Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-16 / 139. szám
1979. június 16-, szombat o Az országgyűlés elfogadta a múlt évi költségvetést és a pénzügyekről szélé törvényt (Folytatás az 1. oldalról) mert az egyensúly, hatékonyság és a harmonikus fejlődés mostani követelményeinek csakis ezek helyes alkalmazásával tehetünk eleget. Közben persze őrködnünk kell azon, hogy a forint valutánk iránti bizalom fennmaradjon, s a forint értéke és forgalmi képessége megfeleljen gazdaságunk valós helyzetének és teljesítményeinek ! Végül azért is szükség van erre a törvényre, mert a gazdálkodás fő feladataiban erősítenünk kell a társadalom közös felelősségét. A közös felelősséget pedig csak akkor várhatjuk el állampolgárainktól, ha ők is át tudják tekinteni törvényeinket, ha ők is megértik a szabályokat, s eligazodnak bennük, mert a jogok és a kötelezettségek egyaránt világosak. A törvényjavaslat mindazokra a pénzviszonyokra kiterjed, amelyeknek legalább az egyik alanya ínaga az állam vagy valamelyik intézménye, a bank és más pénzintézet. A törvényjavaslat nem terjed ki minden pénzkapcsolatra: nem tekintendők az állami pénzügyek részének a gazdálkodó szervezetek és a lakosság között keletkező pénzviszonyok, sem a vállalatok egymás közötti és az állampolgárok egymás közötti pénzkapcsolatai. Ezek a közelmúltban kiegészített polgári törvénykönyv tárgykörébe tartoznak. Az állami pénzügyek nagyon tág fogalomkörében a törvényjavaslat keret jellegű: az eddigi tapasztalatokat, az eddigi joggyakorlatot és rendelkezéseket foglalja egységes, áttekinthető rendszerbe. Ezek lényeges módosítását nem tekintettük feladatunknak. Mégis a rendszerezés nagy munkájában kiderültek bizonyos hiányok és összhangbeli zavarok. Ezeket igyekeztünk megszüntetni és néhány új elgondolást is érvényesítettünk. Az egyik a költségvetési előirányzatok betartásának szabályozásával függ össze. Az évi költségvetés jóváhagyása előtt gyakran megkérdezték a tisztelt képviselő elvtársak, vajon egy-egy cél megvalósítására nem jelentene-e nagyobb biztosítékot, ha a megállapított előirányzatoktól való eltéréshez előzetesen mindig jóváhagyást kellene kérni. A törvényjavaslat most úgy rendelkezik, hogy az országgyűlés az éves költségvetésről szóló törvényben bizonyos előirányzatoknak a felhasználását külön szabályozhatja. Ez azt jelenti, hogy ezektől a Minisztertanács csak az országgyűlés felhatalmazása alapján térhet el. A másik hatásköri kérdés egész lakosságunkat érinti. A törvényjavaslat — a régebbi hiányokat pótolva — kimondja, hogy az állam magánszeEzt követően Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat bizottsági előadója emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy a törvényhozó testület jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint terv- és költségvetési bizottsága együttes ülésen vitatta meg az előterjesztett törvényjavaslatot, s alapos megfontolással, az írásban közölt módosítások— Az állami pénzügyekről beterjesztett törvényjavaslat fontos állomás jogalkotásunkban —• kezdte hozzászólását Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, majd részletesen szólt a gazdaság irányításában bank- rendszerünkre és központi mélyeket, Magyarországon jövedelemmel, vagyonnal bíró vagy itt gazdasági tevékenységet folytató külföldieket az állami feladatokhoz való arányos hozzájárulás végett adóknak és illetékeknek a fizetésére vagy egyéb befizetéseknek a teljesítésére kötelezhet. Az állami vállalatokról és a szövetkezetekről szóló törvények megszabják e gazdálkodó szervezeteknek a fő működésbeli kereteit, feladatait és felelősségét. Ugyanezt szándékozik tenni a most tárgyalt törvényjavaslat a költségvetési szervek és intézmények tekintetében. Egész társadalmunk szempontjából nagyon fontos, hogy; ezek a szervek