Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-06 / 104. szám
Új nyersanyagforrás: a bulladák Érték a szemétben Nemrég még úgy tűnt, hogy az anyagi növekedés egyetlen megbízható forrása a tudományos és technikai fejlődés. A nyersanyagok világpiaci árának rohamos emelkedése azonban ráébresztette a szakembereket arra, hogy a Föld lakossága csak korlátozott keretek között gazdálkodhat velük. Az évmilliárdok során keletkezett természeti kincseket az ipar nyersanyagéhsége az utóbbi kétszáz év alatt jócskán felemésztette. Pesszimistább jövőkutatók évtizedeken belüli katasztrófáról beszélnek. A technológiák fejlesztésénél egyre inkább számolni kezdenek a használt anyagok és a hulladékok újrafelhasználásával.-----------------------IZHUUKTlltl T udomány — technika A holográfia ösvényein Egy külső felvételek céljára készített lencseraszteres holo- film-kamera. Mellette tervezője, I. U. Fed csuk (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A természet mindig is bővelkedett az újrafelhasználás jó példáival. A létfontosságú elemek és vegyületek bonyolult körfolyamatok után jutnak vissza eredeti forráshelyükre. A baj ott kezdődik, ha az ember nem a körfolyamatok részének tekinti magát, hanem azok végső fogyasztójának. Az újrafelhasználás feladata a termelés és fogyasztás során a körfolyamatból kiesett anyagok visszajuttatása a termelésbe, vagy a -természetbe. Az újrafelhasználás kettős célt szolgál. A természet tartalékait kímélve anyagot és energiát takarít meg, ugyanakkor a természetet mentesíti az elhasznált anyagoktól, és így a környezetvédelemnek is egyik hatásos eszköze. Szemétből hé A háztartási hulladék megsemmisítésének legkorszerűbb módja az égetés. Az égetés előtt viszont a másként is hasznosítható anyagokat ki kell válogatni. Ezért a fejlett ipari országokban komolyan foglalkoznak a hulladék szelektív gyűjtésével. Ezen a téren Svédország érte el a legtöbbet, ahol 1975 óta törvény írja elő a háztartásokban felgyülemlett újságpapír és folyóirat külön gyűjtését, melyet a hatóságok szállítanak a gyűjtőhelyekre. Franciaországban is több mint ötszáz községben és néhány nagyvárosban (Le Havre, La Rochelíe) a lakosság válogatja a szemetet. A szemétégetés során keletkező gázok és vízgőz lakások, uszodák és melegházak fűtésére is felhasználható. Japánban működik olyan szemétégető kohó, mely nem kívánja meg a nagyfokú előválogatást, mivel adalékok segítik az egyes komponensek külön kinyerését. A vas és acél elválik az egyéb, éghetetlen. anyagoktól, melyek a kohóban levő meleg hatására az üveggel együtt salakot képeznek. Ez a salak az építőipar számára hasznos segédanyag. Papír és üveg A nyersanyaghiány a papírgyártókat is a hulladékok újrafelhasználására kényszerítette. A papírgyártás nyersanyagai között ma már a cellulózzal és faköszörület- tel egyenértékű a háztartásokban és iparban elhasznált papír. Egy tonna papírhulladék 12—15 élő fa cellulóz- tartalmát helyettesíti. A festéktől megszabadított papír- hulladék a kartonpapírok gyártásánál hasznosítható a legjobban. A háztartásokban összegyűlt újságpapír külön gyűjtése nagyban elősegítheti az újrafelhasználás arányát a papíriparban. Az élelmiszerek és egyéb fogyasztási cikkek egyik jól bevált csomagolóanyaga az üveg. A csereüvegrendszer ennek csak egy részét menti meg az enyészettől. A gyártás felhasználja a hulladék kis részét, de már vannak újabb eljárások az egyre nagyobb mennyiségben keletkező használt üveg hasznosítására. Az Egyesült Államokban például a finomra őrölt üvegport az aszfalthoz keverik, melyből nagy ellenállású üvegaszfalt utakat csinálnak. Ha viszont az üvegport műanyaghoz keverik, szilárd korrózióálló csövet tudnak előállítani, mely a legagresszívabb szennyvizek elvezetésére is alkalmas. Mfianyagevő baktériumok A műanyagok forradalmasították életünket. Lehetővé teszik az eldobható csomagolást, a viszonylag olcsó ru- házai cikkek gyártását, viszont a természet számára emészthetetlen, nagy tömegű szemetet jelentenek. Az NSZK műanyagtermelésének például 20 százaléka a szemétbe kerül. Üjrafelhaszná- lásukkal fontos foglalkozni, mert nagy tömegük a természetet veszélyezteti. A kutatások során olyan mikrobákat kerestek, melyek számára a műanyagok táplálékul szolgálhatnak, és így azokat a természet számára újból hasznosítható anyagokká bontják le. Ma az egyik leg-. elterjedtebb szállítási csomagolóanyag a polisztirolhab. Ha az elhasznált dobozokat, paneleket felaprítva a nehéz, nedves talajba keverik, számottevően javíthatják szellőzését. Angliában a felaprított, hőre lágyuló műanyagokból a préselt azbeszt- és fumérlemezek minőségével vetekedő műanyag lemezeket nyernek, melyet burkolásra, térelválasztásra tudnak felhasználni. Svédországban évente 120 150 ezer, az Egyesült Államokban 7 millió gépkocsironcs gumiabroncsainak megsemmisítéséről kell gondoskodni. A kerekek újra- futózása lassan kimegy a divatból, és így az újrafelhasználás egyetlen módja a gumi elégetése. Az égetés során energia és korom keletkezik, melyet a gumigyártás felhasznál. Kísérleti stádiumban van a műanyagok és a gumi pirolízise. A pirolízis kíméletes hevítés (400 Cel- sius-fok körül a levegő kizárásával), melynek folyamán a vegyipar számára hasznos vegyületeket tartalmazó folyékony féltermék keletkezik. Filatéliai hírek A bélyegről általában. A kereskedelmi és a postaintézmények rohamos fejlődésével a levélforgalom rendkívül megnövekedett. A viteldíj lefizetése igen nehézkes volt, mert a küldemények után kellett a viteldíjat lefizetni. Volt idő, amikor a felét a feladáskor, a másik felét az átvételkor kellett fizetni. Volt idő, amikor az egész viteldíjat előre kellett lefizetni, ez ma is fennáll. Egyre hatalmasabb méreteket öltő levelezést, illetve ennek bonyolítását nem lehetett sokáig fenntartani. Számtalan kísérlet történt a levelek kézbesítésének egyszerűsítésére. Egy de Villayer nevű postabérlő Párizsban 1853-ban azt az újítást vezette be, hogy a levélre egy, a tarifának megfelelő értékjegyet ragasztott, Londonban háromszögletű bélyegzést eszközölt. A bérmentesítés egyszerűsítésére a mai formájú megoldáshoz a probléma csak 1840. május 6-án jutott el, amikor is a világ első bélyegei a fekete 1 pennys és a 2 pennys megjelentek. A terv 1834-ben egy skót nyomdász agyában született meg. Az értékcikkek ábráját William Mulready rajzolóművész készítette el. Az angol példa nyomán a bélyeg használata egész Európában igen hamar elterjedt. Hazánkban az osztrákokkal közösen használt első postabélyeg 1850-ben jelent meg. Itt jegyzem meg, hogy 1850—67 között használt bélyegek csak magyarországi lebélyegzéssel sorolhatók a magyar gyűjteményekbe. Ezek a magyar lebélyegzésű bélyegek értékesebbek az idegen bélyegzéssel ellátott bélyegeknél. Az Angliában megjelent postabélyeg nagy sikerének hatása alatt 1848- ban Kossuth Lajos is tervbe vette a magyar bélyegek megrajzolását és ennek elkészítésével Thán Mór festőművészt bízták meg. De nemcsak elmaradt a magyar kiadás, hanem a magyar posta még szorosabb ellenőrzés alá került. A háztájiban és a kisegítő gazdaságokban tartott állatokra különféle biztosítások köthetők, önállóan köthető biztosítás a kisgazdasági tulajdonban levő lovakra, szarvasmarhákra, sertésekre, juhokra, kecskékre. Az ÁB nem köt biztosítást baromfifélékre és más kisállatokra: így a nyulakra és a galambokra sem. A méhékre, a mezőgazdasági épületbiztosítás mellé, kiegészítő biztosítás köthető. A lovakra egyedi biztosítást lehet kötni, mely lovanként, a 25 ezer forintos értékhatáron belül, tetszés szerinti Összegig terjedhet. A biztosítás e formája 6 hónapos kortól 15 éves korú lovakra érvényes. Minden esetben csak állatorvosi vizsgálat után lehet a lóbiztosítást megkötni. A vizsgálat díját az ÁB fedezi. A biztosítás kiterjed a betegségből vagy esetleges balesetből eredő elhullásra és kényszervágásra, valamint a kórházi gyógykezelésre. Ahol több ló van, mindegyikre külön kell biztosítást kötni. A biztosítás évi díja: a biztosított összeg 10 százaléka. A szarvasmarhák kétféleképpen biztosíthatók: 25 ezer forintos keretszerződéssel, illetve egyedileg. A biztosítás díja a keretszerződés esetén az összeg 4 százaléka, az Bodrossy Félix rendezőoperatőr a hazai népszerűtudományos filmgyártás jelentős egyénisége, akinek a nevéhez számos fontos film- technikai kísérlet is fűződik, ö volt az első hazai plasztikus filmszínháznak — az egykori budapesti Toldi mozinak — a megteremtője, készített polaroid-animációs filmsorozatokat, s újabban a holografikus filmezéssel is foglalkozik. Nemrég mutatták be filmszínházaink erről a témáról készült rövidfilmjét 3—D címmel. A rendező felkereste a holografikus művészetek két fő központját New Yorkban és Moszkvában, s az Élet és Tudomány április 20—i és 27-i, 16. és 17. számában ezekbe kalauzolja el az olvasót. Bemutatja az Egyesült Államok méltán világhírű intézményét, a Museum of Holog- raphy-t, ahol az utóbbi évek holografikus újdonságait, á legújabb felfedezések eredményeit közvetlenül „élheti egyedi biztosítás díja az ösz- szeg 5 százaléka. Ha a díjat elmulasztották kifizetni, a biztosító nem viseli a kockázatot. Egyedi biztosítás esetében a szarvasmarhák évközi cseréjét, a változást 15 napon belül, írásban kell bejelenteni a biztosító területileg illetékes fiókjának. Tehénbiztosítás esetén a változás bejelentésének végső határideje, a kockázatviselési időszak vége. Eddig jelentheti be érvényesen a biztosított, hogy igazoltan eladott tehene helyett újat állított termelésbe. Célszerű azonban a változást minden esetben 15 napon belül bejelenteni, mert elhullás esetén minden esetben igazolni kell, hogy a biztosítás ténylegesen arra az állatra vonatkozott. Az elhullásból eredő károkat a kötvényben meghatározott biztosítási összegnek megfelelően térítik meg: tehenenként 15 ezer, növendék szarvasmarha esetén 5000 forintot. Ha az elhullott állattal azonos, egészséges állat forgalmi értéke alacsonyabb a káreset időpontjában elhullott állat biztosítási összegénél, akkor az alacsonyabb összeggel kártalanítják a tulajdonost. Ha a biztosított tehén a biztosítás időtartama alatt túllépi a 15 éves korhatárt, a kártalanítás a tehén értékének fele. át” a néző, s miközben megismerkedünk ezekkel az attrakciókkal, a fizikai alapok ismeretében is elmélyülhetünk. Részletesen és az élmény erejével mutatja be a moszkvai Film- és Fotókutató Intézetet, ahol a holografikus filmezéssel kapcsolatban az utóbbi időkben számottevő eredményeket értek el. Itt a hologram-kutatásoknak már több éves hagyományai vannak, az I. N. Gyenyiszjuk leningrádi professzor és N. I. Kirillov kidolgozta reflexiós (visszave- rődéses) holográfiát már például a múzeumi dokumentációban is alkalmazzák. A legújabb kutatások — amelyeknek Viktor Komar professzor az irányítója — már a több száz személyes nézőtérnek vetített holografikus mozi lehetőségét ígérik. Az olimpiára már valószínűleg el is készül Moszkvának ez a legújabb tudományos-technikai nevezetessége. A sertések biztosítására 1979. január elsejétől két új biztosítási formát is bevezettek. A hathónapos tartamú biztosítást azok köthetik meg, akik növendék- és hízósertéseiket értékesítési szerződéssel lekötötték. Az értékesítési szerződést nem kötő állattartók növendék és hízósertéseikre, valamint az anyakocákra, juhokra és a kecskékre csak 12 hónapos időtartamú biztosítást köthetnek. A sertések biztosítási díja 10 darabig, darabonként 100 forint, 11—15 darab között (egyenként) 95 forint, 12—20- ig 90 forint, 21—25 között darabonként 85 forint, 26 darabon felül minden sertés biztosítási díja 80 forint. Az állatbiztosítások (szarvas- marhák, sertések, juhok és kecskék esetében) a balesetből vagy betegségből eredő elhullásra, illetve kényszer- vágásra érvényesek. Az egyedi értékkel biztosított anyaállatok a szerződésben megjelölt értékben térülnek meg. Minden más esetben a sertések kártérítési mértéke (mindkét biztosítás alapján) elhullásnál kilónként 20 forint, kényszervágásnál 16 forint. A térítés: maximum egymázsás állatra vonatkozik. Szente Erzsébet Várkonyi Anna (Folytatjuk) Egy tonna papírhulladék 12—15 élő fa cellulóztartalmát helyettesíti (Révész Tamás felvétele) Vas Tibor Kert — háztáji Tudnivalók az állatok biztosításáról
