Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

1979. május 27., vasárnap Pénteken este mutatta be a Békés megyei Jókai Színház Bé­késcsabán a Canterbury mesék című zenés komédiát. Ké­pünk az előadás egyik jelenetét idézi Fotó: Demény Gyula Harisnyagyári tervek Tegnap délelőtt a Buda­pesti Harisnyagyár gyulai gyárában kölcsönös tájékoz- tató-egyeztető értekezletre került sor, amelyen Szuro- vecz Béláné, a harisnyagyár vezérigazgatója, valamint a három megyei gyár, illetve telep vezetői ismertették a jövő koncepcióit, megyénk és Gyula párt- és tanácsi veze­tői előtt. Ebből megtudhattuk, hogy 1970 óta foglalkozik a gyári vezetés a veszteséges gyárt­mányok lecserélésével. így ma már, szinte minden ter­mékükre elmondható, hogy nyereséggel állítják elő. La­punk hasábjain több ízben beszámoltunk arról, hogy milyen jelentős exportot, ezen belül tőkés exportot ért el a kollektíva a korábbi években. A jövőbeni felada­tokat is úgy határozták meg, hogy elsősorban a gazdaságos termékek gyártására kell for­dítani a figyelmet, növelni az exportot. Mindez a VI. öt­éves tervfeladatokra is érvé­nyes, amely a közelmúltba^, a tervkoncepcióban körvo­nalazódott. A felmérések sze­rint a belkereskedelem és a HUNGAROTEX jelentősebb mennyiségű zoknit, harisnya- nadrágot vár a vállalattól, így a gyulai, dobozi és szeg­halmi részlegektől is. A közeljövő legfontosabb feladatai között szerepel, hogy költségcsökkenést ér­jenek el minden területen, hiszen ez az eredménynöve­kedés jelenlegi egyik leg­jobb lehtősége. Az új, kor­szerű szeghalmi telep má­sodik ütemének építését ugyancsak a VI. ötéves terv első éveiben szeretnék meg­valósítani, amelyhez a kivi­teli tervek a jövő esztendő közepére elkészülnek. A do­bozi telep fejlesztése az idén megkezdődött, amelynek jel­szava : építés és többletlét- j szám nélkül, főleg a gépesí- j tettséggel és jobb munka- } szervezéssel. J. P. j Volán-nap Békéscsabán Első ízben tartotta meg a megye autóközlekedési válla­lata tegnap, szombaton a Volán-napot, amely hagyo­mányteremtő, hiszen ezt kö­vetően minden év május utolsó szombatján megrende­zik. Tegnap, szombaton dél­előtt Békéscsabán, a Volán 8-as számú Vállalatánál a pártvezetőség titkára, Pová- zsay Gyula nyitotta meg az eseménysorozatot, majd Bácskai László szakszerveze­ti titkár mondott köszöntőt, amelyben utalt arra, hogy ezen a napon ismerik el a törzsgárdatagok hűségét, munkáját. A vállalatnál az összdolgozók fele, szám sze­rint 1214-en törzsgárdata­gok. Közülük 454-en része­sültek erkölcsi és anyagi megbecsülésben, közöttük csaknem 600 ezer forint ju­talmat osztott ki Vándor Pál igazgató. Az ünnepség után a Bel­ügyminisztérium Duna Mű­vészegyüttese adott nagysi­kerű műsort, amelyet meg­tekintettek a Volánnál ven­dégeskedő csehszlovák autó­közlekedési vállalat sportolói is. A délutáni órákban sport- programmal folytatódott a nap. Labdarúgásban, asztali- teniszben, sakkban, kispuska­lövészetben mérkőztek meg a békéscsabai és csehszlovák vendégek. Nagy sikere volt a kispályás női-férfi labdarú­gásnak, hiszen a vállalat női és férfi vezető beosztású dol­gozói mérték össze tudásu­kat. Művezetők sikeres vizsgája Kétegyházán, a Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet­ben