Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-14 / 137. szám
1979. június 14., csütörtök JgHJOl-fíTd SZERKESSZEN VELÜNK! Sikeres véradónapot rendeztek a közelmúltban Bucsán. A lakosság különböző rétegeiből 88-an jelentkeztek életmentő vér adására a legutóbbi véradónapon Fotó: Béla Ottó Lédi kerestetik Egy Lédi névre hallgató, hathónapos magyar vizslakö- lyök után kesereg Békéscsabán, a József Attila utca 19. szám alatt két idős ember, Zahorán János és felesége. Lédi, kihasználva, hogy vízhordás közben nyitva maradt az utcaajtó, kiszökött. Az utcán éppen arra járó három nő vette pártfogásba á kölyökkutyát, így feltehetően velük „távozott”. Lédi nagyon hiányzik a Zahorán házaspárnak, hiszen csaholásá- val mindig jelezte, ha vendég érkezett a házba. Ezennel tolmácsoljuk az idős házaspár kérését: aki megtalálta Lédit, keresse fel őket a vizslakölyökkel. Miért tűrik? „...Gyulán, a Mogyoróssyút környékén tűrhetetlen a sertésbűz. Az Ajtóssy u. 7. szám alatti lakóház Nürnbergi utcai oldalán a széles gyalogjárdán át folyik ki a betonkerítés alól a sertésól szeny- nye. Sok óvodás korú és iskolás kisgyermek jár erre, kis cipőjükkel tapickolnak a szennylébe. Az Eötvös utcában pedig autómosók szennyezik — bűz nélkül — a környezetet. Az autómosáskor keletkezett koszos víz nem tud lefolyni, ottmarad az úttesten. Miért tűrik ezt az illetékes szervek? Környezetünk tisztaságára legyünk igényesek.” Egy gyulai olvasó Szerkesztői üzenetek V. J. nyugdíjas, Orosháza: Nagyon sajnáljuk, hogy így megjárta a pénzbefizetéssel. Minden helyen nagy betűk hirdetik: „Pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el.” Utólag senkit nem vádolhat a mulasztásért, a helyszínen kellett volna meggyőződnie arról: mennyit írtak be a takarékbetétkönyvébe. * * * Vigh Antalné, Dombegyház: A hozzánk küldött — jogos panaszlevelét kivizsgálás céljából továbbítottuk. A választ a Szerkesz- szen velünk rovatban keresse egy későbbi időpontban. * * * Csordás Istvánná, Gádo- ros: Levelét megkaptuk, panasza jogos. Megértjük, hogy két kisgyermek mellett nagyon kellene az S—100-as Skoda személygépkocsi használata. Sájnos, a szerkesztőség gumiabroncs — és egyéb alkatrész — beszerzésével nem tud foglalkozni. * * * Gyebrovszki Lajosné és egy idős nyugdíjas Békéscsabáról köszönetét szeretnének mondani azoknak, akik a szerencsés kimenetetű autóbaleset alkalmával a gyermekeken segítettek, illetve akik az idős néninek a szállítmányt lakására vitték. Mindkét esetben kötelességüket teljesítették. Jó volna, ha mindenki természetesnek tartaná: mindig, minden esetben segítsen a bajba jutott embertársán, illetve az elesett öregen. A szép környezet hiányzik Válaszolnak az illetékesek „Gáz van a gáz körül” címmel arról írtunk korábban, hogy Békéscsabán nem cserélik ki a turistapalackokat. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezetői arról tájékoztatták a Szerkesszen velünk rovatot, hogy időközben ez a kérdés megoldódott. Üzembe helyezték az új töltő- berendezést, így a békéscsabai lakosoknak nem kell más városba utazni palackcseréért. * * * Kleib Lajos, nagyszénási lakos, több gyermek édesapja azzal a panasszal fordult rovatunkhoz, hogy a szomszédja nem csinálta meg rendesen a kerítést és átjárnák a disznók, a tyúkok, kárt tesznek panaszosunk kertjében. Az illetékes szervek megállapították : levélírónk és szomszédja között több éve megromlott a jó viszony. Jogorvoslásra ez esetben az orosházi járásbíróság illetékes. * * * Fényképet közöltünk a Szerkesszen velünk rovat május 10. számában arról, hogy Békéscsabán, a pb-gázcsere- telep Berényi úti bejáratához vezető úton behajtani tilos és forgalomkorlátozó tábla látható. Az illetékes szervek közölték velünk: időközben kiegészítő táblát helyeztek el az említett bejárathoz. * * * Bartucz Mihály kunágotai lakos arról írt a Szerkesszen velünk rovatnák, hogy a község egyes utcáiban autóutat létesítettek, de a lovas kocsikat kizárták. Pedig a háztáji jószág számára valahol haza kell hordani a takarmányt. Kérésünkre a mezőkovácsházi Járási Hivatal megvizsgálta a bejelentést. Kiderült, hogy Kunágota belterületén a burkolat nélküli utcákban — ahol a szabályozási szélesség lehetővé tette — személygépkocsik és mentőautók részére három méter sávokat leválasztottak, s közlekedésre alkalmassá tették salak, tégla és zúzott kő feltöltésével. Az 1978—79-es esztendőben Kunágotán csakúgy mint másutt, belvíz pusztított. A belvízvédekezést csatornázással tudták megoldani, s ennek következtében több mellékutca járhatatlanná vált. A belvíz után a községi tanács és a Bercsényi Tsz folyamatosan rendbe teszi a belterületi földutakat. Békésről, a Karacs Teréz utca lakóitól kaptunk levelet. Egyebek között azt kérdezik: milyen büntetést kapott az az egyén, aki engedélyt adott az Élővíz-csatorna partján levő öreg fák kivágására. Hiszen ma már bűnténynek számít a környezetvédelem ellen való cselekedet. Sérelmezik azt is, hogy az utcában nincs végig betonút, villanyvilágítás, sok a szemétkupac, a régi iskola betöredezett ablakai baleset- veszélyesek az ott játszadozó gyermekek számára. A Karacs Teréz úti lakóknak nagyon hiányzik a szép környezet... * * * A közérdekű bejelentés alapján felkerestük a békési Városi Tanács illetékes vezetőit. Elmondották: való igaz, hogy áldatlan állapotok uralkodnak a Karacs Teréz utcában. Még mindig folyik az építkezés, közben megkezdték a kisajátított, öreg házak bontását. Nem cél valamennyi fa kiirtása, de amit kivágtak, az korhadt volt. Aktákat mutatnak arról, hogy a szülők kérték az említett öreg fűzfák kivágását, mivel balesetveszélyesek voltak a gyermekek számára. Az öreg iskola az építőipari vállalat felvonulási épülete, amint levonulnak, azonnal lebontják. A házak között kukákat, konténereket helyeztek el, a lakókon múlik, mennyire szeretik a tisztaságot, hova hordják a szemetet. Az Élővíz-csatorna partján és a Karacs Teréz utcában a lakóháztömbök között — a városi tanács tereprendezési tervei alapján — az elkövetkező időkben igen komoly parkosítást végeznek. Az útépítést már tavaly nyáron megkezdték volna, de a földrengés miatt az építőkapacitást máshová irányították. Nagy volt a tét: gyorsan, több lakást adnak át a rászorulóknak, vagy inkább parkosítanak. A városi tanács a lakosság érdekében az előbbit választotta. A Karacs Teréz utcában magunk is tettünk egy körsétát. A parkosítás előjelei már látszanak. Való igaz, hogy aki beköltözik a kényelmes. új lakásba, szeretne mielőbb megfelelő környezetben élni. Az építkezés és a bontás azonban törmelékkel, szeméttel jár. A városi tanács vezetői a lakók türelmét kérik, amíg megvalósul az említett terület tereprendezése. é Figyelmesség jj „...Manapság mindenki ro- jj han, gyakran még köszönni jj is elfelejtünk egymásnak. Pe- dig valamennyiünknek jól- |j esik a legapróbb figyelem is. j; Nálunk, Csanádapácán, az 1. : számú kisboltban öröm vá- jj sárolni, mivel Szakái And- jj rásnénak és Gábor Sándor- jj nénak mindig akad a vevő- : höz egy-két jó szava. Hason- : ló a helyzet Harangozó Pál j: és Szabó Károly postai kéz- jj besítőkkel. Nincs olyan nő- j nap, anyák napja vagy név- j nap, hogy ők jókívánságai- : kát ne tolmácsolják. Apró- : ság, de a figyelmességüket j; ezúton szeretném megköszön- j ni.” Tóth Mihályné, : Csanádapáca :: Nemegyszer meghatározó élmény egy-egy lakott településre érve az első kép látványa... Sajnos Orosházán a Békéscsaba felől érkezőket ez a hatalmas szemétkupac látványa fogadja! Fotó: Martin Gábor MIT MOND A JOGSZABÁLY? M. Andrásné, Békéscsaba: Ha a szolgálati idejében egy huzamban 5 évnél hosszabb a megszakítás, a megelőző szolgálati idejét csak abban az esetben lehet figyelembe venni, amennyiben a megszakítás után újabb 5 évi szolgálati időt szerez, vagy ezen az időn belül nyílik meg a joga az öregségi avagy a rokkantsági nyugdíjra. Változatlanul nem számít megszakításnak az az idő, amely alatt rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjas volt, átmeneti segélyben, járadékban vagy rendszeres szociális segélyben részesült, kórházi ápolás alatt állt. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja volt vagy korábban kifizette az elismerési díjat. B. Sándor, Szarvas: Fiatal kora óta foglalkozik méhészettel. Méheivel már a Dunántúlon is megfordult, de még soha sem érte kár. Tavasszal a Felső-Tisza vidékére vitte méheit. A családok egy része elpusztult. Minden bizonnyal azért, mert a közeli mezőgazdasági szövetkezet vegyszerezést végzett. Vajon követelhet-e kártérítést? Polgári jogi kárfelelősségi rendszerünk a vétkességen alapszik. Ha valaki jogellenesen, akár szándékosan, akár gondatlanul kárt okoz másnak, köteles azt megtéríteni. Csak akkor mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy az adott helyzetben helyesen járt el. Az ilyen kárért felelős személyt a bíróság a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján részben mentesítheti a felelősség alól. Kártérítési rendszerünk azonban ismeri az úgynevezett vétkesség nélküli felelősséget. Tehát aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni, még akVISSZHANG „Ha újszülött gyermeke életben van...” címmel közöltünk jegyzetet lapunk hasábjain. Az újságíró leírja: mennyi bosszúság és utánjárás árán veheti fel a szülő nő férje a 2 500 forint szülési-gyermekágyi segélyt, amit az állam biztosít. Nem elég a gyermek születési bizonyítványa, az édesanya nyilatkozatát is kérik a kifizetőhelyen. Ami a legbosszantóbb: az előre elkészített nyomtatványon olyan megjegyzés szerepel: „...az újszülött gyermeke a szülési szabadságideje alatt életben van”. A jegyzetre a Békés megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság reagált. Felhívják a figyelmet egyebek között arra, hogy az édesanya nem szülési-gyermekágyi segélyre jogosult, hanem a megszületett gyermek után 2 500 forint anyasági segélyre. Elismerik, hogy hátborzongató az a megállapítás, „..ha újszülött gyermeke életben van...”. Ezért módosítják a fenti mondatot, s a közeljövőben azt olvashatjuk: „Újszülött .gyermeke a szülési szabadság ideje alatt háztartásában van.” Azon viszont nem tudnak változtatni, hogy ha nem az édesanya veszi fel a pénzt, a kifizetőhelyen kérik a meghatalmazást. Ezt rendelet írja elő, nem pedig a munkahelyi bizalmatlan- • ság. * * * A KPM Közúti Igazgatósága két megjelent jegyzetre kor is, ha nem vétkes benne. A kárért viselt felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. A bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a mérgező növényvédő szerek alkalmazása is veszélyes üzemi tevékenységnek minősül. A mérgező növényvédő szerrel való permetezést kellő időben be kell jelenteni a növényvédelmi szakigazgatási szervnek. Ez értesíti a méhészeket is. Ha a szakigazgatási szerv ezt elmulasztotta, akkor a termelő a méhhul- lásokért vétlensége ellenére is felelősséggel tartozik. (Természetesen a kifizetett kár összegét követelheti a mulasztó szervtől.) A mérgező növényvédő szerek alkalmazásából eredő' kárfelelősség alól a permetezést végző gazdaság akkor mentesül, ha a kár bekövetkezése a károsult magatartásának róható fel. Azaz, ha a felhívás ellenére szabadon engedte a méheket. Amennyiben a kár teljesen a károsultnak róható fel, a kár okozója teljesen mentesül a kárfelelősség alól. Ha pedig a kár csak részben róható fel a károsultnak, a károkozó ilyenkor természetesen nem köteles a teljes kárt megtéríteni. Amennyiben a méhész kellő időben értesül a vegyszerezésről, s módjában állt volna méheinek biztonságba helyezése, ám ezt nem tette, ez esetben a kárt okozó permetezést végrehajtó gazdaság nem felel a méhhullás okozta kárért. Ha pedig a méhésznek tudomása volt arról, hogy a gazdaság permetezésre készül, de nem ismerte ennek közelebbi időpontját és nem is érdeklődött efelől, ez esetben a bírói ítélkezési gyakorlat megosztja a kár viselését. (Dr. Serédi) reagált. „Utcabál” címen arról jelent meg jegyzet, hogy Békéscsabán a Jókai—Petőfi utcai jelzőlámpák nem megfelelően működnek. Kevés az idő a gyalogátkelőhelyen, ráadásul ezzel egy időben a jelzőlámpánál jobbra kis ívben fordulhatnak a gépjárművek. A másik jegyzet: „Zebrákat a forgalmasabb úttestekre” címmel jelent meg. Arról ír, hogy Békéscsabán, a Gyulai úton, a véradóállomással szemben autóbusz-megállóhely van. Zebra azonban nincs, s az iskolába siető gyermekek balesetveszélynek vannak kitéve, mivel eltakarja őket a busz, nem látják a közeledő gépjárművet. Az Utcabál című írásra egyebek között azt írja az igazgatóság, hogy a forgalomirányító lámpákat az arra illetékes szervekkel egyetértésben helyezték üzembe. Figyelembe vették a hazai és a nemzetközi tapasztalatokat. A gyalogátkelőhelyen elegendő idő áll rendelkezésre, ha tudja a járókelő, hogy a villogási időben még mindig övé a zebra! A jelzőlámpáknál a gépjármű jobbra kis ívben való kanyarodása nem okoz balesetet, ha figyelmesek az utasok és a gépjárművezetők. A zebrák telepítését rendelkezés írja elő. A 44. főút említett szakaszán 300 méteren belül két gyalogátkelőhelyet jelölt ki az igazgatóság az illetékes szervekkel egyetértésben. Ezért újabb zebra kijelölésére ezután sem lesz mód. A zebrák sűrítése nem indokolt, ez lassítaná a forgalmat és a jelenleginél több baleseti forrástól kellene védeni az utasokat. Labdarúgás ablaktöréssel „...Jártamban-keltemben gyakran látom Békéscsabán, hogy a lakótelepeken a felnőtt és a kisgyermek együtt rúgja a focilabdát. Ez örvendetes esemény lenne, ha a kapu nem egy-egy ház fala lenne. Így azonban betört lépcsőházi üvegajtók, ablakok „árulkodnak” a nemes sport hátrányairól. Nem lehetne kitalálni valami más megoldást, hogy a sport se maradjon abba, az ablaküvegek viszont épségben maradjanak...” írja özv. Barto- lák Mihályné.
