Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-19 / 115. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LOPJA 1979. MÄJTJS 19. SZOMBAT Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM Dr. Pál Lénárd előadása Békéscsabáit A műszaki fejlesztés szerepe a gazdasági egyensúly megteremtésében A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetségének Békés megyei Szervezete, a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szervezetével karöltve ünnepi előadást szervezett tegnap, május 18-án, délelőtt Békéscsabán, a műszaki fejlesztési hónap keretében. A MTESZ Békés megyei Szervezetének elnöke, Körösfalvi Pál a városi tanács nagytermében elhangzott megnyitójában külön is emlékeztetett arra, hogy megyénkben ez alkalommal tizenhatodszor került megrendezésre a műszaki fejlesztési hónap, s tekintettel a népgazdaság gondjaira döntött úgy a szervezet elnöksége, hogy az ünnepi előadás témájául a termelési szerkezet korszerűsítésének és a műszaki fejlesztésnek az összefüggéseit választja. . Az előadásra felkért dr. Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke mondandójának bevezetőjéül arra hívta fel a figyelmet, hogy a műszaki fejlődésnek, a technikai haladásnak mindig is nagy szerepe volt a termelőerők magasabb színvonalra emelésében, megsokszorosítá- sában. A tudatos, tervszerű műszaki fejlesztésnek, a gyakorlati célokat szem előtt tartó tudományos kutatásnak napjainkra mindenekelőtt nőtt meg a jelentősége. Ez nemcsak abból következik, hogy a műszaki fejlődésnek egy olyan felgyorsult időszakát éljük, amelyet méltán nevezünk a tudományos technikai forradalom korának, hanem következik abból is, hogy gazdasági gondjainkat nemigen tudjuk megvalósítani céltudatos műszaki fejlesztés nélkül. » Az ország gazdasági egyensúlyának megteremtése egyfelől azt követeli meg, hogy a támogatások és szubvenciók rendszerében, az ármechanizmusban, az adóztatásban fokozatosan olyan változtatásokat hajtsunk végre, hogy a vállalatok tevékenységét torzítás- mentesen a nemzetközi piaci viszonyokban való helytállásuk alapján ítélhetjük meg. Legalább ilyen döntő azonban, hogy az elkövetkezendő időkben fejlesztési és beruházási döntéseinkben azoknak a kezdeményezéseknek biztosítsunk feltétlen előnyt, amelyek a legtöbb haszonnal kecsegtetnek. Ehhez azonban meg kell reformálnunk a tudományos kutatómunka, illetve a termelés és értékesítés korábbi kapcsolatait, hiszen eleddig a kutatást különösebb érdekek nem fűzték a tudományos eredmények felhasználhatóságához. A VI. ötéves tervi fejlesztéseket már úgy kell megalapoznunk, hogy abban a kutatók, a termelők és a forgalmazók egyaránt a végtermék értékesíthetősége alapján legyenek érdekeltek. Dr. Pál Lénárd akadémikus előadását tartja Az előadó ezután a gazdasági egyensúly megteremtését alátámasztó kutatási feladatokról szólt, rámutatva arra, hogy népgazdaságunk versenyképességét a nemzetközi piacokon csak a termelés automatizálásával, a számítástechnika, az elektronika elterjesztésével, a munkaerő felszabadításával és átcsoportosításával fokozhatja. Ezzel egy időben ésszerűsíteni kell energiagazdálkodásunk teljes rendszerét, alapvetően a szénre és a hasadó anyagokra alapozva. E két fő irány mellett a műszaki fejlesztésnek a tudományos kutatásnak nem szabad megfeledkeznie arról, hogy az élelmiszer-termelésben a fehérjék iránti igények kielégítésében is új lehetőségeket kell föllelnie, tovább kell lépnie a külföldi értékesítésben már jó pozíciókat szerzett növényvédő- szer-gyártásnak és gyógyszeriparnak, s végül, de nem utolsósorban, fejlődésünk ezen intenzív szakaszában az erőre kapó gépipar mellett létre kell hoznunk a tipizált, nagy választékot kínáló, megbízható minőséget adó alkatrész- és részegységgyártó kapacitást, s arra kell fölkészülnünk, hogy egyes gépek helyett teljes géprendszereket, rendszereket alkotó berendezéseket értékesítsünk határainkon túl. Előadása befejezéséül dr. Pál Lénárd a műszaki és természettudományi