május 24-én vizsgáztak egy új kísérleti oktatási mód­szerrel felkészített mezőgaz­dasági gépjavító és karban­tartó művezetőképző tanfo­lyam részvevői. Az egy esz­tendőn át tartó távoktatással, vagy más néven irányított oktatással felkészített felnőtt hallgatók vizsgán bizonyított jó eredménye nemcsak szá­mukra, hanem az új, kísér­leti módszer számára is si­kert hozott. A 33 vizsgázó­ból négyen kitűnő, hárman jeles, tizenheten jó és hatan közepes eredményt érték el. A szigorú vizsgabizottság is elégedetten nyilatkozott a kétegyházi szakmunkásképző intézet igazgatója, Pálfi György és pedagógus munka­társai által kidolgozott okta­tási módszer eredményessé­géről. A vizsga elnöke Len­gyel Sándor, a MÉM sze­mélyzeti főosztály főelőadója, tagjai pedig Vizi György, a MŰM szakoktatási és to­vábbképzési főosztály mun­katársa, Szekeres István, a TOT műszaki főtanácsosa és Bónis Lajos egyetemi docens, a MÉM Mérnök- és Vezető­továbbképző Intézet osztály- vezetője voltak. A könnyűipart követően először került sor a mező- gazdaságban is a művezetők továbbképzésére. Éppen ezért a kísérlet kidolgozására vál­lalkozó kétegyházi intézetnek nem volt könnyű dolga. Hi­szen az irányított egyéni ta­nulás rendszerét, annak anyagát olyan széles körű is­meretek elsajátítására al­kalmasan kellett kidolgozni­uk, hogy az ország minden részéből érkezett művezetők szakmai, elméleti és gyakor­lati, politikai, valamint ve­zetéselméleti és szervezési tudását a mai igényeknek megfelelően alakítsák. A kí­sérlet sikere a továbbképzés­sel foglalkozó szakembereket meggyőzte az új módszer jö­vőjéről, s éppen ezért követ­kező lépésként országosan is kiterjesztik használatát. II zrenjanini színház békéscsabai bemutatkozásra készül Az elmúlt évben a Békés megyei Jókai Színház járt jugoszláviai testvérvárosunk­ban, Zrenjaninban. A kultu­rális cserekapcsolat kereté­ben a zrenjanini színház ezen a nyáron látogat el hoz­zánk. Nemrégiben tárgyalt Bé­késcsabán a zrenjanini Tosa Jovanovic színház igazgatója, Szása Damjanovic. Megálla­podtak megyénk kulturális vezetőivel és a Jókai Szín­ház igazgatóságával, hogy jú­nius 15—16-án mutatkozik be megyénkben a szerb színház. Egy mai szerb szerző vígjá­tékával szerepelnek 15-én, pénteken Békéscsabán, 16-án, szombaton pedig Battonyán. II Nemzetközi Gyermekév ’79 irodalmi pályázat díjnyertesei A KISZ Békés megyei bi­zottsága, a nemzetközi gyer­mekév békéscsabai városi ak­cióbizottsága, a Békés me­gyei Fiatal Alkotók Köre és a Békés megyei Népújság kulturális melléklete, a Kö­röstáj a gyermekek nemzet­közi éve alkalmából tehet­ségkutató vers- és novella­pályázatot hirdetett az év elején. Az április 30-i határidőig beérkezett több, mint hatvan pályaműből a bíráló bizott­ság az alábbiakat találta dí­jazásra méltónak: Vers kategóriában a bi­zottság az I. és II. díjat nem adja ki, harmadik díjra — 500-500 forint jutalomra — három szerzőt érdemesített, így: Nagy Mihályné Török Er­zsébetet (Szeghalom) „Golyó és a kerekek”, valamint „A bátor nyúl” című gyermek­verseiért. Tokajiné Kerek Margitot (Zsadány) „Emlékezés gyer­mekkoromra” című verséért. Ujszigeti Dezsőt (Békéscsa­ba) „Kicsi kocsi” című gyer­mekverséért. A novellákkal pályázók sorából a bizottság az