Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-18 / 114. szám
IgHalUkfeM■/* 1979. május 18., péntek o Szarvasi Szirén Negyvenöt millió forintnyi dollár A szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezetben erre az évre 67 millió forintos exportot terveztek, ez csaknem egyharmada a szövetkezet teljes termelésének. A kivitelre szánt áruknak jó felét tőkés piacokra szállítják a megrendelések alapján. Hosszú évek következetes minőségi munkája érett be — úgy tűnik — erre az évre a Szirénben, tudniillik az ingek, konfekcionált termékek, textiljátékok és szövött gobelinek külföldi értékesítésével a reméltnél jóval nagyobb dollárbevételre tehetnek szert. Az történt, hogy angliai partnerük, aki korábban csupán 90 ezer inget kért a szövetkezetiektől, utóbb úgy döntött, hogy 150 ezret vesz át a Szirén saját anyagából készült holmikból. Nem kis piaci sikerként könyvelhetik el a szarvasiak azt is, hogy egy 400 ezres megrendelést kaptak Irakból. A Közel- Keletre szállítandó holmik előállítását már megkezdték, de a teljes igénynek előreláthatólag csak jövőre tehetnek eleget. Mindehhez társul, hogy a legtöbb játékot vásárló franciák mellett megjelentek az érdeklődők Európa más országaiból is, így a textil- jóték-kivitel értékben a korábbi 14—15 millióról 22 millió forintra emelkedik ebben az esztendőben. A legóvatosabb számítások szerint a szövetkezet tőkés exportja eléri a 45 millió forintos értéket az idén. Hz „Üvegipar” írja Az Üvegipari Művek dolgozóinak havi lapja legújabb — májusi — számában köszönti a munkaver- seny-mozgalomban sikereket elért gyári kollektívákat, köztük az Orosházi Üveggyárat. A lap tudósításából megtudhatjuk, hogy a többszörösen is „Kiváló Gyár” a hazai nagy felhasználók igényeinek kielégítése mellett 25,5 százalékkal növelte dollárbevételét, miközben teljes termelésének értéke megközelítette a másfél milliárd forintot. A gyár sokat tesz a dolgozók szociális helyzetének és a munkavégzés körülményeinek javításáért is. Az elmúlt esztendőben 56 üveggyári munkás társasházépítését segítették, és 20 OTP- lakás vásárlásához járultak hozzá. Az ezer dolgozóra jutó balesetek száma 1978-ban 11,2 százalékkal csökkent. Nyáron is aktuális Tüzeléstechnika és kéményseprés Mi a különbség a kéményseprő, illetve a tüzeléstechnikainak nevezett szakma között? Mikor, miért és hogyan jött létre, s lett olyan súlya, hogy az akkor negyedszázados vállalat a nevét is megváltoztatta négy évvel ezelőtt miatta? Mit csinálnak tulajdonképpen, s főleg mit jelent munkájuk a mindenütt egyre szigorúbb takarékosságot megkövetelő gazdálkodásban? A kérdésekre Kmács András csoportvezető felel a Békés megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalat békéscsabai központjában. De mielőtt bármit is mondana, kikalauzol az udvarra, ahol a négy közül, a csoport egyik — színében is jellemző — tűzpiros autója áll út" ra készen. Hívták őket és mennek; a jelzés óta alig telt el egy negyed óra. A műhely előtt két furcsa szerkezet. Befúvók; működés közben a lángjuk hát méteres. Rendes évi vizsgálatra küldték be az egyik mező- gazdasági szárítóüzemből. A tüzelőberendezés, amelyhez egyik-egyik tartozik, kétmillió kalóriás és óránként kétszáz kiló olajat fogyaszt. Mellettük a másik véglet, a tisztításra váró háztartási kazánok. Illetve a szörnyen elpiszkolódott „belső részek”. Bent a műhelyben épp egy ilyen berendezés sok apró, érzékeny részét fürdetik nagy vigyázva, hogy aztán hasonló óvatossággal összeszereljék. Éven át folyik itt a munka, nyáron legalább annyi a dolguk, mint télen. — A két szakma közti különbség itt jól látszik, de a hasonlóság is, hiszen ezekben is tűz ég, akárcsak akis kályhákban, tűzhelyekben vagy szenes kazánokban. Az' eltérést nemcsak a több tíz- és százezer, sőt millió kalóriás teljesítmény adja, hanem e tüzelő berendezések bonyolult technikai egységei. S hogy ezelí milyen állapotban vannak, jól vagy rosszul működnek és egyáltalán mi bennük a hiba, ezt már nem szemrevételezés, hanem műszeres vizsgálat állapítja meg. Fűtőanyagúk olaj és gáz, mert a korszerűsítéssel egyre több vállalat, üzem, intézmény állt és áll át a modem tüzelésre. A lakótelepi házakat is így építik, sőt nem egy családi ház központi fűtését is. — Még egy régi fajta cserépkályha is okozhat bajt. Nem veszélyes az ilyen nagy energiát felszabadító berendezések működtetése. — Ha minden egyes része jól funkcionál, akkor nem. De ha... Egy példát csak. Nem olyan régen az egyik békéscsabai vállalat tanműhelyében felrobbant a gázkazán. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a reggeli munkakezdés előtt fél órával, amikor a tanulók még nem voltak bent. Az utólagos vizsgálat szerint a biztonsági áramkör nem működött. Mivel ekkor már az összes berendezés ellenőrzését megrendelték, kiderült, hogy még több kazánban ugyanez a hiba..S csak azért nem robbantak fel ezek is, mert a berendezés többi része jó volt, vagyis nem kellett a biztonsági automatának közbelépni. — Munkájuk egy része tehát az üzemelés biztonságát garantálja. De ez csak egy lehetőség, ha nem tartanak rá igényt, nem lehet megvalósítani. — Egy év óta rendelet írja elő az ötvenezer kalóriaértéknél nagyobb hőteljesítményű berendezések évi vizsgálatát, épp a rejtett hibák miatt. De ez nem jelenti, hogy mindenütt be is tartják. — Űjból a cserépkályhától indulok el. Ugyanolyan és ugyanakkora kályhában egyesek másoknál jóval kevesebb szenet tüzelnek el egyforma hőmérséklet előállítására. Így van ez olaj- és gázfűtés esetén is? — Pontosan. A különbség „csak” az, hogy itt már —$ nagy teljesítményekről lé-<» vén szó — óriási mennyiségű* > a fűtőanyag. Akár pénzben* * számolunk, akár mint ener-, > giahordozót tekintjük. Mióta, > tüzelés folyik a világon, ezt,> mindig lehetett drágán is,,, meg olcsóbban is csinálni., f Pocsékolni vagy takarékos- ' kodni. Az előbb említettem hogy olyan berendezések is vannak — lucerna- és sze-* * mestermény-szárítókban pél- 1 dául — amelyek óránként* ’ két—háromszáz kiló olajat*1 fogyasztanak. Ezeknél csak11 tíz százalékos hatásfokjaví-' * tás már óránként húsz—har-1 ► mine kiló üzemanyag-megta-1 > karítást jelent. * > — Csupán egy beállítási1 > művelet kérdése a tökéletes1 * égés? * > — Tökéletes égés nincs,* ‘ csak a körülményekhez ké- *1 pest kedvező hatásfokú, de ez*' már — főleg tömegméretben * ’ — tetemes megtakarítást * > eredményez. Erre törekszünk,1► ezt segíti a műszeres vizsgá-* > lat. Ha ismerjük a berende-1 1 zés állapotát, a füstgázjel-* > lemzőket, a szennyezettséget, < * akkor tudjuk, hogy mit kell * ► csinálni: tisztítani, javítani,o vagy beállítani. i > — A füstgázt említette. Ezek szerint a levegőszeny- nyeződés a tüzelésből származik? — Nemcsak. A gépkocsik, üzemi technológiai berendezések éppúgy hozzájárulnak. De mi csak a tüzelésből eredővel foglalkozunk. Ezért mérjük, hogy egy óra alatt mennyi szénmonoxid, kéndioxid, korom, stb. kerül a levegőbe. Megyénkben — tekintve, hogy vegyi üzemek nincsenek — a légszennyeződés nagy részét a szénmonoxid teszi ki. Egyes helyeken olyan mértékben, hogy a fák nem fejlődnek, vagy kipusztulnak. A karbantartott, jól beállított tüzelőberendezés környezetvédelmi követelmény is. * * * A fűtéskorszerűsítés a tü- zeléstecnikai munkát indította el a vállalatnál, majd a környezetvédelmi vizsgálatokat. Négy évvel ezelőtt hárman kezdték, aztán évről évre többen lettek. Ma tizennyolcán vannak a csoportban, ebből tizenhárom a szerelő, ketten pedig a környezetvédelemmel foglalkoznak. A tüzeléstechnika hivatalosan még nem szerepel a szakmák között, maguk alakították ki, több féle tanfolyamot végeztek hozzá. A dolgozók alapképzettsége műszerész, gáz- és fűtésszerelés, lakatos, elektromos szakma. Aki idejön, annak már van egy szakmája és majd mindenkinek érettségije, mert ez náluk alapkövetelmény. Vass Márta Csaknem 3 évig dolgozott a Gyulai Húskombinát építésén a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat fűtésszerelő Egyetértés Szocialista Brigádja. A technológiai gőz- és sűrített levegő ellátáshoz szükséges berendezéseket és csőhálózatot szerelte. Minden feladatot határidőre teljesített és a munkája minőségileg is kifogástalan volt. A háromévet aranyjelvényesként kezdte, a munka befejezése után pedig megkapta a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Most a brigád tagjai a Gyulai Húskombinát régi üzemében melegvíz-termelő blokkot szerelnek. A műszaki rajz, amelynek alapján dolgoznak, nekem eléggé komplikáltnak tűnik. Jó ideig próbálják megértetni velem, amíg sejteni kezdek valamit. — Nem lehet könnyű szakma, annyi szent — mondom Törő Jánosnak, a brigádvezetőnek, akit társai kitűnő szakembernek, logikus gondolkozásúnak és jó szervezőnek tartanak. Ráadásul igazságosnak is, így jellemezve őt: „Azt a pénzt, ami jár a brigádnak, kiharcolja. Jogtalanságot nem kíván, nem is tűrne.” Ám ismerkedjünk meg a többiekkel is! Balogh Gábor gáz- és vízvezetékszerelő a korelnök, bár még csak 43 éves. 1972 óta a brigád tagja. Jó szakember, segítőkész. Szabó Lajos gázvezeték- és készülékszerelő, 1967 óta van a brigádban. Alapító tag. A brigádvezető helyettese és munkavédelmi őr. Nyílt szívű, nem szereti a köntörfalazást. Csák János betanított munkás 1969 óta brigádtag. Gyakorlatilag szakmunkásszinten dolgozik. Szabad idejében díszgalambtenyésztő. Károlyi Mihály gázvezetékszerelő 1968 óta dolgozik a brigádban. Tavaly érettségizett. Röviden így jellemzik: szorgalmas, példamutató és szereti az igazságot, ő a szakszervezeti bizalmi. Frankó János víz- és gázvezeték-szerelő a legfiatalabb. Azt mondják róla, hogy keménykötésű és igen „hajtós”. Mint tanuló, a brigádban kezdte pályafutását. Érettségi előtt áll. A brigád tagjairól így beszél: — Igazán nagyszerű emberek. A hőközpont-elosztó- állomás építését egy hónappal a határidő előtt befejezték, mégpedig hibátlanul. Be is jegyeztem a brigád naplójába. — Miért ilyen nagy az igyekezet? — fordulok Törő Jánoshoz. — A dolog egyszerű — kezdi válaszát. — A termelési folyamatban az építő- mesteri munka után mi jövünk. Minket mások követnek. Ha lemaradnánk, torlódást okoznánk. A minőséggel kapcsolatban Szabó Lajos így vélekedik: — Becsület kérdése, hogy ahol elkészülünk, oda ne járjunk vissza hibát javítani. Mi valahogy úgy jöttünk össze, hogy szeretünk szépen, jól dolgozni. Nem tartjuk unalmasnak azt, amit csinálunk. — Előfordult, hogy vissza kellett menniük, mert rossz munkát hagytak maguk mögött? — Még soha, pedig Gyulán, a lakótelepen csaknem valamennyi lakás gázvezetékét mi készítettük. (A készülékeket nem.) Már kezdetben elhatároztuk, hogy mindnyájan úgy dolgozunk, mintha mi költöznénk a lakásokba. A húskombinát szerelési munkáinak a garanciális ideje is lejárt. Oda sem kellett visszamennünk hibát javítani — mondja Szabó Lajos. Persze nem titok, hogy a több keresetre való törekvés is a jó munkára sarkallja őket. Valamennyien családosok, nagyon kell a pénz. De nehogy egyéni önzésnek véljem a dolgot, ezért Törő János egy kis magyarázatot tart: — Az ember valamennyire közgazdász otthon, de itt a munkahelyen is. A közösség szempontjából is mérlegelünk: mi hasznos, mi nem? Nagyon jól tudjuk, hogy csak az egész társadalom fejlődése, gazdagodása biztosít számunkra kedvező helyzetet, jó életkörülményeket. Károlyi Mihály veszi át a szót: — Évekkel ezelőtt határoztuk el. hogy csak kifogástalan