rendeltetésüknek megfelelően, de egyúttal kellő takarékossággal működjenek. Fontos, hogy a gazdálkodó szervezetek betartsák a számvitel formális rendjét, de legalább ennyire fontos, hogy a számvitelből szerezhető adatokat hasznosítsák is gazdálkodásukban és az irányításban. Ezért is ügyelnünk kell arra, hogy előírásaink ne legyenek túlságosan bonyolultak, s az adatok kezelésében különböztessük meg a lényegit a lényegtelentől. Törvényjavaslatunk egyszerűsíti is a pénzügyi szabályozást. Ennek köszönhetjük, hogy négy törvényerejű rendelet, kilenc kormányrendelet és ezek valamennyi végrehajtási utasítása hatályon kívül helyezhető. A kormány egységes rendelettel szabályozza a törvény végrehajtását, és azon lesz, hogy a valóságban a gazdálkodást jobbító folyamatok kerüljenek fölénybe. Befejezésül köszönetét mondok a kormány nevében mindazoknak a társadalmi szervezeteknek és szakembereknek, akik a törvényjavaslatot előkészítő vitákban alkotó módon vettek részt, segítséget nyújtottak ahhoz, hogy e javaslatot elő tudjuk terjeszteni. Hálásak vagyunk az országgyűlési bizottságoknak is véleményükért, javaslataikért, s kérem, hogy támogassanak majd a törvény társadalmi megismertetésében és végrehajtásában is. Igyekeztünk úgy kidolgozni a tervezetet, hogy az segítse mai gazdasági feladataink megoldását, de egyúttal legyen időálló és — amennyire lehet — előremutató. A törvény akkor éri el célját, ha a gyakorlatban érvényesül a törvényhozók szándéka. Bízunk benne, hogy pénzügyi szervezeteinknél, a vállalatoknál és intézményeknél az ezzel foglalkozók teljesítményei e törvény nyomán megújulnak, s méltók lesznek szocialista társadalmi rendszerünk korszerű követelményeihez. Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. kai együtt javasolja annak elfogadását. A képviselő az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint terv- és költségvetési bizottsága nevében az előterjesztett módosításokkal együtt ajánlotta elfogadásra az országgyűlésnek az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot. A vita első hozzászólója Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt. bankunkra háruló fontos feladatokról. A bankrendszernek — mondotta — nagy szerepe van a beruházások finanszírozásában. Az V. ötéves terv beruházási előirányzatának nem egészen 50 százalékát az úgynevezett állami beruházások teszik ki. E körbe tartoznak a kiemelt nagy- beruházások, amelyeket az Állami Fejlesztési Bank finanszíroz, a célcsoportos beruházások, melyeknek finanszírozásában az Országos Takarékpénztár is részt vesz, továbbá az egyéb infrastrukturális és más állami beruházások is. Fontos szerepe van a vállalati és szövetkezeti fejlesztések finanszírozásában a bankhitelnek; mostani ötéves tervünk mintegy 100—110 milliárd forintot irányoz elő beruházási hitelként. Ezen belül 45 milliárdot szánt a terv olyan fejlesztési hitelekre, amelyek a minden piacon versenyképes áruk termelésének növelését segítik elő. Körülbelül 60 milliárd szolgálja más struktúrajavító, munkaerő-, anyag- és energiamegtakarító és egyéb fejlesztések hitelezését. Jelentősek itt azok a hitelek, amelyek különböző szocialista integrációs programok megvalósítását szolgálják. Tapasztalataink azt mutatják, hogy azok a beruházások, melyek az említett 45 milliárdos hitelkeretből az előírásoknak megfelelő szigorú feltételek mellett valósulnak meg, jelentősen növelik vállalataink export- képességét. Ezért időközben, a követelményeknek megfelelően a kormány bizonyos mértékben növelte e hitel- lehetőséget. E keretekből az ipar a folyó ötéves tervben előreláthatólag 60 százalékban, az élelmiszergazdaság 35 százalékban részesül. Fontos feladatunk, hogy az egyéb, a gazdaság struktúráját javító hitelek is fokozódó mértékben járuljanak hozzá egyensúlyunk