Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-24 / 119. szám
1979. május 24., csütörtök Olajmunkások és régészek A régészeti kutatásokkal foglalkozó szakemberek gyakran visszatérő — és jogos — sérelme, hogy az egyre szaporodó csatornázási és egyéb földmunkák során mind több értékes régészeti lelet megy veszendőbe. Éppen ezért értékelhető nagyra a Nagyalföldi Kőolaj és Földgázgyártó Vállalat vezetőinek kezdeményezése, amellyel a Battonya környékén folyó olajfeltárások alkalmával igyekszenek szervezetten, sőt anyagi támogatást is nyújtva együttműködni a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régészeti osztályával. E segítő szándék realizálódott idén tavasszal a vállalat — geodétákból álló — Bolyai János Szocialista Brigádja és a régészeti osztály között megkötött szocialista szerződésben. Az újkeletű együttműködés révén megszűnt az adott néhány négyzetkilométer területen rejtőző, felbecsülhetetlen értékű őskori és népvándorláskori régészeti kincsek veszélyeztetettsége. A szerződésben a vállalat szocialista brigádja kötelezte magát, hogy a földmunkák terveit a régészeti osztály rendelkezésére bocsátja, amely e jelzések «lapján időben elvégezheti majd a kijelölt területek régészeti feltárását. A geodéták azt is vállalták, hogy a feltárások területén elvégzik a földmérési munkákat és erről térképeket is készítenek. A régészeti osztály viszont vállalta, hogy rendszeresen tájékoztatja a szocialista brigádot a feltárások menetéről, az ásatások során pedig helyszíni ismertetőt is tartanak. Az ásatási időszak lezárultával — előreláthatóan októberben — a múzeumi hónap keretében a régészek ismeretterjesztő előadást tartanak munkájuk eredményéről. A Nagy alföldi Kőolaj- és Földgázgyártó Vállalat ezen felül jelentős anyagi támogatást is nyújt a régészeti feltárás során végzett földmunkálatokhoz. A ma még szokatlannak számító, tartalmas együttműködéssel ezen a területen — ahol az 1977. óta folyó, nyolc befejezett feltárás tudományos szempontból is különleges értékű régészeti leleteket hozott a napvilágra —, lehetőség nyílik arra, hogy megmentsék a vidék történelmét őrző több évezredes régészeti kincseket. Az idei ásatásokat — most már a geodéták készítette pontos térkép felhasználásával — május 28-án kezdi meg a múzeum két régésze, Szé- nászky Julianna és Goldman György. B. S. E. Megyei horgász csapatverseny Békés megyében közel 8 ezer ember kedvenc időtöltése a horgászás, ami nem is csoda, hiszen a megye köztudottan bővelkedik kitűnő horgászvizekben. Évente több alkalommal hirdetnek akár egyesületi, akár intéző bizottsági versenyeket, hogy a „pecások” apraja-nagyja ösz- szemérhesse elméleti és gyakorlati tudását. Május 27-én Gyomán, a közúti hídtól jobbra, mintegy 800 méteres szakaszon rendezi meg a Békés megyei intéző bizottság ez évi ügyességi halfogóversenyét, a szőkébb hazánk horgászait képviselő 14 csapat részvételével. Egy-egy csapat négy férfi-, egy női felnőtt és egy ifjúsági horgászból áll. A verseny kezdési időpontja reggel 7 óra, a vége pedig 10 óra. Ezután kerül sor az értékelésre, majd a jutalmak, díjak átadására. Az ügyességi halfogóversenyt a CIPSZ és a MOHOSZ versenyszabályzata alapján rendezik, ami azt jelenti, hogy a horgász csak egy bottal, egy horoggal és csak dugós készséggel vehet részt a versengésben, csaliként élő halat és műcsalit nem használhat. Az értékelésnél darabonként és grammonként egy pont jár. A verseny rendezője a Gyomai Horgász Egyesület. A verseny legjobbjai a Csong- rád megyében megrendezésre kerülő területi csapatversenyen képviselik