Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

1979. május 27., vasárnap o Miért kaptak kiváló címet? Május jó néhány megyei mezőgazdasági termelőszö­vetkezetnek ünnepi hónap. A napokban veszik át elmúlt évi kiváló teljesítményükért a megtisztelő Kiváló Szövet­kezet címet. A hét elején már bemutattunk négy szö­vetkezetét, most újabb négy tsz-nél kerestük a siker okát. ÚjkÍBYtsi aranykalász Tsz „Töretlen fejlődés az ötö­dik ötéves tervben — méltán jellemezhető így az újkígyó- si Aranykalász Tsz, hiszen három egymást követő évben nyerték el a kitüntetést. Bú­zatermésükkel a Dél-Békés megyei Tsz-szövetség verse­nyében harmadik helyezést értek el az újkígyósiak, re­kordnak számító 92,48 má­zsa hektáronkénti kukorica- termésükkel elsők lettek. A minőségi szemlélet helyes alakulását jelzi, hogy cu­korrépából 4 százalékkal ke­vesebbet termelt a szövetke­zet, árbevétele mégis na­gyobb lett a tsz-szövetség többi tagjánál. Az állattenyésztésben a tervet és az előző év ered­ményeit egyaránt túlszár­nyalta a gazdaság. Nagy ré­sze van ebben az olcsó, tö­megtakarmányokra alapozott tartási rendszernek, valamint a melléktermékek fokozott felhasználásának. Kiemelke­dő eredmény, hogy szemben az országos 5,1 kg-os szám­mal, az újkígyósiak 3,97 kg abrakból állítanak elő egy kilogramm szarvasmarha­húst. Hasonlóan kedvező a sertéshús és a tejtermelés fajlagos takarmányfelhasz­nálása. A termelőszövetkezet idei célkitűzései közül fontosság­ban kiemelkedik a hatékony­ság további növelése, az ér­dekeltségi viszonyok ez irány­ba való kialakításával és természetesen a gazdálkodás nyereségének további foko­zásával. Hunyai Hunyadi Tsz Fennállásának harmadik év­tizedét és a kiváló cím át­adásának ünnepségét együt­tesen rendezte a hunyai Hu­nyadi Tsz. A közös gazdaság Száradd talajok Az elmúlt hetek száraz melege lehetővé tette olyan területek bevetését, ahol ko­rábban nem tudtak dolgozni a gépek. Megyénk szövetke­zetei kihasználták a lehetősé­get, nagy erővel folytatták a talajelőkészítési munkákat, a vetést. A hét végére minden vetésre alkalmas területen befejezték a kissé megkésett munkát. Ugyanakkor még mindig nagy az a terület, amelyet nyílt víztükör fed, elképzelhető, hogy ezekbe csak később, vagy egyáltalán nem vethetnek az üzemek. A szokatlanul meleg idő­járás gondokat is okoz a ter­melőknek; Gyorsan szárad­nak a talajok, a felső 50 cen­timéteres rétegben a haszno­sítható vízkészlet mindössze 30 százalékos. A szárazság nagy károkat okozhat a bú­zában, hiszen ennek a nö­vénynek a mostani fejlődési fázisban a legnagyobb a víz­igénye. öntözéssel 4-5 mázsás hektárankénti terméstöbblet is elérhető. Megyénkben 30 ezer hek­tárnyi az öntözésre berende­zett terület, ennek egy ré­szén már öntöznek a gazda­ságok. Nagy szükség lenne az öntözés ütemének fokozásá­ra, elsősorban a cukorrépa-, a zöldség-, a szálastakar- mány-termő és a kukorica­földeken. —m. szabó— az elmúlt év gazdálkodásá­val, immár negyedik alka­lommal egymást után érde­melte ki a megtisztelő cí­met. A 2800 hektáros szövetke­zet életében jelentős évként tartják számon az 1978-at. Árbevételük meghaladta a 124 millió forintot. Két fő nö­vényük, a búza és a kukori­ca ugyancsak jó eredmény­nyel fizetett. Kenyérgaboná­ból 59 mázsa feletti termés­átlagot értek el, kukoricából hektáronként 84 mázsánál többet takarítottak be a kombájnok. Az állattenyésztés is szép eredményekkel büszkélked­het. Pecsenyecsirkéből 730 ezret adtak át a feldolgozó- iparnak. Egy kilogramm csir­kehúst 2,26 kilogramm ta­karmányból állítottak elő. S egy új, eredményes kezde­ményezése is volt a tsz-nek; a szakcsoportoknak és a kis­gazdaságoknak 86 ezer tojó­tyúkot neveltek és nevelnek, A másik jövedelmező ága­zat a sertéshizlalás. Tavaly 7960 mázsa sertéshúst adott a gazdaság a fogyasztóknak úgy, hogy egyetlen kocát sem tartanak. A hízónak va­lót, a malacot és a süldőt a település kisgazdaságaiból vásárolják. Jó kapcsolatot tartanak a háztájikkal, te­nyészállattal és takarmány­nyal segítik termelésüket, Kamuti Béke Tsz A kamuti közös gazdaság búzatermesztésével vált or­szágos hírűvé. Két évvel ez­előtt 67 mázsa 55 kilogramm szemet takarítottak be hek­táronként az ezer hektáros gabonaföldről. Igaz, ez az esztendő a búzára rendkívül kedvező időjárásával vált ki­ugróvá, de a kamuti Béké­ben az elkövetkezendőkben sem szeretnék 60 mázsa alá adni a termésátlagot. Ha a nagyszerű eredmény titkait kutatjuk, a jól ismert ténye­zők — mint amilyen a meg­felelő fajta, a szigorúan meg­tartott agrotechnikai köve­telmények — között egyre különösen érdemes a figyel­met felhívni. Ez pedig az, hogy a kamutiak az aratás­kor alapvetően a betakarítá­si veszteség csökkentését pre­mizálták. A búzáról még annyit; a tavalyi 63,2 mázsás hektá­ronkénti termésátlagával a szövetkezet 27 millió forintos A battonyai Petőfi Tsz a közös gazdaságból és a ház­táji portákról évente több mint egymillió húscsibét ér­tékesít. A legnagyobb meny- nyiségeket a központi ba­romfitelep adja, ahol az F. Gy. Kiva Szocialista Brigád évente több mint 400 000 na­poscsibét nevel fel. Az elmúlt évben a Dél- Békés megyei Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsége által meghirdetett baromfine" velési versenyben második helyezést ért el a Petőfi Tsz központi baromfitelepe. Az összcsibe 94 százalékát első osztályú minőségben vette át a baromfifeldolgozó vállalat orosházi üzeme Jó volt az eredmény a takarmányfel- haszrfelásban is: egy kiló súlygyarapodást 2,43 kiló ta­karmánnyal érték el. nyereségének éppen egyhar- madát adta. A búza mellett a tsz növénytermesztéséről szólva még arról kell emlí­tést tennünk, hogy a szántó másik egyharmadát a gabo­na egyenrangú társaként a kukorica uralja Kamuion, s a Béke Tsz, mint a Békés­csaba és Környéke Agráripa­ri Egyesülés taggazdasága jelentős részt vállal a vető­magtermesztés feladataiból is. A termelőszövetkezet az ál­lattenyésztés nagyobb fej­lesztését ' távlati tervében irányozta elő. Eddig ugyanis a hús- és tejtermelési prog­ram megvalósításához első­sorban termelőszövetkezeti közös vállalkozásokhoz tár­sulva járult hozzá. Medgyesbodzás— pusztaoltlakai Egyetértés Tsz Ünnepi küldöttgyűlésen emlékeztek az 1978-as év ki­emelkedő munkasikereire a medgyesbodzás—pusztaott- lakai Egyetértés Tsz-ben május 25-én. Lehoczki Mi­hály, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtit­kárhelyettese méltatta azt a sokoldalú szervező munkát, melyet a gazdálkodás fej­lesztésében a medgyesbod- zásiak kifejtettek. Ez a szö­vetkezet különösen jeleske­dett a hústermelésben. Egy