Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-03 / 101. szám

Negyedmillió felvonuló Budapesten A proletár nemzetköziség, az internacionalista szolida­ritás jegyében ünnepelte Bu-. dapest népe május 1-ét a munkásosztály nagy nemzet­közi ünnepét. A Városligetet környező utcákban kedden a szemerkélő eső ellenére már a reggeli órákban tízezrével gyülekeztek a főváros 14 ke­rületét képviselő üzemek, in­tézmények dolgozói. Ünnepi köntöst öltött ez alkalomra a Felvonulási tér, vörös és nemzetiszínű zászlókat lo­bogtatott a szél. A népköz- társaság címerével ékesített márványburkolatú díszemel­vényen néhány perccel 10 óra előtt foglalták el helyü­ket a párt és a kormány ve­zetői, köztük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, a Poli­tikai Bizottság tagjai. Ott voltak a főváros párt- és ta­nácsi vezetői, a társadalmi és a tömegszervézetek képvi­selői, a munkásmozgalom ve- térán harcosai. A neves közéleti személyi­ségeket és a munkásosztály nemzetközi ünnepét Buda­pesten töltő külföldi szak­szervezeti delegációkat úttö­rők ezrei köszöntötték vörös szegfűcsokrokkal. Pontban 10 órakor harsantak fel a fan­fárok, majd elindult a menet élén a nemzetköziség gondo­térre. Ezt követően kezdő­dött meg a budapestieket képviselő mintegy 250 ezer dolgozó felvonulása. Békéscsaba A borús idő ellenére jó­kedvvel ünnepelt megyénk lakossága. Békéscsabán már a reggeli órákban gyülekez­tek a felvonulók. A nemzeti- és a vörös színű zászlókkal; hazánk vezetőinek, valamint a Munka Érdemrend arany, ezüst és bronz fokozatával kitüntetett békéscsabai dol­gozók fényképeivel; transz­parensekkel feldíszített vá­rosközpont; a hangszórókból sugárzott pattogó ritmusú in­dulók és nem utolsósorban a május elsejék nagyszerű lát­ványossága 9 óra előtt sok­sok érdeklődőt vonzott az utcákra. Az ünnepi menet élén megyénk párt-, állami és tömegszervezeteinek veze­tőiből, társadalmi szerveze­teink tisztségviselőiből, a gyárak, az üzemek, a szövet­kezetek és az intézmények képviselőiből, valamint a kommunista veteránokból ál­ló elnökség haladt, amely el­foglalta helyét a Szabadság téri pártszékház előtt felállí­tott dísztribünön. Ezt köve­tően Irházi Lajosné, a Szak- szervezetek Békés megyei Tanácsának titkára lépett a mikrofonhoz, hogy a városi Vidáman vonulnak a megyeszékhely fiataljai a dísztribün előtt pártbizottság és a városi ta­nács, a KISZ városi bizott­sága és az SZMT nevében köszöntse a seregszemle va­lamennyi résztvevőjét, az el­nökség tagjait, a szocialista munkaversenyben kiemelke­dő teljesítményt elért, s a közelmúltban kitüntetett dol­gozókat, valamint a munkás­kollektívákat. A hagyományoknak meg­felelően Békéscsabán az ok­tatási intézmények tanulói és nevelőtestületei háladtak a menet élén. A 9 óra után kezdődő nagyszabású és lát- (Folytatás a 3. oldalon) latát jelképező zászlósor, s a nagyméretű ötágú vörös csil­lag, amelynek sugarait a kü­lönböző nemzetek zászlói al­kották. Miközben a tér kö­zepén magasra vonták a pro­letár nemzetköziség zászla­ját, óriási földgömb, óvó ke­zek fészkében, majd a Ta­nácsköztársaság emlékét idé­ző plakát „mobilizált” mása — fiatalok ezrei rajzottak a Kicsik és nagyok a békés­csabai seregszemlén BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM Vas János, a SZOT tit­kára a Kossuth rádió­ban és a televízióban hétfőn este ünnepi kö­szöntőt mondott. — A proletár nemzetközi­ség ünnepe alkalmából — a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében — tiszte­lettel és szeretettel köszön­tőm hazánk dolgozóit, a szo­cializmus építésében nemze­ti egységbe forrott népün­ket — kezdte beszédét, majd egyebek közt hangoztatta: — Kilencven esztendeje, hogy május elseje a munkás- osztály, a dolgozók nemzet­közi ünnepe. — Május elsejét, ezt a har­ci napot mindig az jellemez­te, hogy a közös, nagy esz­mék és az időszerű felada­tok jegyében zajlott. Ez ad­ta meg a jelentőségét, ez magyarázza messzegyűrűző hatását, ezért érvényesül