Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-08 / 82. szám

0 1979. április 8., vasárnap A margitszigeti Thermál Gyógyszálló Gyógyszálló a Duna közepén Aki az Árpád-híd felől érkezik a Margitszigetre — au­tón tudvalévőén, amúgy is csak innen lehet behajtani — egy idő óta új panorámát lát. Jókora, erőteljesen ta­golt, modern épület emelkedik a régi Nagyszálló szom­szédságában a platánok között, bár nem ágaskodik ki koronáik közül. Akad, aki méltatlankodik, hiszen a szi­get, joggal, nagy becsben áll. Bizonyára nem gondol arra, hogy — noha kisebb területen — itt állt Ybl Miklós re­mekbe készült gyógyfürdője, amelyet háborús sérüléseire való hivatkozással, de mégsem elegendő indokkal, sajnos évtizedekkel ezelőtt lebontottak. A nemrég megnyitott 368 ágyas gyógyszálló tehát egy hagyomány folytatója és a Margitsziget értékes gyógyforrásainak célszerű felhasz­nálója. Deviza­mérlegünket javítja Míg az elegáns, de nem hivalkodó szálloda szobáit, éttermeit, fürdőit és gyógyá­szati helyiségeit járjuk, ta­gadhatatlan jó érzéssel gon­dolunk arra, hogy az évek óta annyit emlegetett ma­gyar gyógyvízkincs lassacs­kán mégis megleli hasznosí­tóit. Vagy féltucat új gyógy­fürdő nevét tanulja meg és dicséri elsősorban a hazai lakosság mostanában; ami pedig a legnagyobb anyagi erőfeszítést kívánja e téren, végre egy-egy gyógyhotel is felépül, hogy jobbára ugyan külföldieket fogadván, devi­zamérlegünket javítsa. Há­rom éve nyitott a hévízi Ho­tel Thermál, és most a ha­sonló nevű margitszigeti — mjndkettő a Danubius Gyógyfürdő és Szálloda Vál­lalat kezelésében. De nézelődjünk tovább, ha egy idő után be is kell lát­nunk, hogy egy rövid tudó­sításban a szerteágazó, több tucat feladatot is ellátó szál­lodabelső egyszerű leírása is alig lehetséges. Ezért a más szállodákból is megszokottat mellőzzük, inkább a gyógyá­szati részlegekről szólunk, amelyeket sokoldalúan ter­veztek meg és építettek ki. Szénsavas és elektromos fürdők A három forrás négy, kü­lönböző hőfokú thermál- és súlyfürdőmedencét, valamint egy feszített víztükrű úszó­medencét táplál. A gyógyá­szati részleg központjában diszpécserszolgálat működik, hogy a jó kihasználás és a vendégek kényelme érdeké­ben percre meghatározza a kezelések és kúrák időbeosz­tását. Különleges kád-, szén­savas és elektromosfürdők sorakoznak egymás után, az orvosi rendelők, a röntgen és a laboratórium szomszédsá­gában. További fürdőhelyisé­gek következnek, a nagy szí­nes kádakban víz alatti masszázs és viz alatti torna végezhető. A mozgásukban erősen gátoltakat egyébként kényelmes emelőszerkezet helyezi be a kádba és emeli ki onnan. Inhalálószoba, iszapkezelő és masszírozó előtt vezet az út az ivókúra­terembe és a pihenőkhöz. Egy szinttel följebb elektro- therápia, tornaterem, kondí- cionálóhelyiség és igen jól felszerelt fogászat. A keze­léseket és kúrákat fél tucat orvos és 60 főnyi egészség- ügyi személyzet ellenőrzi és segíti. Az „indikáció”, azaz az orvosi javaslat a többi között a reumatikus, izületi, ideg-, izom- és inhüvelv­A zsolnai ivókút a szálló elő­csarnokában (MTI-fotó — Fényes Tamás felvételei — KS) gyulladásos bántalmakat, vérkeringési zavarokat, vala­mint légúti megbetegedése­ket említi, továbbá a test­súlyszabályozást és idős kori regenerációt. Közben a szármát el is fe­lejtettük megnevezni, igaz, az nem éppen a betegeknek való. Ám a Thermál egész­ségeseket is fogad s