majd megyénket. Hogy ki a legjobb horgász a megyében? Ez majd júniijs 3-án, a háromfordulós, kétnapos egyéni horgászversenyen derül ki. Plavecz Pál Agrár közgazdasági napok Az agrár közgazdasági kutatások eredményeinek az eddiginél jobban be kell épülniük a termelés mindennapos gyakorlatába. A kutatóknak, szakembereknek fel kell tárniuk azokat az összefüggéseket, amelyek segíthetik a termelés gazdaságossági és minőségi követelményeinek fokozottabb érvényesítését — mutatott rá Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémián szerdán megkezdődött kétnapos agrár közgazdasági és üzem- szervezési napok megnyitóKözéletünk ján. A miniszter kifejtette: az agrár ökonómiai kutatásoknak a jövőben a korábbinál jobban kell párosulniuk egyéb más tudományos ágazatok tevékenységével, mert csakis többoldalú együttműködéssel képzelhető el az élelmiszertermelés további fejlesztése. A tudományos napokat Láng István akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese nyitotta meg. Ott volt a megnyitón Zsuffa Ervin, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese, Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, és Szabó István, a SZOT elnöke. Életünk és otthonunk 1979 — Sarkall A szerdán megnyitott termékbemutatón Sajti Sándor köszöntötte a vendégeket Fotó: Gál Edit Csak az elismerés hangján szólhatunk annak a rendezvénysorozatnak a tegnap délelőtti nyitányáról, amelyet „Életünk és otthonunk 1979” címmel Sarkadon rendeztek meg, a községi művelődési házban. Ahogyan azt Sajti Sándor, a helyi ÁFÉSZ elnöke rövid megnyitójában elmondta, a június 3-ig nyitva tartó kiállítás és termékbemutató-sorozat rendezésének célja a környezeti kultúra, a korszerű táplálkozás iránti igény felkeltése, a célt szolgáló tárgyak és eszközök megismertetése a lakossággal. A bemutató egyben az igények felmérését is hivatott szolgálni: a visszajelzés a termelők és a kereskedelem további fejlődési irányát szabhatja meg. A bemutatókon komplett lakásrész-berendezések — nappali, konyha, előszoba, gyermekszoba —, a Gyulai Háziipari Szövetkezet és a BÉKÖT szőtt, varrott és kötött termékei, házi kisgépek és járművek, kempingfelszerelések, gyermekjátékok, világítástechnikai eszközök, a kiskertekben használatos mezőgazdasági gépek és berendezések, valamint virágok és a legújabb könyvek láthatók, sőt: a sarkadi boltokban megvásárolhatók, illetve megrendelhetők. A termékbemutató helyszínén külön teremben a kortárs képzőművészet több, szintén megvásárolható alkotását is közszemlére tették; feltüntetve a megvétel részletfeltételeit is. A megnyitó napján tea-, üdítőital- és halkonzervkostoló is volt. Este a klubteremben dr. Nagy Béla, a Budapesti Kertészeti Egyetem dékánja a virág- kötészet művészetéről, a virágnak mindennapi életünkben betöltött szerepéről tartott, bemutatóval egybekötött előadást. A sarkadi program- sorozat részeként a nemzetközi gyermeknap délelőttjén 9 órától aszfaltrajzver- senyt, majd a művelődési ház gyermek népijáték-szak- körének bemutatóját rendezik meg. A ház egyik klubtermét a kiállításrendezők játékokkal rendezik be, amelyeket a sarkadi gyerekek kedvükre használhatnak. A naponta tíztől este 7 óráig nyitva tartó bemutató keretében június 1-én, este 7-kor még egy előadást rendeznek, amelynek előadója Szabados Béláné lakberendező lesz. A téma természetesen az, hogyan rendezhetjük be minél otthonosabban, esztétikusán lakásunkat. Emellett alkalmanként szörpkóstolót, tejtermék- és kozmetikai bemutatót, valamint divatbemutatót is tartanak. <N. L.) Sajtótörténet Sajtótájékoztatón mutatták be szerdán az újságíró-szövetségben az Akadémiai Kiadó ünnepi könyvhétre megjelenő újdonságát, a „Magyar sajtó története” című mű első kötetét. A nagyszabású sajtótörténet első kötete az európai és hazai előzményektől a Rákóczi fejedelem Mercurius Hungaricus, a magyar nyelvű hírlapirodahírei Borbély Sándor, az i MSZMP KB titkára szerdán ■ a MÁV-vezérigazgatóságra ; látogatott. Elkísérte Bonifert ! Ádám, az MSZMP KB ipari, : mezőgazdasági és köziekedé- ■ si osztályának osztályvezető- I helyettese. A vendéget Urbán i Lajos, közlekedés- és posta- 5 ügyi minisztériumi államtit- • kár, Szűcs Zoltán főosztály- • vezető, a MÁV vezérigazga- j tója és Nagy Károly, a ve- ; zérigazgatóság pártbizottsá- S gának titkára fogadta. Nemes Dezső, az MSZMP ■ Politikai Bizottságának tag- • ja, a Népszabadság főszer- ■ kesztője szerdán a Csepel | Vas- és Fémművekbe látoga- | tott. Tengeri herkentyű Stencilfecnit küld a posta. Ez áll benne: „T. Cím! Értesítem, hogy a rádió-, televíziónyugtáit átutalási formában az OTP-hez átküldeni nem tudom, mert az OTP által közölt címen a nyugták nem találhatók. Kérem mielőbbi szíves intézkedését.” Aláírás: Pusztai. őszinte aggodalommal tűnődök el rajta, mit jelent az, hogy „átutalási formában”. Van más forma is? Aztán azon morfondírozok, hogyhogy nem tudja átküldeni a posta az OTP-hez a nyugtát, mikor a ház ott áll tőle húsz méternyire. Végül még azon is tépelődök izgatottan, hogyhogy nincsenek meg az OTP által közölt címen a nyugták, hiszen ahányszor csak az OTP ilyen-amolyan ügyben megkeres, juszt is mindig megtalál. Lehet, hogy az OTP eltitkolja a címet a postától? — rettenek meg még jobban. — Csak nem akar egészen kisajátítani?! Tollat ragadok, s remegő kézzel rovom a stencil üresen maradt szélére: „T. Posta! Én sem tudom, hol vannak azok a nyugták, becs’ szó. Sajnos, nem tudok intézkedni. Addig is várom szíves intézkedését.” Aláírás: P - ej lom kibontakozásán keresztül a reformkor sajtójáig kíséri nyomon a magyar folyóirat- és hírlapirodalom múltját. A második kötet 1848 és . 1890, a harmadik 1890 és !! 1919, végül a negyedik kötet 1919 és 1945 között vizsgálja a magyar sajtó korabeli alakulását, fejlődését. A tudományos igénnyel készült művet a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében szerkesztették. Tanév vége az* általános iskolákban Az általános iskolákban a tanítás legkorábban június 10-én, legkésőbb pedig június 20-án fejeződik be. Ugyanis az idei tanévben vált egyöntetűvé a 11 napos tanítási munkarend; és a kéthetenkénti szabad szombat némileg módosította a tanítás befejezésének időpontját. Legkésőbb június 25-ig mindenütt kézhez kapják a diákok a bizonyítványt is. Ehhez igazították a középfokú iskolákban a beiratkozás napját, erre mindenütt egységesen június 25-én kerül sor. Mentő a gyárkapunál S ápadt arcok, izgatott szavak, fogadkozások, értetlenkedések, hiszen az előbb még azt mondta... Becsukódik a mentőkocsi ajtaja, s ott maradunk mi, azok, akik most — megúszták. Ott maradunk, de szembe kell néznünk önmagunkkal, lelkiismeretünkkel, megtettük-e a baj távol tartásáért mindazt, amit cselekednünk lehetett?! A Szak- szervezetek Országos Tanácsa elnökségének a Minisztertanács legutóbbi ülése elé terjesztett tájékoztatója határozott nemmel felel az előbbi kérdésre. A munkavédelmi helyzet ábrázolásában sokféle, gyakran ellentmondásos tény sűrűsödik. A munkakörülmények általános javulása ellenére több területen nem érzékelhető lényegesebb haladás. Az üzemi balesetek száma ugyan csökkent — 1978-ban 111 ezer eset, ami hétezerrel kevesebb az előző esztendeinél —, viszont több — összesen 478 — halálos kimenetelű szerencsétlenség történt. S ha figyelembe vesszük, hogy az előbbi megdöbbentően nagy, 111 ezres szám — Eger, Kiskunhalas, Ajka lakossága ennyi! — kizárólag a három napon túl gyógyuló baleseteket foglalja magába, akkor nyilvánvaló, korántsem fogyott el teendőink fonala. Kínzó kérdés: mindig kézben tartjuk-e ezt a fonalat? Az építőiparban például évek óta 7000—7400 főt tesz ki a balesetek szenvedő részeseinek száma, s négy esztendő alatt, 1975 és 1978 között kereken kétszázan haltak meg, idén az első negyedévben további tizenöt halálos szerencsétlenség volt, kétszer any- nyi, mint a tavalyi hasonló időszakban. A gépiparban 1978-ban 13 873 baleset történt — Kőszeg lakossága ennél kevesebb! —, ezer fizikai foglalkozásúra vetítve 39,3, ami kisebb arány minden korábbinál, ám a halálos balesetek az előző esztendeinek a másfélszeresére nőttek. Kínzó kérdés: mindig kézben tartjuk-e a munkavédelmi, tehát az embervédelmi teendők fonalát? Elsősorban a mező- és erdőgazdaságban sok a járművek okozta baleset, halálos sérülés, gyakran — mint az utólagos vizsgálatok megállapították — a járművek kellő műszaki karbantartásának elhanyagolása miatt. Sokféle baj okozói a foglalkozási megbetegedések; magas a bőrmegbetegedések száma, bővült a halláscsökkenésben szenvedők tábora, figyelemre méltó, hogy egyre több gond forrása — kellő körültekintés, illetve megfelelő műszaki szerkesztői munka híján — a növényvédő szer, az ipari gáz, a zaj okozta ártalom. S ami végképp elgondolkoztató: az iparban, az építőiparban és a szállításban a balesetet szenvedettek negyvenhárom százaléka fiatal, harminc éven aluli! Kézben lenne tehát a képletes fonal? Mindössze 216 főállású munkavédelmi felügyelő tevékenykedik az országban, igaz, a társadalmi megbízatásban dolgozók csoportjában több ezren vannak, ök együtt voltak azok, akik tavaly 18 ezer esetben kényszerültek intézkedésre, s ebből 2200 olyan ügyben, amikor üzemrészt vagy berendezést kellett leállítaniuk, mivel azok a minimális üzemeltetési követelményeknek sem feleltek meg...! A fonal gyakran a földön hever, csak akkor kapkodnak utána az érintettek, amikor megtörtént a baj. Későn. S akkor is következetlenül, felelősséget kisebbítve, a tényleges baleseti okokat eltakarva, meg nem szüntetve. Jogos álláspontként fogalmazta meg a Minisztertanács ülése a SZOT elnökségének tájékoztatója nyomán, hogy a balesetek megelőzésére, a bekövetkezett baj okainak feltárására a határozott intézkedések éppúgy elengedhetetlenek, mint a fokozott ellenőrzés, s az szintén, az érintettek gondoskodjanak megfelelő egyéni védőeszközökről, továbbá védőfelszerelésekről. S itt bizony nem alaptalan a munkahelyeknek az a panasza, hogy a szüki ségesnél kisebb a választék, illetve a fölkínált műszaki megoldások tökéletlenek, ám az is igaz, ami van, jó néhány cégnél azt sem használják az előírásoknak megfelelően, sőt, gyakran magát a használatot sem kéri számon a felelős vezető. N em tagadjuk: kusza szálakat rendezgetve juthatunk csak el a teendők vastag fonatáig, ám el kell jutnunk addig! Nincs olyan ok, nehézség, ami mentség lenne akár csak a könnyű sérülésre is, hiszen az egészség, az élet átmeneti vagy végleges károsodása, s még inkább elvesztése, semmivel sem ellensúlyozható, jóvá nem tehető. Lázár Gábor Hej, baj! Sokan érdeklődtek a múlt héten a mezőkovácsházi ÁFÉSZ Mozaik Áruházában forgalomba hozott hajregeneráló szer iránt. A legtöbben csupán kíváncsiskodtak, de azért vásárló is szép számmal akadt Fotó: Gál Edit