erősítéséhez. Tisztelt Országgyűlés! Hazánk külkereskedelmi forgalma viszonylag nagy és egyre növekszik. Exportunk értéke a végső felhasználásra kerülő termékmennyiséghez viszonyítva 1978-ban 26 százalék volt. Az elmúlt évben összexportunk kereskedelmi árfolyamon számolva mintegy 250 milliárd forint, importunk pedig — különösen a nem rubelelszámolású viszonylatban — meghaladta exportunkat. A nagy mértékű külkereskedelmi forgalom jelentős rövid lejáratú pénzforgalmat von maga után. A tervszerű devizagazdálkodás és kiterjedt külföldi bankkapcsolataink keretéA napirend vitájában felszólalt még dr. Mátyus Gábor Bács-Kiskun megyei, Szabó József Baranya megyei képviselő. Az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, ismét Faluvégi Lajos foglalta össze az elhangzottakat. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés előbb a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság együttes jelentésében foglalt módosító javaslatokat, majd az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot általánosságban, s — a már megszavazott módosításokkal együtt — egészében elfogadta. Elsőként Nagy Csaba Bács- Kiskun (10. vk). a Dél-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat művezetője a Kiskunhalason építendő felüljáró ügyében interpellált a közlekedési és postaügyi miniszterhez. Takács Imréné (Csongrád m.) a Szegedi Textilművek pártbizottságának titkára úgy vélekedett: a szakma perspektívái bizonytalanok a textiliparban. Keserű Jánosné válaszában egyértelműen kijelentette: textiliparunknak van jövője, hiszen a lakosságot elsősorban a hazai ipar öltözteben közép- és hosszú lejáratú hiteleket is felveszünk. Ezeket elsősorban olyan befektetésekre, beruházásokra fordítjuk, amelyek a minden piacon gazdaságosan értékesíthető termelést szolgálják. Az elmúlt évek során rendszeresen vettünk fel hiteleket a tőkés pénzpiacokon, ezeket kiegészítettük a KGST bankjaitól és legnagyobb szocialista partnerünktől, a Szovjetuniótól felvett hitelekkel. Népgazdaságunk ereje és fejlődése lehetővé teszi a továbbiakban is külföldi hitelek felvételét, de természetesen a hiteligénybevételnek vannak józan határai. Ezért van nagy jelentősége exportunk fokozásának, az import ésszerű keretek között tartásának, az egyensúly erősítésének. Bankrendszerünk szoros kapcsolatban áll a KGST két bankjával, a moszkvai székhelyű Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal és a Nemzetközi Beruházási Bankkal. Az előző az azonnali fizetések és rövid lejáratú hitelezés lebonyolítását végzi, míg az utóbbi a nagyobb, elsősorban a hosszabb idő alatt megtérülő beruházásokra — 'így legutóbb az orenburgi gázvezeték építésére — nyújtott rubelben és részben tőkés valutában is bosszú lejáratú hitelt. Természetesen szoros az együttműködésünk a szocialista országok központi és más bankjaival is. Elsőrendű érdekünk, hogy a KGST pénzügyi rendszerének továbbfejlesztésében megfelelő szerepet vállaljunk. A Magyar Nemzeti Bank a kölcsönös előnyök alapján kapcsolatban áll a tőkés és fejlődő országok, központi, valamint sok száz kereskedelmi és hitelbankjával. s egyes nemzetközi pénzügyi intézményekkel is, mint például a Baselben székelő Nemzetközi Fizetések Bankjával, amelynek több évtizede részvényesei vagyunk. A Magyar Nemzeti Bank részvényese a Bécsben székelő Központi Váltó- és Hitelbank Rt-nek, valamint a londoni Magyar Nemzetközi Banknak is. A pénzügyi törvénytervezet a bankrendszer tevékenységének törvényes kereteit erősíti, hozzájárul ahhoz, hogy a bankrendszerben levő lehetőségeket továbbfejlesszük, jobban felhasználjuk — zárta hozzászólását Tímár Mátyás. ti, és az exportlehetőségek is kedvezőek. Pályi Sándorné (Veszprém m.) a Peremartoni Vegyiipari Vállalat üzemvezetője az Országos Vízügyi Hivatal elnökétől kérdezte: mit tesznek azért, hogy Berhida és ősi község a legrövidebb időn belül vezetékes vizet kapjon. Gergely István államtitkár válaszában elmondotta, hogy a talajba szivárgó szennyvíz miatt veszélyeztetett ivóvizű községek gondjainak megoldására, a gyorsított fejlesztésre külön programot dolgoztak ki. A beruházás várhatóan 50—70 millió forintba kerül. A fejlesztéshez az indokolt központi támogatást is megadják. Kárpáti Márta (Budapest) a Papíripari Vállalat személyzeti és szociális igazgatója a csepeli távbeszélő hálózat fejlesztése ügyében interpellált. Dömötörfy Sándor (Zala m.) a hahóti Rákóczi Tsz főállattenyésztője pedig a közművelődési célú vállalati és szövetkezeti pénzeszközök elosztása tárgyában. A miniszterek válaszait az interpellálok, képviselők és az országgyűlés tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka befejezte munkáját. Tímár Mátyás felszólalása Interpellációk Sikeresen vizsgáztak az algériai diákok Orosházán, a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskolában 23 algériai diák folytatja tanulmányait a baromfitenyésztő szakon. Az év végi osztályvizsga szóbeli részére június 13-án került sor. Ezt megelőzően már vizsgáztak magyar nyelv és irodalomból, matematikából, fizikából és kémiából írásban, az azt követő napon pedig gyakorlati tudásukról tehettek bizonyságot. A szóbeli vizsgán bizottság előtt feleltek történelemből, munkavédelemből, állatbonc- és -élettanból, állattenyésztéstanból és biológiából. A vizsgabizottság munkájában Udvardi Józsefné békéscsabai pedagógus, valamint dr. Székely Lászlóné, a MÉM Kutatási és Oktatásellátási Központ munkatársa is részt vett, akik nagy türelemmel segítették át az egy éve Orosházán tanuló diákokat a nyelvi nehézségeken. A sikeres vizsga után egyhónapos gyakorlat következik, s csak ezután jöhet a megérdemelt nyári pihenés. Az algériai diákok még négy esztendeig maradnak az iskolában, ahol a szakközép- iskola elvégzése után, a plusz egyesztendős tanulmányi idő befejeztével, technikusi minősítő vizsgát tesznek. A vizsga előtt állók, mint azt képünk is mutatja, izgatottan latolgatják az esélyeket Fotó: Orbán Károly Zrenjanini orvosküldöttség Békéscsabán Június 14-én nyolctagú egészségügyi küldöttség érkezett Békéscsabára. A Zrenjanini Egészségügyi Központ és a békéscsabai egészségügyi intézmények kapcsolata már hagyományos. Az elmúlt évben a békéscsabaiak látogattak Zrenjaninba, hogy kicseréljék tapasztalataikat a jugoszláv orvosokkal. A mostani viszontlátogatás során a vendégek megismerkednek a városunkban folyó egészség- ügyi munkával. Tegnap délután az SZMT- székházban tudományos ülésre került sor. Dr. Ávár Zoltán, a békéscsabai Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgatólielyettese megnyitó beszédében utalt arra, hogy mi is a célja ennek a találkozónak : megismerni egymás munkáját, kicserélni a tudományos tapasztalatokat. Martinov Branislav, a Zrenjanini Egészségügyi Központ vezérigazgatója elmondotta, hogy az orvostudomány nem ismer határokat, s a népek közötti barátság egyik útja a tudományos együttműködés. Ezt követően előadások hangzottak el, többek között a kórházszervezés gyakorlatáról, és a veseátültetésekről. A tudományos ülés hozzászólásokkal, szakmai vitákkal ért véget. A vendégek holnap délelőtt még megtekintik megyeszékhelyünket, majd elutaznak. i fitt fitt nntttt ff ttttitfiiTjfftttritrrttrriifitit uttfjtn Tegnap délben érkezett Békéscsabára jugoszláviai testvérvárosunk, Zrenjanin népszínházának társulata. A Jókai Színház klubjában fogadták Szása Damjanovic igazgatót és a zrenjanini vendégeket a békéscsabai színház vezetői, köztük Jur- ka László igazgató. Este Békéscsabán mutatták be Nusic: A feketébe öltözött család című komédiáját, ma pedig Batto- nyán vendégszerepeinek Fotó: Gál Edit
