Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-10 / 107. szám
1979. május 10., csütörtök Előzetes program az ünnepi könyvhét békéscsabai eseményeiről Sertéstenyésztők tanácskozása Mezőhegyesen Határszemlék májusban és júniusban A megyei és járási földhivatalok, valamint a községi tanács alkalmazottai ebben az évben is ellenőrzik a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek hasznosítását. Erre a májusi első és a júniusi második határszemléken kerül sor. A tavaszi határszemléken különös gondot fordítanak azoknak a mezőgazdasági rendeltetésű földterületeknek a hasznosítására, amelyek a korábbi években vetetlenek maradtak. Meggyőződnek arról is, hogy mindenütt elvégezték-e a tavaszi munkákat, művelésbe vonják-e a majorok „szabaddá” vált területeit, a tanyaterületeket, a szalmakazlak megüresedett helyeit. A földhivatalok szakemberei szorgalmazzák a romossá vált lakó- és gazdasági épületek lebontását. Ellenőrzik a tanácsi kezelésben levő állami földei nyilvántartásával kapcsolatos felméréseket. Megvizsgálják azt is, hogy a föld tulajdonosa, használója milyen okból nem vetette be mezőgazdasági rendeltetésű földjét. A határszemléket pontos ütemterv szerint tartják meg. Azok ellen, akik a földvédelmi jogszabályokban előírtaknak nem tesznek eleget, szankciót alkalmaznak. Hazánkban a sertéstenyésztés több évszázados múltra tekint vissza. Napjainkban is az állattenyésztésnek igen fontos ágazata, technológiájában, színvonalában viszont már nem lehet a múlthoz hasonlítani, mert manapság iparszerűen termelik a nagyüzemek a sertéshúst. E gondolatokkal kezdődött tegnap, szerdán délelőtt Mezőhegyesen a megyei sertéstenyésztői tanácskozás. Az eszmecserén mintegy 180 szakember vett részt, közöttük ott voltak a szomszédos megyék képviselői is. Dr. Baltai Mihály, az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség osztályvezetője elmondta, hogy ma hazánkban több mint 280 szakosított sertéstelep üzemel, a sertések száma meghaladja a 8 milliót, s örvendetesen gyarapszik a kocalétszám. A vágóállatok előállításához jó alapfajták biztosítják a hibrid, vagyis a vágóegyedeket. S éppen ez a gond; nagyüzemeink több fajtát tartanak, mint ameny- nyire szükség van. Célszerűbb lenne kevesebb fajtával kísérletezni, s ez jobban meg is felelne a hibridprogram megvalósításához. Békéscsabán, a városi tanácsnál tegnap az ünnepi könyvhét programjáról tárgyaltak a városi tanács, a Megyei Művelődési Központ, a Megyei Könyvtár, valamint a megyeszékhely könyvesboltjainak képviselői. Június 1-én, pénteken, déli 12 órakor nyílik meg az új posta előtti téren a Könyvutca, ahol egy hétig 8 pavilon várja a könyvvásárlókat. A megnyitón a vasutas fúvószenekar, valamint a Jókai Színház művészei működnek közre. Ugyanezen a napon este 6 órától zenés könyvvásárt tartanak a Könyvutcán. Másnap, szombaton este 6 órától a Hat szív együttes lép fel ugyanitt. Az ünnepi könyvhét programját rendhagyó irodalomórák is színesítik. így június 4-én, délelőtt 11 órai kezdettel a 611-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben Filadelfi Mihály költő, június 6-án 11 órakor a Rózsa Ferenc Gimnáziumban, délután 3 órakor pedig az iskolacentrum leánykollégiumában Móricz Virág tart rendhagyó irodalomórát. Június 5-én a 611- es Szakmunkásképző Intézet ifjúsági kubjában délelőtt 11 órától Békés megyei alkotókat, Tomka Mihályt és Varsa Zoltánt, június 7-én délután 3 órától a Rózsa FeFaragó Károly, a Mezőhe- gyesi Állami Gazdaság sertéstenyésztési ágazatvezetője a helyi tapasztalatokról adott számot. Mint mondotta, a sertéságazat az állami gazdaságban egy éve önálló, s országosan is elismerték a két éve működő Mezőhegye- si Iparszerű Sertéshústermelési Rendszert, mely mintegy 100 vállalatot, nagyüzemet tömörít soraiba. Az eredmények az elmúlt évben tovább javultak Mezőhegyesen is. Ehhez jelentősen hozzájárul a HUNGAHYB 50-es konstrukciós fajta. De nemcsak a nagyüzemi sertéstenyésztést segítik: négy éve jó minőségű tenyészállatokkal látják el a háztájikat is. Ez időszakban több mint ezer vemhesített kocát adtak a kistermelőknek. Benedek József, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz ágazatvezetője a takarmánynormákat elemezte. A tanácskozást követő bemutatón a részvevők megtekintették a fajtatiszta állományt és a hizlaldát. A program befejezéseként lovasbemutatóra került sor. —sz— renc Gimnázium ifjúsági klubjában pedig Tomka Mihályt és Tóth Lajost látják vendégül író-olvasó találkozón. A Megyei Művelődési Központban június 5-én Móricz- emlékestet rendeznek, amelyen részt vesz Móricz Virág is. Június 7-én a Megyéi Könyvtár ifjúsági részlegében irodalmi fórumon találkozik az olvasókkal Lator László költő. Az ünnepi könyvhét utólagos eseménye lesz június 11- én, este 7 órától az ifjúsági és úttörőházban a Magyar Rádió és a Rádió Bratislava közös felvétele: „Fiatal magyar és szlovák költők irodalmi estje” címmel. Az ünnepi könyvhét ideje alatt a Könyvutcában — különböző időpontokban — Garai Gábor, Bata Imre, Filadelfi Mihály, Takács Imre, valamint Lator László dedikál. N. Á. Háromszáz termékújdonság Száz kohászati és gépipari vállalat és 20 szövetkezet több mint 4500 terméket állít ki a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Mintegy 9 ezer négyzetméternyi fedett, és valamivel kevesebb szabad kiállítási területen láthatók ezek a gyártmányok, köztük 300 új, vagy jelentősen továbbfejlesztett termék. Az újdonságok közül 82-őt vásárdíjra is beneveztek. Minderről a minisztérium kereskedelmi főosztályának vezetői számoltak be szerdai sajtótájékoztatójukon. A nyolc árucsoportban kialakított standokon szinte mindenhol megtalálhatók majd a KGM-vállalatok. Az Egyesült Izzó önálló kiállítóként vesz részt, főleg vákuumtechnikai gépeket mutat be. A vásár műszeripari bemutatóján a legnagyobb kiállító a Medicor Művek. A híradástechnikai és számítástechnikai bemutatón 1500 termék látható. Egyedül az Elektroakusztikai Gyár tíz újdonságot állít ki, közte a moszkvai olimpiára készülő rádió- és tévéhanglánc-be- rendezést. Valamennyi kiállító vállalat ismerteti a gazdaságos gyártmányszerkezet kialakításában elért eddigi eredményeit és lehetőségeit. Az A-csarnok vitrinsorában a KGST jubileuma alkalmából a magyar gépipar és szocialista partnerei közötti együttműködés fejlődését mutatják be. Jelenleg csaknem 200 két- és sokoldalú szakosítási és kooperációs szerződés van érvényben a tagországok iparvállalatai között; a vásáron számos ilyen együttműködéssel előállított gépberendezés, iparcikk is látható lesz. A gyermekek védelmében Az utóbbi években csökkent a veszélyeztetett gyermekek, s ugyanakkor az állami gondozottak száma is Orosházán. Tavaly veszélyeztetettként 75 kiskorút tartott nyilván a gyámhatóság. A leggyakoribb ok: a rossz környezet, ritkábban a kiskorú magatartása és a szűkös anyagiak, s végül mindössze két esetben vált veszélyeztetetté a gyermek egészségi okok miatt. A gyámhatóság lehetséges eszközeivel próbálja ezeket a káros tényezőket megszüntetni; figyelmezteti a kiskorút és a szülőket, sőt az utóbbiakat munkavállalásra kötelezi, továbbá alkoholelvonó kezelést kezdeményez v,agy pártfogót rendel a gyermék mellé. S ha egyik módszer sem változtat a helyzeten, akkor következik a kiskorú állami gondozásba vétele. Tavalyelőtt Orosházán 92, tavaly 73 gyermek volt állami gondozásban. A rossz anyagi körülmények között élő családokat gyámügyi segéllyel támogatja a gyámhatóság. Negyvenöt családot érintett az elmúlt időszakban ez a segély; a pénzből elsősorban tanszert vásárol a gyermekeknek a gyámhatóság, illetve megtéríti a napközi otthoni ellátás díját. így a szülőknek a taníttatás nem kerül pénzbe. 1974 óta rendszeres nevelési segélyt is megállapíthatnak, de a feltételek igen szigorúak. , Követelmény, hogy a gyermek nevelése, gyógykezelése, iskoláztatása és a lakáskörülmények megfelelőek legyenek. Olyan családokon könnyít ez a juttatás, amelyeknek jövedelme önhibájukon kívül alacsony. A rendszeres nevelési segély kétféle lehet: vagy pénzt vagy a szükséges holmikat kaphatnak a rászoruló gyermekek. Orosházán a pénzbeli támogatás gyakorlatát alkalmazzák. A Jelmezkcszítö és Kölcsönző Vállalat szerint május az esküvők hónapja is. Kétszáz új menyasszonyi ruhamodell közül válogathatnak az érdeklődők. Az új esküvői ruhák régi idők divatja szerint készültek, bő aljúak, fodros fazonúak (MTI-fotó — KS) A helyes ár: tükör H a összesítjük energia- és energiahordozó-behozatalunkat, akkor azt kell megállapítanunk, hogy árszínvonalunk három és félszerese az 1973 előttinek. Ezt a fogyasztó valamelyest érzékeli, ha. például Zsigulijával a benzinkúthoz megy, de akkor már nem, ha fölkattintja a villanykapcsolót; 1970-ben egy kilowattóra villamos energia éves átlagára 91 fillér volt, tavaly 77 fillér. S ugyancsak ismeretlen az utazó előtt az energiaárak változása, hiszen 1970-ben és 1978-ban is 25,40 forintért tehetett meg személyvonattal száz kilométert. Az ár érdek- és értékviszonyokat tükröz, illetve befolyásol, azaz maga is szabályozó- elem a szabályozórendszeren belül. Jelenleg azonban az úgynevezett vegyes árrendszer — rögzített, -hatósági előírások-alapján kialakított megállapodásos, valamint szabad árak összefoglalója — rendkívül bonyolult elvonási és támogatási rendszerrel társul, s ennek gazdasági hátrányai egyre súlyosabbak. A termelői és a fogyasztói árak ugyanis nem tükrözik a valóságos ráfordításokat, ez nehezíti, több területen lehetetlenné teszi a tisztánlátást, a termékszerkezet átalakítását, azaz a helyes gazdaságpolitikai — s azon belül: életszínvonal-politikai — célok mielőbbi elérését. Gyakorlati tapasztalat: erőforrásainkat nem használjuk ésszerűen, ha azokat másként minősítjük a fogyasztásban, mint a termelésben, s a termelésben is eltérően ítélkezünk attól, mint amit a ráfordítások — a költségek — követelnének. Ha azt akarjuk — márpedig akarjuk —, hogy a bérrendszer következetesen elismerje a tényleges teljesítményeket — a munka társadalmi hasznosságát —, akkor kézenfekvő: ezt az elvet az árrendszerben is érvényesíteni szükséges. Ha ugyanis az ár nem fejezi ki a valós értékviszonyokat, nem ösztönöz fokozódó teljesítményekre sem. Jelentős társadalmi érdekeltség fűződik tehát ahhoz, hogy az árrendszer, az árpolitika befolyásoló — orientáló — szerepe erősödjék. Általános fogyasztói árreformra valójában még egyetlen esetben sem került sor, az árak döntően a belföldi termelési költségekre alapozódtak — figyelmen kívül hagyva a külpiaci értékítéleteket —, majd azoktól is elszakadtak, eltorzították az értékviszonyokat, s végül a termelői árak meghaladták a fogyasztói árszínvonalat. Az értékarányos árak kialakítása ezért napjainkra meghatározó eleme lett a hatékonyság javításának, de ez természetesen csak fokozatosan mehet végbe, az életszínvonal-politikai célok mérlegelésével. A világpiaci árváltozások éppúgy, mint belső gondjaink, egy irányba hatottak: az árreform szükségességét erősítették. Olyan feladatok megoldását sürgetik, mint az árak külkereskedelmi érzékenységének fokozása, az anyagok és a késztermékek közötti árkülönbözet növelése, a jól értékesíthető és az elavult termékek milyenségének kifejezése az árban stb. Azaz: mind a termelői, mind a fogyasztói árakban közelítés a valós értékekhez. Másfél évtized alatt az egy lakosra jutó villamos energia felhasználása a hétszeresére, a fűtőolajé pedig a százhatva nszorosára (!) nőtt; kétmillió olaj kályha van jelenleg a lakosság tulajdonában. Hasonló, de nem ilyen mértékű energiaétvágyat mutatott a termelői félhasználás is. Ha most a népgazdaságnak drága energiahordozók — illetve: energia — a fogyasztásban olcsón kerülnek forgalomba, elvárható-e, hogy takarékosan bánnak azokkal? Tavaly 878,2 ezer tonna kenyér és 2,8 milliárd péksütemény talált vevőre, ez utóbbiból fejenként negyven darabbal több fogyott, mint 1975-ben. Szakemberek számításai és vizsgálatai szerint e pékáruknak húsz százaléka veszendőbe — magyarán a szemétbe, jobb esetben állatok takarmányozására — megy. Az alapvető élelmiszereknél az átlagos támogatás — árkiegészítés — 26 százalék; a tíz forint értékű mosatáshoz az állam 14-et ad; a távfűtésnél a száz forintnyi díjhoz 168 forintot... Nem az állami támogatás ténye mellé kerül kérdőjel több alapvető élelmiszer, a lakbér, a különféle kommunális szolgáltatások, a személyszállítás stb. esetén, hanem annak mértéke a megfontolásra érett; egy bizonyos határ után a támogatás — a támogatással fönntartott irreálisan alacsony árszínvonal — szinte ösztönzője a pazarlásnak, a célszerűtlen felhasználásnak, a fogyasztási szerkezet torzulásainak. T avaly az egy keresőre jutó nominálbér nyolc százalékkal, a fogyasztói árszínvonal 4,6 százalékkal emelkedett. Sokak vélekedésével ellentétben „legalább” az áremelkedés mértékéig sem „jár” mindenkinek automatikusan a bérnövekedés. Azaz: nem csupán a keresetnövekedésnél szükséges differenciálni, önmagában a keresetnek is ösztönzőnek kell (kellene) lennie a teljesítménykülönbségek kifejezésével. Ez — sajnos — meglehetősen szokatlanul hangzik, sőt, némelyek számára kimondottan ellenszenvesen, ám a társadalom eljutott ahhoz a határhoz, ahol a bérnövelést szorosan teljesítménynöveléshez kell kötnie, mert a további haladás alapjait csakis így teremtheti meg. A helyes ár tükör; a jól differenciált kereset is az. Ebben a kettős tükörben láthatjuk csak valósan mindennapjainkat —azaz teljesítményeink és fogyasztásunk viszonyát —, ám igaz: ehhez bele kell néznünk e tükörbe. Egyénileg és társadalmi összességben egyaránt. Mészáros Ottó Hiányzó gépalkatrészek pótlásának elősegítése Előfordul, hogy egy gép azért nem működik, mert hiányzik valamilyen kisebb alkatrész, olykor egy csavar, amelyet pedig más helyen talán mint felesleget, az elfekvő készletben tartanak nyilván. A GTE keretében működő üzemfenntartási szakosztály tervbe vette, hogy közvetítő szerepet vállal. Felkérte a megye vállalatait, szövetkezeteit, intézményeit, hogy küldjék el az elfekvő készletek jegyzékét, s azokat negyedévenként bocsátja majd szemlére Békéscsabán, a Technika Házában. Az első ilyen alkalom május 30-án lesz. Békéscsaba béssk.sé,., . „ebesé, jában várja a pihenésre vágyókat Fotó: Gál Edit
