Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-20 / 116. szám
1979. május 20., vasárnap-EH2QE2éj ^ ___________________•______________________ i B arátaink életéből Gyorsító az akagyemgorodoki magfizikai intézetben Szibériai táj — az Angara Szibéria — a jövő ígérete. Mégpedig a nem is olyan távoli jövőé: a gyors ütemben megvalósuló gazdaságfejlesztési tervek, a hatalmas beruházások egyre szorosabb kötelékkel kapcsolják a földrésznyi országrészt a Szovjetunió gazdasági vérkeringésébe. Űj ipari és mezőgazdasági körzetek létesülnek, a szibériai folyókra épültek a világ legnagyobb vízi erőművei, a föld mélye pedig ma még szó szerint felmérhetetlen kjncseket rejteget. Feltárásukhoz, kiaknázásukhoz komoly tudományos erőfeszítésekre is szükség van. E szükségleteket felismerve hozták létre 1957- ben a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának majd 40 ezer tudóst foglalkoztató szibériai tagozatát. Számos munkájukban vesznek részt a Magyar Tudományos Akadémia intézetei is: ez a hasznos kapcsolat indokolta. hogy az 1949-ben aláírt szovjet—magyar tudományos-műszaki együttműködési egyezmény mostani, 30. évfordulóján a megemlékezések sorát egy Szibéria tudományos életével foglalkozó kiállítással nyissák meg. A bemutató célja, hogy a magyar szakemberek és az érdeklődők megismerjék a tagozat tevékenységét és magát Szibériát. E célt szolgálják a kiállított tudományos berendezések, tablók. Tanulmányozhatjuk egy hőerőmű működő modelljét és egy részecskegyorsító makettjét. Gyűjteményt láthatunk Szibéria legfontosabb ásványkincseiből, a kitömött állatokkal (tigris, ezüstróka, medve) pedig a jellegzetes faunát mutatják be. Az őslakosság életét népművészeti tárgyak, használati eszközök teszik szemléletessé. A június 7-ig a KGM budapesti Technika Házában nyitva tartó kiállítás megtekintése mindenkinek közelebb hozza a távoli Szibériát. (szegő) Lengyelország „Lézerceruza” — sebészeknek Lengyelország a világ azon kevés állama közé tartozik, ahol a lézert műtéti eljárásoknál alkalmazzák. Egy évvel ezelőtt — több száz eredményes állatkísérlet után — végezték el lengyel sebészek az első műtétet emberen, az úgynevezett széndioxidos lézer szikével. Az elmúlt év végéig tíz sikeres műtétet hajtottak végre a berendezéssel. A ceruzához hasonló alakú, különleges operációs eszközt a Műszaki Katonai Akadémia Kvantumelektronikai Intézetének és az Orvoskatonai Akadémia Sebészeti Intézete I. sz. Klinikájának a munkatársaiból alakult tudóscsoport fejlesztette ki. A lézersugárral történő vágási eljárásnak sok előnye van: kisebb a vérveszteség, rövidebb a műtéti idő, lényegesen kisebb a fertőzés veszélye az operáció után, és a seb gyógyulási ideje is gyorsabb. A „lézerceruza” különösen eredményesen használható a plasztikai, az idegsebészeti, az onkológiai beavatkozásoknál, égési sérülések gyógyításánál. A kutatók most a gégészetben alkalmazható lézeres operálókések szerkesztésén dolgoznák. Próbálkoznak széndioxid helyett más anyagok alkalmazásával is. Kuba II kereskedelmi Ilona A kubai szállítóhajók tengeri flottájának holtsúlya — öt újabb hajó belépésével — már 751 000 tonnára emelkedett. Ez fontos lépést jelent az ország külkereskedelmi forgalmának mind nagyobb hányadát lebonyolító flotta általános fejlesztési programjában. Az ország kereskedelmi flottája jelenleg több mint 60 hajóval rendelkezik; fejlődésének üteme páratlan a szigetország hajózásának történetében, hiszen 1958-ban még csak 14 egysége volt, alig 58 000 tonna összkapacitás- sal. A kubai tengeri flotta két évtizeddel ezelőtt Latin- Amerika tengerhajózási társaságai között még az utolsó helyek egyikét foglalta el. Ma viszont Brazüia és Argentína után az előkelő harmadik helyen áll! (BUDA- PRESS — PRENSA LATINA) Csehszlovákia Csehszlovákia a gyakorlatban is részt vállal annak az elvnek a megvalósításában, hogy a Duna a népeket ne elválassza, hanem összekösse egymással. Aktívan bekapcsolódott a Duna Bizottság munkájába a vízi közle- • kedés kiszélesítésébe, a hajózás fejlesztésébe. A csehszlovák részvétel keretében komoly feladatok hárulnak a komáromi Steiner Gábor Hajógyárra. A gyár ebben az évben ünnepelte fennállásának 80. évfordulóját. Már több száz folyami vontató- és személy- szállító hajó került ki ebből a gyárból, és szeli a Duna, a Volga vagy éppen a Feketetenger vizét. Széles körű