Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-15 / 138. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. JÚNIUS 15., PÉNTEK Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés nyári ülésszaka Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán megjelentek: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly, Övári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A tanácskozáson részt vettek a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Péter János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Megemlékezett a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Bélák Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, nyugalmazott egyetemi tanár munkásságáról. ■— Bélák S[ándor képviselőtársunk 1963-tól volt Keszthely város és a keszthelyi járás országgyűlési képviselője. A mezőgazdaság területén folytatott kiemelkedő tudományos és oktatói tevékenységének eredményeit képviselői munkájában is gyümölcsöztette, elsősorban a mezőgazda- sági bizottságban, amelynek előbb tagja, majd több éven keresztül elnöke volt — hangzottak a méltató szavak. Törvényhozói testületünk az elhunyt képviselő érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülés résztvevői néma felállással adóztak Bélák Sándor emlékének. Az országgyűlés ezt követően tudomásul vette az országos választási elnökség jelentését az időközi képviselő- választásról; Óvári Miklós és dr. Végh György országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Ugyancsak tudomásul vette az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését a téli ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről. A továbbiakban Péter János bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, valamint az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend: 1. A Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. Az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat; 3. Interpellációk. Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Faluvégi Lajos expozéja Az 1978-as gazdasági esztendő az ötödik ötéves tervidőszaknak harmadik, mondhatjuk úgy is: kulcséve volt. Az éves népgazdasági terv és állami költségvetés az öt évre kitűzött gazdaságpolitikai céloknak a változó körülményekhez igazodó megvalósítását szolgálta — állapította meg expozéjának bevezetőjében a miniszter, majd áttekintette, hogy az 1978-as esztendő gazdasági eredményei mennyire segítették kielégíteni a fejlődés, az egyensúly és a hatékonyság együttes követelményeit. Megállapította, hogy gazdasági növekedésünk üteme 1978-ban lassúbb volt a tervezettnél, a nemzeti jövedelem csak 4 százalékkal nőtt. Ez a mérséklődés azonban nem járt együtt a hatékonyság javulásával és az elosztási arányok kívánatos változtatásával. A behozatali többlet, a tervezett csökkenés helyett megnövekedett. A felhalmozás nagyobb, mint azok. 1978-ban összesen 197 milliárd forintot, 15 mil- liárddal többet költöttünk beruházásra, mint amennyivel az éves tervben számoltunk. Ez meghaladja mai gazdasági lehetőségeinket. Aránytalanul megnőttek a készletek is. A vállalatok és a szövetkezetek ugyanis nagyobb termelésre készültek fel, mint amilyent utólag az értékesítés lehetőségei — elsősorban az exportpiacok — igazoltak. A lakosság életkörülményei mérsékelten, de folyamatosan javultak. A tervidőszak három éve során a lakosság fogyasztása mintegy 10 százalékkal, ebből 1978- ban 3 százalékkal lett nagyobb. Ez némileg kisebb a tervezettnél. A bérek és a keresetek növekedése 1978. ban erőteljesebb volt mind az előző évinél, mind az előirányzottnál. A keresetek növekedésének legnagyobb hányada a vállalati hatáskörben végrehajtott béremelésekből származott, ami — több, mint 250 gazdálkodó szervezetnél — talán túlzott mértékű is volt. Nyereségrészesedést már nem is tudtak fizetni. Központi bérpolitikai intézkedéseket is hoztunk: a műszakpótlék fölemelését 1978- ban terjesztettük ki az építőiparra, a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra és a szállításra, hírközlésre. Év közben emeltük bizonyos egészségügy munkakörökben a béreket: az orvosokét, az egészségügyi dolgozókét, továbbá a területi bíróságok és ügyészségek dolgozóinak a bérét. A fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal emelkedtek, így a munkások és az alkalmazottak reálbére a múlt évben 3,1 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozók reálkeresete 2,7 százalékkal volt nagyobb a megelőző évinél, de ez az utóbbi a tervezettnél valamivel kisebb. Faluvégi Lajos emlékeztette a képviselőket, hogy gazdaságunk — a külkereskedelmi cserearányoknak hirtelen és nagy fokú romlása miatt s— már az ötödik ötéves terv kezdetén sem volt egyensúlyban. Ezért úgy határoztunk, hogy ebben a tervidőszakban a nemzeti jövedelem hazai felhasználása — a fogyasztás és a felhal- mazás együtt — lassúbb ütemben növekedjen, mint maga a nemzeti jövedelem. 1978-ban azonban ennek épp az ellenkezője következett be. A beruházás és különösen a készletfelhalmozás jóval meghaladta az előirányzottat, s emiatt — bár a fogyasztás a tervezett keretek között maradt — a belföldi felhasználás egészében sokkal gyorsabban nagyobbodott, mint a nemzeti jövedelem. Mivel a hazai felhasználás egy részét a hazai termelés nem fedezte, azt behozatalból kellett pótolnunk. Az állami költségvetés pénzforgalma — együtt azzal, hogy a gazdasági növekedés üteme mérséklődött — az egy évvel ezelőttinél lassabban nőtt: 382,9 milliárd forint összes bevétele 6 százalékkal, 386,4 milliárd forint összes kiadása 5,9 százalékkal haladta meg az 1977. évit! A költségvetés 3,5 milliárd forintos hiánya megegyezik az előző évivel, a költségvetést1 kiegészítő hitelműveletre ezúttal is szükség volt. Az állami költségvetés bevételi és kiadási szerkezete az egy évvel azelőttihez viszonyítva valamelyest módosult. A vállalatok és a szövetkezetek összes költségvetési befizetése 1978-ban 304 milliárd forirrt volt, az egy évvel azelőttit 12 milliárddal haladta meg. A nekik különböző jogcímeken adott támogatás az előző évinél 5 milliárd forinttal volt több. A vállalatok és az ipari szövetkezetek költségvetési befizetéseik után az 1978. évi nyereségükből csaknem 9 milliárd részesedési, 7 milliárd jóléti és művelődési és 39 milliárd fejlesztési alapot képeztek, továbbá 19 milliárdot helyeztek tartalék alapba. A részesedési és a fejlesztési alap kisebb, mint az előző évi volt, a jóléti és a tartalékalap ellenben sokkal nagyobb annál. A mezőgazda- sági szövetkezetek 1,6 milliárd forint részesedést — a múlt évinél kevesebbet — fizettek ki év végén, s több mint 6 milliárd forint fejlesztési alapot hoztak létre. Tartalékolásuk meghaladta a 2 milliárd forintot! A vállalati költséggazdálkodás nem javul. Termelő- vállalataink 100 forint értékű társadalmi terméket 1977- ben 85 forint 60 fillér, 1978- ban már 85 forint 90 fillér ráfordítással hoztak létre. A vállalatok igazgatási költségeiben évek óta növekedést tapasztalunk. Tizenkét ipar- vállalat és 150 mezőgazdasági szövetkezet zárta az évet veszteséggel. Ezek hiányát túlnyomó részt hiteleszközökből rendeztük. Az elmúlt években a vállalatok a tervezettnél kevesebb jövedelemből az előirányzottnál több fejlesztési alapot képeztek. Már 1978-' ban több intézkedéssel is mérsékelni kényszerültünk a vállalati fejlesztési források növekedésének ütemét. Sok gazdálkodó szervezet ezt nem vette figyelembe, s többet költött, mint amennyire fedezete volt. Így a vállalati fejlesztési alapok hiánya év végén nagyobb volt, mint a: korábbi években. Ezt helytelenítjük. S azt is meg kell mondanunk, hogy vállalataink a közeljövőben sem számíthatnak arra, hogy megtermelt tiszta jövedelemből a jelenleginél nagyobb arányban részesülnek, ráadásul tovább csappan majd a központi forráskiegészítés lehetősége is. Ezért vállalataink legyenek sokkal körültekintőbbek a beruházási döntéseiknél. A társadalmi közös fogyasztással összefüggő költségvetési — intézményi és társadalombiztosítási — kiadások 16,5 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel azelőttit. A többletből 4 milliárd a pénzbeli juttatásokat, elsősorban a nyugdíjak kifizetését növelte; 6 milliárd forintot az úgynevezett természetbeni juttatásokra, egészségügyi, szociális, oktatási, közművelődési, sport- és kommunális szolgáltatásokra fordítottunk. A közkiadások növekedési üteme jócskán felgyorsult: a többlet 1976- ban még 8,4 milliárd, 1977- ben 12 milliárd, az elmúlt évben pedig már 16,5 milliárd forint volt! A növekedés csaknem minden területet érintett: kevéssé sikerült előrelépni az ellátásbeli különbségek mérséklésében és a feladatok rangsorolásában. Pedig a rangsorolás nélkül nem tudjuk a legsürgetőbb feladatokat sem elég gyorsan megoldani. A tanácsok 1978-ban több mint 100 milliárd forinttal gazdálkodtak, összességükben kiegyensúlyozottan. Elsősorban a gyermekintézmények hálózatának bővítésére, a közegészségügy javítására és az idős korúakkal való fokozottabb gondoskodásra fordítottak figyelmet. Különösen előtérbe került a lakásépítési program. Ennek megvalósulását néhány területen az előző évek mulasztásai gátolják. Késlekedtek — különösen a fővárosban, Tolna, Borsod, Veszprém megyében — a közművesítéssel, a terület-előkészítéssel, ez nehezíti (Folytatás a 3. oldalon.) A gépipar egyik legnagyobb üzemében, a Ganz-MÁVAG- ban mindig akad lencsevégre vehető újdonság. Képünkön a nagy teljesítményű szovjet gyártmányú marógép (MTI-fotó — KS) Mátéi aratási ügyelet az ÜGROKER-nél Napirenden a nyári munkák szervezése Az elmúlt hetek száraz időjárása meggyorsította a gabonák érését — hallottuk tegnap a megyei mezőgazda- sági szervezési bizottság ülésén, melyet Pusztaföldváron tartottak, dr. Szabó Sándornak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének vezetésével. A bizottság tagjait Murányi Miklós, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tájékoztatta az aktuális feladatok állásáról. Mint mondotta, a megyében az idén a tsz-eknek 108 ezer hektárról, az állami gazdaságoknak pedig 14 ezer 400 hektárról kell a kenyérgabonát betakarítaniuk. Ehhez 1Í29 kombájn áll az üzemek rendelkezésére, ami azt jelenti: optimális időjárás esetén a kalászosok betakarításához 13—14 munkanap szükséges. Az elmúlt évhez képest az idén megyénk üzemeiben nőtt a szárítókapacitás, több szárítót helyeztek üzembe. A bizottság tagjai felhívták ^az üzemek figyelmét a veszteségmentes betakarításra, a termény minőségének megóvására, a gondos szállításra, szárításra és tárolásra. A kukoricáról megtudtuk, hogy a tavalyi 79 ezer 700 hektárral szemben az idén 97 ezer hektáron termesztenek e fontos kapásnövényből a megye ^mezőgazdasági üzemei. Feltételezve a csapadékot, megyei szinten jó termés várható. A cukorrépa vetésterülete a gyárak igényének megfelelően csökkent, a 14 ezer 650 hektáron a mai állapotokat figyelembe véve, jó termés ígérkezik. Zöldségfélékből szerényebb hozamok várhatók: például zöldborsóból a konzervgyár a szerződött terület egyharmadáról a tervezett mennyiség 22 százalékát tartósította, a termés minősége pedig alig haladja meg a gyenge közepest. A hűtőház pedig a tervezett 500 vagonból csupán 160 vagonnal vett át. Az öntözéssel kapcsolatban elhangzott, hogy megyénkben közel 30 ezer hektárra tudnak vizet adni, a 291 hordozható berendezés naponta 500 hektár öntözésére alkalmas. A kombájnok javítása, felkészítése befejező szakaszához érkezett. A megyei AG- ROKER vállalat mától megkezdi az aratási ügyeletet, munkanapokon reggel 7-től este 7-ig áll a vásárlók rendelkezésére. Végezetül Szász Lajos, a helyi Lenin Tsz elnöke tájékoztatta a szervezési bizottságot a közös gazdaság munkájáról, majd a szakemberek határszemlén vettek részt. —sz— Finn—magyar barátsági hetek Az V. magyar—finn, illetve finn—magyar barátsági hét finnországi eseménysorozatára csütörtökön reggel — tizenhárom magyar testvérváros képviseletében — 300 tagú magyar társadalmi küldöttség utazott el Budapestről. A politikai delegációt Rónai Rudolf, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke vezeti, A küldöttség tagjai: Göbölyös Gábor, a delegáció titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője; Szabó Piroska, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának alelnöke, a Magyar Nők Országos Tanácsának tagja; Raft Miklós, a , Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnök- helyettese; Stmó Tibor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának tagja, a SZOT kulturális osztályának vezetője; Szabó János, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség intéző bizottságának tagja, a Magyar Ifjúság főszerkesztője; Kónya Lajos, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának elnökhelyettese; Drótos László, az MSZMP Miskolc városi bizottságának első titkára; Gáti Tamás, a magyar—finn kulturális vegyes bizottság tagjai, a KKI tanácsadója, és Szántó Jenő újságíró, a Népszabadság szerkesztő bizottságának tagja. A magyar küldöttség elutazásával egyidejűleg megérkezett Budapestre a barátsági hét magyarországi eseményein részt vevő 300 tagú finn társadalmi küldöttség. A tíztagú politikai delegációt Jaakko Itala, a liberális néppárt elnöke vezeti. A magyar delegáció elutazásánál, illetve a finn küldöttség érkezésénél jelen volt Kaarlo Yrjö-Koskinen, a Finn Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Ott volt Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, a barátsági hét szervező bizottságának elnöke.