ma is mozgató ereje. A májusi seregszemle újra és újra erőt ad, bizakodást áraszt, hogy szembenézzünk a valósággal, hogy kötelezettségeink telje­sítéséhez serkentést és derű­látást kapjunk. Hiszen má­jus elseje hangulata első­sorban a dolgozók együttes erejébe vetett töretlen biza­lom. — Elődeink munkát és ke­nyeret követeltek, a puszta megélhetésért küzdöttek. A mi jelszavunk a becsülete­Jelszavunk: becsületesen, szocialista módon dolgozni sen, szocialista módon vég­zett munka. Tudjuk, hogy a tőkés országokban van mun­kanélküliség. Nálunk nyitva áll az érvényesülés útja az alkotó, dolgos kéz, a teremtő ész előtt. — A munka ünnepén újra átgondoljuk tennivalóinkat, dolgainkat. Elkötelezzük ma­gunkat, hogy töretlenül foly­tatjuk hazánkban a szocia­lizmus építését, gyarapítjuk^ erőinket és ugyanakkor fel­számoljuk gyengeségeinket, kijavítjuk hibáinkat. Ha mindezt célunkhoz, a fejlett szocialista társadalom fel­építéséhez mérjük, akkor látjuk, hogy még mennyi a dolgunk. Ez konkrét felada­tot ró minden dolgozóra, a minisztériumoktól a műhe­lyekig. Együttes erőfeszítésre van szükség, hogy elhárítsuk a külső körülményekből és munkánk fogyatékosságaiból fakadó nehézségeinket. Má­jus elseje alkalmából is szól­nunk kell erről, hiszen a májusi gondolat egyik lénye­ges mondanivalója az össze­fogás, az együtt cselekvés. Saját tapasztalatainkból tud­juk, hogy az összefogásnak mindig van értelme, ereje és eredménye. — Köszöntjük a szocialis­ta közösség országainak dol­gozóit, akikkel a célok és eszmék azonossága köt ösz- sze bennünket. Köszöntjük a szovjet embereket, akik meg­annyi dicső példáját adták és adják a nemzetközi szoli­daritásnak, a társadalmi ha­ladásért vállalt áldozatos helytállásnak. — A világ munkásaival, haladó és békeszerető erői­vel mi is azért küzdünk, hogy az imperialista és a háborús erőket visszavonu­lásra, tárgyalásra kényszerít- sük. Ahol pedig az agresszor nem vonul vissza önszántá­ból, ott a hősi védelem és a nemzetközi összefogás kész­teti visszavonulásra, mint ezt Vietnam példája is bizonyít­ja. — Május elsején a dolgo­zók nemzetközi összefogásá­nak gondolata járja be a földkerekséget. Jólesik a tu­dat, hogy mi már a létező szocializmusról, a felszaba­dult alkotó munka eredmé­nyeiről és bensőnkből faka­dó szolidaritásunkról üzen­hetünk. Mi is kapunk ha­sonló üzeneteket, velünk is szolidárisak a dolgozók avU lág minden táján. — Az összefogás, a prole­tár internacionalizmus gon­dolata kötelezzen mindenkit szocialista eszméink gyakor­lati valóra váltására, a szo­cializmus építésében való helytállásra. Kívánom, hogy a követke­ző hétköznapokon mindany- nyian találják meg az kikö­tő munka semmivel nem pó­tolható örömét, egyéni és csa­ládi boldogságukat. Jő hangulatban ünnepelt megyénk lakossága Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács szerdán ülést tartott. Szekér Gyula miniszterel­nök-helyettes beszámolt a Nigériai Szövetségi Köztár­saságban folytatott tárgyalá­sairól, valamint a magyar— iraki gazdasági együttműkö­dési állandó vegyes bizottság ülésszakáról. A kormány jóí- váhagyólag tudomásul vette a jelentéseket. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a közle­kedés- és postaügyi minisz­ter előterjesztését a közle­kedéspolitikai koncepció to­vábbfejlesztéséről, valamint a megvalósítása érdekében szükséges főbb állami intéz­kedéseket tartalmazó mun­kaprogramról. Ügy határo­zott, hogy az abban foglalta­kat a népgazdasági tervek­ben kell érvényesíteni. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Zászlólevonás Szerdám délelőtt a Parla­ment előtt, a Kossuth Lajos téren, katonai tiszteletadás közepette levonták az állami zászlót, amely május elseje, a nemzetközi munkásmozga­lom nagy ünnepe tiszteletére lengett árbocán. Ugyancsak katonai tiszteletadással von­ták le a magyar nemzeti lo­bogót és a munkásosztály vörös zászlaját a Gellért­hegyi felszabadulási emlék­műnél. Kádár János nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára a fővárosi dolgozók május elsejei felvonulásán nyilatkozatot adott: — Hűvös, borult, esős az idő — ennek ellenére nagy­szerű, felemelő érzés, hogy részese lehet az ember ennek a budapesti május 1-i felvonulásnak. Politikus, öntuda­tos, lelkes ez a május 1-i ünnep, amely — biztos vagyok benne — hasonlóan jó hangulatú hazánk más városaiban és helységeiben is. E május 1-i felvonuláson kifejezésre jut népünk politikai egysége, az, hogy társadalmunk egyetért szocialista törekvéseink alapkérdéseiben. Kifeje­zésre jut a szocialista hazafiság és a nemzetköziség érzé­se, és az is, hogy dolgozóink büszkék a becsületes munka eredményeire. Élve az alkalommal, a Központi Bizottság és a magam részéről szívből köszöntőm május 1-ét ün­neplő népünket. — A feladatokról, a munkáról ezúttal nem szólok részletesen, hiszen a munkáshétköznapokon ez szinte állandó témánk. Annyit azonban megemlítek, hogy köz­véleményünk egyetértéssel fogadta az idei esztendő fel­adatairól szóló programot, s a dolgozók legszélesebb kö­rei a korábbinál is komolyabban, egységesebben, nagyobb öntudattal és lendülettel fogtak hozzá a feladatok ered­ményes megoldásához. S ehhez csak annyit, hogy mi, akik a Központi Bizottságban dolgozunk, éppen ezért optimisták, bizakodóak vagyunk. Meggyőződésünk, hogy ha törekvéseinkben állhatatosak vagyunk és a továbbiakban is egységesen haladunk előre, jó eredménnyel tudjuk megoldani idei tennivalóinkat, az ötéves tervben megfo­galmazott feladatokat. — Tapasztalataink szerint munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, az értelmiségiek, az alkalmazottak óriási többsége becsülettel és eredményesen végzi munkáját. Az is nagyon fontos, hogy kivétel nélkül mindenki megértse: a szocializmus a munka társadalma, s mindig a mun­kával tudtunk közelebb jutni céljainkhoz, a szebb és boldogabb élethez. — Ez a budapesti május 1-i felvonulás, az a mód, ahogy népünk május 1-ét ünnepli, üzenet a világnak. Felvonulásunk üzenet a szovjet népnek, a szocializmust építő népeknek, s kifejezi, hogy hűek vagyunk a barát­sághoz, eszméinkhez, közös ügyünkhöz, közös harcunk­hoz. Felvonulásunk a teljes és fenntartás nélküli szoli­daritás szavát küldi a világ kommunista és munkás­pártjainak, a haladó, a békéért küzdő embereknek. — Ez a felvonulás aktív és cselekvő szolidaritást fejez ki Vietnam, Kambodzsa, Laosz, Délkelet-Ázsia, Ázsia népei iránt, amelyek a haladásért és az önálló fejlődés jogáért küzdenek. A szolidaritás szavát küldjük az afri­kai népeknek, a faji megkülönböztetés ellen harcoló dél-afrikaiaknak. A szolidaritás szavával üzenünk Latin- Amerika népeinek, Chile népének, s minden szabadsá­gáért küzdő embernek. — E gondolatok jegyében, az igazi szocialista hazafi­ság és proletár nemzetköziség szellemében ünnepli a magyar nép május 1-ét. Nagyszerű dolog ez. Meggyő­ződésem, hogy ha egységünket, a közös cselekvésre való eltökéltségünket megőrizzük, töretlenül haladhatunk elő­re nagyszerű céljaink felé, a szocialista társadalom építé­sének útján. A televízió május 1-e estéjén műsorösszeállítást készít a felvonulók kérései alapján. Szívesen teljesítenénk Ká­dár elvtárs kérését is — mondta a tv riportere. — Üdvözlöm a kezdeményezést, a felvonulók meg is érdemlik, hogy kívánságuk szerinti műsorok hangozzanak el — mondotta Kádár János, majd hozzáfűzte: — Május elseje azt is jelképezi, hogy népünk a jelenért és a hol­napért dolgozik, s amikor a holnapot említjük, a jövő nemzedékeire, a gyermekekre gondolunk. Ismeretes, hogy 1979 a gyermekek nemzetközi éve, ami önmagában is szép gondolat. Az idei május 1-ét a gyermekek jövője iránti felelősségérzet jegyében is ünnepeljük. Ezért azt kérem — s gondolom, ezzel a kívánsággal nem leszek egyedül —, hogy a kívánságprogram keretében sugároz­zanak valamilyen szép műsort a gyermekeknek — fejez­te be nyilatkozatát a Központi Bizottság első titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents