Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-22 / 144. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek f NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. JÚNIUS 22., PÉNTEK Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM' Eszmék és célok közössége R övid három napig tartott a magyar párt- és kormányküldöttség bulgáriai látogatása. A szófiai Ltartózkodás rövidsége ellenére tartalmas, hasznos megbeszélésekre adott alkalmat a két testvéri ország vezetői között. Magyarország és Bulgária kapcsolatát Kádár János és Todor Zsvvkov elvtársak méltán nevezhették hagyományosnak, jónak és gyümölcsözőnek, az országokat vezető pártok viszonyát testvérinek. A bolgárok és magyarok közötti történelmi kapcsolatok ezer évesek. Ez a viszony azonban az elmúlt három és fél évtizedben új tartalommal telítődött: mind a két ország a szocialista fejlődés útjára lépett, a szocialista közösség tagjaként tevékenykedik a nemzetközi életben. A szófiai út eseményei, a tárgyalásokon elfogadott dokumentumok azt bizonyítják: megvan a lehetőség arra, hogy új távlatait tárják ki az együttműködésnek. A két delegáoió az 1990-es évig terjedő időszakra érvényes együttműködés alapelveit vitatta meg, s erről fogadott el dokumentumot, s aláírták az új kulturális és tudományos együttműködési egyezményt is. Bulgária és hazánk gazdasági helyzete sokban hasonló, azonosak fejlődési lehetőségeink is. Ez az oka annak, hogy mind nagyobb jelentőségre tesz szert a kooperáció, a közös gyártás, a harmadik országok piacain való együttes fellépés. Ebben az évben már 240 millió rubel értékű a magyar—bolgár árucsere, s ennek az összegnek igen jelentős százalékát a szakosítás alapján gyártott gépek (teszik ki. Magyarország 250 autóbuszt szállít, s Bulgária 40 millió rubel értékű anyagmozgató gépberendezéssel látja el a magyar ipart. Együttműködésünk megfelelő alapja, hogy országaink a KGST integrációs rendszerének tagjai. Kádár János elvtárs így beszélt erről a szófiai barátsági nagygyűlésen: „Nagy erőforrásunk, hogy tevékeny részesei vagyunk a szocialista országok együttműködésének a KGST keretében, ami további új lehetőségeket nyújt gazdasági munkánk fejlesztéséhez.” A két testvéri ország vezetői többször is hangsúlyozták: minden fontos külpolitikai kérdésben teljes az egyetértés a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között. Országaink együttesen lépnek fel a szocialista közösség együttműködésének fejlesztéséért, a tőkés országokkal való enyhülés kibontakoztatásáért, szolidárisak a fejlődő országokkal és a szabadságukért küzdő nemzeti felszabadító mozgalmakkal. Különös figyelmet fordítanak a katonai feszültség csökkentésére, s ezért teljes erővel támogatják a Varsói Szerződés legutóbbi kezdeményezéseit, s nagy jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunió és az Egyesült Államok között létrejött SALT—II. szerződésnek. Szocialista államaink Európa két fontos térségében helyezkednék él, de egyeztetett cselekvésük ugyanazt a célt szolgálja: kontinensünk békéjét, biztonságát. Ezért is hangsúlyozta a látogatás befejeztével kiadott közlemény, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kész tevékenyen hozzájárulni az 1980-ban sorra kerülő madridi találkozó jó előkészítéséhez és sikeres lebonyolításához. A tárgyalások folyamán a két küldöttség foglalkozott a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetével is. A közlemény szerint: „A tárgyaló felek megerősítették, hogy pártjaik továbbra is a marxizmus—leninizmus elvei alapján, a proletár internacionalizmus szellemében munkálkodnak a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom egységének erősítésén.” Ez az elvi álláspont határozza meg Magyarország és Bulgária viszonyát Kínához is. A magyar párt- és kormányküldöttség bulgáriai látogatása ismételten aláhúzta a szocialista országok egységének és együttműködésének jelentőségét, minden bizonnyal újabb lehetőségeit tárja fel a két ország sokoldalú együttműködésének. Ez ma már kiterjed az élet szinte minden területére. Todor Zsivkov elvtárs a látogatás alatt elmondott poh árköszöntőj