekhez, s jön vissza a tájékoztatás ugyanezeken a csatornákon a dolgozókhoz. Az üzemi demokrácia fórumrendszere kétségtelenül közvetlenebbé tette a dolgozók beleszólását a közös ügyekbe. Emellett kiküszöbölt sok olyan fölösleges párhuzamos értekezletet, amely korábban terhelte a különböző szervek vezetőségeit. Megszüntette például, hogy a vállalati tervek véleményezését külön-külön beszélje meg a párt-, a szak- szervezet és a KISZ vezetősége. Ezek tanácskozását a tervértékelésre összevonta. Méghozzá úgy, hogy a bizalmiak révén a dolgozók véleménye is kellő hangot kapott e fontos értekezleteken. Ilyen módon a dolgozók szava minden döntő vállalati, az egész kollektívát érintő kérdésben a gazdasági vezetők elé kerül, hogy ezeket megfontolva tegyék ki a pontot döntéseikre. Ez mind igaz a nagy, döntő kérdésekre vonatkozóan. Ám vannak apró, a hétköznapokhoz szorosan kapcsolódó dolgok, amikben, ha úgy tetszik „magunknak és helyben” kell döntenünk. Azt mondják (bár ez a mondás most, napjaink időjárását tekintve nem aktuális): könnyű fütyülni az esőre annak, akinek van esőkabátja. Akinek viszont nincs, az szidja az esőt. Aki tisztán tartott mellékhelyiségbe jár, az nem nagyon figyel oda arra, hogy másutt nem elfogadható ez a helyiség... Mindezt csak azért írom le, mert akiknek címére hetekkel ezelőtt „jelentésükben” is szóvá tették e mellékhelyiségek állapotát, azok hetek óta sem intézkedtek a tisztántartásáról. A felszólalás után megváltozott a helyzet. És akármilyen furcsán hangzik: nem „klosme- ri” problémáról van szó. Hanem a SZŐ erejéről. Az élő szóéról. Ebben és más hasonló kisebb-nagyobb ügyben is. Sajátságos módon — nem szükségképp annak következményeként, de mégis ennek alapján — kissé „bonyolulttá” (ahogyan ezt egyik üzemben fogalmazták) vagy inkább .bürokratikussá kezd válni az üzemi demokrácia információs rendszere. Erősen szaporodnak az írásos jelentések oda-vissza, és arányűagosan kevés a szó az információk terjesztésében. Egy több mint ezer dolgozót foglalkoztató békéscsabai üzemtől nemrégiben kimutatást kért a városi pártbizottság: az elmúlt félévben hány különböző szintű értekezlet volt a gyárban? Megdöbbentő adatokat mutattak ki. Hat hónap alatt 289 (!) esetben tartottak különböző fórumot az üzemben, amelyen összesen 7511 dolgozó vett részt. E tanácskozásoknak több mint a fele írásos tájékoztató alapján bonyolódott le, s nem kell hozzá különösebb fantázia, hogy amíg „összeállt” a beszámoló, hány osztály, csoport vagy aktíva adta hozzá saját írásos kimutatásait. Nos, ezek mellett az „írásos alapon” rendezett tanácskozások mellett úgy tűnik: kissé háttérbe szorult az élő agitáció, információ jelentősége, és ezért vált tanácstalanná e cikk elején idézett bizalmi is, aki feltette magában a kérdést: miért szólaljak fel, amikor jelentésemben megírtam, amivel megbízott a csoportom? A z iskolában csak olvasni, meg helyesen írni tanuljuk meg a szavakat. Ezeket a szavakat az életben alkalmazni, sőt szerintük élni azonban egészen más dolog, amire csak a magunk környezete, a körülményeinken való önmagunk segítése taníthat meg minket. Az, hogy szót emelünk, ott helyben, ha a munkavédelmi kesztyűt rongálja valaki, az, hogy rászólunk arra, aki pocsékolja, pazarolja a vizet, szakszerűtlenül használja a munkaeszközöket stb., stb. — nem pótolható semmiféle „írásos jelentés” készítésével az észlelt dolgokról. Ilyen apró, de mégis rendkívül fontos ügyekben a SZÓ erejének van nélkülözhetetlen szerepe. A kimondott, felvilágosító, barátian magyarázó, korholó, vagy felháborodott szavak erejének, amelynek rangját bátor kimondásuk és a jelentésük szerinti élés emeli az írásos tájékoztatók értelmezésének 'kiegészítőivé. Varga Dezső Belvizes házak felújítása Szeghalmon a járási hivatal műszaki osztálya 6 településen: Bucsán, Biharugrán, Körösnagyharsányban, Körösújfaluban, Okányban és Zsadányban vizsgálja felül a belvizes kárbejelentéseket. Eddig több, mint 130 kérelem érkezett. Ezek elbírálása után döntenek a szakemberek arról, hogy a megsérült házak közül melyiket kell lebontani, újjáépíteni, illetve felújítani. Ugyanakkor a műszaki osztály segítséget nyújt az építtetőknek a típustervek kiválasztásához, a kivitelező kijelöléséhez, s a helyszíni ellenőrző tevékenységen kívül igazolja a rész- és a végszámlákat is.