egyesületeknek a technikai haladásban játszott szerepét méltatta. K. E. P. Napirenden 0 békéscsabai forgácsolószerszám-gyár Az alkatrészhiány mellett iparunk másik nem kevésbé égető gondja az, hogy jó minőségű szerszámból sincs elegendő. Ez a legkisebb ipari szövetkezetét éppen úgy nehéz helyzetbe hozhatja, mint a legerősebb állami vállalatot, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az iparban foglalkoztatottaknak csaknem egynegyedére bíznak olyan munkát — jelesen a forgácsolást —, amelyet aligha lehet elvégezni megfelelő szerszámok nélkül. Az előrebocsátottak alapján mindenképpen elfogadható, hogy a FORCON Forgácsolószerszám-ipari Vállalatnak, mint az ország szerszámgyártó bázisának óriásiak a feladatai a szerszámellátás javításában. Erről szóltak többek között tegnap délelőtt budapesti sajtótájékoztatójukon a vállalat gazdasági vezetői, de ez volt a témája annak a hét közepén Békéscsabán megtartott tárgyalásnak is, amelyen a vállalati központ és a csabai gyár vezetői mellett Csatári Bélának, a megyei pártbizottság titkárának vezetésével a pártbizottság gazdaság- politikai osztályának munkatársai is részt vettek. A békéscsabai forgácsolószerszám-gyár helyzetéről és jövőjéről folyó megbeszélésen a résztvevők egybehangzóan állapították meg, hogy a békéscsabai üzemet úgy kell értékelni, mint a vállalat törzsgyárát, amely az elkövetkező években egyre nagyobb szerephez jut a legkorszerűbbnek számító, számjegyvezérlésű, úgynevezett NC-szerszámok gyártásában. Ehhez azonban a hatodik ötéves tervidőszakban meg kell oldani a termék- szerkezetnek a leggazdaságosabb termelést lehetővé tevő átalakítását, s ezzel egy időben a termelés igények szerinti növelését. Koszorúzás a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél A Varsói Szerződés tagállamainak a Pajzs ’79 hadgyakorlat alkalmából hazánkban tartózkodó honvédelmi miniszterei és az általuk vezetett küldöttségek tagjai, valamint a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és törzsének főnöke pénteken megkoszorúzták a Gellérthegyen a fel- szabadulási emlékművet. Az emlékmű talapzatán Dobri Dzsurov hadseregtábornok, a Bolgár Népköztársaság nemzetvédelmi minisztere, Czine- ge Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Karl- Heinz Hoffmann hadseregtá- bornok, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi minisztere, Ion Coman vezérezredes, a Román Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, Martin Dzur hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, valamint Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábomok, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke helyezte el a gyakorlaton részt vevő hadseregeknek a hősök emléke előtt tisztelgő koszorúját. Koszorúzási ünnepség volt a Hősök terén is. Vágják a lucernát a békéssámsoni Előre Tsz tábláin. Mintegy 120—130 hektár terméséből takarmányszénát készítenek Fotó: Veress Erzsi a ooooaoooaooaoaooooooaaooooooooaoooooQaoooooooooooaoooooo A kulturális miniszter látogatása megyénkben Pozsgay Imre kulturális miniszter tegnap kétnapos látogatásra Békés megyébe érkezett. A megyei tanács székházában pénteken délelőtt Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Gyulavári Pál megyei tanácselnök, Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára, dr. Kertész Márton megyei vb-titkár és dr. Becsei József megyei művelődési osztályvezető fogadták. A délelőtt folyamán a megye vezetői megbeszélést folytattak a kulturális miniszterrel Békés megye köz- művelődési helyzetéről, fontosabb feladatairól és gondjairól. A művelődési otthon jellegű intézmények, könyvtárak, a színházak, a zenei élet fejlesztése, a hatodik ötéves terv előkészítése volt napirenden. A tárgyalás során a miniszter kifejezésre juttatta, hogy nagyra értékeli a megyében végbement fejlődést, a tudatos irányítást. A megye törekvéseit lehetőségeikhez képest támogatják. A miniszter a délutáni órákban felkereste Békéscsabán a múzeumot, a könyvtárat, a