munkát adunk ki a kezünkből. Azt hiszem, cserébe joggal elvárhatjuk, hogy egyéni vásárlásnál mi is jó minőségű árut kapjunk. Aki nem tartja becsületbeli kötelességének, hogy tisztességesen dolgozzon, azt rá kell szorítani. Hricsovinyi László építés- vezető kijelenti: —i Ezzel a brigáddal nincs sók dolgom. Csak az anyagokat, eszközöket kell biztosítanom a munkájukhoz, magyarázkodásra nem szorulnak. A legnehezebb szakmai feladatot is megoldják. Kár, hogy csak egy ilyen brigád van. Még annyit, hogy szakmai továbbképzésben valameny- nyien részt vesznek. Egyénileg is tanulnák, művelődnek. Lépést tartanak a fejlődéssel. Azt mondják: — Hiába a jó szándék, ha nem ért az ember ahhoz, amit csinál. Pásztor Béla ** Szabó János, a húskombinát műszaki ellenőre, az ipar érdekeit képviseli, részrehajlással tehát nem gyanúsítható. Az ő szemszögéből nézve az a lényeg, hogy dolgozzanak kifogástalanul az építők, és készüljenek el időre. Miről ír a Magyar Mezőgazdaság? Az élelmiszerek élelmezésegészségügyi, valamint^ a minőségi hatósági ellenőrzések rendszeréről és módszereiről tartott a közelmúltban sajtótájékoztatót dr. Dénes Lajos miniszterhelyettes. A Magyar Mezőgazdaság e heti számában részletes információ jelenik meg az élelmezés-egészségügy és a hatósági ellenőrzés helyzetéről. Élelmiszereink közül az egyik legfontosabb és legnagyobb mennyiségben fogyasztott a baromfihús és a tojás. Tenyésztéséről, termeléséről beszélgetett Kállay Béla Eötvös-díjas igazgatóval Gádor Iván. Az interjúban sok más mellett szó esik arról, hogy valóban kimerültek-e a Tetra-B fajta genetikai tartalékai? A most kitüntetett bábolnai igazgató beszél arról, hogy milyen módosítások szükségesek az egészségesebb, életképesebb állomány tenyésztéséhez, a genetikai tartalé- kokkat maximálisan kiaknázó takarmányozáshoz. Szól arról a feloldható ellentétről, amely ma tenyészanyag- előállító, takarmánygyártó és baromfitartó között feszül. Időszerű: az új telepítésű lucernák kémiai gyomirtása. Dr. Gimesi Antal, a Növényvédelmi Kutató Intézet munkatársa ír az új lehetőségekről és az új gondokról. A cukorrépa tavaszi növényvédelme is napjaink aktuális mezőgazdasági feladata. Szili Máté, a Somogy megyei Növényvédelmi Állomás munkatársa részletesen ismerteti az újonnan elterjedt kártevőket és az ellenük való védekezés lehetőségeit. És még mindig növényvédelmi téma: mitől függ a kukoricamoly kártétele — kérdezi írása címében Hertelendy Lajos, a Zala megyei Növényvédelmi Állomás igazgatója. A kérdésre adott válasz számos * érdekes, új tapasztalattal Y gazdagíthatja a szakembere- ▼ két. : Hogyan érték el? — ez a lap új sorozatcíme. Dögéi Imre és Gyulai György egy- egy kiváló tejtermelési eredményt felmutató állami gazdasághoz, illetve termelőszövetkezethez látogatott el, hogy választ adjon a feltett kérdésre. És végül néhány információ a MEDOSZ központi vezetőségének üléséről, ahol megállapították, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar előtt álló nagy feladaA repülőgépes növényvédelemben jól hasznosítható újítást valósított meg a karádi Arany-* b°en sziüfség'es^é^iült ^a^eaz- kalász Tsz két dolgozója, Schwartz István gépesítési főágazatvezető és Brávácz Imre mű-* dasáei szahálvzórpnd^r helyvezető. Olyan műtrágyatöltő berendezést készítettek, amellyel lerövidíthető a helikop-.-j, korszerűsítése Szükségesnek tér földi állásideje. Így jelentősen megnövelhető annak termelékenysége. A földet éréstől* ítélte a központi vezetőség a az újabb felszállásig - a korább, negy-ot perc helyett - alig egy perc telik el. A képén:* mezőgazdaság és az élelmi- a mar elkészített hét toltoberendezes egyike, a tsz gepmuh elyeben ^ szeripar állami irányításá(MTI-fotó — Bajkor József felvétele — KS)* nak korszerűsítését is. Egy brigád a javából