hektárra vetítve — a közös és a háztáji — pecsenyeba­romfiból és sertésből II má­zsánál is több húst adtak a népgazdaságnak, mellyel or­szágosan is elsők lettek. A baromfihús-termelésben el­ért eredményeiket az idén tovább fokozzák. Még tavaly olyan beruházásokba kezd­tek — baromfiólakat építe­nek —, melyek az országban a legkorszerűbb, egyedülálló technológiát jelentik. Az a céljuk, hogy 3 millió pecse­nyecsirkét értékesítsenek a lehető legrövidebb időn be­lül. Az ünnepi küldöttgyűlés alkalmával értékelték a mun­kaversenyben elért eredmé­nyeket is. A szocialista bri­gádok között arany-, ezüst­ös bronzkoszorú jelvényeket osztottak ki. A brigádon be­lüli egyéni teljesítményeket pedig miniszteri, illetve szö­vetkezeti kitüntetésekkel, ju­talmakkal ismerték el. Az elmúlt évi jó eredmé­nyek újabb mumkalendületet adtak a brigádnak. Az asz- szonyok három műszakban dolgoznak, igen jó az össz­hang, az együttműködés. A telepen, amerre a szem ellát, rend, ragyogó tiszta­ság mindenfelé. Az asszo­nyok keresete a súlygyarapo­dástól függ. Ezt pedig néma drága takarmány ésszerűtlen felhasználásával érik el, ha­nem gondos munkával, fe­gyelemmel, a technológia pontos megtartásával. A battonyai Petőfi Tsz egyébként rekonstrukciót hajt végre a központi baromfite­lepen. Az eddiginél korsze­rűbb technológiára rendez­kednek be. Így egy-egy asz- szony a jelenlegi húszezer helyett negyvenezer csibét gondoz majd, a jelenleginél jobb munkafeltételek mel­lett. Rekonstrukció a battonyai Petüfi Tsz központi baromfitelepén TlVIlSZI BNV 79 A Hajtóművek és Festőbe­rendezések' békéscsabai gyá­ra a külföldön már jól is­mert festőberendezéseinek vezérlőpultját állította ki. A forgácsolószerszám-gyár is hagyományos részvevője a vásárnak. Többek között sün­maróik, keményfém-meg- munkáló, lapkás szármaróik láthatók a kiállításon, de be­mutatják az NC-esztergapad- hoz szükséges fúrórudakat is. A Békés megyei Vegyes­ipari Vállalat régebbi és leg­újabb típusú kazánokat ho­zott el a bemutatóra. Az ÉTI típusú gázüzemelésű kazá­nok a közhasználatban már elterjedtek, beváltak. Ezek mellett látható újdonságként a Rivál vegyestüzelésű ka­zánjuk is, mely egyaránt használható szilárd-, gáz- és olajtüzelésre. Kipróbálják a fali szellőző- berendezést A HAFE vezérlőpultja M ■ V ■ a ötödik napja, hogy megnyílt a beruházási javak nemzetközi vására, a buda­pesti kőbányai városrészben. Mintegy 1824 kiállító jelent­kezett az idei BNV-re, kö­zöttük 700 belföldi vállalat, szövetkezet. Megyénk gyárai, üzemei is képviselik magu­kat a nemzetközi seregszem­lén, amint azt képeink is bi­zonyítják. Az Alföldi Kőolaj- és Gáz­ipari Gépgyár orosházi gyára évek óta kiállítja legújabb — az olajipar területén haszná­latos — termékeit. Az idén is különböző készülékeket, szer­számokat mutatnak be a vá­sárlóknak, érdeklődőknek. Így látható a gyár által ké­szített propán-bután reduk- tor, fúrási szerszámok, toló­zárak. A Szellőző Művek sar- kadi gyára a FALAX típusú fali szellőzővel egybeépített automatikus túlnyomáskibo­csátó szerkezettel jelentkezett az 1979. évi BNV-n. A Békés megyei Vegyesipari Vállalat szabadtéri kiállítása Veress Erzsi képösszeállítása „Űrbéli táj a FORCON-pavilonban. A búrák alatt precíziós műszerek

Next

/
Thumbnails
Contents