Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-13 / 110. szám
1979. május 13., vasárnap KHsUMTti Új nyersanyagforrás: a hulladék Alumínium tizedáron Az újrafelhasználást alkalmazó technológiákat a kohászat használja legrégebben. A fémekből már a XIX. században hiány volt. A kohászati eljárások energia- és anyagigényesek, így az elhasznált fémek kereskedelme felvirágzott. Mennyiségét tekintve a vas- és acélhulladék a legjelentősebb. A modern elektroacél-gyártás egyre több használt fémet tud újjáalakítani. A technika fejlődésének eredménye az elhasznált villamos motorok és dinamók nagy tömege. A bennük levő fémek újrafelhasználására érdekes eljárást dolgoztak ki. Mélyhűtött (—100 Celsi- us-fok alatt) állapotban a vas rideg, a réz rugalmas. A villamos motorokat mínusz 100 Celsius-fok alatti hőmérsékletű aprítógépbe helyezik, ahol vas- és acéltörmelék keletkezik, a réz pedig tekercscsomók alakjában marad vissza. A fémek közül az ólom visszanyerése a legegyszerűbb. Az iparilag fejlett országok a használt ólomakkumulátorok 90 százalékát az ólomkohókban újból felhasználják. Egy a 31 közül Az alumíniumból keletkezik az acél után a legtöbb másodnyersanyag. Egy kilogramm alumínium előállításához 14 kilowattóra villamos energia szükséges. Az energiatakarékosság egyik forrása a használt alumínium újrabeolvasztása. Mégis az alumínium újrafelhasználásának aránya az egyéb fémekhez képest kicsi. Ennek egyik oka, hogy a termékek általában hosszú élet- tartamúak, a korrózió pusztító hatása helyett inkább a divat hóbortjainak vannak kitéve. A földi élet kilátásait számba véve érthető, ha világszerte kutatási tervek tucatjai foglalkoznak azoknak az, anyagoknak az ésszerű felhasználásával, melyek eddig csak hulladék tárgyát képezhették. Hazánk hulladékgazdálkodásának színvonala messze elmarad az európai átlagtól. Ipari termelésünk összköltségének 60 százaléka anyag- költség, az ásványi anyagok behozatala 1975-ben 45 százalék volt, és ez az arány azóta tovább nőtt. Így nem lehet közömbös számunkra sem a másodnyersanyagok újrafelhasználása, a hulladékok visszajuttatása az ipar vérkeringésébe. Gazdaság- irányításunk ezt felismerve a hatodik ötéves népgazdasági terv kidolgozásánál a harmincegy fontos téma egyikének a nagyobb mennyiségű és értékesebb hulladékok hasznosítását jelölte meg, melynek koordinálásával az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot bízta meg. Szervezett begyűjtés A háztartásokban és az iparban keletkezett hasznos hulladékok felhasználásának legfontosabb feltétele a jól szervezett begyűjtés. A begyűjtés és forgalmazás feladatát országszerte a MÉH Nyersanyag-hasznosító Tröszt Vállalatai végzik el. 1977-ben a négy legfontosabb másodnyersanyagból — vasból, fémből, papírból és textilből — 1,4 millió tonnát értékesítettek ötmilliárd forintnál nagyobb értékben. 1976-ban 128 300 tonna papírt forgalmaztak, 1977-ben ez az érték 146 400 tonnára emelkedett és így a hulladék 26 százalékát használta fel az ipar. A felhasználás növekedésének oka a Dunaújvárosi Hullámvertikum üzembe helyezése volt. Ha az ipar igényli, a MÉH Tröszt 1990-ben 450 ezer tonna papírhulladékot tud szállítani. Jelenleg a felesleges papírt Ausztria, Jugoszlávia és Olaszország vásárolja meg. A fémhulladékok gyűjtése és felhasználása az üzemeken belül bonyolódik. Az acélgyártáshoz az ócskavas 50 százalékát használják fel, mely nagyjából megfelel a világátlagnak. A színesfém-hulladékokat a korszerűtlen kohászati berendezésekben nem tudják újrafelhasználni. A húszezer tonna alumíniumhulladéknak csak a 16—18 százalékát dolgozza fel az ipar, és így rengeteg villamos energia megy veszendőbe. (Ha bau- xitból állítják elő az alumíniumot, tízszer annyi villamos áramot fogyasztanak, mintha másodnyersanyagból indulnak ki.) A műanyag bevonatú réz- és alumínium kábelek újrafelhasználását egy mechanikus berendezés alkalmazása teszi lehetővé, melyben a kábelt megőrlik és így választják el a gumitól és műanyagtól a fémgra- nulátort. Műanyag másod- nyersanyagból készül a TE- MIZOL hő- és hangszigetelő lemez, valamint a VAPIG hőszigetelő elem. A magyar szabadalmi eljárások szerint előállított építőipari alapanyagokat a MÉH Tröszt forgalmazza. Gumiabroncsból 40—50 ezer tonna vár megsemmisítésre. Most folynak a MÉH Tröszt által bejelentett szabadalom kísérletei. Amennyiben az eljárás sikeresnek bizonyul, megoldódik Magyarországon a gumiabroncs újrafelhasználása. Ésszerű takarékosság Jelenleg egy tonna háztartási szemét megsemmisítése 400 forintba kerül, és a kiterített szemét ráadásul még a környezetet is szennyezi. 1981 első felére — mire a téglagyári gödrök teljesen megtelnek a budapesti háztartások hulladékával, — működni kezd a szemétégető Rákospalotán, mely a fővárosi szemét 60 százalékából évente 112 ezer megawatt villamos áramot, és 440 ezer tonna vízgőzt nyer. A vízgőz 10 ezer lakás fűtésére lesz elegendő. Az új lakóházak tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a korszerű hulladék- gyűjtés szelektálást igényel, ugyanakkor a mozgó-átvevőhelyek is növelhetik a másodnyersanyagok mennyiségét. A háztartásokban összegyűlt hulladékok begyűjtése a lakosság megértése nélkül elképzelhetetlen. Hazánk bőséges másodnyersanyagtartalékokkal rendelkezik, melyek kiaknázásához együttműködés, jó szervezés és az ésszerű takarékosság elvén alapuló új módszerek szükségesek. Várkonyí Anna Az elhasznált akkumulátorokból az ólom újrafelhasználható lenne (Révész Tamás felv.) Filatéliai hírek A Békéscsabai Városi Bélyeggyűjtő Kör vezetősége értesíti a megye bélyeggyűjtőit és az érdeklődőket, hogy május 13-án, a mai napon 9 órai kezdettel gyorscserét, árverést tart. A Magyar Posta május 12-én tegnap adta ki a sakkolimpia magyar győzelmével kapcsolatban, 3 forint névértékű bélyeget. A bélyeg tervezője Zsitvai Szabolcs grafikusművész, és a bélyeg mérete 45 x 35 mm. Készült: a Pénzjegynyomdában, ofszetnyomással. A kiadott menyiség 311 000 fogazott és 21 900 vágott pél- : dány. A bélyeg 50 darabot tartalmazó kisívekben készült, lila, világoskék, kék, okker és fekete színekben. Az Argentínában lezajlott versenyeken a magyar csapat — Portisch Lajos, Sax Gyula, Ribli Zoltán, Csőm István, Adorján András és Vadász László aranyérmet szerzett. A sakkolimpiákon ez volt a harmadik aranyérmünk. A legelsőn 1927. évben, s a másodikon 1928. évben szereztük meg az első kettőt. Május 18-án 3 forintos névértékű, szelvényes bélyeg kiadásával köszönti a posta a Szófiában megnyíló Philaserdica elnevezésű bélyeg-világkiállítást. A bélyeg hármas kisívben fog megjelenni; és tervezője: Cziglényi _ Ádám grafikusművész. összesen 253 300 fogazott és 5900 vágott példány készült. .Az első bolgár bélyeg, és a szófiai Alexandr Nevszki székesegyház képe látható rajta, a szelvény pedig Szófia címerét és a kiállítás emblémáját ábrázolja. Májusban adja ki a posta az állatfestményeket ábrázoló festményreprodukciós sorozatot, mely 7 értékből áll. Vas Tibor i'i, Az új japán vasútvonal a ma legkorszerűbb felépítménnyel készült (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Tudomány — technika Vonatok pályája A vasutak korszerűsítésének, a sebesség növelésének leglátványosabb munkálatai a mozdonyok korszerűsítésére irányulnak. De hasztalan a legerősebb, a leggyorsabban futó mozdony, ha avasúti pálya alkalmatlan a nagy sebességgel robogó vonatok átbocsátására. A mozdonyok fejlesztésével párhuzamosan tehát világszerte óriási erőfeszítéseket tesznek a minél stabilabb, biztonságosabb vasúti felépítmény megépítésére. Vasúti felépítményeken mindazt értjük, ami a pályákon a kocsi kereke és a talaj között van: a sínek — a kapcsoló és rögzítő elemeikkel —, a talpfák, vagy másként aljak, valamint az ágyazat. Egy vonat áthaladásakor a sín egy négyzetcentiméterére 5-6000 kilogrammal nehezedik. Az ebből eredő terhelés a sínszéles talpfának egy négyzetméterén már csupán 25 kg. A talpfa tovább növeli a felületet, és négyzetcentiméterenként 2,5 kilogramm súly- lyal nyomja az alatta levő ágyazatot. De a lefelé szélesedő kavicságy is tovább osztja a terhet, úgy, hogy a talajra végül is mindössze négyzetcentiméterenként egy kg nyomás jut. A sínekkel kapcsolatban sokáig legnagyobb gond a hőmozgás volt. Mivel a hőmozgás a hőfokkülönbségeken kívül a sín hosszával is arányos, ezért régebben rövid, általában 12 méteres síneket használtak. A rövid sínek sűrű hézagain gyakran kap ütést a sín, és a futószerkezet is. A hosszabb síneken ez ritkábban következik be, ezért a minél hosz- szabb sínszálak gyártására és lefektetésére törekedtek. Itt azonban nagyobb hézagokat kellene hagyni, ami forgalmi szempontból hátrányos, a következő követelmény tehát e hézagok kisebbítése volt. Nagy jelentőségű volt a sínek hőmozgásának a megakadályozása, sőt odáig jutottak, hogy ma már sokféle hézagmentes, hegesztett síneken roboghatnak a vonatok. A korszerű lekötési mód tette lehetővé a „végtelen” hegesztett sínek alkalmazását, amelynek a folyamatossága csak ott szakad meg, ahol a biztosítóberendezések miatt a sínek szigeteltek, továbbá a hosszabb hidakon. Ezeken a helyeken azonban a vonatok sebességcsökkentésre kényszerülnek. Kert — háztáji Védjük a szamócát! Szinte minden kiskertben megtalálható a szamóca. Kár, hogy sok 'helyen alig törődnek vele, afféle megtűrt növény. Ki tudja miért, elterjedt ugyanis, hogy nem szükséges permetezni. Pedig ,a szamócának is sok veszedelmes kártevője van, s ha nem védjük meg, aligha számíthatunk termésre. A szamóca védelme általában évente 4—5 permetezésből áll. A védekezés egyik legfontosabb időpontja április vége, május eleje. Ilyenkor, megelőzve a bajt, védekezhetünk sikeresen a legveszélyesebb szamócakártevő, a szürkepenész (Botrytis cinerea) gomba ellen. A szürkepenész könnyen felismerhető; a fertőződött növényt, gyümölcsöt vastag, szürke penészréteg borítja. Megtámadhatja a leveleket, virágokat, a legnagyobb pusztítást az érőfélben levő gyümölcsökön észlelhetjük. Különösen csapadékos, párás időben károsít. Védekezni csak megelőzéssel lehet. Fontos, hogy a szamócatövekről gondosan távolítsunk el minden elszáradt levelet, és ne legyen gaz az ágyásban. A túl sűrű állomány is kedvez a betegség terjedésének, mert a gomba számára kívánatos párás környezetet teremt. A mechanikai védekezés mellett hatásos kémiai szerek is rendelkezésünkre állnak. A bimbók megjelenése előtt permetezhetünk először a szürkepenész ellen. Nagyon hatásos szer a Chinoin Fundazol felszívódó gomfoaölőszer. 10 liter vízhez 8 grammot kell keverni, s a virágzás előtt hozzáadhatunk még az oldathoz 10 köbcenti Bi 58 EC rovarölőszert is, így a különböző rovar kártevők ellen is védjük a szamócát. Virágzás alatt még kétszer permetezzünk, azonban már csak Fundazolt alkalmazhatunk, hogy megkíméljük a beporzást végző hasznos mé- heket. A permetezéseket úgy végezzük, hogy a szamóca földdel érintkező részeit is bevonja a szer1, mert a szürkepenész e helyeken támad leggyakrabban. Hatásosabb lesz munkánk, ha a permet- lébe nedvesítőszerként No- nitot, lombtrágyaként pedig Wuxalt keverünk. A szamóca védelmével részletesebben foglalkozó könyvek: Szilágyi Kálmán: Szamóca, Balázs—Bodor— Lelkes: Kiskertek és házikertek növényvédelmi naptára. H. L. Fénykép-telefonon I ______ A z NSZK-ban fotóriporterek számára hordozható képadót szerkesztették!, amely bármely telefonhoz hozzákapcsolható. A képadó a telefonvezeték útján a fényképet a képtáviratozás elve szerint közvetlenül a szerkesztőségbe közvetíti. Ha a fotóriporter különleges fényképezőgépet használ, amelyből 10—15 másodperccel a felvétel után a kész pozitív kép kivehető, és ezt a képet ,a képadóba helyezi, akkor a szerkesztőség már az események után néhány perccel a fénykép képtávirati másolatának a birtokában van. A képtáviratozás a következőképpen történik: egy hajszálvékony fénysugár soronként letapogatja a közvetítendő fényképet. Az egyes képrészek különböző fényességi értékeit a berendezés elektromos jelekké alakítja át, amelyeket a telefonvezeték a szerkesztőségbe közvetít* Ott egy analóg berendezés van, amely azonos ütemben és az elektromos jelek által vezérelve egy fényponttal a képet ismét fotópapírra „írja”.