kelle­mes tartózkodást biztosít a beteg hozzátartozójának, kí­sérőjének is. A legfőbb javal­lat ugyanis a pihenés a pom­pás természeti ég építészeti környezetben. Nemzetközi gyigyfürdö­kongresszus Csaknem egymilliárd fo­rint költséggel épült az in­tézmény. Igaz, a bevételi terv sem szerény, a megfontoltan alkalmazott külföldi anya­gok, szerkezetek értékének például a fele már az idén visszatérül. Biztató, hogy a vendégek nyomban birtokba vették a szállodát, elsőül egy nemzetközi gyógyfürdőügyi kongresszus résztvevői, jeles fürdőorvosok, ami megtisz­teltetés ugyan, de alkalom az éles szemű kritikai megfi­gyelésre is. Reméljük, jól vizsgázik a Thermál. Dr. Bolgár András igazga­tó, akivel módunkban volt röviden beszélni, üzletpoliti­káját a nemzetközi viszony­latban aránylag szolid szál­lodaárra és mellette a gyó­gyászati s egyéb szolgáltatá­sok gazdag kínálatára ala­pozza. Úgy tűnik, helyes el­gondolás. Mindenesetre fi­gyelemre méltó, hogy az an­gol Financial Times csaknem másfél esztendeje ezt írta: „Hamarosan bombázni kez­denek minket a "Magyaror­szág az egészségért« jelszó­val ... A balneoterápiái hul­lám leglátványosabb bizo­nyítéka az a szálloda, amely most épül a Margitszigeten, a Duna közepén, Budapes­ten... ” íme fölépült a Szövetkeze­ti Tervező Vállalat (Kéri Gyula, Petrilla Péter építész) tervei alapján, a Középület­építő Vállalat kivitelezésében — de élni, bizonyítani csak most kezd. Nemkülönben az a 350 ember is, aki most elő­ször lát Budapesten korsze­rű gyógyszállót. A víz biz­tosan kitűnő — reméljük a többi is az lesz. Balog János Filatéliai hírek Autó motor A Magyar Posta március hó 28-án adta ki Nyírbátor 1 Ft névértékű forgalmi bé­lyegét 26 X 22 mm méretben, és az Állami Nyomda készí­tette. A bélyeg tervezője Vertei József grafikusmű­vész, és a bélyeg színei: na­rancs, bronz, s ofszetnybmás- sal készült. A bélyeget itt mutatjuk be. Örvendetes a posta ilyen irányú intézkedé­se, mert ezáltal csökken az évekig forgalomban levő bé­lyegek egyhangúsága, más­részt hazánk újabb részletei­vel ismerkedhetünk meg a bélyegképekről. Érdekesnek ígérkezik a következő ne­gyedévben megjelenő régi magyar pénzeket bemutató két sorozat kiadása is. Bé­lyeg köszönti májusban a Philaserdica ’79 bélyeg-világ­kiállítást, a világtakarékos­sági napot, mert az idén 25 éves a tanulók takarékpénz­tára. Bélyeg jelenik meg Mó­ricz Zsigmondról is, születé­sének centenáriuma alkal­mából. A bélyegnapon ebben az évben négy bélyeget ad­nak ki, Blokk nem jelenik meg. Blokkon bemutatják a KGST nagyberuházásait, azokat a közös építkezésein­ket, melyekben hazánk is részt vesz. Egész sorozat és blokk emlékeztet arra, hogy angol földön 150 évvel ez­előtt építették meg a világ első vasútvonalát, és ugyan­akkor még egy blokk is meg­jelenik az úgynevezett Gye- sev blokk, és ennek igen örülhetnek azok, akik ked­velik a vasútmotívumú bé­lyegeket. Vas Tibor MAGYAR POSTA l||f Gépjárművek kipufogógáz-vizsgálata Korunk technikája szám­talan jótéteményt áraszt az emberiségre, de van néhány súlyos ártalma is, amelyet a múlt századok embere nem ismert: például a vízszennye­zés, a zajártalom és a légkör egyre nagyobb mértékű be- * szennyezése füsttel, porral és egyéb káros anyagokkal. A légszennyezéshez a gépjár­művek is alaposan hozzájá­rulnak kipufogógázaikkal. A járműmotorok teljesítmé­nyüktől, lökettérfogatuktól függően 0,1—6 köbméterig terjedő