Szlovák Táj házat, s találkozott a szellemi élet képviselőivel. (Lásd képes beszámolónkat lapunk 3. oldalán.) Este részt vett a színház előadásán. Ma Békésre és Békés-Tarhosra látogat el. A lakosság áruellátásáról tárgyalt a Szakszervezetek Országos Tanácsa A lakosság áruellátásának helyzetét vizsgálta pénteki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az életszínvonal mérsékeltebb emelkedésének körülményei között különösen nagy a jelentősége a kiegyensúlyozott áruellátásnak — mondotta tájékoztatójában Sághy Vilmos belkereskedelmi. miniszter. A kereskedelem jelenleg mintegy kétszázezerféle fogyasztási cikket hoz forgalomba, arra törekszik, hogy kínálata minél teljesebb legyen, így is előfordulhat azonban, hogy időszakonként — többnyire nem az alapcikkekből — hiány van. Elsőrendű fontosságú, hogy a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek viszonylag pontosan mérjék fel, ismerjék meg a várható keresletet, ennek alapján időben közöljék igényeiket a termelőkkel. S ami nem kevésbé jelentős: kössék is meg a szállítási szerződéseket. Tudunk olyan esetekről — mondotta a miniszter —, amikor az ipar elzárkózik az elől, hogy szerződésben rögzítse szállítási kötelezettségeit. Ilyenkor a kereskedelmi vállalatoknak a jog eszközeivel is ki kell kényszeríte- niük a szerződéskötést. Erre módot ad egyebek között az e héten született kormány- határozat a gazdasági bírság kiterjesztéséről. Ezentúl gazdasági bírságot szabhatnak ki abban az esetben is, ha két vállalat között rendszeres az árukapcsolat, de egyikük ismételten és indokolatlanul elzárkózik az elől, hogy ezt a kapcsolatot írásban, szerződésben rögzítse. A miniszter kitért az aprócikkek bosszantó hiányára. A gazdaságtalan termelés visszaszorítása olykor olyan következményekkel jár, hogy megszüntetik egy-egy termék előállítását, és azt nem lehet azonnal más forrásból pótolni. Hogy ez az átmeneti hiány minél rövidebb legyen, a kereskedelem úgynevezett hiánycikk-kiállításokat rendszeresített. A tavaly rendezett tíz ilyen kiállítás eredményeként a helyiipari vállalatok, szövetkezetek 450 millió forint értékű áru előállítását vállalták. Az idén négy hasonló kiállítást rendeznek. A termelési szerkezet korszerűsítése nyomán az ipari kínálatból kieső vagy más okból hiányzó termékek egy részét a kereskedelem igyekszik külföldről beszerezni. A forgalomba kerülő termékeknek csaknem 20 százaléka importcikk. A baráti országokból sikerült behozni jelentősebb mennyiségű férfiinget, olcsó szintetikus hurkolt méterárut, etázskazánt, varrógépet, automata . mosógépet, hordozható televíziót, szilárd tüzelésű kályhát és tűzhelyet, kisebb mennyiségben 80—150 literes villany- boylert, centrifugát és drótfonatot. A miniszter hangsúlyozta, hogy továbbra is fokozottan kutatják a baráti országok árukínálatát, a behozatali lehetőségeket. Duschek Lajosné, a SZOT titkára korreferátumában a dolgozóknak a kereskedelemmel kapcsolatban tett észrevételeit foglalta össze. Mint mondotta, a közvélemény jogosan kifogásolja például egyes fogyasztási cikkek gyenge minőségét. A termékek minőségéért, szavatosságáért elsősorban a gyártó vállalatok felelősek, de a kereskedelem dolgozóinak is kötelességük, hogy védjék, óvják az áru értékét, a gyártóknak időben jelezzék a hibákat és akadályozzák meg a rossz minőségű termékek forgalmazását. Sok kifogás éri a kereskedelmet azért is, mert a kiszolgálás nem eléggé udvarias, a körülmények nem eléggé kulturáltak. A vásárlási körülmények javításának sok tárgyi akadálya van, amit csak fokozatosan lehet megszüntetni, az azonban joggal elvárható, hogy a bolti kiszolgálók kulturáltan viselkedjenek. Felhívta a figyelmet a gyermekétkeztetésre is, amelynek számszerű és színvonalbeli fejlesztésére egyaránt a jelenleginél jobb megoldást kell találniuk az érintett szerveknek. A Szakszervezetek Országos Tanácsa végül okmányt fogadott el, amelyben állást foglal a lakosság áruellátásának helyzetéről és a további feladatokról.
