Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-10 / 107. szám
1979. május 10., csütörtök Kétsopronyi Rákóczi Tsz Kiváló vetőmagtermesztők Erre szokták azt mondani, hogy rádupláztak. A kétsopronyi közös gazdái 1977- es teljesítményükkel egyszer már kiérdemelték a Kiváló Szövetkezet címet. Az 1978-as sikert a mai ünnepség koronázza, amikor ismét átvehetik ezt a kitüntetést. Ehhez sok egyéb mellett a kiváló eredményeket felmutató vetőmagtermesztés is hozzájárult. Hagyományosnak számít immár a Rákóczi Tsz-ben a vetőmagtermesztés, amely azzal bontakozhatott ki igazán, hogy a szövetkezet alapítóként; társult a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesüléshez, amely legfőbb céljai közé a vetőmagtermesztés. fellendítését is besorozta. A kétsopronyi közös gazdaság szántóföldjének csaknem egyharmadát szenteli a búza, a kukorica, a cukorrépa és a tavaszi árpa vetőmagjainak előállítására. A szegedi kutatóintézettel érvényben levő együttműködési megállapodás értelmében 120 kis parcellán folytatnak kísérleteket a különböző ku- koricahibridekkei az optimális műtrágyaadagok megállapítására. Ugyanígy a Cukoripari Tröszttel közösen keresik 12 kisparcellán a legmegfelelőbb tápanyag- gazdálkodás módozatait. Kukoricahibrid-törzsek és vonalak előállításával egyébként mintegy 430 hektáron foglalkoznak a Rákóczi Tsz- ben, cukorrépamagot évről évre 150 hektárról takarítanak be, tavaszi árpa vetőmagot pedig 180 hektár terem. A maghozó területek rövidesen tovább bővülnek, a tervek szerint ugyanis jövőre mintegy 150 hektáron megkezdik a napraforgó hibrid vetőmagjának előállítását, s fölveszik ,a listára a vetőborsót is. A község földjeit uraló természeti és gazdasági viszonyok mellett néhány hónap múlva egy új tényező is a vetőmagtermesztés kiterjesztésére serkenti a kétsopronyi gazdákat. Az elmúlt esztendőben kezdték meg tudniillik 23 millió forintos költségvetéssel egy vetőmagszárító és rostáló üzem építését, amelynek gazdaságos kihasználását csak úgy oldhatják meg, ha az érési idő figyelembevételével minél hosszabb időn át adnak munkát az új üzemnek. így — az elképzelések alapján — jövőre már vetőmagborsó kikészítésével kezdhet az új szárító és rostáló, a kalászosok vetőmagvaival folytatva a sort a cukorrépamagon át a kukorica, s végül a napraforgó hibridvetőmagokig. K. E. P. Hétmilliós juhtelep Endrttdön Az endrődi Lenin Tsz vezetősége 1976 őszén elhatározta, hogy az 1968—70-ben megépült két, egyenként 600 férőhelyes juhhodály mellé további négyet épít. így a telepen egy időben 3600 állatot tarthatnak. Az elhatározást sürgette az, hogy a korábbról „örökölt”, szétszórtan elhelyezkedő juhászati épületek igen elavultak. A tervezést tettek követték. 1976-ban megépítettek egy százezer forint értékű pihenőt. 1977-ben a telep két juhhodály létesítésével egyenként l millió 223 ezer forint értékkel növekedett. Már ez év végére kétszázzal nőtt az anyajuhlétszám. A Lenin Tsz 1978-ban alapítótagként együttműködési szerződést írt alá a füzesgyarmati központtal működő egyszerű juhtársulással, ettől a termelés során felmerülő problémák rugalmasabb és gyorsabb megoldását várták. A beruházás 1979 tavaszára befejeződött. További 3 és fél millió forint értékű bővítéssel — a telep körülbelül 7 millió forintból elkészült. így a bázis anyajuhállományt 1700-ról 2500-ra tudja növelni a tsz. A gazdaságos épületberuházások hatására a költségek csökkenthetők. A korszerűbb telepen a népgazdasági igényeknek megfelélően a termelés növekedése mellett hatékonyabb, jövedelmezőbb juhtenyésztés és -tartás oldható meg. Galambos Imre Miért kilincseinek Békésszentandráson ? Gazdasági fejlődésünk és életkörülményeink javulása eredményeként a lakossági szükségletek teljesebb kielégítése mindinkább előtérbe kerül. Ebben a kereskedelem szerepe jelentős. Az élet- körülmények javulása megköveteli, hogy olyan gépeket, készítményeket hozzunk forgalomba, amelyek számottevően megkönnyítik a háztartási munkát. Ez egyaránt érvényes városainkra, nagyközségeinkre, de a legkisebb településekre is. Példánkban a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ békésszent- andrási területén keresünk választ arra, miként is oldották meg a belkereskedelmi törvényben meghatározott feladatokat. A község lakosságának az áruellátását döntően az ÁFÉSZ tíz kereskedelmi egysége biztosítja. Napjainkra 10, hiszen az elmúlt év közepén nyílt egy új vegyesbolt. Ezzel — úgy vélik a község vezetői — meg tudják oldani a lakosság megfelelő áruellátását. Tavaly a tíz egységük együttesen csaknem 55 millió forint értékű árut forgalmazott, az élelmiszerektől a szemes takarmányokig, a ruházati cikkektől a tüzelőanyagig. A legnagyobb forgalmat, csaknem az összárbevétel felét az ABC-áruház hozta. De jelentős volt a TÜZÉP-telep és a ruházati bolt forgalma is. Nézzük részletesen. A téli időszakokban — a sertésvágások idején — a húsellátás megfelelő volt, azonban a nyári időszakban ez már nem mondható el. Éppen ezért a húsellátást a mélyhűtött baromfival, és esetenként csirkehússal javították. Cukrászsüteményekből jó volt az ellátás, de ugyanez nem mondható el más édesipari termékekre. A tüzelő- és építőanyagtelep ellátása már felemás. A tüzelőakció jelenlegi indulásakor nyolcféle szén állt a lakosság rendelkezésére, tűzifából azonban jóval kevesebb. Tavaly az olajtelep félmillió liter tüzelőolajat forgalmazott, néhány ezer literrel kevesebbet, mint az előző időszakban. Ennek oka, hogy a tízezer literes tartály kicsi, vagyis pótkocsis szállításokat nem tud fogadni. A község „belvizes” építői az építőanyag 90 százalékát helyben meg tudták vásárolni. Hiányosak viszont az árukészletek egyes cikkekből, mivel nem kapható elegendő kerékpár, villanyboyler, időnként televízió, rádió és centrifuga. A terménybolt ezzel szemben az elmúlt évben 20 százalékkal növelte forgalmát. A lucernaliszt- és tápellátás megfelelő volt, de szemes takarmányt nem minden esetben tudtak adni. A gyümölcs- és mirelitáru-ellátás időnként rossz. Éppen ezért az ABC-áruház kosaras felvásárlást is folytat, vagyis a zöldség, gyümölcs kis mennyiségű felvásárlását is vállalja. Ez nagyrészt elősegíti az áruellátás és a választék javítását. Tavaly az ABC-áruház 275 000 forint értékű zöldséget és gyümölcsöt vásárolt fel. J. P. Harminc év után Ma is korszerű állattenyésztési módszer Hazánkban hosszas kísérletezés után harminc éve kezdődött meg intézményes keretek között a háziállatok mesterséges termékenyítése. Először a lovak, majd a szarvasmarhák, később a juhok és néhány éve a sertések szaporítására alkalmazták sikeresen. Mint minden, ami új, ez a módszer is a maradisták elleni harcban nyert csatát. A csata katonái: a termékenyítést irányító szakemberek, az inszeminátorok, valamint a gépkocsivezetők, tisztjei: állatorvosok és agrármérnökök voltak. A hátországot laboránsnők, állatgondozók, adminisztratív és kisegítő dolgozók jelentették. A nyertes az egész népgazdaság, mert a mesterséges termékenyítés elterjedése óta jelentősen csökkent egyes fertőző betegségek kártétele. Sok, feleslegessé vált apaállat tartási költségét megtakarítjuk, és a kiváló apák nagy számban születő utódai az egész állatállomány te- nyészértékét gyorsan növelik. Ehhez tudni kell, hogy egy, mesterséges termékenyítésre használt apaállat mintegy tíz „hagyományosan” működőt pótol. Hat főállomás az országban Jelenleg a mesterséges termékenyítést az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség irányításával hat főállomás végzi kormányhatározatban rögzített tenyésztési irányelvek szerint. Munkájuk nagy pontosságot igényel. Az úgynevezett „párosítási terveket” szigorúan meg kell tartani, ami azt jelenti, hogy minden egyes szarvasmarha-állományban csak az oda „beosztott” bika termékenyítő anyagát lehet felhasználni. A szarvasmarha-párosítá- si tervek azzal a céllal készülnek, hogy kialakuljon a gazdaságos arány a tej-, a hús- és a vegyeshasznosítású fajták között. Ez az arány akkor jó, ha a hazai fogyasztásra (mivel exportra nincs lehetőség) szükséges tejet és tejtermékeket a lehető legKörnyezetvédelem Mezőkovácsházán Több mint hat éve, hogy a HNF Országos Tanácsa Vi- segrádon megrendezte a környezetvédelmi társadalmi erők első országos tanácskozását. Az 1970-es évek problémáit feltáró fórumon csaknem száz szakember elemezte a civilizáció által létrejött, és a természetes környezetet romboló hatásokat. Mezőkovácsházán is komolyan foglalkozik a HNF községi bizottsága a környezet védelmével olyan vonatkozásban is, hogy a településeken az egyes egészség- ügyi területek ellátatlanok. Ez a helység ipari fejletlenségéből is következik, hiszen Mezőkovácsháza és a járás csak most jutott el az iparosítás első lépcsőfokához. Érdemes tehát a kérdésre külön odafigyelni, és megteremteni az urbanizáció korszerű feltételeit. Ezért Mezőkovácsházán 9 tagú környezetvédelmi albizottság működik. Bevonják ebbe a tevékenységbe a húsz aktívából álló környezetvédelmi társadalmi őrséget, melynek tagságát a gimnázium, az általános iskola tanulói, tanárai és az Űj Alkotmány Tsz mezőőrei alkotják. Az aktivitás ellenére is gondot okoz a térségben, hogy nincs jelentős élővízforrás, és megfelelő, belvizet elvezető csatornákat sem építettek ki. Előfordult az is, hogy egyps belvizes községekben a közutak szennyezetté váltak, s ezért csak forralt vizet fogyaszthatott a lakosság. A káros hatások csökkentésére a község illetékes vezetői és társadalmi szervezetei ismét meghirdették a környezetvédelmi mozgalmakat, akciókat, amihez segítséget kértek a termelőszövetkezettől is. kevesebb tehén a lehető legnagyobb hozammal termeli meg. így lesz olcsóbb a tejelő állomány tartása, mert a kevesebb állathoz kevesebb takarmány, épület, emberi és gépi munka, tehát kevesebb ráfordítás kell. A vágómarhát és a marhahúst — a tejtermelő állomány húshozamán kívül — a nagyüzemekalkalmazzák a nagyüzemi sertésállományok zömében, körülbelül 20 ezer állatnál, a kisgazdaságok kocái közül pedig 8—10 ezernél, ami csak körülbelül 20—25 százalékot jelent: a kiterjedt tanyavilágban a rossz útviszonyok miatt ugyanis nem tudjuk vállalni a mesterséges megtermékenyítést. Lassan átalakul a Békéscsabát körülvevő tanyavilág képe. A hófehér falú tanyák és viruló vetések ritmusát több helyen megtörik a modern építmények. Képünkön: madártávlatból az apró tanyák és udvarok, valamint a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat új betonkeverő üzeme Fotó: Veress Erzsi ben külön erre a célra tenyésztett, kis költséggel tartható húshasznosítású állomány adja, az exportra is kiváló, vegyeshasznosítású magyartarka-állomány fenntartása a cél. A sertéseknél az eredményes vemhesítés mellett egyrészt arra törekszünk, hogy a húsipari igényeknek minél jobban megfelelő, sok és jó minőségű húst adó típusok tenyésztése váljon uralkodóvá, másrészt — a tenyésztési kedv fenntartása végett — teljes mértékben figyelembe vesszük a kistermelők fajtaigényeit is. Termékenyítő anyagaink a világ legjobb fajtáitól — például az USA és a kanadai Holstein-friz fekete- és vörös-tarka változatától, a francia limousintól; sertéseknél a legtermékenyebb fehér hús és lapály típusoktól, a korszerű színes fajtáktól, valamint a különböző hibrid vonalaktól — származnak. 125 inszeminátor A megyében dolgozó 125 inszeminátor munkájának eredményessége már nemcsak elérte, hanem lényegesen túl is szárnyalta a természetes fedeztetéssel korábban megszokott vemhesülést. Ez azzal magyarázható, hogy idejében észlelik és kezelik szakembereink a meddőségre vezető elváltozásokat, illetve megbetegedéseket. A szarvasmarhák közül az első termékenyítés után hat hónap múlva átlagosan 84— 86 százalék vemhesül,"a sertéseknek pedig' 75—80 százaléka fial le. A tartás és takarmányozás javítása, a szakszerűbb gondozás a vemhesülés további emelkedésének a legfontosabb feltétele a nagyüzemekben. II juhászatban lassabban Békésben A már említett hat főállomás közül Békés megyében — kecskeméti székhellyel működő — a Dél-Álföldi Mesterséges Termékenyítő Főállomás látja el a termékenyítőanyag-termelés és forgalmazás, a mesterséges termékenyítés, valamint a meddőség elleni küzdelem állatorvosi teendőinek erre a szervezetre háruló feladatait. Főállomásunk a korábban önálló Bács, Békés és Csong- rád megyei főállomások egyesítése útján 1978. január 1-én alakult meg. Egy év alatt sikerült egységesén, gördülékenyen működő szervezetet létrehozni: 1978-ban mindhárom megyében túlteljesítettük terveinket, megtartottuk a korábbi jó eredményeket, sőt az előző évinél lényegesen több sertést termékenyítettünk mesterségesen. Békés megye területén jelenleg a szarvasmarha-állomány döntő többségét, mintegy 50—55 ezer tehenet és üszőt mesterségesen termékenyítik egyre kevesebb, és a tenyésztési kívánalmaknak egyre jobban megfelelő bika spermájával. Ezt a módszert A szarvasmarhák mesterséges termékenyítését összességében rendben levőnek tartjuk, a sertéseké pedig — terveink szerint elsősorban a nagyüzemekben — az idén jelentősen fejlődik. Ennek alapja, hogy több nagyüzem inszeminátorai évek óta rendszeresen 85—90 százalékos fialási eredményt érnek el: például a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben, az újkígyósi Aranykalász Tsz- ben, a muronyi és a csorvási SERKÖV-ben. A juhászatban, az ágazat kedvezőtlen helyzete . miatt, eZ a módszer az utóbbi években háttérbe szorult, s az állománynak csak 10—12 százalékára korlátozódik. Mivel a juhászat fellendítése — jól exportálható és belföldön is keresett termék miatt — napirendre került, újbóli elterjesztésére megkezdtük a felkészülést. Céljaink elérésére szoros kapcsolatban dolgozunk az állattenyésztési társintézményekkel, valamint a különböző állattenyésztési rendszerekkel és társulásokkal. Arra törekszünk, hogy munkánkat eredményesen folytatva hozzájárulhassunk a megye állattenyésztésének tervszerű fejlesztéséhez. Dr. Bulla Géza a Dél-Alföldi Mesterséges Termékenyítő Főállomás általános Igazgatóhelyettese