mennyiségben ter­melik a kipufogógázt. Ezért sok országban — az elsők között az USA-ban, ahol máris mintegy 100 millió gépjármű van forgalomban — szigorúan megszabták a járművek által kibocsátható gáz összetételét. Ezt ma már műszeresen ellenőrizni is tudják. A gépjárművek által ki­bocsátott szennyező anyagok közül a szénmonoxid, a nit- rogénoxidok és a szemcsés anyagok okozzák a legtöbb gondot. Ezer liter üzem­anyagból Diesel-motornál 200, benzinmotornál 360 kg szénmonoxid keletkezik és szennyezi a levegőt. A mo­torkonstrukció, a motor mű­szaki állapota és a beszabá­lyozás helyessége határozza meg a kipufogógázokban az egészségre, a környezetre ká­ros anyagok mennyiségét. Az eddigi tapasztalatok szerint nincs szoros összefüggés a kocsi, illetve a motor életko­ra és a szénmonoxid-terme- lés mennyisége között (egész más kérdés a motor „füstö­lése”, ami a kopott motor nagyobb olajfogyasztásától van). Az égés tökéletessége szempontjából a legdöntőbb a konstrukció. A rosszul — e szempontból rosszul — ter­vezett motorral nem lehet csodákat művelni. Mindamel­lett a jó konstrukciónál is a beszabályozás dönti el az égés tökéletességét. A kifo­gástalan gyújtó- és keverék­képző szerkezettel (karburá­torral) ellátott járművekre csak a legritkább esetben le­het panasz. Azt hihetné az ember, hogy az új kocsiknál a legjobb a kipufogógáz-ösz- szetétel, pedig nem így van, a bejáratás alatt ugyanis csak fokozatosan éri el a mo­tor az ideális üzemmódot. A füstgázelemzési adatok tanú­sága szerint a járműmotorok többsége az alapjárati fordu­latszámon bocsátja ki a leg­kedvezőtlenebb összetételű kipufogógázt. Hazánkban 1977 januárjá­tól kipufogógáz-ellenőrzést is végeznek az időszakos mű­szaki vizsgára jelentkező gépkocsikon, ellenőrizvén a szénmonoxidnak a rendelet­ben előírt 4,5 százalékos fel­ső határértékét. Ez tulajdon­képpen semmit sem javít a légszennyezési helyzeten, hi­szen ilyen mérésre csak 2-3 évenként kerül sor, s ezalatt a motor beállítása számta­lanszor megváltozhat. Ha igazán hatásosan akar küzdeni az emberiség a gép­járművek okozta levegő- szennyezés ellen, általánosan olyast- kiegészitő szerkezetek­kel kell ellátni a gépkocsi­kat, amelyek már a kipufogás pillanatában „felemésztik” — elégetik vagy közömbösítik — a gáz egészségre káros al­kotórészeit. A legveszélye­sebb szennyezőanyag, a köz­ponti idegrendszerre ható színtelen, szagtalan szénmo­noxid ugyanis az érzékszer­veinkkel nem fedezhető fel, ami az ellene való védeke­zést is megnehezíti. Érdekes, hogy a kétütemű motorok, az öreg autók és a utóbuszok által kibocsátott füst, bár ugyancsak szennyezi és ront­ja a levegőt, kevésbé káros és veszélyes, mint a szénmo­noxid és a nitrogénoxidok. B. I. Kert — háztáji A nyári kert ékessége A rózsa évezredes kultúr­növény. Van, ahol illatszert nyernek belőle, másutt or­vosságnak használják, vagy terméséből ízletes lekvárt ké­szítenek. A kertbarát termé­szetesen díszítőértékéért, vi­rágjáért becsüli. Amikor a fagyok megszűn­nek, máris ültethetjük a sok­oldalúan alkalmazható dísz­cserjét. Elhelyezhetjük a gyepterületben önállóan is, több tövet szép színfoltnak, kerítés, út mellé sorban, ka­pubejárathoz és lugasnak, valamint téglafalak takará­sára, rácstámasztékra futtat­va is. Fajta-, forma- és szín- gazdagsága oly nagy, hogy e kis terjedelmű írásban elso­rolni sem lehet a rózsavál­tozatokat. A viruló rózsa nemcsak a nyári kert ékes­sége, vágva lakásunk díszí­tésére, szép ajándékként is felhasználhatjuk. Főbb alakjai: a bokor} a magas törzsű és a futó típu­sok. A rózsa követi a változó divatot, ízlést is. Manapság a bokor formájú a legkedvel­tebb. Régebben a magas törzsű rózsát ültették gyak­rabban, de ez nem illik a modern díszkertbe, téli, fagy elleni védelmük is nehézkes. A bokorrózsák közül leg­fontosabbak a teahibridek, a polyanthák és a floribundák. A teahibrideket az úgyne­vezett remontánsok és a tea­rózsák keresztezéséből állí­tották elő. Nyaranta többször nyílnak, virágjuk sok szirmú, változatos színűek, legtöbb­jük illatos. Betegségekre faj­tájuktól függően érzékenyek. Legtöbbjük jó vágásra is. Vesszőjüket a téli fagyoktól földtakaróval védjük. A polyanthák alacsonyabb bokorrá fejlődnék, virágjuk kisebb, egy vessző végén több is nyílik, nem illatosak. Elsősorban ágyak kiültetésé­re, hatásos színfoltok képzé- zése alkalmasak, betegségek­nek ellenállóak. A floribundák átmenetet alkotnak a két fenti típus között. Termetük magasabb, virágaik nagyobbak, mint a polyantháké, vannak közöt­tük illatosak is. Egynémely fajtájuk vágásra is alkalmas. A futórózsák közül régeb­bi fajták nyaranta csak egy­szer virágoznak, de akkor virágözönük felejthetetlen. Az újabbak már többször nyílnak, de egyszerre keve­sebb virág látható rajtuk. A rózsák a kötöttebb, táp­anyagokban gazdag talajt igénylik. Homokon csak ön­tözéssel nevelhetők. Ilyen he­lyen meghálálják, ha telepí­téskor ültetőgödrükbe jó termőanyagot is teszünk. Fényigényes növény, árnyék­ban gyengén virágzik. Tavaszi ültetéskor mintegy 50 X 50 X 40 cm-es ültető­gödröt ássunk. A rózsatövet úgy metsszük meg, hogy a vesszőkön egy-két világos rügy maradjon (a felső rü­gyek kifelé nézzenek). A ron­csolt gyökereket az egészsé­ges részig visszavágjuk, a gyökereket híg agyagpépbe forgatjuk, óvatosan a gödör­be helyezzük, s az érett trá­gyával, műtrágyával dúsított földdel a gödröt betemetjük. Közben a rózsatövet megrá- zogatjuk, a visszalapátolt föl­det tömörítjük, hogy a gyö­kerek közeit a föld teljesen kitöltse, levegő sehol se ma­radjon. Az elültetett tövet alaposan beiszapoljuk. Fon­tos, hogy a talaj megülepe- dése után a szemzési hely 1-2 cm-rel a talaj színe alatt legyen. Sem a magas, sem pedig a mély ültetés nem jó. Az ültetés után a vesszőket felhúzott földkupaccal be­fedjük, ezt csak a rügyek ki­hajtása után bontjuk le. Gyakran, nagyobb vízada­gokkal öntözzük, hogy a megeredést elősegítsük. A rózsákról, ültetésükről és gondozásukról részletes ta­nácsokat találunk Márk Ger­gely: Kis rózsakönyv című munkájában és a Virágos­kert, pihenőkert című könyv­ben is. Horváth László Mezőgazdasági apráságok GYÜMÖLCSSZEDÉS SÜRÍTETT LEVEGŐVEL A szaratovi Mezőgazdasági Gépesítési Intézetben pneu­matikus gyümölcsszedő gé­pet szerkesztettek. A ventil­látorból, légtölcsérből és le­vegőszabályozó szelepekből álló berendezést ,a gyümölcs­fa koronájához állítják. A ventillátor levegőárama a légtölcsérben két részre osz­lik és mozgásba hozza a fa koronáját, amelyről a gyü­mölcsök a gép gyűjtőrészébe hullanak. ÓRIÁS GOMBA Frunzéban, a kirgiz fővá­rosban nemrég hatalmas gombát találtak: súlya 11,6 kg, felső része mintegy más­fél méter széles. Feltehetően azért nőtt ilyen nagyra, mert közel volt a botanikus kert virágágyásaihoz, amelyeket állandóan öntöztek és tár­gyáztak.

Next

/
Thumbnails
Contents