I. és II. díjat összevonva megosz­tott díjban, 1500—1500 fo­rint jutalomban részesíti: Ménesi Györgyöt (Batto- nya) „Hurkok” című írásá­ért, illetve Zana Zoltánt (Békéscsaba) beküldött novelláiért. Bodor Péter (Békéscsaba) „Kirándulás” című pálya­munkájával III. díjat, 500 forint jutalmat érdemelt ki. A díjak átadására az ün­nepi könyvhéten, gyerme­keknek rendezett irodalmi matinén kerül sor. Gyermekmajális Endrődön Az endrődi általános isko­la Zrínyi Ilona úttörőcsapa­tának csapatvezetősége gyer­mekmajálist rendez május 27-én, vasárnap reggel 6-tól este 9 óráig. Zenés ébresztő szól reggel, majd ünnepélyes csapatgyűlésre kerül sor út­törőavatással egybekötve a sportpályán 9 órakor. „Szebb jövőért egy békés világban” címmel fél 11-kor rendeznek vetélkedőt a kézilabdapá­lyán. A délutáni programban mindenféle játék, szabadté­ri rajzverseny lesz. Az úttö­rők összemérhetik erejüket a KISZ-esekkel és a tanárok­kal labdarúgó-mérkőzések keretében. Ezután tábortüzet gyújtanak, ahol értékelik az egész napos programot, díja­kat osztanak ki, tombolát sorsolnak, majd tábortűzi műsorral zárul az éndrődi gyermekmajális. Munkavédelmi tanácskozás A tanácsoknál a Közal­kalmazottak Szakszervezeté­hez tartozó dolgozók létszá­mához képest az üzemi bal­esetek és a kiesett munkana­pok csak kevéssel maradnak el az átlagostól. Még halálos végű baleset is előfordult. A munkavédelem hatéko­nyabbá tételéért a Békés me­gyei Tanács V. B. munka­ügyi osztálya május 25-én Békéscsabán, a városi, járási községi tanácsok munkavé­delmi feladat ellátásával megbízott ügyintézőivel szak­mai megbeszélést tartott, melyen három előadás is el­hangzott. Füzesi Imre, a Közalkalmazottak Országos Szakszervezetének munka- védelmi felügyelője a mun­kavédelem jogi szabályozá­sának rendszerét, szervezeti felépítését, Prókai Ferenc, az SZMT munkavédelmi osztá­lyának vezetője a munkavé­delmi szabályzat érvényesí­tésével, Bagyinka Mihály, a munkaügyi osztály helyettes vezetője pedig az üzemi bal­esetek kivizsgálásával és a rehabilitációval kapcsolatos feladatokat ismertette. A tanácsok ügyintézői a IV. negyedévben biztonság- technikai vizsgát tesznek, hogy kellő szakismerettel fel­készülve, eredményesebben lássák el a feladatukat. LottótárgynyereménY és gépkocsinyeremény sorsolás A lottó havi tárgynyere- mény-sorsolásait — mint már közölték — egy nappal előbbre hozta a Sportfogadá­si és Lottó Igazgatóság. En­nek megfelelően a májusi jutalomsorsolást — akárcsak a következőket — kedden tartják. A húzáson a 19. já­tékhét szelvényei vesznek részt, közöttük 1280 tárgy­nyereményt sorsolnak ki. Ez­úttal két Lada 1200-as típu­sú személygépkocsi jut fő­nyereményként a legszeren­csésebb lottózóknak. A húzás eredményét csütörtökön te­szik közzé. Az Országos Takarékpénz­tár május 29-én és 30-án Budapesten a MÉM műve­lődési termében rendezi a gépkocsinyeremény-betét- könyvek idei második, sor­rendben 72. sorsolását. A hú­záson a január 31-ig váltott és az április 30-án még ér­vényben volt 5000 és 10 000 forintos nyereménybetét­könyvek vesznek részt. Kedden a Budapesten vál­tott betétkönyvek között 381 autót sorsolnak ki, a szer­dai húzáson a vidéken vál­tott betétkönyvekre 625 nye­reményautó jut. A kétnapos