Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-10 / 83. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. ÁPRILIS 10., KEDD Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM Megkezdődön az útlörővezetők VII. országos konferenciája Hétfőn Kecskeméten, a megyei művelő­dési központban csaknem hatszáz küldött és meghívott részvételével munkához látott az úttörővezetők VII. országos konferenciája. A háromnapos tanácskozáson megvonják a szövetség több mint háromesztendős mun­kájának mérlegét, s megfogalmazzák a tár­sadalom követelményeit, valamint a gyer­mekek igényeit ötvöző időszerű tenniva­lókat. Nemes Péter, az úttörőszövetség titkára köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Németh Károlyt, az MSZMP KB titkárát, Maróthy Lászlót, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkárát, a Politikai Bizottság tagjait, valamint párt-, állami és társadal­mi életünk vezető személyiségeit. Horváth István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bi­zottságának első titkára a vendéglátók ne­vében üdvözölte a tanácskozást, majd a konferencia elfogadta napirendjét, ügyrend­jét, s megalakította munkabizottságait. Az országos tanács írásos beszámolójához Szűcs Ist­vánná, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára fű­zött szóbeli kiegészítést. Ami a számokat, tényeket illeti: napjainkban több mint egymillió piros és kék nyak- kendős pajtást tömörít sorai­ba pártunk gyermekszerve­zete. Szerte az országban több mint 3300 csapatban végzik lelkes munkájukat. Tavaly a kisdiákok 15 mil­lió 126 ezer óra társadalmi munkát végeztek. A főtitkár szólt arról, hogy az elmúlt hónapokban a já­rási, a városi, a kerületi, majd a megyei számvetések előzték meg az országos ta­nácskozást, s több ezer út­törővezető alkotó vitában, számos értékes indítvánnyal gazdagította az országos ta­nácsnak a mozgalmi munka továbbfejlesztésére tett ja­vaslatait. — Az elmúlt években vég­zett munka egyik legfőbb eredményének azt tartjuk — hangsúlyozta Szűcs Istvánné —, hogy az úttörőközösségek rendszeresebb, elevenebb kapcsolatot alakítottak ki a felnőtt társadalommal. Az úttörőközösségek éle­tében szervesen összekapcso­lódik a tanulás a munkával: az iskolai kötelességek telje­sítése a közösségért, a társa­dalomért végzett tevékeny­séggel. , Megoldásra /táró fontos feladatként említette a gyer­mekek társadalmi, családi helyzetében, iskolai körül­ményeikben még meglevő különbségek csökkentését. Arra van szükség — hangoz­tatta —, hogy a szövetség sa­játos eszközeivel teremtsen -lehetőséget a gyermekek adottságainak és képességei­nek kibontakoztatásara. Az úttörőszövetség társadalmi jellege elsősorban abban mu­tatkozik meg — emelte ki Szűcs Istvánné —, hogy ezernyi szállal kapcsolódik társadalmunk életéhez, szo­rosan együttmunkálkodik a gyermekek nevelésében részt vevő társadalmi közösségek­kel. Ezután megkezdődött az országos tanács beszámolója feletti vita. A tanácskozás első napján szólalt fel Né­meth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. a kezdet kezdetén sikerüljön felébreszteni a kisdiákban a kulturális értékeink, művé­szeti kincseink, a művelődés iránti igényt.” Pataki lózsef Békés megyei úttörőelnök felszélalása Az országos konferencia első napján, a plenáris ülé­sen kapott szót Pataki Jó­zsef, az úttörőszövetség Bé­kés megyei tanácsának el­nöke. A következőkben idéz­zük hozzászólásának legfon­tosabb fejezeteit: — A megyénkben megren­dezett konferenciánk mottó­jául az MSZMP program- nyilatkozatának egy mon­datát választottuk: „A fel­nőtt nemzedék minden tag­ja, a családok, az érintett intézmények azzal a fele­lősségtudattal törődjenek az ifjúság nevelésével, hogy munkájukkal és példájuk­kal a jövőt alakítják.” Hoz­zászólásomat is e gondolat­kör köré kívánom csoporto­sítani. A párt ifjúságpoliti­kai határozata, az ifjúsági törvény megjelenése óta senki sem vitatja, hogy a nevelés társadalmi ügy. Ma már ezzel mindenki egyet­ért. Kérdés az, hogy ki, ho­gyan értelmezi saját felada­tait, a nevelés mennyire vált a közgondolkodás tárgyává, milyen az együttműködési készség. Egyszer Veres Pétert arról kérdezték, hogy mit ért a nevelés össztársadalmi fel­adatain? Azt mondta, ő pontosan nem tudja megfo­galmazni, de azt tudja, hogy amikor a szülei mondták neki: Fiam, mehetsz játsza­ni, nyugodtan nyitva hagy­hatta a kertajtót, mert tud­ták, hogy a faluban egyfor­ma az értékrend, s a gyerek jó helyen van. Nem arról van szó, hogy hozzuk vissza a régit. De arról igenis szól­ni kell, hogy a lakótelepeken milyen is ez az értékrend? Ilyen ellentmondásosság jel­lemzi a nevelés össztársa­dalmi folyamatát a közgon­dolkodásban is. Vannak igen komoly gondjaink, de van­nak szép eredményeink is. A párt következetes elvi politikája alapján a társa­dalom fejlődésével összhang­ban a gyermekek szocialista nevelése egyre inkább össz­társadalmi üggyé válik. En­nek hatása sokféle, amely Békés megyében így jelent­kezik : a párt szervei és szervezetei fokozottabban segítik és koordinálják, rendszeresen ellenőrzik a működési területükön az állami, gazdasági, társadal­mi szervek, tömegszerveze­tek és mozgalmak gyermek­nevelő tevékenységét. Egyre több párttag vesz részt pártmegbízatás alapján az úttörőmunkában. A KISZ- testvérkapcsolatokban elő­térbe került a közös terv alapján megvalósított, egy­re több területre kiterjedő közös tevékenység. A szocia­(Folytatás a 3. oldalon) Németh Károly beszéde Elöljáróban a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának üdvözletét tolmácsolta a konferencia résztvevőinek, majd társa­dalmunk helyzetéről, belpo­litikai életünk, gazdasági építőmunkánk időszerű kér­déseiről, .arról a környezet­ről szólt, amelyben az úttö­rőmozgalom működik és fej­lődik. Pártunk és népünk követ­kezetesen halad a XI. kong­resszuson kijelölt úton, ered­ményein munkálkodik nem­zeti programunk valóra vál­tásán, a fejlett szocialista társadalom építésén. Az or­szágépítésben, biztos távlatot látva maga előtt, szocialista céljainkkal mindinkább azo­nosulva részt vesz ifjúságunk is. Ezért pártunk Központi Bizottsága legutóbbi ülésén — a fiatalok nemzedékéről szólva — joggal fogalmazha­tott úgy, hogy a magyar if­júság széles tömegei egyet­értenek a párt és a kormány politikájával, annak valóra váltását támogatják. Helyt­állnak a termelőmunkában, a tanulásban, tevékenyeit a közéletben, becsülettel telje­sítik honvédelmi kötelezett­ségeiket, felelősségteljes ha­zafias, internacionalista ma­gatartást tanúsítanak. Mind-- ebben nagy része van az út­törőszövetségnek is, annak, hogy milyen felelősségtuda­tot, közösségi érzést, tettre- készséget oltott a fiatalokba. Az úttörőmozgalomnak ez­után is abban kell segítséget nyújtania, hogy olyanná ne­veljük gyermekeinket, aki eligazodnak a világ dolgai­ban, hűek társadalmi ren­dünkhöz, ismerik kötelessé­geiket és jogaikat, helytáll­nak a munkában, személyes boldogulásukat a közösséggel együtt akarják elérni. — Azoknak a magasabb követelményeknek, amelye­ket az előttünk álló feladatok megoldása az egész társada­lommal szemben támaszt, tükröződniük kell az úttörő­szövetség mindennapi életé­ben, nevelő munkájában is. Az életre való felkészítést, miként a szép és tartalmas élet szokásait is, a gyermek­korban kell megalapozni. A Központi Bizottság tit­kára ezután elismeréssel szólt arról, hogy a Kommunista Hiúsági Szövetség a párttól kapott megbízásának megfe­lelően végzi az úttörőszövet­ség politikai irányítását. Többet kell tennünk azért, hogy az úttörőmozgalomból kiváló ifjú nemzedék minél zökkenőmentesebben találja meg helyét életének új sza­kaszában. Szükségesnek tar­tom — mondotta Németh Károly —, hogy a KISZ és az úttörőszövetség vezető testületéi, támaszkodva az úttörővezetőkre, dolgozzák ki azokat a tartalmi teendőket, esetleg szervezeti formákat, amelyek megkönnyíthetik ezt az átmenetet. — Pártunk teljes bizalom­mal van az úttörőmozgalom iránt — folytatta. Tevékeny­sége jó irányban halad. Mun­kájában jó társadalmi felté­telekre számíthat. — Fontos, hogy pártszer­A felnövekvő korosztályok neveléséért közvetlenül is fe­lelős állami és társadalmi szervek képviselői közül Deák Gábor, a KISZ KB titkára a többi között hangsúlyozta: „Ma már a KlSZ-alapszer- vezetek nem kaphatnak fel­mentést az úttörőmunka se­gítése alól. De ezzel nem elé­gedhetünk meg. Arra akar­juk mozgósítani a KISZ-ta- gokat, hogy még nagyobb fe­vezeteink, az állami, gazda­sági, kulturális szervek, in­tézmények, a társadalmi szervezetek segítsék az úttö­rőket társadalmi valóságunk jobb megismerésében. A fel­nőttek soha ne felejtsék el. hogy a gyermekek nemcsak a jór,a fogékonyak, hanem a rossz is nyomot hagy ben­nük. A jövő generációjáért egyetemes a felelősségünk. Végül arról szólt, ho^v rendkívül fontos, nemes kö­telesség mind jobban elmé­lyíteni a gyermekekben a hazafiság és az internaciona­lizmus érzését. — A haza- szeretet a szülői ház, a szü­lőföld szeretetével kezdődik — mondotta —, az iskola formálja, s az első kisebb közösségben ver gyökereket, bontakozik, érlelődik. Az út­törőmozgalom nagy erénye, hogy ehhez többletet nyújt. Az eddigi úton haladva a jövőben is erősítsék a gyer­mekben a nemzeti érzést, és vele együtt, harmonikus összhangban a más nemze­tek, népek iránti tiszteletet, megbecsülést, a szabadsá­gért, a haladásért küzdő né­pekkel való szolidaritást — hangsúlyozta befejezésül Né meth Károly. lelősségérzettel, több kezde­ményezőkészséggel, önállób­ban, s a közös programok jobb előkészítésével segítsék az úttörőcsapatokat feladata­ik megoldásában.” Pozsgay Imre kulturális miniszter nyomatékosan aláhúzta: „az iskolát tartjuk a legfonto­sabb közművelődési intéz­ménynek, ugyanis az iskolá­nak és az úttörőszövetségnek óriási felelőssége, hogy már Pozsgay Imre hozzászólása Húsvétra készülnek a Gyulai Húskombinátban is, ahol most gyártják a hagyományos húsvéti parasztsonkán kívül a közkedvelt kötözött sonkát is. A kombinát dolgozóinak szombati kommunista műszakjáról szóló beszámolónk la­punk 5. oldalán Fotó: Béla Ottó /txxaxitrctxxatxtcaaacaxaxtxxxxtxrxxsxxxxxxxxxxxxxxxxxooo Huszár István Moszkvában Huszár István miniszter­elnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnökének veze­tésével hétfőn küldöttség utazott Moszkvába, a KGST tervezési együttműködési bi­zottság XIX. ülésére. A kül­döttség búcsúztatásán a Fe­rihegyi repülőtéren jelen volt V. J. Pavlov, a Szov­jetunió rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete is. Ünnepségek, könyvesboltnyitás, gazdag könyvkínálat a költészet napja alkalmából József Attila születésé­nek évfordulója alkalmából az idén is — immár hagyo­mányosan — megrendezik a költészet napját. Április 10-én a költészet napja vidéki megnyitójának Gödöllő ad otthont. A vá­rosban új, Móricz Zsig- mondról elnevezett könyves­bolt nyílik ez alkalomból. A költészet napjára a könyvesboltokba került a Magvető Kiadó Szép ver­sek ’78. című antológiája, amely 80 mai magyar költő­nek az elmúlt évben közzé­tett legszebb verseit gyűjti egybe. Az élő magyar költészet is számos kötettel szerepel az ünnepi listán. A nemzetközi gyermek­év alkalmából a költészet napján is több kötet várja a legfiatalabb olvasókat. Bázismunka az ifjúsági klubokért Ülésezett a megyei klubtanács Tegnap, hétfőn délután Gyulán, az Erkel Ferenc Mű­velődési Központban ülésezett a megyei klubtanács. Első­ként a békéscsabai városi klubtanács számolt be mun­kájáról, majd a gyulai mű­velődési központ bázis tevé­kenységét vitatták meg a résztvevők. Az ifjúsági klu­bok támogatása bázisfelada­ta lett a művelődési háznak. Gyulán jelenleg 9 ifjúsági klub működik, és ezeknél a bázisirányítók színvonal­egyenlítésre, illetve jó mód­szerekkel dolgozó fiatal kö­zösségek kialakítására törek­szenek. A város klubjai gyakran kicserélik egymással tapasztalataikat, közös este­ket, mozgalmakat szervez­nek, a szakmunkástanulók Délibáb klubja bemutató foglalkozásokat rendez. Te­rületi munkájukat a Megyei Művelődési Központtal együtt végzik. Elméleti, gya­korlati, működtetési, mód­szertani kérdésekben szeret­nének segítséget nyújtani a kluboknak. Ebben bőven van még javítanivaló, hiszen gyakran átvállalt tőlük még bázisfeladatokat is a Megyei Művelődési Központ. A bázisközpont kérdőívet juttatott el a megye klub­jaihoz, amelyben TIT-elő- ad-Ssok és kiállítások rende­zésének igényét mérték fel. Műsort biztosítottak a geszti ifjúsági klub átadási ünnep­ségére, segítették a lökösházi ifjúsági klubot. Tapasztala­taik alapján meghatározták a teendőket; bázis munkacso­portot alakítanak, s a jövő­ben jobban összehangolják tevékenységüket a Megyei Művelődési Központ munká­jával. A bázismunka megvitatá­sát követően az ifjúsági klubvezetők nyári bentlaká­sos alapképzéséről beszélget­ték a klubtanács tagjai. Az Országos Ifjúsági Klubtanács állásfoglalása alapján állítot­ták-össze a képzés tematiká­ját, amely szerint a tanfo­lyam két részből áll. Július 6-tól nyolcnapos nyári bent­lakásos intenzív tanfolyam kezdődik Püspökladányban, amelyet közösen szervez a Békés és a Hajdú-Bihar me­gyei klubtanács. Ide me­gyénkből is 60 fiatal klubve­zetőt várnak. A nyári tanfo­lyam után szeptembertől de­cemberig nyolc alkalommal ötórás felkészítő foglalkozá­sokat szervez a Megyei Mű­velődési Központ, innen me­hetnek a képesítővizsgára a fiatalok. A megyei klubtanács befe­jezésül A mi dolgunk című klubpályázat teendőit beszél­te meg.

Next

/
Thumbnails
Contents