ében így jellemezte ezt a viszonyt: „A szocialista állam erős, mert gyökerei a dolgozók milliói, az egész nép. Sokszorta erősebb azonban ez az állam, ha hűséges barátai vannak. A mi barátságunk erős és megbonthatatlan, mert megbízható barátok, azonosan gondolkodók szövetsége, mert a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapjára épül, mert szocialista barátság.” Tanácskozott a Pedagógusok Szakszervezetének Elnöksége Az általános iskolai nevelők 80 százaléka nő, a vezető munkakörökben azonban csak 43 százalékuk dolgozik — állapították meg csütörtökön a Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének ülésén. A tanácskozáson a nők vezető munkakörökben betöltött helyzetét vizsgálták. Az utóbbi néhány évben számottevően emelkedett az általános iskolákban a női igazgatók, s igazgatóhelyettesek száma, s e téren — az országos átlagot meghaladóan — a nagyvárosok járnak elöl. A középfokú oktatásban szerényebb az előrelépés, a női igazgatók részaránya nagyon alacsony. A főváros kivételével a 107 középiskolai igazgatóból 30 a nő. Változatlanul kevés a vezető női oktató a felsőoktatási intézményekben, nagy egyetemeinken elvétve lehet csak női egyetemi tanárt, vagy tanszékvezető docenst találni. Általában alacsony a docensek és a tudományos minősítést szerzett nők száma. A tanszékek, a szakcsoportok élén — még a túlnyomó részt nőket foglalkoztató óvónőképzőkben is — leginkább férfiak állnak. Pedig a társadalmunkban végbement változás ma már lehetővé teszi, az előrehaladás pedig kifejezetten igényli, hogy a tehetséges, politikailag és szakmailag felkészült, vezetésre alkalmas nők a különböző iskolatípusokban is irányító posztra kerüljenek. Az elmaradás okai között elsősorban a helytelen szemléletet és a tervszerű kádernevelés, káderutánpótlás hiányát lehet észlelni. Gyakran megtalálható még a nők vezetői képességeit lebecsülő nézet. Mivel sok helyen fenntartással fogadják a női vezetőket, az előléptetések, a kinevezések, a megbízások alkalmával magasabb követelményeket támasztanak velük szemben, s ezért gyakorta ők maguk sem vállalják a vezetést. Természetesen előfordul még körükben is tartózkodás a nagyobb felelősségtől, s az önbizalom hiánya. Ebben nagy szerepet játszik — állapította meg az elnökség —, hogy az alsó- és középfokú oktatási intézmények vezetésénél háttérbe szorult a pedagógiai tevékenység. A vezetői feladatkör az iskolákban rendkívül szerteágazó, és túlsúlyba kerültek az adminisztratív, a gazdasági tennivalók. Húsipari minőségvédelmi értekezlet Gyulán Tegnap délelőtt a Gyulai Húskombinátban gyülekeztek a húsipari szakemberek a minőségvédelmi profilértekezletre. A több mint száz meghívott vendéget és szakembert a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület húsipari, illetve baromfiipari szakosztálya, valamint a Békés és Csongrád megyei területi szervezete a délelőtt folyamán a Gyulai Húskombinát bemutatására invitálta. Ennek keretében először Csíki József, a GyŰ- lai Húskombinát vezérigazgatója tájékoztatta az érdeklődőket. Mindebből megtudhattuk, hogy évente mintegy 600 ezer sertést és 45 ezer szarvasmarhát dolgoz föl a gyulai kollektíva. Ezeknek nagy része hasított sertés, export útján kerül a szomszédos és távolabbi országokba. Legismertebb szárazárujuk a gyulai, illetve csabai kolbászféleség, amelyből jelenleg évente 500 tonnát készítenek. Az idén össztermelésük mintegy harmadát küldik külföldre. Végezetül az üzemóriás bemutatása előtt a kombinát vezérigazgatója kiemelte, hogy a következő ötéves tervben már egymillió sertést szeretnének feldolgozni évente, s a mennyiségi mutató mellett mindinkább előtérbe kerül a minőség is. A délutáni program az Erkel Ferenc Művelődési Házban folytatódott, ahol ez utóbbi gondolat jegyében előadás hangzott el: Minőségfejlesztési célkitűzések az élelmiszeriparban címmel, majd a húsipari, illetve baromfiipari termékek minőségéről és a minőségszabályozás időszerű kérdéseiről hallhatott előadást a száztagú szakembergárda. Ezután a húsiparban és a baromfiiparban tapasztalt minőségváltozásról tartottak ismertetőt a szegedi, illetve a békéscsabai Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet vezetői. Eddig mintegy 3300 tonna zöldborsót dolgoztak fel a konzervgyárban. Képünkön: működésben az ívszita, amely különválasztja a szennyeződést a víztől Fotó: Veress Erzsi Jobb minőség, magasabb átvételi ár Július elején befejeződik a zöldborsó feldolgozása Június 4-én a zöldborsó feldolgozásával kezdődött a szezon a Békéscsabai Konzervgyárban. Az azóta eltelt két hétben csak kisebb zökkenők akadályozták a folyamatos munkát. — A száraz meleg miatt rövid borsószezonra számítottunk, — mondja dr. Csizmás Sándor termelési osztályvezető. Az utóbbi napokban lehullott csapadék azonban kedvez a szemek növekedésének, lelassult a betakarítás üteme, ezért a fel- 'dolgozás várhatóan csak július első hetében ér véget. A termés mennyisége feltételezhetően alatta marad a tavalyinak, de az idén jobb a borsószemek minősége. A termelőktől átvett nyersanyag több mint 70 százaléka kapott kiváló és I. osztályú minősítést. Ez az árakban is érezteti hatását. Az ország konzervgyárai közül az átvételi átlagár itt a legmagasabb. A szezon befejezéséig 6150 tonna zöldborsót dolgoz fel a gyár. Ezt a nagy mennyi-í ségű nyersanyagot 9 mező- gazdasági üzemben termelik meg. A gazdaságok egyben tagjai a zöldborsótermesztési rendszernek is. A betakarításban 22 speciális kombájn dolgozik, így a nyersanyag szemes borsó forrná-, jában kerül a konzervgyárba. A minősítést, amely a legtöbb vitára adhat okot, eddig az üzemek közmegelégedésére végezték el. Az eltérő vélemények és az akadályok tisztázására a gyár, valamint az üzemek képviselői hetente egyeztető megbeszélésen találkoznak. A feldolgozás tapasztalatairól Kardos Ernőné igazgató adott tájékoztatót a minap. — Eddig mintegy 3300 tonna zöldborsót vettünk át. A feldolgozószalagok naponta 340 tonna nyersanyag fogadására alkalmasak. Sajnos a gépsorokat az eltelt két hétben nem tudtuk teljesen kihasználni. Gondot okozott az új záróautomata beüzemelése és akadozott az üvegellátás. Emiatt jelentős mennyiségű, 17,2 vagon borsót irányítottunk át, többek közt, a nagykőrösi, a Kecskeméti Konzervgyárba és a Békéscsabai Hűtőházba. A borsószezon kezdetekor belső átszervezést hajtottunk végre. Csak így tudtuk biztosítani a háromműszakos termeléshez a létszámot. Leállítottuk a tésztaüzem néhány részlegét, s a békési előkészítő üzem dolgozói is a borsófeldolgozásnál kaptak munkát. Együttműködés a SZOT és a Vöröskereszt között Az értekezletre meghívott vendégek és szakemberek látogatása a Gyulai Húskombinátban. Képünkön a tanácskozás résztvevőinek egy csoportja hallgatja az üzemóriás feladatairól szóló ismertetőt Kép, szöveg: Jávor Péter Megújította együttműködési megállapodását a SZOT és a Magyar Vöröskereszt. A dokumentumot csütörtökön a Vöröskereszt székházában Duschek Lajosné, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára és Hantos János, a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottságának elnöke írta alá. Az együttműködés két évtizedes múltra tekint visz- sza, s a közös tennivalókat először 1971-ben rögzítették megállapodásban. A SZOT és a Vöröskereszt több vonatkozásban azonos célt szolgáló tevékenysége az eltelt idő alatt eredményes volt, a fejlődéssel járó új feladatok azonban szükségessé tették a közös tennivalók újbóli megfogalmazását. Az üzemegészségügyi szolgálatok például nem nélkülözhetik a vöröskeresztes aktivisták mozgósító munkáját, a szakszervezeti szervek és a vöröskeresztes alapszervezetek közös kezdeményezése és együttműködése meggyorsíthatja a munkahelyi közegészségügyi viszonyok további javítását, a „Tiszta üzem”, a „Tedd szebbé munkahelyed” és más hasonló akciók elterjedését. A jövőben együttműködnek az alkoholizmus elleni küzdelemben, segítik az üzemi rehabilitációs bizottságok tevékenységét, rendszeresen figyelemmel kísérik az üzemi elsősegélynyújtó helyek munkáját. Megállapodtak abban is, hogy munkaegészségügyi kiadványokat jelentetnek meg, s a szakszervezeti szervek egészség- és szociálpolitikai céljaik megvalósításában fokozottan támaszkodnak a Vöröskeresztre.