együttműködés alakult ki elsősorban a csehszlovák és a szovjet hajógyárak között, nemcsak a legkülönfélébb hajók építésénél, hanem a KGST Állandó Gépipari Bizottságában is, ahol közösen olyan fontos kérdésekkel foglalkoznak, mint például a folyami hajók építésének jövőbeli tervei, a hajók zajfogó és tűzoltó berendezései, stb. A dunai vízi forgalom egyik újdonsága a Duna és a tenger közötti forgalom fejlesztése lesz, különleges, 1100 tonnás uszályok segítségével, amelyek az tnterlighter nemzetközi vállalat tulajdonában lesznek majd. A hajózás új technológiája lehetővé teszi a közvetlen, átrakodás nélküli áruszállítást a part menti államokból a Földközi- és a Fekete-tenger kikötőibe, sőt távolabbra is. Az Interlighter nemzetközi vállalat megalapítása tulajdonképpen a KGST komplex programjának a része, amelyben a Szovjetunió, Magyarország, Bulgária és Csehszlovákia működik együtt. Nagymértékben fejlesztik a csehszlovák dunai kikötőket is. A pozsonyi új kikötő most van épülőben, s Csehszlovákiában legnagyobb lesz majd. Kiépítik a párkányi kikötőt, további kikötőket terveznek még a Vág és a Morva folyók alsó folyásán, és tervezik a komáméi kikötő korszerűsítését is. Csupán a pozsonyi kikötőben a Csehszlovák Dunai Hajózási Vállalat dolgozói havonta már így is körülbelül 260 vízi járművet látnak el. A be- és kirakodás megállás nélkül folyik. Ezt nagy teljesítményű rakodógépek nélkül el sem lehetne képzelni. (Az új pozsonyi kikötőben nagy teherbírású Ganz-daruk végzik majd a rakodást.) A most készülő Gabcikovo— Nagymaros vízlépcsőrendszer komoly változásokat hoz majd a Dunán. A szakaszok közül ugyanis a csehszlovák—magyar rész a legnehezebben hajózható. A „pozsonyi tenger” kialakítása és egy csatorna létesítése a Gabcikovo vízműhöz és vissza a Dunába, nemcsak a vízi forgalmat könnyíti meg, de csökkenti az árvízveszélyt is, főleg Csallóközben és más dél-szlovákiai és magyarországi területeken. Jozef Dósa (ORBIS—KS) NDK Eredményes üzemegészségügy A felvilágosító és megelőző munka eredményeit, a színvonalas, jó orvosi ellátást bizonyítja, hogy amíg 1965-ben 85 millió alkalommal keresték fel az emberek a Német Demokratikus Köztársaság orvosi rendelőit, 1977-ben már 153 milliónyian. Ezekben a számokban benne szerepel az idejekorán megszervezett és jól működő üzemegészségügyi hálózat munkája is. Az NDK dolgozóinak 65 százalékát látják el üzemegészségügyi intézmények, legyen szó balesetről, betegségről, munkaegészségügyi előírásokról vagy utógondozásról. A fejlődést jól érzékeltetik a következő adatok: a 4000 dolgozónál többet foglalkoztató üzemekben 1965ben 89, 1970-ben 94, 1977ben pedig már 113 polikli- nika működött. A 2000—4000 dolgozót foglalkoztató üzemekben járóbetegrendelő intézetek működnek, számuk 1965-ben 223 volt, ám 1977- re már 315-re gyarapodott. A kisebb üzemekben — 500— 2000 fő — üzemorvosi rendelő, illetve a még kisebbekben — 200—500 fő — ápolónői szolgálat működik. Az orvosi helyek száma az elmúlt 12 évben 1866-ról 2063-ra nőtt, az ápolónői szolgálaté azonban az üzemek méretének növekedésével párhuzamosan — némileg csökkent. A mezőgazdasági és ipari kis- és középüzemek dolgozói vagy a nagyüzemek üzemegészségügyi intézményeit vehetik igénybe vagy a helyi egészségügyi intézményekben kapnak ellátást. Az üzemegészségügyben dolgozók következetesen küzdenek az úgynevezett foglalkozási betegségek ellen, munkahigiéniai, munkaegészségügyi tanácsadó szolgálatot tartanak, és állandóan figyelemmel kísérik az adott üzem munkafolyamatainak egészségügyi hatását, munkafiziológiai kutatásokat végeznek. Nem utolsósorban az üzemegészségügyi szolgálat munkavédelmi tevékenységének köszönhető, hogy a munkásbalesetek száma 1977-ben már mindössze 31,13 ezrelék volt, s ezzel csaknem egynegyedével alacsonyabb ez az arány, mint 1970-ben volt. A pszichikai és fizikai károsodások feltárása, gyógyítása a rehabilitáció is az üzemegészségügy fontos feladata. Javaslataikat az üzemekben messzemenően figy- i»mbe veszik. így 1977- ben országosan 70, úgynevezett védett műhely, 239 védett üzemrészleg és 18 021 védett munkahely állt már a rehabilitálandók rendelkezésére. (BUDAPRESS — PANORÁMA) Kiállítás Budapesten Szibéria és a tudomány A kiállítás egy részlete (Fotó — KS] Darabáru-berakodás portáldaruk s> 'ségével a pozsonyi kikötőben (Fotó: CTK — KS) Újdonságok a Dunán