húzáson összesen 1006 sze­mélygépkocsi talál gazdára, az 5000 forintos betétköny­vekre 697, a 10 000 forinto­sokra 309 nyereményautó jut. A húzás összesített eredmé­nyét június 1-én, pénteken teszik közzé. Megsokszorozott erővel V ilágszerte nagy érdeklődéssel fogadták a beje­lentést: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára, szovjet államfő hamarosan Magyarországra látogat. Az érdek­lődés érthető és megalapozott, hiszen Leonyid Brezs­nyev budapesti útjára még a június közepén esedékes szovjet—amerikai csúcstalálkozó előtt kerül sor, s a politikai megfigyelők Nyugaton és Keleten egyaránt fontos állásfoglalások közzétételére számítanak ez al­kalommal is. A világ szocialista felében azonban a megkülönböztetett érdeklődésnek más, fontosabb oka is van: a Brezsnyev-látogatásban a Szovjetunió és a szo­cialista közösség országai közötti együttműködés, a testvéri kapcsolatok fejlődésének újabb állomását lát­ják. A világ első szocialista országa és a második világ­háború után létrejött európai, ázsiai szocialista álla­mok és a népi Kuba között sokoldalú viszony alakult ki az elmúlt több mint három évtizedben. Ezek a kap­csolatok annak a felismerésnek az alapján jöttek létre, amelyet az MSZMP VII. kongresszusán Kádár János Lenint idézve eképpen fogalmazott meg: "-..a Szovjet­unió történelmi útjának tapasztalatai alapot és útmu­tatást adnak a magyar kommunistáknak is a szocia­lista építés feladatainak megoldásához. Az általános törvényszerűségek azonban mindig konkrét módon, az adott történelmi korszak és a változó nemzeti környe­zet sajátos viszonyai között érvényesülnek. Az egyes kommunista pártok feladata éppen abban áll, hogy tudják: „felkutatni, tanulmányozni, megkeresni, kita­lálni, felismerni minden egyes országban a nemzeti sa­játosságokat, a nemzeti szempontból jellegzetes moz­zanatot... az egységes nemzetközi feladat konkrét meg­oldására”, A szocialista közösségen belüli kapcsolatok ezen alapelvek nyomán jutottak el a jelenlegi fejlődési fok­ra. Tények bizonyítják, hogy rövid történetük folya­mán a szocialista országok hatalmas változáson men­tek keresztül, a nemzetközi erőviszonyok fontos té­nyezőjévé váltak. Ez nem lett volna lehetséges, ha a szocialista közösség országai és a Szovjetunió között nem jönnek létre a történelmileg új minőséget jelentő államközi kapcsolatok, amelyek a közös ideológiai alapokon, az új társadalmi rend felépítésére irányuló közös akaraton, a nemzeti és nemzetközi érdekek egy­ségén nyugszanak. A szocialista országok kommunista és piunkáspárt- jai sokoldalú együttműködést alakítottak ki, a pártközi találkozók, eszmecserék különböző szintjei jól szolgál­ják a tapasztalatok cseréjét, az egyeztetett cselekvést. A párt- és állami vezetők kölcsönös látogatásai, a Var­sói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülései, s Krím-félszigeti találkozók jelentik a „csúcs-szintet”, de természetesen a kommunista pártok elméleti konfe­renciái, a tudományos értekezletek sora is idetartozik. A szocialista országok politikai és védelmi szerve­zetének legutóbbi moszkvai csúcsértekezletének közle­ménye is aláhúzta: „... a jelenlegi viszonyok között, amikor az imperializmus továbbra is az uralom, az elnyomás és az egyenlőtlenség politikáját folytatja, az új típusú nemzetközi kapcsolatok létrejötte, a szocia­lista országok egysége és összeforróttsága különleges jelentőségű. Csakis ezen az úton járva lehet biztosí­tani legsikeresebben minden új társadalmat építő nép érdekeit, növelni a szocializmus tekintélyét, a szocia­lista országok szerepét a világban, a nemzetközi élet megújulásának ösztönzésében, az enyhülés elmélyíté­sében, a béke megszilárdításában.” A politikai, párt- és államközi kapcsolatok ma már olyan szintre emelkedtek a szocialista közösségen be­lül, hogy szinte elválaszthatatlanná váltak az országok közötti viszony megannyi más oldalától. Ismeretes, hogy ma már a KGST-országok állítják elő a világ ipari termelésének több mint 33 százalé­kát, s hogy a szervezet megalakulásától eltelt harminc év alatt a tagországok nemzeti jövedelme megtízsze­reződött. Ezek a hatalmas változások csak a szocia­lista országok egymással és a Szovjetunióval való együttműködés keretei között jöhettek létre. A Szov­jetunió a KGST gazdaságilag leghatalmasabb tagál­lama, legfontosabb nyersanyag- és energiaszállítója, világszínvonalú tudományos eredmények és ipari tech­nológiák forrása. A szocialista integrációs szervezet Komplex Prog­ramja hosszú távra jelölte meg a közös fejlődés irá­nyait. Az évek folyamán a kapcsolatok bonyolultabbá váltak, de a Szovjetunió szerepe, jelentősége egy csep­pet sem csökkent. A moszkvai Ekonomicseszkaja Ga- zeta adatai szerint csupán az elmúlt évben 455 ipari objektum létesítésében működtek közre szovjet válla­latok a KGST-országokban, s ebből 93-at át is adtak. Hosszan lehetne sorolni ezeket, de azért emlékeztetőül megemlítjük: atomerőmű épül hazánkban, Bulgáriá­ban, az NDK-ban és Csehszlovákiában, hőerőművek Romániában, Bulgáriában, Vietnamban, Lengyelország­ban és Kubában. A Szovjetunió közreműködik a ma­gyar szénbányászat fejlesztésében, házgyárakat szállít szinte valamennyi KGST-országba, s a nehézipari technológia élenjárójaként hozzájárul ennek az ága­zatnak a fejlesztéséhez is a tagállamokban. A gazdaság azonban csak az együttműködés egyik — igaz, rendkívül fontos — oldala. A szocialista közösség országaiban tisztában vannak azzal, hogy az egyes szocialista államok biztonságának, békés építésének, fejlődésének, gazdagodásának alapvető „nemzetközi feltétele a szocialista világrendszer léte, országaink in­ternacionalista összefogása, kölcsönös testvéri segítése, sokoldalú alkotó együttműködése”. Kádár János eze­ket a szavakat pártunk XI kongresszusán a mi vi­szonyainkra értelmezve mondotta el, de nyugodtan állíthatjuk, hogy ez a megállapítás valamennyi test­vérországra érvényes. ■ eonyid Brezsnyev az SZKP XXV. kongresszu­sán ezekkel a szavakkal foglalta össze a szo­cialista országok egységének jelentőségét: „Szo­ros együttműködésünk alapja, lelke és irányító, szervező ereje — a szocializmus országai kommunista pártjainak megbonthatatlan harm szövetsége, világné­zetük, céljaik és akaratuk egysége.” Ez az egység lehetőséget, biztos alapot nyújt az egyes országok nem­zeti fejlődésére, s a cselekvő internacionalizmussal, a szolidaritás fejlesztésével megsokszorozza élőinkét. Miklós Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents