Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-17 / 140. szám
1979. június 17., vasárnap o SZÜLŐFÖLDÜNK Játék az agyaggal Albrecht Júlia keramikusnál A modern önkiszolgáló boltban naponta 15 ezer forint értékű áru talál gazdára randokolnak ide, hogy megemlékezzenek költészetünk nagy egyéniségéről. Az irodalmi hagyomány rányomta „bélyegét” a gesztiekre. Szeretik a könyvet. Nagy becsben tartják 6 ezer kötetes községi könyvtárukat. De nemcsak a könyvek útján ismerkednek a világgal. Jantyik Tiborné hetente 170 újságot hord ki a körzetébe Ezt Jantyik Tiborné újságkihordótól tudjuk meg, aki épp kifelé tart az egyik házból. — Jó pár újságot kihordok naponta — fogja meg a kerítéshez támasztott kerékpárját. — Legkapósabb a Szabad Föld, de szeretik a Népszabadságot és a Képes Újságot is. A község fele tartozik a körzetembe. Itt 88 televízió- és 94 rádióelőfizető van. De indulok, mert várnak — mutat a szomszédos ház előtt ácsorgó asszonyra. KONZERV ÉS AMO SZAPPAN Lassan haladunk a főutcán. Az új házak között is feltűnik a modem, nagyablakos önkiszolgáló bolt. Benyitunk. A polcokon élelmiszerek, kozmetikai cikkek, ruhaneműk, műszaki áruk sorakoznak. — Nem panaszkodhatunk — lép ki a fiatal üzletvezetőhelyettes, Brandt Jánosné a pénztárgép mögül. — Az itteni igényeknek megfelelő az áruellátásunk. Elég szép a forgalmiiokt havi 400—500 ezer foriflt.iEz jó részt élelmiszer, ruhanemű, de adunk részletre például háztartási gépeket isi Az . egyik polc előtt fejkendős népi nézelődik. Fölvesz valarriit, forgatja, megszagolja, a^tán a kosarába te-' szí a konzérv mellé. „Amo”| — olvassuk a felírást a csomagoláson. — Olyan jó illata van — péz ki ránk kicsit mentegetőzve, azután elindul a pénztár félé. Gubucz Katalin Fotó: Martin Gábor csend fogadja a látogatót: a festői színek harmóniájával összeolvadó motívumok, a merészen könnyed vonalú tárgyak, a meghökkentően groteszk, vagy naiv, humoros korongolt kertplasztikák világa csengő-bongó zsibon- gást, életörömöt áraszt... Képző- és iparművészeti gimnáziumban érettségizett, ezután 1969-től 1973-ig a Képzőművészeti Főiskola festőszakán Szentiványi Lajos tanítványa volt. A festészet mellett szabad idejében mintázott és a kerámiával is foglalkozott. , Külföldi tanulmányútjain — a Szovjetunióban, Finnországban és Svédországban — a modem architektúrát, az iparművészetet tanulmányozta. Ezek az utak erős hatással voltak látás- Is felfogásmódjára, növelték benne a térplasztika iránti vonzódását. 1974 óta saját kerámiaműhelyében dolgozik. Tagja a Művészeti Alapnak és a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. Pasztellszínű, festői mázakkal készített dísztárgyait, használati tárgyait az Ipar- művészeti Vállalat és Képcsarnok értékesíti. Rendszeresen szerepel pályázatokon, csoportos kiállításokon, s nyaranként több hetet tölt a gyulai művésztelepen. Bár igényli az alkotó magányt, azért szabad idejét szívesen osztja meg tanítványaival, a kerámia iránt érdeklődő tizenévesekkel. Vallja: az ízlésformálást nem lehet elég korán kezdeni. A felnőttek széplátásának befolyásolása már nehezebb. A művész feladata, hogy alkotásaival tanítson. Albrecht Júlia sok fantáziát talál a kertesztétikában. A giccses gipsztörpék, színes üvegbúrák hivalkodóan ízléstelen kerti miliőjét szeretné száműzni ötletes, szellemes, pirogránitból készülő figuráival. Színes mesélőkedve, képzeletvilága a játékos gyermekkort idézi: a műhely előtti kertben egy-egy virágos bokor, fenyőfa, vagy éppen az esővízgyűjtő hordó árnyékában váratlanul bukkan fel a hét törpe — Hapci, Szundi, Szende, Morgó stb. — vidám figurája. Tárgyainak karaktert ad, felruházza emberi tulajdonságokkal. Játszik az agyaggal: bohócsorozatának a Kurázsi címet adta, az optimista bátorságot, az élet megpróbáltatásait álló, túlélő embert ábrázolva. A fiatal keramikusnő az idén több megbízatást kapott középületeket díszítő kerámiareliefek készítésére is... Horváth Anita — Mit tud Gesztről? Válaszok: — Falu. Itt van a megyében. — Van ott valami kastély. Ha jól tudom, ott lakott Arany János. — Várjon csak! . Geszti szilvapálinka. Az nagyon finom! — Geszt? Ott még sose jártam. Messze van? Mezőgyánt elhagyva felbukkan az utat övező nyárfasor, amely egészen a faluig kísér. Kissé kanyargós, hosszú utca két oldalára épült Geszt. Még ma is a templom, beljebb pedig a kívül épségben maradt kastély a település geometriai centruma. Pár évtizede a gesztiek még a gróf vagy a nagyváradi papi birtok jobbágyai voltak. A földművelés és állattartás évszázadokra visszatekintő hagyománya ma is megmaradt. A kisközség 1300 lakosa jórészt a termelőszövetkezetből és a háztáji gazdaságokból él. Nem is rosszul. — Aki mindenáron az iparban akar dolgozni, megteheti — mondja Erdei Lajos tanácselnök. — Sokan járnak be például Gyulára, a' húskombinátba, vagy a kertészeti vállalathoz. Csabán is dolgoznak néhányan. A közlekedésre nem panaszkodhatunk. Sűrűn járnak autóbuszok Gyulára, Sarkadra. De jócskán van már autó is a faluban. — A fiatalolt'egy része elment. Később sokan visszajönnek. Itt építenek házat, alapítanak családot. Van néhány „idegenből” jött fiatal szakemberünk is. PÉLDÁUL AZ ORVOS A tanácsháza szomszédságában fehérük az orvosi rendelő. MeUette 6zép, kertesi családi ház magasodik: az orvosi lakás. Wartburg áll a bejáratánál. Dr. Oltványi László a rendelő íróasztalától pillant fel. — Már elfogytak a betegek, most az adminisztrációt intézem — tolja fel a szemüvegét. — Hogyan került ebbe a községbe? — kérdezzük. Elmosolyodik. — Mi ebben a furcsa? Egyébként többen csodálkoznak ezen. Bármilyen hihetetlen, én városi gyerek létemre falusi körzeti orvos akartam lenni. Sokoldalú munka ez, és anyagilag is megtalálom a számításomat. Honismereti konferencia Nagyszombatban Május 24-én tartották meg Nagyszombatban (Trnava, Csehszlovákia) a VIII. honismereti konferenciát. Ezen az egészségügy múltjáról és jelenéről tanácskoztak a résztvevők. A szervezést a helyi és kerületi egészség- ügyi szervezetek, egyesületek, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia történelmi munkaközösségének közreműködésével a nagy- szombati állami levéltár vállalta magára. Dr. Jozef Simonéié a történettudományok kandidátusa, a levéltár igazgatója „A nagyszombati közegészségügy története a feudalizmus korában” címmel tartott referátumot. A kutató a levéltári adatok tükrében mutatta be a középkori egészségügyi állapotokat. Mivel Nagyszombat fejlett, szabad királyi város volt, egyúttal keresztmetszetet kaptunk a korabeli magyar városegészségügyről is. Fokozott érdeklődésre tartott számot — magyar neveléstörténeti vonatkozásban — dr. Mária Bokesová-Uherová kandidátusnak a nagyszombati egyetem orvosi fakultásának történetéről szóló előadása. A viszonylag rövid időszak igen nagy jelentőségű volt a magyar egyetemi oktatás és orvosképzés történetének szempontjából. Üj adalékokkal szolgált a magyar történelem egyes szakaszaihoz dr. Emil Schwarznak, a nagyszombati gyógyszertárakkal kapcsolatos munkája. Levéltári kutatása során megállapította, hogy a nagyszombati patikákból Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és Thököly Imre, a „kuruc király” is rendelt gyógyszereket a hadsereg számára. Különösen érdekes az a tény, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem a szabadságharc alatt rendszeresen ellátta katonáit gyógyszerekkel, s ezek nagy részét a nagyszombati patikákban vásárolta. Fennmaradtak azok a számlák is, amelyeket a hadseregnek rendelt gyógyszerekért maga Bercsényi Miklós fizetett ki. Meg kell még említenünk a számos értékes előadás közül dr. Elemir Celkonak Pös- tyén fürdőtörténetéről, valamint a nagyszombati levéltár legújabb szerzeményének, a „Herbarium usus” című kéziratos receptkönyvről szóló felolvasását. Bilibok Péterné dr. HAGYOMÁNY A FÖLDMŰVELÉS Az Arany János Múzeum a falu idegenforgalmi vonzereje — Szórakozás? Attól függ, ki mit ért ezen. Én a szabadi időmet a családommal és a könyveim között töltöm. Ha a városba akarok menni, az sem gond. Harminc—negyven kilométer ma már nem távolság. A KASTÉLY A felszabadulás után nem tudtak mit kezdeni az épülettel. Különböző célokra használták. Lassan felfedezték igazi lehetőségeit. Ma egy nagyterem és négy iskolai osztályterem működik benne. A szépen gondozott kastélyparkban keskeny út vezet a szerényen meghúzódó, nádfedeles ház, Arany János egykori lakóhelye felé. Ez a falu idegenforgalmi vonzereje. Iskolások, kirándulócsoportok gyakran elzaKerti törpék (Hauer Lajos felvételei — KS) Két éve élek Geszten. Jól érzem itt magam — mondja dr. Oltványi László Amíg az agyag formát ölt Még egy lassú körbe lendül a korong, majd az öblös virágtartót könnyed mozdulattal érintve leemeli, s a polcra állítja. Mélyölű tálak, korsók, butéliák, szívalakú kuglófsütők sorakoznak az állványon. Finom forma és dekoratív érzék jellemzi munkáit. Albrecht Júlia keramikus- művész műhelyében alkotó Geszti képek Kérdés:
