Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-13 / 110. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES a MEGYEI TBMÓCS LBP1B 1979. MÁJUS 13., VASÄRNAP Ara: 1,60 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM Közgyűlés után Nagy jelentőségű esemény a Magyar Tudományos Aka­démia életében az évenként megrendezett közgyűlés. Az idei, sorrendben 139. köz­gyűlés jelentőségét növelte, hogy nemrégiben az Elnöki Tanács új, törvényerejű ren­deletében szabályozta az Akadémia szerepét, feladatát a megváltozott körülmények között. A tudomány jelentő­sége ugyanis napjainkban hallatlan mértékben kiszéle­sedett, hatása átszövi az élet minden területét. Elképzel­hetetlen lenne például kor­szerű népgazdasági tervezés a tudomány segítsége nélkül éppúgy, mint ahogy az ipar vagy a mezőgazdaság sem nélkülözheti konkrét fel­adatainak megoldásában a tudomány legújabb eredmé­nyeit. Az Elnöki Tanács ren­deleté nemcsak lehetőséget ad, hanem egyenesen köte­lességévé teszi a tudomány legfontosabb testületének, a Magyar Tudományos Aka­démiának a jövő fejlődését megalapozó alkotó munka segítését. Az idei közgyűlés fontos feladata volt tehát az Akadémia alapszabályainak hozzáigazítása a jelenlegi ki­bővült feladatokhoz. Felelősségteljes feladata volt a közgyűlésnek az Aka­démia új rendes, levelező és tiszteleti tagjainak a megvá­lasztása. A korábbi levelezé­si tagok sorából 29 rendes tagot választottak, és 15 új levelező tag került a tudo­mány élvonalába. Az aka­démikusok természetesen amellett, hogy szakmájuk kiváló művelői, fontos köz­életi funkciókat is ellátnak és végeredményben elsősor­ban személyükön keresztül láthatja el feladatát maga a tudományos testület is. Aka­démiánk nemzetközi tekin­télyét növeli a 33 új, tiszte­letbeli tag megválasztása is. A közgyűlés jellege már több év óta munkaközgyű­lés, ami azt jelenti, hogy az első nap valamely nagyobb társadalmi jelentőségű kér­désről tartanak előadást. En­nek keretében ezúttal Hol- \ tón Zsuzsa akadémikus „A \ tudomány haladása és az \ember” címmel foglalta ösz- Sze mindazokat a kérdése­két, amelyek világunkban az. egyetemes tudomány, eredményeit és gondjait je­lentik, Kiemelte azokat a te­rületeit, amelyeken a hely­telenül , alkalmazott, vagy rosszul értelmezett eredmé­nyek áldás helyett átokká válhatnak az emberiség szá­mára és eiek tápot adhat­nak a sokfelé előretörő tu­dományellenes, nézeteknek. A hozzászólók'' közül ezért többen nyomatékosan han­got adtak a tudósok és az „írástudók” felelősségének. Az osztálygyűléseken az egyes szaktudományok kép­viselői tekintették át tudo­mányterületeik aktuális kér­déseit. Ezek tükrözik a tu­domány és a gyakorlat kap­csolatát. Ennek az útnak folytatása jelentheti csak hazai tudományunk .további felvirágzását — amely egy­ben' népünk anyagi és szel­lemi fejlődését is jelenti. Horti József I Több figyelmet, törődést egymással a családokban! fl szülök parlamentje a Hazafias Népfront és a városi tanács rendezésében Tegnap, május 12-én dél­előtt tartották meg. immár negyedik alkalommal, a Ha­zafias Népfront békéscsabai városi bizottsága és a békés­csabai Városi Tanács műve­lődésügyi osztálya által ren­dezett szülők parlamentjét. Győrfi Károlyné tanulmányi felügyelő köszöntő szavai után Sasala János, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának titkára mon­dott megnyitó beszédet. Ér­tékelte az eddigi parlamen­tek sikerét, és hangsúlyozta: — az ifjúság tudatos, ered­ményes nevelése a szülők és az egész társadalom harmo­nikus együttmunkálkodásán kell hogy alapuljon. Éppen ezért van szükség arra, hogy egymáshoz jobban közelítő értékrendszer szerint adjunk és követeljünk gyermekeink­től, az egész ifjúságtól. A szülők parlamentjének legnagyobb érdeklődést ki­váltó előadását dr. Kosa Er­zsébet szociológus, az MSZMP KB Társadalomtu­dományi Intézetének munka­társa tartotta. A család és a társadalom című előadásá­ban tudományos csoportjuk több éves szociológiai vizs­gálatain alapuló megfigyelé­seivel és eredményeivel kész­tette mély elgondolkodásra a parlamenten részt vevő pe­dagógusokat és szülőket. Többek között szó volt ar­ról is, hogy valóban magán­ügy-e csak az emberek — legmélyebb, legintimebb kap­csolatain nyugvó — családi élete. Hiszen az állam bizo­nyos elvek alapján termé­szetszerűen befolyásolja a családok életét. Gondoljunk csak a társadalom által ha­zánkban átvett sok-sok funkcióra, az egészségügyi, oktatási, közművelődési in­tézmények szerepére, a fej­lődő szolgáltatások hálózatá­ra! Az előadása a továbbiak­ban érintette az átalakuló­félben levő családok problé­máit. Azt, a szinte sztereo­tippá váló panaszt is, amely nevelési hiányosságankat, a családok együtt töltött ide­jének leszűkülésére háríta­ná. Holott számottevően, a szülők nevelésre fordított ideje, évtizedekkel korábban sem volt több. mint napja­inkban. A valóság az, hogy szüléink nevelési mintáit igyekszünk automatikusan alkalmazni. Pedig ez, a meg­változott életkörülmények között nem megy. A családra fordítható időt tehát még nem tudjuk igazán tartalma­sán, az új funkciónak meg­felelően kihasználni. A ba­jok forrása abban kereshe­tő, hogy a családokon belül erősen elsilányodott az ér­zelmi kultúra. Gyermekeink túl jól öltözöttek, túl sok a zsebpénzük — egy felmérés szerint például Békés me­gyében négyszer annyit köl­tenek a szülők gyermekeik­re, mint magukra! — de a családon belül kötelességük alig van. Ezzel a helytelen gyakorlattal pedig magunk és a társadalom ellen dolgo­zunk. Ez a hibás, „mindenki értem van” szemlélet okozza később a felnőtt korba lépés során a legtöbb konfliktust. Végül arra a kérdésre, hogy min alapszik a házasság, az előadó a következőt vála­szolta: — Csak a kölcsönös, személyre szóló, tartalmas kapcsolatok teremthetik meg a nyugodt családi életet. Ezért kell nagy figyelemmel, gondoskodással törődni egy­mással. Ezután dr. Juhász István, a városi tanács egészségügyi osztályvezetője tájékoztatta a jelenlevőket Békéscsaba gyermekegészségügyi ellátá­sáról, az egészségvédelem gondjairól. Dr. Virágh László, a városi tanács művelődés- ügyi osztályvezetője korrefe­rátumában felhívta a figyel­met arra, hogy egyre in­kább szüksége van az egy­mást ismerő családoknak a kölcsönös támogatásra. Ugyanakkor igyekezett meg­értetni, hogy a közművelő­dési intézményeknek, a tan­órán kívüli szervezett műve­lődési programoknak milyen jelentős szerepe van az ifjú­ság ismeretszerzésében. Vé­gül dr. Zsombok András, a városi bíróság vezetője a számok tükrében bizonyítot­ta, hogy lazulnak a családi kötelékek. Emelkednek a vá­lások, a házasságon kívül született gyermekek száma, s a leggyakrabban az egy- kétesztendős házasságok bomlanak fel. A város segí­tőkészségét bizonyítja, hogy három év alatt több mint négyszeresére emelte a gyám­ügyi segély összegét. Békés­csabán 1978-ban 192 család­nak — ezen belül 530 kisko­rú gyermeknek — juttattak összesen 170 ezer forint gyámügyi segélyt. Ezután a szülőket, pedagógusokat érin­tő gyakorlati problémákkal szekcióüléseken foglalkoztak. B. S. E. A csanádapácai Széchenyi Tsz kertészetében az idén 30 hektáron termesztenek paradicso­mot. A kertészet dolgozói — felvételünkön — a mag- és paradicsompalántákat juttatják a földbe Fotó: Veress Erzsi Ballagás Békésen. A gimnázium és szakközépiskola diákjai tegnap délelőtt búcsúztak az alma matertől. Ké- \ pes riportunk a 6. oldalon Fotó: Gál Edit ) Élet egy munkásszálláson ... Ha nincs rend maguk körül, akkor elsősorban azzal kénytelenek foglalkozni. Márpedig a rendben sok a hiányosság. Persze néhány esetben maguk is ludasok eb­ben. Végignézzük a szobákat... hogy miről beszélnek, miről panaszkodnak, mik az igényeik egy munkásszál­lás lakóinak. Erről szól riportunk a 4. oldalon. Érettségi után, szakmunkásvizsga előtt A Hajtóművek és Festőberendezések Gyárának (HA- FE-nak) a békéscsabai 3. sz. gyára két éve újsághirde­tésben munkát ajánlott érettségizett fiataloknak. A je­lentkezőknek kilátásba helyezte, hogy két éven belül erősáramú berendezés szerelő szakmunkásvizsgát tehet­nek. A vizsga júniusban lesz. Most a munka mellett arra is készülnek. Aztán aki akar, levelező tagozaton tovább ta­nulhat, és felsőfokú képesítést szerezhet. Róluk szól a riport lapunk 5. oldalán. Iskolapszichológus a „közgében” „Azt hiszem, az egész országban Budapesten van még olyan iskola, ahol iskolapszichológus dolgozik. Éppen a „nevelő" iskolából kiindulva látszott indo­koltnak, hogy a tervszerű és tudatos nevelőmunkát egy, csak e munkakörben dolgozó pedagógia szakot végzett tanár irányítsa.” A tapasztalatok máris sokoldalúak. Ezekről számol be riportunk lapunk 6. oldalán Móra Ferenc Mezőhegyesen A lapunk 7. oldalán található írás két szempontból is nagyobb figyelmet érdemel. Egyrészt: amint szerzője megjegyzi, a Mezőhegyes! újságok című tárcát egyet­len Móra-kötet sem tartalmazza. Másrészt: a nagy író által választott téma helyszíne egy Békés megyei köz­ség — Mezőhegyes. Mind irodalmi, mind helytörténeti vonatkozása miatt remélhetően nemcsak a mezőhegyesi, hanem a más településeken élő olvasóink Móra-művek iránti érdeklődését is felkelti.

Next

/
Thumbnails
Contents