Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-09 / 106. szám

1979. május 9., szerda _A Eltűnt a kaptafa ííogy kerül a esizma az asztalra? — Mindenekelőtt gratulá­lok a Kiváló Szövetkezeti cím eléréséhez. — Köszönöm a kollektíva nevében. * * * S ez jellemző — vagyis a kollektivizmus elve — az Endrődi Cipőipari Szövetke­zetre. Bandi bácsi — ahogy a szövetkezetben szólítják Sárhegyi Andrást, az elnö­köt — az irodaházban rit­kán található. Jobbára az üzemben járkál, no nem azért, hogy ellenőrizze, ki mit csinál, hanem főleg azért, hogy minden nehéz­séggel megismerkedjen akár munkahelyi gondról, akár a dolgozók családi problémá­járól van szó. Most együtt sétálunk végig a tiszta, világos üzemcsarno­kon. Az ember képzeletében a cipész egy kis sámlin ül, ölében kaptafa, kezében suszterkalapács. Itt azonban más látvány fogadja a láto­gatót. Szalagsorok, gépek mellett dolgoznak az asszo­nyok, mert mondhatni azt is, hogy az üzem több mint 70 százaléka nődolgozókból áll. Bandi bácsi büszkén mu­tatja az új gépeket, amelye­ket nemrég vásároltak: — Hamarosan ezeket is üzembe állítjuk. Nemcsak élőmunkát takarítunk meg ve­le, hanem minőségi javulást is várunk. Ez az egyik célunk az idén. Januárban indult az úgynevezett exluzív prog­ram, amely két gazdaságpo­litikai fogalmat takar. Az egyik az importkiváltás, vagyis főleg hazai jobb mi­nőségű anyagok felhasználá­sával a piaci igények, illetve a divat szerint diktált kol­lekciók készítése. Ez utóbbi a program második része. * * * Nemrégiben jómagam is láttam az egyik budapesti ENCI-boltban milyen nagy a forgalom. Gondolom ez nem­csak azért van, mert a szak­üzlet kiemelt helyen, a Kos­suth Lajos utcában nyílt meg, hanem mind jobban megismerik a vásárlók az endrődi cipőket. — Néhány hete én is be­néztem a Kossuth Lajos ut­cai üzletbe — mondja Sár­hegyi András. — Nem mond­hatom, hogy olcsón adták a cipőket, de többen vásárol­tak itt, mint a szemben le­vő Corso Cipőboltban, ahol spanyol cipőket árultak. Pe­dig azok nagyobb reklámot kapnak. Nem is álltam meg, hogy meg ne kérdezzem: — Nem drága? — fordul­tam az egyik hölgyhöz. — Drága, drága — mond­ta — de ezek tetszetősebbek, s strapabíróbbak, mint a spanyol és olasz cipők. — Mondanom sem kell, elégedetten jöttem ki az üz­letből. * * * Az endrődiek másik fontos célkitűzése a pontos szállí­tási határidő megtartása. En­nek is nagy jelentősége van, hiszen minden idényben más­féle cipőt szeretnének a vá­sárlók, s minden évben az új divatnak megfelelőt. Így érthető, hogy júniusban — az endrődiek történetében először — kiscsizmákat is gyártani kezdenek. A min­tapéldányok már a tervezők asztalán vannak. — Egy fázissal előrébb tar­tunk, mint az idény. Meg­rendelőink augusztusban a téli mintákat már be sze­retnék mutatni a vásárlók­nak. Ezért érthető, hogy ná­lunk a kidolgozott minta- példányok már korábban el­készültek. Évente mintegy 500 modellt készítünk, amely­ből minden negyediket gyártjuk is. Ehhez egy 30- tagú modellkészítő brigádunk van. akik a nullszériáig ké­szítik elő a lábbeliket. De a belföldre készülő ci­pőkkel is hasonlóan állunk. Még javában esett a hó. ami­kor a szandálkollekciók el­készültek. — E hónapban Legyen biztonság és jó közérzet A szalagról lekerült női szandálokat csomagolják, s napokon belül az üzletekbe szállítják Foto: Veress Erzsi még ezek futnak a szalagon. Méghozzá úgy, hogy amit ma legyártunk, holnap lehetőleg már az üzletekben legyen. * * * Nehezen indult a tavalyi évük, hiszen az esztendőt veszteséggel lezáró medgyes- egyházi szövetkezettel tár­sultak. Tavaly januárban két és fél millió forint, mínusszal kezdett a közös üzem, év végére azonban már 12 mil­lió forint többletet tudtak felmutatni. S az idei első negyedév annál is jobban si­került, hiszen 10 millió fo­rinttal több árbevételt értek el, mint tavaly a hasonló időszakban. Ezt jobbára a munkaigé­nyesebb termékek értékesíté­sével érték el. Azaz szám­szerűit hasonló mennyiségű cipőt gyártottak a tavalyi ne­gyedévhez képest, azonban ezek tetszetősebbek, moder­nebbek, ezért jobban érté­kesíthetőek. Idei össztermelésük mint­egy kétharmadát exportra szánják. Cipőiket egyaránt keresik a szocialista, illetve a nyugati piacon. Az, hogy tetszetősebb cipőket készíte­nek, mintegy 70 millió forint többletet jelenthet év végéig. Ugyanis a divatigény miatt 10 százalékkal több árbevé­telt érhetnek el termékeik­kel. Az idén az exluzív ci­pőikből 120 ezer párral több készül, mint tavaly. * * * — A minőségi ösztönző ná- lünk nem külön bérforma. A kollektíva tudatában van, hogy csak akkor lehet a bé­reket emelni, csak akkor tu­dunk megfelelő szociális jut­tatásokat adni, ha megfelelő minőségű munkát produkál­nak. így volt ez korábban is, ez az elképzelésünk a jövőre is. Ezért elmondhatjuk, hogy eddig is minden évben meg­felelő mértékben tudtuk emelni a fizetéseket, most már van szép és egészséges munkahelyük a dolgozóknak, ebédlő, klubszoba, két autó­buszunk és sorolhatnánk to­vább. Azért vitáink is adódnak. Ám ezeket egymásra hatás­sal próbáljuk megoldani. Vagyis megbeszélünk min­dent, igyekszünk nem vesze­kedni. De azért mérges va­gyok, amikor hét végén egy- egy diszkóműsor után nagy rendetlenséget látok. Szeret­ném elérni, hogy a fiatalok is magukénak érezzék az üzemet. Ilyenkor mondom is nekik: „Nem kell annyi sört inni, az alkoholtól egyfor­mán berúg a suszter és a suszterinas. Ilyenkor nem ura tetteinek.” Hát nem le­het máshogy szórakozni? * * * Az eredményes munka és a jó kollektív szellem jutal­ma, hogy az elmúlt 9 évben két Minisztertanácsi Okleve­let, s hatszor pedig a Kiváló Szövetkezeti címet érdemel­te ki az Endrődi Cipőipari Szövetkezet. Jávor Péter Az Orosházi Üveggyár IV- es öblösüveghutáját négy éve újították fel. Aztán kö­vetkezett a III-as, a Il-es és I-es huta. A felújításnál min­dig figyelembe vették az előző időszak tapasztalatait. Ennek megfelelően javították a munkakörülményekkel együtt a termelés hatékony­ságát, gazdaságosságát. Jelenleg tehát a legkedve­zőbb a helyzet az I-es, a legkedvezőtlenebb pedig a IV-es hutában. A IV-es hutában dolgozik Kocsondi Bálintné üvegosz­tályozó szalagvezető. Még a régi módon, ami azt jelenti, hogy társnőivel együtt elég nehéz fizikai munkát kény­telen végezni. Mondja is: — Egy pezsgősüveg súlya 85 deka, amelyből egy mű­szakban 14—15 ezret kell a szalagról leemelnem és a csomagolóládába helyeznem. — Tudja, hogy az I-es hu­tában sokkal könnyebb a munka? — Hogyne. — Elmenne oda? — Éppenséggel nem, mert majd ősszel a IV-es hutát is felújítják. Azután mi talán még jobb körülmények kö­zött fogunk dolgozni. Egyéb­ként jól összeszokott gárda a miénk, nem szívesen hagy­nánk el egymást. — Mennyi most és mennyi lesz a felújítás után a kere­setük? — A keresetünk marad, mert órabért kapunk. Az I-es hutában a mun­kahely jóval tágasabb, ké­nyelmesebb, mint a IV-es- ben. A falak színesek és úgy tűnik, hogy a gépek zaja is elviselhetőbb. Járomi Lászlóné osztáíyo- zószalag-vezető igen elége­dett az új körülményekkel. — Régebben hideg volt, sokszor fáztunk, most mindig kellemes a hőmérséklet. Jó a világítás is. Üveget emel­getni nem kell, mert az a palettázógép dolga — álla­pítja meg. — A felújítás előtt el­mondták a kívánságaikat? — Igen, megbeszéltük, mit, hogyan kellene kialakítani. Most irigylésre méltó a hely­zetünk, jobbat el sem lehet képzelni. Exportüvegeket vá­logatunk, igazán nagy gond­dal dolgozunk. Reklamáció nemigen fordul elő. — Nem kívánkoznak el máshová dolgozni? — Most már nem. Külön­ben háromszoros Vállalat Kiváló Brigádja a miénk, a Ho Si Minh brigád. Általános tapasztalat, hogy ott fordul elő a legtöbb bal­eset, ahol a termelés műsza­ki feltételei nem megfelelő­ek. Ezen kell változtatni és jó műszaki feltételeket te­remteni, amihez természete­sen a munkafolyamatot is ki kell alakítani. így lesz biztonságos és eredményes a termelés. — Akik dolgoznak, keres­ni akarnak és érthetően a munkára fordítják a figyel­müket. Ha zavarmentesen és biztonságosan teljesíthetik a rájuk bízott feladatot, akkor nem kapkodnak, nem teszik ki magukat veszélynek. Hogy számukra mi a legked­vezőbb helyzet, azt a gya­korlat alapján ők tudják a legjobban. Ezért a huták fel­újításánál figyelembe vesz- szük a véleményüket — tá­jékoztat Hudák István, a gyárigazgató helyettese. —■ Ki vesz még részt a felújítás előkészítésében? — A műszakiakon (terve­zőkön, kivitelezőkön) kívül több szakember, így ott van­nak a gyár munkavédelmi csoportjának a tagjai, akik az évek során alapos ismere­tekre tettek szert, közremű­ködik a SZOT Munkavédel­mi Kutató Intézete, a KÖ­JÁL, az üzemorvos, a tűz­rendészet, valamint az SZMT munkavédelmi fel­ügyelője. Alapelv: legyen biztonság és jó közérzet, ami a termelékenység növelését jelentősen elősegítheti. — Hogyan? — Ahol jobb körülmények Öt év alatt 50 millió forint Az idén 100 ezer rakodólap készül öt évvel ezelőtt, 1973-ban alakult a DEFAG műszaki és fafeldolgozó gyulai erdé­szete. Az üzem az első év­ben 10 millió forint terme­lési értéket állított elő. Ta­valy ez az összeg már meg­haladta a 60 millió forintot, a nyereség pedig a 3,3 mil­lió forintot. Ennek megfele­lően nőtt az egy dolgozóra jutó termelési érték, 129 ezerről 418 ezer forintra. A bér sem maradt el, 29 ezer forintról 38,5 ezer forintra emelkedett. Az üzemben rakodólapo­kat, csomagolóanyagokat gyártanak az Orosházi Üveg­gyár, a BOV, a Sarkadi Szel­lőzőművek részére, a GEV- nek pedig gyümölcs- és pap- rikaszedő-ládákat. Az idén például rakodólapból 100 ez­ret készítenek. Ez az erdészet látja el az ország valamennyi erdőgaz­dálkodást folytató gazdasá­gát, termelőszövetkezetét er­dőművelő gépsorokkal. Ké­szülnek itt különböző eme­lők, darabológépek, csemete­ültető gépek, mélylazító tár­csák. Az erdőművelő gépso­rokból az idén 10 millió fo­rint értékűt gyártanak. Mi­vel mindinkább nő az igény a gépsorok iránt, ,a gazdaság vezetői bővítik a kapacitást. Ennek keretében egy 25 X 12 méter alapterületű üzem­csarnokot építenek és egy 40 személyes szociális létesít­ményt. A beruházás még az idén elkészül. jj. o. teremtődnek, ott csökken a fluktuáció, sőt alig-alig van. A begyakorlott, állandó munkások mennyiség és mi­nőség szempontjából egy­aránt eredményesen dolgoz­nak. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az öblösüveg 30 száza­léka exportra kerülhet. A SZOT 1978. november 17-i ülésén hozott határozat alapján az SZMT munkavé­delmi felügyelőjének közre­működésével intézkedési ter­vet készített a gyár. Ebben elsősorban a legtöbb balese­tet okozó veszélyforrások megszüntetését határozza meg. Előírja egyebek közt, hogy a sérüléssel nem járó, de balesetet előidézhető ese­mények vizsgálata is kötele­ző. A prémiumfeltételeknél a termelési, a műszaki fej­lesztési feladatok időben történő teljesítése mellett a munkavédelmi előírások megtartása is tét. Ha csak gazdasági szem­pontból vizsgálódunk, meg­állapíthatjuk, hogy a mun­kavédelemről való gondosko­dás — ami köztudottan je­lentős költséggel is jár — nem haszontalan. Megéri a fáradozást és megéri a pénzt is, mert kamatosán visszaté­rül. — Azért mégis a dolgo­zók egészségének, testi ép­ségének a megóvása az el­sődleges. Pásztor Béla Épül az üzemcsarnok, amellyel jelentősen bővíthetik a ter­melést Fotó: Béla Ottó Vasutas szocialista brigádok kitüntetése A MÁV szegedi igazgatója és a szakszervezet területi bizottsága a szocialista mun­kaversenyben élenjáró bri­gádoknak kitüntetést ado­mányozott. A szocialista bri­gádok közül a MÁV Kiváló Brigádja címmel tüntették ki a békéscsabai körzeti üzem­főnökség Rákóczi és a Jó­zsef Attila, valamint a bé­késcsabai pályafenntartási főnökség Gagarin és a sze­gedi ÉHF békéscsabai építés- vezetőségének Kőműves I. brigádját. A MÁV Kiváló Ifjúsági Brigádja címet kapta a vész­tői vontatási főnökség Lenin KISZ-brigádja. Az elmúlt évi eredmények alapján kitünte­tett munkahelyeknek és bri­gádoknak az igazgatóság te­rületén mintegy 2,5 millió forint jutalmat osztottak iki. Készülődés az öntözésre Elfoglalták állomáshelyü­ket az úszó vízkivételi mű­vek az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság körzeté­be tartozó folyószakaszokon. Első teendőként a kettős rendeltetésű, tehát a belvíz­elvezető és egyben öntöző­csatorna-hálózatot mosatták át harminchét kilométer hosszúságban, hogy megtisz­títsák a földekről esetleg be­lekerült vegyszermaradvá­nyoktól. Ezt a műveletet a mezőgazdaság kemizálása tette szükségessé. Az idén megnövekszik a gazdaságok vízigénye, mert a szegedi tájkörzetben, a fű- szerpaprikát, Makó. térségé­ben pedig a vöröshagymát intenzívebben kívánják ön­tözni: ennek révén ugyanis a számítások szerint tíz-ti­zenöt százalékos hozamnöve­kedést érhetnek el.

Next

/
Thumbnails
Contents